Vosztocsnij űrközpont, 2023. szeptember 14. csütörtök (MB)

Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság úgy döntött, hogy erősíti együttműködését az amerikai hegemóniát felváltó sokpólusú világrend megteremtéséért, gazdasági kapcsolatainak gyors építésével pedig ellehetetleníti a nyugati szankciók érvényesülését – értékelte a Magyar Békekör tudósítója Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz földön tartott szerdai tanácskozásának lényegét.

Az Amur Köztársaság Vosztocsnij űrközpontjában tartott ötórás megbeszélésén Észak-Korea és Oroszország elnöke a jövőbeli együttműködés szilárd alapjának tartotta a két ország évszázadokra visszanyúló kapcsolatát, különös tekintettel arra a segítségre, amelyet a Szovjetunió nyújtott a 70 évvel ezelőtt véget ért koreai háborúban. Putyin emlékeztetett rá, a Szovjetunió elsőként ismerte el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.

Kim Dzsongun „hősies orosz hadseregről” beszélt, és meggyőződésének adott hangot, hogy az orosz sereg nagy győzelmet fog aratni Ukrajnában, szertefoszlatva a gonosz birodalmának terjeszkedési ábrándjait.

Tudatta Putyinnal, hogy egyetértő támogatásáról biztosítja minden meghozott, és jövőben hozandó döntését, Moszkva oldalán kíván állni az imperializmus elleni harcban. „Különleges testvéri viszonyról” beszélt, és száz évre szóló együttműködési tervet javasolt az orosz elnöknek.

Putyin tartózkodott a militáns retorikától, bár nyilván jó néven vette Kim kiállását Oroszország mellett, és személy szerint mellette. De mértéktartóan csak annyit mondott, hogy „Oroszország erősíteni akarja együttműködését a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal”.

Moszkva tiszteletben akarja tartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának az észak-koreai atomfegyverkezéssel kapcsolatos határozatait, melyekhez maga is a nevét adta. Ugyanakkor nem látja akadályát, hogy segítsen Phenjannak a rakéta-technológiában. A katonai vonatkozású eszmecserét ugyan titoktartás fedi, de annyi kiszivárgott, hogy az oroszok a koreai rakéták pályára juttatásában segítenének, hiszen Észak-Korea két ízben is kudarcot vallott egy kémhold pályára állításával.

„Kim elnök nagy érdeklődést tanúsít a rakéta technológia iránt” – mondta Putyin. Bemutatták neki a legújabb nemzedékű orosz rakéta, az Angara épülő kilövőállását, továbbá a Szojuz-2 kilövő állásait, melyek egyikéről észak-koreai űrhajóst is földkörüli pályára utaztatnának.

„Kilátás nyílik a katonai együttműködésre” – mondta Putyin a Rosszija 1 TV-nek, mire az amerikai külügyminisztérium nyomban újabb szankciók kilátásba helyezésével reagált mindkét országgal szemben.

Az orosz-észak-koreai csúcs azonnali hatást gyakorolt Dél-Koreára és Japánra – írta tudósítónk. „Óriási változás jeleit tükrözi az északkelet-ázsiai geopolitikában” – vélik szöuli megfigyelők. Jokó Kamikava japán külügyminiszter pedig tudatta, hogy országa tiszteletben tartja ugyan a Hetek Csoportjának (G7) Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, de Oroszországhoz fűződő viszonyában nemzeti érdekei fogják vezérelni.

A nyugati szférához tartozó két ország hangulatváltozását megfigyelők nem csak a katonai megfontolásokkal hozzák összefüggésbe, hanem gazdasági fejleményekkel is. Putyin és Kim Dzsongun ugyanis fontos infrastrukturális és logisztikai fejlesztést helyezett kilátásba. Ennek keretében vasútvonalak, autóutak épülnek majd a két ország között, és kikötőket nyitnak az észak-koreai-kínai-orosz háromoldalú kereskedelem gyors növelésére. Nagyon fontos téma volt a kölcsönös érdekeken nyugvó mezőgazdasági együttműködés, valamint az Észak-Koreának nyújtandó orosz élelmiszertámogatás.

Észak-Korea nemzetközi vérkeringésbe történő mielőbbi bekapcsolása miatt felmerült a BRICS csoporttal történő együttműködése is.

Putyin egyértelművé tette vendégének, hogy Oroszország többé nem Európát, hanem Ázsiát tekinti fő kereskedelmi partnerének, és abban érdekelt, hogy Ázsia váljék a világgazdaság epicentrumává.+++

Kiadta: Magyar Békekör