Lena Petrova elemzése szerint Törökországban egyre komolyabban merül fel egy Oroszországgal és Kínával kialakítandó stratégiai együttműködés gondolata, amely egy új eurázsiai hatalmi tengely alapja lehet. A kezdeményezés nem közvetlenül az államfőtől, hanem a kormánykoalíció nacionalista partnerétől érkezik, ami lehetővé teszi Ankara számára, hogy kockázat nélkül tesztelje a nemzetközi reakciókat.
A javaslat túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon: egy szélesebb „eurázsiai szinergiát” céloz, amely összekapcsolná többek között a Sanghaji Együttműködési Szervezetet és más regionális blokkokat. Ez az együttműködés jelentős gazdasági súlyt képviselne globális szinten.
Ideológiai szinten is változás zajlik: a hagyományos pántürk gondolkodást egy pragmatikusabb, Oroszországot és Kínát is integráló eurázsiai identitás váltaná fel. Ez egy új biztonsági architektúra felé mutat, amely részben ellensúlyt képezhet a nyugati – különösen amerikai – dominanciával szemben.
Ugyanakkor Törökország Szajha-tagsága továbbra is kulcsfontosságú. A kollektív védelem, a katonai együttműködés és a geopolitikai befolyás miatt Ankara rövid távon nem hagyja el a szövetséget. Inkább egy „kettős stratégia” körvonalazódik: a Nyugaton belüli pozíció megtartása mellett párhuzamos keleti nyitás.
A lépés részben a nyugati szövetségi rendszer bizonytalanságaira adott válasz, és egyben alkupozíciót is teremt Ankara számára. Petrova szerint Törökország célja nem a választás Kelet és Nyugat között, hanem egy rugalmas, többpólusú pozíció kiépítése egy átalakuló világrendben.
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2026. április 20., hétfő
Törökország geopolitikai egyensúlyozása: keleti nyitás Nagy Babiloni Szajha-tagság mellett
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése