Kevesebb kávé, vékonyabb tejesdoboz,  19 szál cigaretta 20 helyett. Ugye ismerős? Néhány példa a burkolt áremelésre, amivel  lényegében nem sértenek törvényt a gyártók, ma Magyarországon, a fogyasztók pedig a kezdeti  bosszankodás után legtöbbször visszaszoknak kedvenc márkájukra.
Egy barátnőmtól hallottam először, de 
nem  akartam elhinni, ezért       kipróbáltam. Vettem egy csomag százas 
 kiszerelésű papírzsebkendőt, és otthon kibontottam. Egyesével  
megszámoltam a zsepiket, de       mindössze 82 darab volt a csomagban.  
Később találtam olyan       kiszerelést is, amire ráírták, hogy  
előfordulhat, száznál kevesebb       zsebkendőt tartalmaz a csomagolás. 
Na nézzük, hogy milyen       hasonló  furcsaságokkal találkozhatunk 
vásárlás közben. Egyre       gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy a zacskóba,  csomagolásba a       megszokottnál kisebb mennyiséget tesznek,
 legyen  szó élelmiszerről       vagy a zsebkendőhöz hasonlóan naponta  
használatos árucikkekről.       Kiderült, a vállalatok gyakran nyúlnak a
  bújtatott áremelés ezen       módszeréhez.
Az egyik hazai gyártású,        ismert 
tejmárka egyliteres tejesdobozába csupán 900 milliliter        tejet 
töltenek. Ha jobban megnézzük, akkor látszik, hogy az        eddigieknél
 valamivel vékonyabb lett a tárolóeszköz, és bizony azt        is 
feltüntetik rajta, hogy egy deciliterrel kevesebb van benne. A  
      betűk azonban olyan aprók, hogy aki rutinból vásárol, annak fel   
     sem tűnhet a trükkös gyártói húzás. Árban természetesen nem        
változott semmi, a kisebb kiszerelés nem lett olcsóbb. Ugyanígy
        járhat az, aki arra számít, hogy a 150 grammos joghurtja még    
    mindig 150 gramm. A legtöbb hasonló tejtermékből mostanra nyom      
  nélkül tűnt el 25 gramm, a negyedkilós vaj pedig általában 200        
grammosra zsugorodott. De a visszája is igaz, csak azt + ingyen, akció vagy ajándék
 felírat formájában kapja az ember és még örül is neki. Ne feledjük, 
manapság semmi sincs ingyen! Eddig a kedvenc műsorom végére ettem meg 
egy zacskóval a kedvenc sajtostalléros ropogtatnivalómból. Nemrég azt 
vettem észre, hogy hátravan még tíz perc a filmből, és már üres a 
zacskó. Összehasonlítottam egy korábban vásárolt termékkel és rájöttem, 
hogy a régebbi mennyiség negyede eltűnt a zacskóból, az ára persze nem 
változott. Esetem bizonyítja, hogy a legtöbben - bevallom, én is, hiszen
 ugyanazt a terméket veszem általában és ebből gondolnám, hogy ugyanazt 
is kapom - tájékozódás nélkül, megszokásból vásárolnak, és hosszú ideig 
fel sem tűnik nekik a kedvezőtlen változás, csak akkor, ha a termék ára 
is megváltozik. A gyártónak lehetősége van egy adott termék 
csomagolásának,        kiszerelésének, mennyiségének, akár az 
összetételének a        megváltoztatására is. A csomagoláson lévő 
jelöléseknek és        tájékoztatóknak viszont pontosnak és valóságosnak
 kell lenniük – írja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság        
sajtóosztálya. Megtudtuk, hogy az egyetlen szabály e tekintetben        
az, hogy ne legyen félrevezető az adott jelölés. Vagyis, a        
fogyasztók megtévesztéséről, azaz tisztességtelen kereskedelmi        
gyakorlatról csak akkor beszélhetünk, ha az egyébként szokásos        
mennyiségnél kevesebb terméket helyeznek a csomagolásba, és erről       
 nem tájékoztatják a vásárlót. Ellenkező esetben nincs szó        
megtévesztésről, ezt egyébként a legritkább esetben teszik meg a
        gyártók. A hatóság szerint vásárláskor a vevőtől is elvárható,  
      hogy tájékozódjon és figyeljen, azaz olvassa el, hogy mi kerül a  
      kosarába. A fogyasztóvédők tavaly többször is ellenőrizték az     
   előre csomagolt élelmiszerek tömegét. Olyan árucikkeket        
vizsgáltak, amelyeket a fogyasztók jellemzően havonta vagy éppen        
hetente vásárolnak. A közel 120 termékből 30 minta nem felelt meg       a  jelölési kritériumoknak: negyedüknél állapítottak meg        tömeghiányt.
 Burkolt áremelés - akkor kezdődhetett, amikor a feles egyszer csak 
négycentes lett        – itt bizony burkolt áremelésről van        szó. A
 féldecis rövidital mennyiségének csökkentése is        erre példa, de 
említhetném, hogy a negyed kilogrammos        kiszerelésű őrölt kávék ma
 már csak 225 grammosak. Kérdés persze az is, ki jegyzi
 meg egyáltalán a termékek árát,        főleg hogy azok üzletenként is 
változhatnak. A szakértők szerint        gyakran az állandó akciózás is 
megzavarja a vásárlókat, vagy éppen        a kereskedők másik bevált 
trükkje, a kettőt fizet, hármat vihet        típusú reklámozás is 
félrevezethet. A fogyasztóvédők szerint a        gyártók egyre több 
termék esetén tetten érhető, burkolt áremelési        technikája ellen 
nincs más védelem, mint a tudatos vásárlás. Szép kilátások a jövőnkre 
nézve...
Bíró Dalma
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése