Kitiltott az Egyesült Államok több 
magyar állampolgárt az USA területéről, állítólag korrupciós ügy miatt. 
Az amerikai külügy azonban egyelőre a kormány felkérésére sem 
szolgáltatott információt arról, hogy kik a szankció célpontjai, és a 
konkrét üggyel kapcsolatban sem adtak tájékoztatást. Szijjártó Péter 
külgazdasági és külügyminiszter péntek délután bekérette a 
külügyminisztériumba André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivőt, aki a
 kérés ellenére sem adott bővebb információt az ügyre vonatkozóan. A 
miniszter így jobb híján kijelentette, a kormány sem a kitiltott 
személyekkel, sem a tiltás okával kapcsolatban nem rendelkezik pontos 
információkkal, mivel nem kaptak tájékoztatást az Egyesült Államok 
budapesti nagykövetségétől.
Később Szijjártó közölte, hogy 
"amennyiben az amerikai kormány ezt nem teszi meg, magára vonja annak a 
gyanúját, hogy csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben". 
Mint kiderült, a magyar külgazdasági és külügyminiszternek kell 
Washingtonba utaznia ahhoz, hogy Magyarország pontos tájékoztatást 
kapjon azzal kapcsolatban, miért esünk amerikai szankciók alá. Szijjártó
 a jövő héten utazik Washingtonba, és miközben a kormány hangsúlyozza, 
"nincsenek információik arról, hogy kormánytagok is beutazási tilalom 
alá esnének", a Népszava pedig már felvetette annak lehetőségét, hogy 
Szijjártót egyáltalán beengedik-e Washingtonba, az ügynek két olyan 
vonatkozása is van, amivel valamilyen oknál fogva senki nem foglalkozik.
Szijjártó Péter kedden találkozik Victoria Nulanddal, az USA európai ügyekért felelős külügyi államtitkárával.
 Tehát Magyarország külügyminiszterét már csak államtitkári szinten 
fogadják Washingtonban, nem pedig külügyminiszteri szinten. A 
diplomáciában az azonos szintek az azonos szintekkel tárgyalnak, és ha 
nem így van, az a tárgyaló fél leminősítése. Vagyis Magyarországot az 
Egyesült Államok nem egyenlő félként, hanem gyarmati státuszú országként
 kezeli. Miközben az USA a hivatalos diplomáciában is kifejezésre 
juttatja, hogy Magyarország alacsonyabb rendű ország, a kormány nem tiltakozik ezügyben, hanem elfogadja az alacsonyabb rendű besorolást.
 Magyar külgazdasági és külügyminiszter. Elfogadja a diplomáciai lekezelést.
Magyar külgazdasági és külügyminiszter. Elfogadja a diplomáciai lekezelést.
A kormány nem fejezte ki 
tiltakozását azzal kapcsolatban, hogy Washingtonban miért egy 
alacsonyabb rangú személy, egy külügyi államtitkár fogadja a magyar 
külügyminisztert.
Egy ilyen helyzetben;
1. a kormány vagy tiltakozását kellene 
kifejezze és egyúttal követelnie, hogy a magyar külügyminisztert az USA 
külügyminiszteri szinten fogadja,
2. vagy nem a külügyminisztert, hanem - 
ha Washington nem hajlandó külügyminiszteri szinten fogadni a magyar 
külügyminisztert - egy alacsonyabb rangú személyt kellene küldjön 
Washingtonba, hogy ott a vele egyenrangú amerikai kollégával tárgyaljon.
A kormány egyiket sem teszi, vagyis 
teljesen elfogadhatónak tartja, hogy az amerikai fél lekezeli a magyar 
külügyminisztert és így Magyarországot.
Sőt, mi több, a magyar külügyminiszter 
gyakorlatilag büszkén bejelentette, hogy kedden találkozik Nualanddal és
 információt kap tőle egy olyan üggyel kapcsolatban, amiről az Egyesült 
Államok budapesti nagykövete vagy a helyette kinevezett ideiglenes ügyvivő kellene információt szolgáltasson.
A kormány azonban az ideiglenes ügyvivőt
 sem utasítja ki az országból, és számon sem kéri amiatt, hogy az nem 
látja el feladatát.
Pedig a kiutasítás lehetősége fennáll, 
vagyis fel kellene merüljön. Ha a kormány nem fogadná el, hogy az 
amerikaiak alacsonyabb rangú félként kezeljék, a viszonosság elve 
alapján Magyarország ki kell utasítson 10 amerikai állampolgárt az országból.
 Az Egyesült Államok 10 magyar állampolgárt utasított ki, azonban se a 
nevek listáját, se a kiutasítás okát nem adták meg. A viszonosság elve 
alapján Magyarország ki kell utasítson 10 amerikai állampolgárt, olyan 
módon, hogy se a személyek nevét, se a kiutasítás okát nem kell közölje 
az amerikai féllel.
Amennyiben a külügy nem így jár el, az a
 gyarmati sor elfogadása, az amerikai fél diplomáciai feljebbvalóságának
 elfogadása. Ha ez a helyzet tartósan fennáll, és se a kormány nem 
fogalmaz meg egyenlő arányú válaszlépéseket, se az amerikai fél nem 
vonja vissza az intézkedést, az annak nyílt elismerését jelenti, hogy az
 amerikai külügy nem szövetségesként, hanem alacsonyabb rangú 
országként, gyarmatként tekint Magyarországra, a magyar kormány pedig 
ebbe beleegyezik. Elfogadhatatlan,
 hogy a kormány beletörődjön egy ilyen helyzetbe, és a magyar külügy 
elfogadja, hogy egy partnerország a diplomáciában nyíltan lekezeli.
 Leszünk gyarmat?
Leszünk gyarmat?
A viszonosság elve alapján Magyarországnak is ki kell tiltania 10 amerikai állampolgárt az ország területéről.
Igen könnyű lenne 10 kitiltandó személyt
 találni, mivel rengeteg olyan amerikai állampolgár él a világban, akire
 a világ jobbik felében felforgatóként, háborús bűnösként vagy a 
terrorizmus támogatójaként tekintenek. Egy ilyen amerikai állampolgár 
például Soros György, aki Magyarországon évtizedeken keresztül 
támogatott felforgató tevékenységet. A rendszerváltás idején amerikai 
állampolgárként a magyar kormányellenes ellenzéket - beleértve Orbán 
Viktort - támogatta, vagyis felforgató tevékenységet végzett. Ma szintén
 a kormányellenes ellenzéket támogatja, vagyis a mai napig felforgató 
tevékenységet végez Magyarországon. Az Észak-Kaukázusban a terrorizmust 
támogatta, közvetlen felelős háborúk kirobbantásáért és népirtásokért. 
Egy ilyen másik, szankcionált személy David Petraeus tábornok kellene 
legyen, aki bizonyíthatóan részt vesz a Közel-Keleten a keresztény 
közösségek körében végzett népirtások irányításában, ugyanis az ISIS 
terrorszervezet szervezésében közvetlen részt vesz. Iránban egyébként 
beutazási tilalom és körözés alatt áll az emberi jogok sorozatos 
megsértéséért és Afganisztánban, Irakban végzett népirtásokért. 
Ugyanezen okból kifolyólag George Casey tábornok (2003-tól 2007-ig az 
amerikai hadsereg vezérkari főnöke) Stanley McCrystal tábornok, az 
Afganisztánban szolgáló amerikai csapatok volt parancsnoka, Jack 
Bridgez tábornok, Afganisztánban az amerikai bagrami légibázis volt 
parancsnoka, James Jons tábornok, a volt amerikai elnök nemzetbiztonsági
 tanácsadója is a szankciós listára tehető. Mindannyian közvetlen 
felelősek a Közel-Keleten keresztény közösségek elleni agresszióért, 
terrorista csoportok kiképzéséért, kábítószer-kereskedelem szervezéséért
 és a térségben háborúk kirobbantásáért, népirtásokat elkövető 
terrorista csoportok kiképzéséért, irányításáért és fegyverrel 
ellátásáért. Tetszőlegesen bővíthető ez a lista, a kormánynak minden 
bizonnyal pontos információi vannak arra vonatkozóan, hogy Soros György 
alapítványain kívül mely amerikai állampolgárok támogatnak anyagilag 
közvetlen felforgató tevékenységet Magyarországon.
