Mielőtt a deviza alapú uzsorás hitelek forintosítására és a teljes banki profit realizálására sor kerül, az utolsó utáni pillanatokban közösen vegyük sorra a tényeket és a kifosztásunk alapjául szolgáló pénzügyi terméket, illetve ennek legfontosabb tulajdonságait !
A finom devizafedezetek, illetve devizaforrások megtalálhatóak a hiteleink mögött. (Ezért a kijelentésemért a teljes anyagi és büntetőjogi felelősséget is vállalom.)
deviza-hitelekA fejtörést és a nagy dilemmát a magyar uzsora áldozatoknak az okozza és okozhatja, hogy ha volt deviza, akkor volt-e árfolyamkockázata a Banknak, na az nem volt és ez itt a lényeg !
A vicces az lehet, ha itt egyáltalán még van kedve valakinek nevetgélni, hogy ezeknél a szerződéseknél a Bank számára már tökéletesen mindegy (később ezt is részletesen kifejtem), hogy a magyar devizahiteles milyen árfolyam és milyen fedezeti értékű ingatlan mellett dől majd be, ki lehet jelenteni, hogy a Bank számára az árfolyamváltozás és annak mértéke közömbös. A kölcsön nyújtásának és a kölcsön nyilvántartásának a szempontjai “különváltak”, mert a kölcsön “nyújtás” jellemzően hitelbírálat és a fedezetek értékelése és elzálogosítása mellett történt, míg a kölcsön “nyilvántartása” korlátlan, azaz a fedezetektől és a jövedelemtől függetlenül is lehetséges.
Ennek az egyedüli oka, hogy az ügylet valamennyi kockázatát átruházta, átalakította, transzferálta, kezelte.
A hazai devizahitelezésben az AIG szerepének a megítélése – mely véleményem szerint a kitiltási botrányt is előidézte – súlyos és aggálykeltő. Az aggályainkat, kifogásainkat és a várható következményeket, továbbá az okirati bizonyítékainkat, az ügyben “valamennyi” érintett részére jeleztük.Amerika, az érdekeit, befektetéseit és az AIG jó üzleti hírnevét védi, ennek a lehetséges következménye a kitiltási botrány is. A befektetéseire a Magyar Állam hasonlóképpen vigyáz, most éppen a forintosításon keresztül. (később ezt is részletesen kifejtem). Az Amerikai adófizetők 183 milliárd (!) dollárját égették el, ennek a cégnek a megmentése során. A hazai pénzintézetek, az amerikai üzleti partner segítségével “kockázatmentesen” folytathatták áldatlan hitelezési tevékenységüket.
A kiszolgáltatott magyar ügyfelek számára nyújtott tájékoztatás, leírhatatlanul primitív módon történt. A pénzügyi intézmények erőfölénye miatt a kölcsönszerződések elemei, részletei és kockázatai terén a felek között hatalmas információs különbség van.
Az egyik szerződő fél, az ügyfél, aki az esetleges kockázatokat a megfelelő tájékoztatás hiányában maximum csak tudomásul vehette, míg pénzintézet ezeket és valamennyi felmerülő kockázatát kezelte és természetesen mindezt, az ügyfél költségén. A termék árazásának a tisztességtelensége is ide vezethető vissza, az átláthatatlan árazás és tájékoztatások, ezeknek a szerződéseknek a lényegi momentumai.
A hazai pénzintézetek magatartásával és gyakorlatával kapcsolatban, az okirati bizonyítékok alapján elsősorban a csalás és egyéb bűncselekmények alapos gyanúja merül fel.
Falus Zsolt Ferenc
Elnök
Bankcsapda Egyesület
Grell Antal
Elnökségi tag
Bankcsapda Egyesület
magyartudat.com