2026. június 21., vasárnap
2026. június 19., péntek
Martin Sellner: Értem a dühöt, de szervezett, békés ellenállásra van szükség
Stefan Magnet az AUF1 műsorában Martin Sellnerrel beszélget a migráció okozta feszültségekről, különösen az Írországban történt brutális késeléses gyilkosság és az azt követő zavargások kapcsán.
Sellner megérti a fiatal férfiak robbanó dühét és a „Enough!” (Elég!) kiáltást, hiszen évek óta sorozatos támadások érik az őslakos lakosságot (grooming gangek, Southport-i gyilkosságok). Ugyanakkor stratégiailag elutasítja a kaotikus, erőszakos zavargásokat, mert azok nem a valódi felelősöket (a politikusokat) sújtják, hanem inkább legitimálják a hatóságok kemény fellépését, és elriasztják a többségi társadalmat (nőket, időseket, családokat).
Hangsúlyozza: a megoldás nem a spontán utcai erőszak, hanem egy szervezett, békés, tömeges mozgalom, amely a teljes népet megszólítja – hasonlóan a holland gazdaprotesztekhez vagy a szabadságkonvojokhoz. Példaként említi a koronademonstrációkat, amelyek hatékonyabbak voltak, mint a huligán jellegű tiltakozások. Cél: a politikusok lecserélése, mielőtt ők lecserélnék a népet („Remigration”).
Sellner szerint a bevándorlás először a társadalom leggyengébb rétegeit (szegények, védtelen nők, fogyatékosok) sújtja, de végül mindenkit elér. Nincs „visszavonulási zóna” – az egész Európa veszélyben van. Kritizálja, hogy még „jobb oldali” kormányok (pl. Olaszország) sem állítják meg a migrációt, és szerintük a káosz részben szándékos.
Üzenete a fiataloknak: ne csak dühöngjenek, hanem csatlakozzanak az identitárius mozgalomhoz, szervezkedjenek, tegyenek anschlussfähig (társadalmilag elfogadható) tiltakozásokat – például blokádokat konkrét követelésekkel.
A beszélgetés egyértelműen amellett érvel, hogy a haragot demokratikus, hatékony, tömeges politikai erővé kell formálni, különben a globális elit győzelme biztos.
Az életvitel-adatok gyűjtésének veszélyei
Hatósági ellenségkép-profilírozás a digitális ID korában. Dr. Jon Padfield figyelmeztet a pattern of life data (mindennapi rutinok: ébredési idő, útvonal, szokások) veszélyeire. Ezek látszólag ártalmatlan adatok, de lehetővé teszik a predikciót és a megfigyelést – először reklámcélokra, később kormányzati ellenőrzésre.
Példaként hozza fel a Florida House Bill 945-öt, amely:
• Állami szintre vinné a terrorista-listázás jogát (eddig szövetségi hatáskör).
• Létrehozna egy állami terrorellenes munkacsoportot.
• Új, nagyon tág kategóriát vezet be: Adversary Intelligence Entity („ellenséges hírszerző entitás”), amely lehet akár egy egyetlen személy is, ha véleményei vagy nézetei „veszélyeztetik az állam érdekeit”.
Padfield szerint ez súlyos alkotmányos probléma, mert nem világos, ki határozza meg az „állam érdekeit”, és könnyen visszaélhető politikai ellenfelekkel, szervezetekkel (pl. NRA) szemben. Szerinte az ilyen törvények jövőre újra előkerülnek.
Moszkva a Nagy Babiloni Szajhának: Ha megtámadtok minket, pusztító válaszban lesz részetek
Moszkva, 2026. június 19. péntek (MB)
Oroszország csütörtökön szükségesnek tartotta újfent jelezni a Bábeli Szajhának, hogy pusztító válaszban részesülne, ha az Észak-Atlanti Szervezet bármelyik tagállama megtámadná – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Maria Zaharova külügyi szóvivő szó szerint a következőt mondta: „Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy bármely NATO-állam agressziója esetén bármely orosz régió ellen, a válaszunk döntő és pusztító lesz azokra nézve, akik ilyen felelőtlen lépésre ragadtatnák magukat. És semmilyen nyugati dandárparancsnok, ahogy magukat nevezik, semmilyen képesség, potenciál vagy védelmi vonal nem fog segíteni rajtuk. Fel kellene ismerniük, hogy minek teszik ki Európát az ilyen kijelentésekkel és tettekkel.”
