Vlagyimir Putyin orosz államfő megerősítette, hogy előrelépés történt az orosz gáz Ukrajnának való szállításáról folyó milánói tárgyalásokon.
A politikus a pénteki tárgyalásait követően tartott tájékoztatón azt mondta: abban állapodtak meg, hogy milyen feltételek mellett újítják fel a földgázszállítást legalább a téli időszakra. Azt is kijelentette ugyanakkor, hogy nem adnak hitelbe gázt Ukrajnának.

Vlagyimir Putyin megismételte Moszkva ajánlatát, miszerint ezer köbméterenként 100 dollárral készek csökkenteni az energiahordozó árát, így Kijevnek nem 5,3 milliárd, hanem “csak” 4,5 milliárd dollárt kell megtérítenie a júniusig leszállított mennyiségért.
Az orosz elnök nem tartotta lehetetlennek azt, hogy a kőolaj világpiaci árának az orosz gazdaságot sújtó, és a rubel erőteljes romlásához vezető esése mögött az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia egyezsége áll. Azt mondta, hogy “az összeesküvések mindig lehetségesek, de azok ebben az esetben az abban részt vevőket is sújtják, ha léteznek ilyenek”. Felhívta a figyelmet, hogy a legfontosabb kőolajtermelő országokban is az olaj hordónkénti 85-90 dolláros árára alapszik az állami költségvetés.
Időközben Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója bejelentette, hogy Ukrajna elfogadta az orosz gázért való tartozásának kifizetésére szabott orosz feltételeket, “már csak a pénzzel van gond”. Az orosz állami energetikai cég vezetője szerint “a labda az Európai Bizottság térfelén van”. Miller azt mondta, hogy Kijev egyetértett azzal, hogy az első 1,45 milliárd dolláros adósságrészt a gázszállítások felújításáig törlesztenie kell.
Ugyanerről a kérdésről Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, hogy bár nem jött létre végleges megállapodás az orosz gázszállításokról a Vlagyimir Putyin orosz államfővel tartott péntek esti négyszemközti milánói megbeszélésen, de reméli, hogy ez megtörténik pár napon belül.
“Azt mondhatom, hogy történt némi előrehaladás, de marad néhány megvitatni való részlet. (Most) nem számolhatunk be semmi gyakorlati eredményről, de reméljük, hogy megoldást találunk október 21-ig, amikor Brüsszelben ülést tart Ukrajna, Oroszország és az Európai Bizottság” – mondta a sajtónak Porosenko Milánóban.
Az orosz televízióban élőben közvetített saját tájékoztatóján Putyin arról is beszélt, hogy Kelet-Ukrajnában a felek nem tartják be a békefolyamatról szóló minszki memorandumot. “Sajnos sem Ukrajna, sem Novorosszija (Új-Oroszország, vagyis a szeparatisták ellenőrzése alatt álló terület) képviselői nem tartják be teljesen”, pedig abban gyökerezik a válság megoldása. “Minél előbb” létre kell hozni mindkét oldalon a demilitarizált övezetet – mondta.
Putyin szerint az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról szóló törvény “nem ideális dokumentum, de jó irányba tett lépés”. A régió önrendelkezési jogát újraszabályozó törvény három évre különleges státust biztosít, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat.
Putyin elnök elismerte, hogy “orosz állampolgárok” harcolnak Ukrajna területén, de azzal védekezett, hogy “mindkét oldalon vannak harcosok más európai országokból”.
Milánóban Porosenko is leszögezte, hogy teljesíteni kell a minszki memorandum minden pontját. Ő azonban azt is hangsúlyozta, hogy elő kell segíteni a Donyec-medencei helyhatósági választások megtartását az ország más területeivel egy időben, december 7-én.
A donyecki és luhanszki “népköztársaságok” vezetői ezt elutasítják, és továbbra is saját, november 2-i választásuk megtartásához ragaszkodnak, amelyet viszont Kijev – mint már jelezte – nem fog elfogadni, mivel a szakadár “népköztársaságokat” illegitimnek, a területüket pedig az ukrán állam részének tekinti.
Néhány órával korábban, a német kancellár és a francia, orosz és ukrán elnök részvételével tartott négyes milánói találkozón Angela Merkel kijelentette: Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartása szempontjából központi kérdés, hogy az ukrán jog szerint rendezik-e meg a helyi választásokat december 7-én a szakadárok által ellenőrzött Donyeck és Luhanszk megyei körzetekben. Az a kérdés, hogy ezek a választások átláthatóak lesznek-e, és beengedik-e rájuk a nemzetközi megfigyelőket – mondta. “Idáig ebben nincs semmilyen áttörés” – szögezte le a német kancellár.
Az olasz külügyminisztérium szerint haladás volt az orosz-ukrán határ és az úgynevezett demarkációs vonal ellenőrzése ügyében. Olaszország, Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország megegyezett, hogy drónokat adnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek a megfigyeléshez.
A milánói tárgyalásokra a tízedik, kétnapos Ázsia-Európa Találkozó adott alkalmat, amely pénteken fejeződött be. A házigazda, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Olaszország kormányfője, Matteo Renzi a záró sajtóértekezleten arról beszélt, hogy az együttműködés új formájára van szükség, a csúcstalálkozó üzenete pedig világos: javítani kell a párbeszédet, a kooperációt, a két földrész összeköttetéseit.
A tanácskozáson Orbán Viktor kormányfő Didier Burkhalterrel, a Svájci Államszövetség elnökével találkozott, aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét is betölti. Leszögezték a magyar-svájci gazdasági együttműködés problémamentes. Szóba került továbbá az ukrajnai konfliktus, amellyel összefüggésben Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország is a békés, tárgyalásos úton történő megoldásban érdekelt, és nagyra értékelte az EBESZ szerepét a közvetítésben, a helyzet kezelésében.
(MTI)