André Goodfriend, megbízott Ügyvivő úrnak
Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége
Szabadság tér 12.                                                               (fordítás angolból)
1052  BUDAPEST  2014. október 29.
Goodfriend Úr!
 
A helytartó: M. André Goodfriend
 
Először is engedje meg, hogy 
gratuláljak Önnek a magyar nemzet szolgálatában tett lépéséért, amellyel
 lerántotta a leplet kormányának legbensőségesebb kívánságáról és 
legtitkosabb machinációiról.  Vagyis az Amerikai Egyesült Államok 
kormányáról. Múlt vasárnapig vagy majdnem addig különösen baráti 
érzésekkel viseltettünk az Ön országa iránt, igyekezve hinni abban, hogy
 állításai szerint a szabadság, az igazság, a tolerancia, az emberi 
jogok és így tovább, igaz védelmezője. Hinni akartuk, hogy az Egyesült 
Államok, bár önmaga által kinevezett „Világ Csendőre” azért kiáll, és 
megvédi azokat a magas eszméket, amelyeket idézni mertem, s amelyekkel 
felruházni mertem országát.
(Tartózkodom felsorolni azokat a korábbi
 csalódásokat ezen a téren, amelyeket Magyarországra akkreditált elődjei
 követtek el legalább is 1989 óta, kezdve Mark Palmer úrral, a liberális
 eszmeárúk felejthetetlen szatócsával. De követői sem voltak sokkal 
jobbak nála.)
Ámbár mi magyarok azzal elfoglalva, hogy
 egy demokratikus államot hozzunk létre, ahol mindenkinek jogai védettek
 – a világ kommunizmus összeomlott kísérlete helyett, reméltük, hogy a 
világ csendőre az elmúlt huszonöt évben harcolva Kuvaitban, Irakban, 
Afganisztánban, Pakisztánban, a Közel-keleten, Észak-Afrikában – 
elismeri erőfeszítéseinket. S a politika-csinálók, az USA kormánya ügyet
 sem vetett rá. 
Az USA inkább úgy döntött, az időközben 
bukott kommunista rend maradékainak oldalára áll, akik most magukra 
öltötték a liberalizmus kívánatos gúnyáját, bár csak egyre képesek: 
kiszolgálni az urat, a parancsolót, aki megmondja mi a teendő – s 
ugyanakkor kézzel fogható, materiális javakkal bőségesen kompenzálja 
őket.
2013 augusztusa óta, mióta Ön fölbukkant
 Budapesten csak bámultunk az új ügyvivő „új diplomáciai stílusán”, 
mellyel nap, mint nap beavatkozik a vendéglátó állam belső, napi 
ügyeibe. Az a tény, hogy elődje, Eleni Tsakopoulos Kounalakis, a 
kaliforniai ingatlanügynök nem volt igazán diplomata, megkönnyítette 
önfejű hóbortjainak elviselését. Ennyi elég.
Azonban Ön, egy vérbeli diplomataként 
képviseli a világ leghatalmasabb államát egy igen kissé hatalmas, 
Közép-kelet Európai országban. S ez a nemzet nem felejtette el azokat a 
barátságos kijelentéseket, amelyek amerikai politikusok száját hagyták 
el valaha is 1956 októbere óta, s elvárta, hogy legalább az ország 
demokratikus választásainak eredményét a nemzet akarataként fogadják el,
 s nem ennek a világ-hatalomnak (képzelt vagy valós) érdekei 
megsértéseként fogják föl. Mi sorban ötször döntöttünk a kormányunk 
teljes támogatása mellett, mert úgy hisszük, ez a kormány az ország 
javára fog dolgozni.
