A
 svéd Epicenter irodaházban  vadonatúj technológiát használnak, a kéz 
bőre alá ültetett chipet. A  mindössze rizsszemnyi chip rádióhullámokkal
 működik, és hamarosan az  irodaházban dolgozó 700 ember közül többeknek
 is felajánlják a  lehetőséget, hogy így helyettesítsék 
azonosítókártyájukat.
 Hosszabb távon nemcsak az ajtók nyitásához és a fénymásolókhoz használhatják, hanem például fizethetnek is vele a büfében.
Az
 irodaház hivatalos megnyitóján a  fejlesztő cég vezetőjébe a színpadon 
ültettek be egy chipet. Az új  kütyüt a BBC tudósítója is kipróbálta, és
 beszámolója szerint a  beültetés, amit egy tetoválómester végzett, csak
 minimális fájdalommal  járt, nem többel, mint egy injekció.
A
 bőr alá ültetett chipeket egyre  szélesebb körben használják. Van 
köztük, amely adatokat, például  névjegyet tárol, amelyet aztán a 
partner leolvashat egy okostelefonnal.  Ilyet kapott az újságíró is. 
Általánosságban pedig a chip kiváltja a  jelszavakat, a PIN kódokat, és 
egy sor műveletet érintéssel is  kivitelezhetővé tesz. Egyre több 
információt lehet így tárolni, és a  kutatók azt remélik, hogy hamarosan
 az egészségügyben is hasznosítható  lesz az új technika.
 (vs)
Bal-Rad komm: Kezdődik hát a rémálom. Csak mint egy injekciószúrás. “Tartsa a popóját a kedves beteg! Szuri lesz!”
És honnan tudja azt majd a “kedves beteg”, hogy nem-e egy OLYAN chipet is beleültetnek, ami…
Ami jelzi a KÍVÁNCSISKODÓNAK, hogy éppen hol jár, mit csinál, kivel beszél, meddig tart…?
Aztán
 a “vevőkészüléknél” ülő  VALAKI megnyomja a “kikapcs” gombot. És egy 
hirtelen-ám fölöttébb  hatásos-szívroham kiiktatja a “kedves beteget”! 
Mert már öreg, vagy  beteg, VAGY NEM ELÉGGÉ HASZNOS! VAGY MERT A 
KÍVÁNCSISKODÓ ÚGY GONDOLJA,  hogy a “kedves beteg” rá nézve veszélyes!
Ebbe az irodaházba már megcsippelve mész be
„És
 megadatott neki, hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és 
szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon 
bélyeggel jelöltessen meg, és hogy senki se vehessen vagy adhasson, csak
 az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma. Itt 
van helye a bölcsességnek! Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad 
számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig 
hatszázhatvanhat.”  – Jelenések 13:16-18
Ahogyan
 azt sokszor megjegyeztük, egyelőre nem tudni, hogy a Jelenések 
könyvéből fent idézett prófécia beteljesedését milyen technológia hozza 
el, de az odavezető út egyre kivehetőbb manapság.
Szeretnél
 bejutni az irodádba, felszállni a buszra vagy venni egy szendvicset? 
Manapság egyre jobban hozzászokunk, hogy az ilyen apróságokat egy 
egyszerű kártyaérintéssel is elintézhetjük. Az egyik legújabb és 
legmodernebb svéd irodaház azonban egészen új megközelítéssel 
próbálkozik: egy bőr alá ültetett csippel.
Felicio
 Costa, az irodaházban tevékenykedő egyik cég alkalmazottja, reggelente 
munkába érkezve csak feltartja a kezét a belépéshez. Az épületen belül 
is pontosan ezt teszi, ha be akar jutni a saját cége által bérelt 
területre, sőt még a fénymásolót is egy kézmozdulattal indítja el.
Ennek oka, hogy kezének a bőre alatt egy apró, rizsszem méretű rádiófrekvenciás azonosító, azaz RFID csip
 található. Hamarosan az irodaház összesen 700 bérlőjének/dolgozójának 
felkínálják a csip beültetés lehetőségét. A helyiségekbe történő bejutás
 és a fénymásolók használata mellett az üzemeltetők egyéb 
szolgáltatásokhoz is ígérnek csipes hozzáférést, köztük az épületen 
belüli étteremben történő fizetést. 