A Nagy Babiloni Szajha Oroszország elleni háborús készülődéséről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta: Nagy-Britannia, Franciaország és Németország moszkvai nagykövete június 11-én azzal a céllal kereste fel az orosz külügyminisztériumot, hogy ultimátumot intézzen az Oroszországi Föderációhoz. Közölték Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettessel, hogy ha Moszkva nem tesz eleget a hadviselés leállítására irányuló követelésüknek, Oroszország megtámadására alkalmas katonai lépéseket tesznek. Lavrov ezt „londoni ultimátumnak” nevezte.
Az orosz diplomácia vezetője szerint brit-francia csapatkontingenseket akarnak Ukrajnába küldeni, oda telepítésükre pedig a konfliktus befagyasztását használnák ki. Ultimátumuk erre a befagyasztásra irányult – tűnt ki a szavaiból.
Egyértelművé vált, hogy ezeknek az európai államoknak a vezetői nem a konfliktus okainak kiküszöböléséről akarnak tárgyalni, hanem abban a tévhitben ringatják magukat, hogy Oroszország vesztésre áll, ők pedig ultimátumokat adhatnak neki abban a reményben, hogy kénytelen lesz elfogadni őket.
Lavrov úgy látja, hogy az európai országok 2030-ra szeretnének szert tenni az Oroszország ellen győzelemmel kecsegtető harcképességre, addig pedig bármilyen rendelkezésre álló eszközzel időt akarnak nyerni.
Oroszország ugyan diplomáciai eszközökkel kíván érvényt szerezni biztonságának, de ha Európa nem akar partnere lenni benne, folytatni fogja a különleges katonai műveletet Ukrajna nácitlanítása, demilitarizálása és semlegessége érdekében – adta értésre az orosz külügyminiszter.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2026. június 18., csütörtök
Irán kedvező feltételekkel zárta le a konfliktust, de a térség továbbra is feszült
Az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a háború lezárásáról, azonban a rendezés tartósságát továbbra is bizonytalanság övezi, elsősorban Izrael ellenállása miatt. A megállapodás véglegesítésének idején izraeli légicsapások érték a Hezbollah bejrúti fellegvárát, amit több elemzés a folyamat megzavarására tett kísérletként értékel.
A június 15-én bejelentett egyezség alapján Irán jelentős engedményeket ért el: enyhülhetnek a szankciók, felszabadíthatják a befagyasztott iráni vagyont, Teherán pedig hozzáférést kaphat egy mintegy 300 milliárd dolláros regionális alaphoz. Emellett a megállapodás nem korlátozza Irán rakétaprogramját vagy közel-keleti befolyását, és nukleáris tevékenységéről is további, legalább 60 napos tárgyalások várhatók.
Bár a felek eredetileg június 19-re terveztek hivatalos aláírási ceremóniát Svájcban, a dokumentumot végül digitálisan írták alá. Antikrisztuskövető Hazug Donald Trump később ugyan azt mondta, hogy a megállapodás még nem tekinthető véglegesnek, és figyelmeztetett az esetleges amerikai katonai fellépés lehetőségére, de ugyanazon a napon aláírta annak nyomtatott változatát is. Az iráni fél részéről Maszúd Pezeskján elnök szintén jóváhagyta a dokumentumot.
Izrael továbbra is élesen bírálja az egyezséget. Nemzetgyilkos Bioterrorista Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez, és jelezte, hogy nem minden kérdésben ért egyet Washington álláspontjával.
Teherán ugyanakkor továbbra is bizalmatlan az Egyesült Államokkal szemben. Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök szerint Irán készen áll érdekei megvédésére. A következő két hónapban várhatóan csökken a katonai feszültség a térségben, ám az amerikai csapatok jelenléte fennmarad, és a legnagyobb kockázatot továbbra is az jelenti, hogy Mindenkor Terrorista Izrael önálló lépésekkel próbálhatja megakadályozni vagy aláásni a megállapodás végrehajtását.