Seyed Mohamed Marandi a Glenn Diesen podcastjában azt állította: az Egyesült Államok és Izrael súlyos stratégiai hibát követett el az Irán elleni támadásokkal, mert alábecsülte az iráni állam stabilitását és a társadalom mozgósíthatóságát. A teheráni egyetemi professzor szerint a konfliktus nem gyors rezsimváltó műveletté, hanem elhúzódó felőrlő háborúvá alakulhat. 
Marandi beszámolója szerint az iráni válaszcsapások azonnal megkezdődtek: rakéta- és dróntámadások érték izraeli célpontokat, valamint amerikai érdekeltségeket a térségben, különösen az Öböl-menti államokban. Úgy fogalmazott, Teherán egyelőre főként régebbi fegyverrendszereket vet be, miközben célja az ellenséges légvédelem kimerítése. Állítása szerint az új generációs rakéták és a kiterjedt föld alatti infrastruktúra jelentős része érintetlen. 
A professzor szerint Irán hosszú háborúra rendezkedik be. Úgy véli, az ország 2003 óta – az iraki háborút követően – tudatosan építette ki föld alatti rakéta- és drónbázisait, elsősorban egy esetleges amerikai támadás kivédésére. Szerinte Teherán célja az ellenfél kifárasztása, miközben saját veszteségeit minimalizálja. 
A beszélgetés központi eleme volt Ali Hamenei ajatollah halálának jelentősége. Marandi a legfelsőbb vezetőt „meghatározó történelmi alaknak” nevezte, és azt állította, hogy halála mártírként erősíti az iráni rendszer legitimitását. Úgy látja, az esemény az iráni társadalomban és a térség síita közösségeiben – a kerbalai és asúrai hagyományok fényében – mozgósító hatású lehet, és fokozza az „ellenállási tengely” egységét. 
Marandi szerint a Nyugat visszatérően tévesen értékeli az iráni belpolitikai stabilitást, és túlértékeli az emigráns ellenzéki csoportok jelentőségét. Álláspontja szerint a rendszer az elmúlt évtizedek súlyos megrázkódtatásai – háború, merényletek, szankciók – ellenére is fennmaradt, ezért a mostani konfliktus sem vezet automatikusan összeomláshoz. 
A Hormuzi-szoros lezárásáról azt mondta: Irán ennél is súlyosabb károkat tudna okozni az energetikai infrastruktúrában, de egyelőre korlátozott eszközökkel él. Szerinte a háború kimenetele azon múlik, meddig képes Washington és Tel-Aviv fenntartani a műveletek intenzitását, különösen logisztikai és fegyverzeti korlátok mellett. 
Összegzése szerint a konfliktus „akaratok harca”, amelyben Irán egzisztenciális küzdelmet lát, míg ellenfelei szerinte politikai döntésből vállalták a konfrontációt. Marandi úgy véli, a jelenlegi stratégia végső soron az Egyesült Államok és Izrael kimerüléséhez vezethet.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=j19w0ur90jA