Tizenöt hónapja, hogy Ön elfoglalta 
álláshelyét a budapesti Szabadság téren. Mi pedig döbbenten azon 
gondolkozunk, Önt az USA kormánya ehhez a kormányhoz akkreditálta vagy 
inkább a szétaprózott, egyre növekvően intoleráns liberál-kommunista 
vagy anarchista ellenzékhez. Az Ön múlt vasárnapi fellépése ellenére, 
amely szerint élvezte a „veszett computer-imádók cirkuszát” még mindig 
remélünk egy diplomatikus lépés megléptét.
Megtehetné például, azokkal az 
információkkal, amelyek alátámasztják a megalapozatlan vádakat a 
kormánykörökben fellelhető korrupciós ügyekben. Az ilyen típusú 
alaptalan vádaskodás nem más, mint zaklatás, gyötrés. Ez NEM öröm 
számunkra, mert az Ön országának a világban elfoglalt helye 
következtében egy ilyen állítás mélyen sértő egy kisebb nemzet számára, 
különösen, amikor 1956-os harcainkra emlékszünk, s esélyünk sincs a 
védekezésre. Nagy Testvér! Ne hidd, hogy mindig Neked van igazad!
Ha én miniszterelnök lennék ebben az 
országban, huszonnégy órát adnék, hogy eltakarodhasson, mert Ön nem 
kívánatos! S ha hozzátehetem, az Önt leváltandó sem lenne az mindaddig, 
amíg országa vagy kormánya nem tanulja meg, hogyan kell felnőnie az 
általa prédikált magas eszményekhez.
Mindaddig pedig naponta fog emlékeztetni
 bennünket az 1945 és 1989 között elszenvedett elnyomásra, a Szovjetunió
 uralmára. Az Ön uniója egyre inkább válik hasonlóvá ahhoz a másikhoz. 
És ilyen barátokkal kinek kell ellenség?
Az USA elárulta barátságunkat, elárult bennünket.
Isten Önnel!
v.Hajdú Szabolcs
(1956 egyik túlélő rebellise)
XX14 – 179.EN.
Mr. M. André Goodfriend  Chargé d’Affaires
Embassy of the UNITED STATES OF AMERICA
Szabadság tér 12
1052  BUDAPEST 29. October 2014.
Page 1 of 2.
Mr. Goodfriend,
First of all I would like to congratulate you for services rendered 
to the Hungarian Nation by unveiling the innermost wishes and secret 
machinations of your government. That is the government of the United 
States of America. Until last Sunday or nearly until then we had 
particularly warm feelings towards your country wanting to believe in 
her allegation of being the defender of freedom, justice, tolerance, 
human rights and so on. We wanted to believe that the United States was 
“the policeman of the world” –  ‘though self-appointed – because she 
wanted to stand up for and defend all those high ideals I dared to 
quote, and dared to credit your country.
(I will refrain from listing previous disappointments in this subject
 inflicted by your predecessors accredited to Hungary since 1989, 
starting with Mark Palmer, the unforgettable vendor of libertarian 
“goods”. His followers were really not much better.)
However we, Hungarians going about the business of establishing a 
democratic country with guaranteed rights for all – in place of the 
collapsed experiment of world communism – were hoping and expecting that
 “The World’s Policeman” fighting in Kuwait, in Iraq, in Afghanistan, in
 Pakistan, in the Near-East, in Northern Africa during the last twenty 
five years will recognise our efforts. Alas, the policymakers, the 
government of the USA did not take any notice of it.
This USA rather more decided to side with the remnants of the defunct
 communist system now dressed in the desirable attire of liberalism, 
although they were capable of only one thing: to serve a ruler, an 
overlord telling them what to do – and who thereby amply compensated 
them with tangible, worldly goods.
