A globalizáció következményeként megjelenő, úgynevezett invazív fajok reális fenyegetést jelentenek. Elterjedésük nem pusztán mezőgazdasági problémákat, de a biodiverzitás csökkenését eredményezheti.
Mik azok az invazív növények?
Azokat a szervezeteket, melyek új, számukra idegen élőhelyeken telepednek le, és ott a természetes növény- és állatvilághoz viszonyítva túlsúlyba kerülnek, ezáltal jelentős károkat okozva a környezetben, invazív fajtáknak nevezzük. A határokon átívelő áruszállítás, bővülő kereskedelem felgyorsítja a terjedésüket.
Nem ez lenne az első eset, hogy egy szintén Észak - Amerikából származó kártevő megjelenik, majd gyorsan elterjed Európában. Ilyen volt például az amerikai kukoricabogár, amely a kilencvenes években bukkant fel először, majd fokozatosan elszaporodott. Hazánkban például ma már az egymillió hektár feletti kukoricaterület legalább egyharmadán kell védekezni, és körülbelül 200 ezer hektáron jelentős, 10 százaléknál nagyobb kárt okoz. A tudományos nevezéktanban Sipha flava néven ismert faj eredetileg Észak-Amerikából származik, ahonnan könnyedén eljutott Közép- és Dél -Amerikába is. A sárga cukornád levéltetű a leveleken szívogat, és azok roncsolásával,az értékes tápanyagok elszívásával, valamint a vírusok átvitelében játszott szerepével okoz súlyos károkat. Biztosra veszik, hogy a most szóbanforgó sárga cukornád levéltetűként ismert kártevő Észak-Afrikából jutott át az európai kontinensre. A spanyol kutatók a károsítót akkor fedezték fel, amikor egy citromültetvényt vizsgáltak. Egyelőre nem tudni, hogy a faj miként került át Spanyolországba. Bár a szakemberek egyelőre nem tartják valószínűnek gyors elterjedését, a megelőzés érdekében előfordulási térkép összeállítását javasolják. Ez a faj veszélyes kártevőnek számít a világban, mivel komoly terméskieséseket okoz a fűfélékben, leginkább a cukornád- és cirokültetvényekben. A tapasztalatok szerint azonban megtámadja a kukorica- és a rizsállományokat is.



A mostani felfedezés nem csak azért jelentős,mert először bukkantak rá az adott fajra Európában, hanem ez az első alkalom, hogy a faj szimbiotikus életformában található egy hangyafélével. A feltevések szerint a hangya a növényi nedvekért cserébe védelmet nyújt neki.



Tóth János - Hernád Völgye H.H.K.