Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár kedden kijelentette; mindinkább nehezebbé válik az amerikai-török kapcsolatok helyreállítása, ha Törökország megveszi az Sz-400 rakétakomplexumot Oroszországtól.
“Egyértelművé tettük, hogy amennyiben Törökország megvásárolja az Sz-400 rakétakomplexumot, ennek következményei lesznek. Szankciókat fogunk bevezetni a Countering America’s Adversaries Through Sanctions Act (CAATSA) keretén belül” – mondta. A tisztviselő szerint az Egyesült Államok továbbra is fenntartja annak lehetőségét, hogy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva visszavonja az F-35 vadászrepülőgép Törökországnak értékesítését, amennyiben a török kormány amerikai helyett orosz rakétarendszert vásárol.
“Rendelkezünk azokkal a jogi eszközökkel, melyek bizonyos körülmények közt lehetővé teszik a fegyverértékesítés visszavonását, különösen nemzetbiztonsági érdekek mentén” – mondta Mitchell a szenátus külkapcsolati bizottsága előtt felszólalva.
Áprilisban a Roszoboronexport vezérigazgatója bejelentette, hogy megkezdték az Sz-400 rakétakomplexumok gyártását Törökország számára. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint Washington “a nyugat stílusához hűen” mesterséges válságot kreál a fegyverüzlettel kapcsolatban, az orosz rakétakomplexum megvétele ugyanis nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.

http://www.hidfo.ru/2018/06/az-usa-szankciokat-hoz-egy-nato-tagallam-ellen/



Törökország nem szakítja meg az olajkereskedelmet Iránnal

Az Egyesült Államok mindinkább konfrontatívnak mutatkozik Irán kereskedelmi partnereivel szemben, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy felmondja az iráni atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi egyezményt, és szankciókat léptet életbe Irán ellen. Úgy tűnik, Törökország nem kíván együttműködni NATO-szövetségesével az Irán elleni nyomásgyakorlásban.
Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter pénteki közleménye szerint Törökországot semmi nem kötelezi arra, hogy az “egyoldalú” amerikai döntésekkel összhangban beszüntesse a kereskedelmet egy közeli országgal és egyben legnagyobb olajbeszállítójával.
A külügyminiszter közleménye azt követően jelent meg, hogy a Fehér Ház újabb fenyegetést hozott nyilvánosságra. E szerint további büntetőintézkedésekkel sújtanák Irán kereskedelmi partnereit, ha november 4-ig nem mutatnak hajlandóságot az iráni olajimport csökkentésére.
Az Egyesült Államok ezáltal ismét szövetséges országot fenyeget gazdasági megtorlással, abban az esetben, ha az nem hajlandó követni az amerikai külpolitika irányelveit – amit a török külügyminiszter is szóvá tett.
“Az a tény, hogy szövetségesek vagyunk, nem jelenti azt, hogy minden döntésükhöz igazodnunk kellene, vagy szó szerint meg kellene ismételnünk álláspontjukat” – mondta Cavusoglu, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok jobban tenné, ha konzultációkat kezdeményezne Törökországgal és más szövetséges országokkal, mielőtt szankciókkal fenyegeti őket.
Nem ez az első alkalom, hogy az USA szankciókat hirdet szövetséges országok ellen. Korábban szintén Törökország ellen helyeztek kilátásba bizonyos következményeket – fegyverüzlet felmondását – arra az esetre, ha NATO-szövetségesként nem amerikai fegyvert vásárolnak, hanem egy piacképesebb alternatívát választanak ehelyett.
Hetekkel ezelőtt az Egyesült Államok az Európai Unió ellen is különféle kereskedelmi korlátozásokat helyezett kilátásba, mely alól Európa csak a tárgyalások idejére, átmenetileg mentesülhet. Korábban az amerikai vezetők egyértelművé tették, hogy szankciókkal sújtják azokat az európai cégeket is, melyek üzleti kapcsolatban állnak Washington riválisaival az európai gázpiacon.

http://www.hidfo.ru/2018/06/torokorszag-nem-szakitja-meg-az-olajkereskedelmet-irannal/