Ever since you appeared in Budapest, in August 2013, we were amazed 
at the “new diplomatic style” of a Chargé d’Affairs meddling in the 
daily politics of the hosting nation. The fact that your predecessor, 
the Californian realtor, Mrs. Eleni Tsakopoulos Kounalakis was not a 
real diplomat, made it easier to put up with her capriciousness. Let it 
be there. However, with you appearing on stage, a full-fledged diplomat 
came to represent the most powerful nation on Earth in a 
less-than-powerful, Central-east European country. This nation was 
remembering all those friendly utterances that had left the mouths of 
American politicians ever since October 1956 , and expected at least the
 acceptance of the democratic elections in this country as the will of 
the nation, not an affront to the (real or imagined) interests of this 
world power. We have voted full support to this government for five 
times in a row, because we think it is acting for the improvement of our
 country.
Fifteen months have passed since you took up office in Szabadság 
square, in Budapest and we may watch in amazement whether you are 
appointed as representative of the USA to this government or to the 
dismembered, increasingly intolerant looser, to the liberal-communist or
 anarchist opposition. Despite your performance last Sunday when you 
were enjoying the “circus of the lost computer-freaks” bombarding the 
headquarters of the Fidesz, we still expect some sign of a real 
diplomatic step.
You could start with the information underlying the undocumented 
allegations of corruption in government circles. An unfounded allegation
 of this type is nothing else but harassment. It does NOT please us, 
because due to the position of your country in the world such a lie is 
deeply injurious to a small nation especially in the days we remember 
our struggle in 1956 and we are having denied even the smallest chance 
to defend ourselves. Big Brother! Do not think that you are always 
right!
If I were the prime minister of this country, I would give you twenty
 four hours to clear out, because you are unwanted. And, if I may add, a
 replacement is not desirable either until your country or her 
government learns to live up to the preached high ideals.
Until then we shall be reminded daily of the oppression between 1945 
and 1989, of the reign of the Soviet Union. Your Union is more and more 
reminiscent of that other one! With friends like these, who needs 
enemies?
The USA betrayed not only our friendship, she betrayed us.
Wishing you fare well
S.A. vitéz Hajdú
(a surviving rebel of 1956.)
US Ambassadors to Hungary – Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei Magyarországon:
 
Eleni Tsakopoulos Kounalakis                2010 – 2013
April H. Foley                                           2006 – 2009
George Herbert Walker III.                     2003 – 2006
Nancy Goodman Brinker                        2001 – 2003
Peter F. Tufo                                            1997 – 2001
Donald M. Blinken                                  1994 – 1997
Charles Thomas                                       1990 – 1994
RMH Mark Palmer                                  1986 – 1990
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Friss hír!
Nemzetközi kapcsolatokat elemző barátunktól kaptuk az információt,
 aki a kezdetektől fogva követi a szíriai válságot! Egy origós (!!!) cikkben bukkant rá a megdöbbentő kulcsfontosságú tényre:
André Goodfriend az amerikai főkonzul 
volt Damaszkuszban és nagyrészt ő  felel a szíriai-amerikai kapcsolatok 
javításáért 2009 után.
 2012-ben az Egyesült Államok 
Külügyminisztériuma a Mary A. Ryan-díjat  adományozta neki a "szíriai 
válság során folytatott kiemelkedő  külszolgálati tevékenységéért"!
Köszönjük szépen Amerika az új budapesti főkonzult!
Kizárt dolognak tartom, hogy egy 
Damaszkuszban tevékenykedő főkonzul  nem tud, vagy nem vesz részt a 
Szíria és kormánya ellen előkészített  puccsban. Abban a puccsban, ami 
négy éve tar és olyan háborúba és  pusztulásba döntötte Szíria békés 
országát, amiben több, mint 250 ezer  ember vesztette életét csak a 
hivatalos adatok szerint. Becslések  szerint nyolcmillióan menekültek el
 az országból és az ISIL  terrorhulláma is ebből a felforgató 
tevékenységből bontakozott ki  többnyire amerikai pénzből és 
támogatásból.
(Tekintettel arra,  hogy a hír teljesen 
megbízható! Kérek mindenkit, hogy aki nem restelli,  ossza meg másokkal 
is, mert erről nem sok helyen fognak olvasni!)
Siroi Isi nyomán