Valószínűsíthető azonban, hogy a kormány
 nem mer semmilyen válaszlépést tenni Washingtonnal szemben, és 
beletörődik Magyarország lekezelésébe. "Tiszteletet a magyaroknak?" Hamarosan kiderül, mennyire lehet Orbán Viktor szavait komolyan venni.
John Kerry nem fogadja a magyar külügyminisztert
A Frankfurter Allgemeine Zeitung német 
napilap hétfői számában az amerikai beutazási tilalom ügyéről írt, és 
kiemelte, hogy Washington nem csak beutazási tilalmat rendelt el magyar 
állampolgárok ellen, de az amerikai vezetés "egy szinten kezeli 
Magyarországot Oroszországgal és Ugandával", mivel az amerikai 
külügyminiszter nem fogadja a magyar külügyminisztert washingtoni 
látogatása során. A nyugati lap értelmezésében az "egy szinten kezeli 
Oroszországgal" kifejezést lekezelésnek kell érteni. Ugyanakkor John 
Kerry amerikai külügyminiszter rendszerint személyesen találkozik 
Szergej Lavrovval, nem pedig egy alacsonyabb rangú személyt küld maga 
helyett. Amit az orosz külüggyel nem tehetnek meg, megtehetik viszont 
egy kicsi és erőtlen nyugati gyarmattal, a német napilap ugyanis 
megerősítette, hogy Kerry nem fogadja személyesen Szjjártó Pétert.

A cikk írója is elismeri, hogy ez egy 
"világos diplomáciai jelzés" Magyarországgal szemben. Szijjártó ugyanis 
bemutatkozó látogatásra érkezne Washingtonba, így az amerikai külügy 
gesztusa azt is jelenti, hogy Washington nem fogadja el a magyar külügyminiszter személyét.
Mindezt alátámasztja, hogy a 
választásokat megelőzően olyan sajtóorgánumok, melyek leplezetlenül 
amerikai propagandát folytatnak és bizonyíthatóan kapcsolatba kerültek 
nyugati titkosszolgálatokkal, aktív lejárató kampányt folytattak 
Szijjártó Péter személye ellen. Lényegtelen, hogy mindezt milyen témára 
hivatkozva tették, jelzésértékű azonban, hogy az amerikai külügy nem 
fogadja el a magyar külügyminisztert, egyes, nyugati propagandát 
folytató hazai sajtóorgánumok pedig ezzel összehangoltan nyílt lejárató 
kampányt folytatnak a külügyminiszter személye ellen.
A Szijjártó Péter elleni lejárató 
kampányt ugyanaz az Index.hu kezdte meg, amely a Kovács Béla jobbikos 
politikus elleni lejárató kampányhoz bevallottan egy amerikai ügynöktől 
kapott információkat. Korábban Semjén Zsolt kormányfő-helyettes is 
felhívta már a figyelmet arra, hogy az Index.hu együttműködik külföldi titkosszolgálatokkal.
 Az Index ugyanis összehangoltan cselekedett az ukrán hatóságok által 
folytatott művelettel, ami a kettős állampolgárság intézményének 
lejáratását célozza. Ahogy korábban is, az Index Szijjártó Péter 
lejáratása kapcsán is az amerikai külügy nézőpontjának megfelelően 
cselekszik, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az amerikai külügy 
nem fogadja el a magyar külügyminiszter személyét.
http://www.hidfo.net/2014/10/20/john-kerry-nem-fogadja-magyar-kulugyminisztert
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése