Érdekes képet ad a magyar családok anyagi helyzetéről az a kutatás, amit pénteken publikált a TÁRKI. Az átfogó felmérés szerint 1,7 millió ember él jövedelmi szegénységben: ijesztő, hogy évek óta nem csökkent a szegények száma.
2014 őszén készült el a TÁRKI Társadalomkutatási intézet Zrt. kutatása, amely friss ismereteket ad a magyar társadalom egyenlőtlenségeiről, a szegénységről és a háztartások anyagi-fogyasztási helyzetéről.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
2014-ben a magyarországi népesség 16,6 százaléka – 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, háztartásuk jövedelme nem haladta meg a 78 ezer forintot. E tekintetben nem történt nagyobb változás 2012 óta. Ezzel a becslések szerint a hazai szegénység mértéke megegyezik ez Európai Uniós átlaggal.
Csökkent a szegénység mélysége, azaz javult a rászorulók helyzete az elmúlt két év folyamán. Azonban 2012 és 2014 között megemelkedett a szegénység előfordulásának valószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresős családok, valamint a női háztartásfővel élők körében. Ezzel szemben csökkent az olyan gyerekes háztartások szegénysége, amelyekben a szülőkön kívül más felnőtt is él, továbbá az egy gyermekes háztartásokban is.
A szegénység előfordulásának valószínűsége továbbra is magas, a legfeljebb általános iskolát végzett háztartásfővel élők, az egyszülős és sokgyermekes családok tagjai, a romák, és az inaktív vagy a munkanélküli háztartásfővel élők, valamint az egykeresős háztartásban élők körében.
100 szegénységben élő ember közül 34 gyerek vagy fiatal, 13 pedig nyugdíjas korú. Továbbá 100 szegényből mindössze 5 fővárosi, a többi nagyjából egyenlően oszlik meg a városok és a községek között.
Javult az alsó középosztály és a középosztály anyagi helyzete, csökkent a pénzügyi kiszolgáltatottság. A legnagyobb mértékben a hitellel, a közműszámlákkal összefüggő fizetési elmaradás és a lakás nem megfelelő fűtése tekintetében történt javulás.
A magyar háztartások 2014-ben havonta átlagosan 155 ezer forintot költöttek. Összességében, a korábbi periódustól eltérően a fogyasztás 3-4 százalékos reálnövekedése következett be 2012 és 2014 között.
A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók a diplomások, a szellemi munkát végzők háztartások érik el. A legalacsonyabb fogyasztási szintet pedig az alacsony képzettségűek körében találunk.
Csökkenés következet be a megtakarításokat illetően, jelenleg tízből négy magyar háztartásnak van valamilyen típusú pénzügyi-vagyoni megtakarítása, emellett pedig ingatlannal a magyar háztartások bő négyötöde rendelkezik, döntő többségük teljes mértékben birtokolja azt. A háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen nyugdíj célú megtakarítással.
Míg 2010-ben a lakosság 35 százaléka törlesztett valamilyen hitelt, ez most csupán 18 százalék ami összefüggésbe hozható a gazdasági válság hatására megszigorodó banki hitelkihelyezésekkel.
A hitel és egyéb törlesztésekkel rendelkező háztartások havi jövedelmüknek átlagosan bő egynegyedét költik törlesztésre, ami 2014-ben átlagosan 55 ezer forintot tett ki. A háztartások közel ötöde törleszt valamilyen adósságot.
A fiatalok áltagosan nagyobb arányban vesznek fel hitelt, míg az időseknél többen vannak a megtakarítással rendelkező háztartások. A jövedelmi helyezet javulásával a megtakarítások is nőnek a háztartásokban. Az eladósodottság mértéke azonban nem függ a jövedelem mértéktől.
A teljes népesség közel egy tizede érintett a közmunkavégzésben. Az alacsony végzettséggel rendelkezők 15 százaléka dolgozik közfoglalkoztatottságban, még az érettségizettek 1-2 százaléka. A kis településeken magasabb arányban: 11 százalékban, míg a fővárosiak 1-2 százaléka végez közmunkát.
(penzcentrum)