Az
 irodaház hivatalos megnyitóján a fejlesztő cég vezérigazgatója a 
színpadon élőben kapta meg saját csipjét. Úgy döntöttem, hogy ha tényleg
 szeretném megérteni és magamévá tenni ezt a technológiát, kénytelen 
vagyok lenyelni a keserű pirulát és megcsippeltetni magam.
A folyamatot svéd bio-hekkerek egy csoportja koordinálja, így az én csipemet is egyik ijesztő kinézetű tetováló művész kollégájuk ültette be. 

„A
 folyamatot svéd bio-hekkerek egy csoportja koordinálja, így az én 
csipemet is egyik ijesztő kinézetű tetováló művész kollégájuk ültette 
be.”
 
Először
 megmasszírozta, majd lefertőtlenítette a hüvelyk és mutató ujjam 
közötti bőrt. Megkért, hogy vegyek nagy levegőt, miközben egy tű 
segítségével bejuttatta a csipet. Egy pillanatnyi fájdalmat éreztem 
csupán, nem többet, mint bármilyen más injekció esetében és már rajta is
 volt a tapasz a kezemen.
Mielőtt
 élesben is kipróbáltam volna a csipemet, szerettem volna többet is 
megtudni a technológia mögött rejlő gondolkodásmódról. Hannes Sjoblad, 
akinek elektronikus névjegyét egyenesen a kezébe ültetett csipről lehet 
leolvasni bármilyen okostelefonnal, az „ügyvezető bomlasztó” titulust 
viseli a fejlesztő cégnél.  Megkérdeztem, hogy az emberek tényleg 
ennyire közel akarnak-e kerülni a technológiához:
„A
 legtöbben már most is folyamatos kapcsolatban vagyunk a technológiával.
 Ma ez egy kicsit zűrös még. Egy rakás pinkódra meg jelszóra van szükség
 hozzá. Nem lenne sokkal egyszerűbb, ha az embernek csak egy 
kézlegyintésbe kerülne mindez? Szerintem ez nagyon intuitív.”
Amikor
 végül magam is leteszteltem a csipet, úgy találtam, hogy egyáltalán nem
 intuitív. Ahhoz, hogy a fénymásolót használjam például, teljesen 
idétlen pozícióba kellett csavarjam a karom, és bár egyesek az épületben
 alig várták, hogy megkapják a csipjüket, mások nagyon gyanakodva 
fogadták a kezdeményezést.
„Kizárt dolog!”
 – válaszolta egy fiatalember arra a kérdésemre, hogy csatlakozna-e a 
programhoz. Egy idősebb hölgy kicsit pozitívabban állt hozzá, de semmi 
értelmét nem látta annak, hogy megcsippeltesse magát csak azért, hogy be
 tudjon jutni egy helyiségbe.
Hannes
 Sjoblad szerint azonban a Svéd Biohekker Csoportnak egy másik célja is 
van a kezdeményezéssel, mégpedig az, hogy felkészítse az embereket arra,
 amikor már mások akarnak majd megcsippelni bennünket:
„Szeretnénk
 megérteni a technológiát, mielőtt a megacégek és az állam elő nem áll 
az ötlettel, hogy mindenkibe csipet kell ültetni. Adóhatósági csip, 
Google csip, Facebook csip…”
Szerinte csak így, alaposabb tudás birtokában lehetünk képesek megkérdőjelezni a technológia bevezetésének módját.
Még
 mindig fájó kézzel és az elérhetőségeimmel a bőröm alatt nyugvó csipen 
tértem vissza Angliába. Nem sok hasznát veszem, de bizonyára 
kifinomultabb csipek váltják majd fel a jelenleg használt viselhető 
technológiákat, mint a fitness karkötőket vagy az érintésmentes fizetési
 módszereket és valamennyien hozzászokunk majd testünk kiterjesztéséhez.
 Sok lehetőség rejlik a technológiában, persze, hogy a bőr alatt viselt 
eszközök mennyire válnak elfogadottá a társadalomban, az egy egészen más
 kérdés.
http://idokjelei.hu/2015/01/ebbe-az-irodahazba-mar-megcsippelve-mesz-be/