A jobboldal megfigyelésére szólították fel a hatóságokat

Sigmar Gabriel német alkancellár – Angela Merkel koalíciós partnere – szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok “oda kellene figyeljenek” a radikális jobboldalra, amiért egy jobboldali párt felszólította a rendőrséget, hogy használjanak lőfegyvert a bevándorlók feltartóztatása érdekében.

Az Alternatíva Németországnak párt egyik vezetője, Frauke Petry a hét folyamán felszólította a rendőrséget, hogy használjanak lőfegyvert a migránsok ellen, amennyiben illegálisan lépik át a német határt. Sigmar Gabriel erre válaszul a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette, hogy az alkotmányvédelmi hivatal feladata lenne a radikális jobboldal “kezelése”, a sajtóorgánumok részéről pedig elvárható, hogy ne adjanak felületet a párt megnyilvánulásainak. A rendőrség szintén embertelen ideák terjesztésével vádolja a pártot.

Sigmar Gabriel felszólítása ugyanakkor nem egyértelműen a párt ezen megnyilvánulásának köszönhető. Január közepén a The Telegraph brit napilap beszámolt arról, hogy James Clapper, az amerikai hírszerzés vezetője utasításokat kapott a kongresszustól arra vonatkozóan, hogy egy átfogó értékelést készítsen arról, milyen európai pártokat támogatott Oroszország az elmúlt évtized folyamán. A lap által hivatkozott dokumentum Washington azon aggodalmait fogalmazza meg, miszerint Moszkva megpróbálja kihasználni Európa megosztottságát, hogy így aláássa a NATO szervezetét, blokkolja az amerikai rakétavédelmi programokat, és visszavonassa a Krím-félsziget “annektálása” utáni “büntető szankciókat”.

Clapper új megbízása kapcsán később a Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap megfogalmazott egy olyan kritikát, miszerint az amerikai titkosszolgálatok nem kifejezetten az Oroszország által támogatott pártok feltérképezését akarják lefolytatni, hanem lejárató kampányt fognak kezdeni minden olyan európai párt ellen, ami kritikát fogalmaz meg a NATO agresszív terjeszkedésével kapcsolatban.

A német lap szerint az a tény, hogy főként euroszkeptikus és NATO-ellenes pártok ellen fognak nyomozást folytatni, egy új amerikai szankciós politikát vetít előre, melynek során az USA nem országok, hanem pártok ellen hozhat gazdasági kényszerítő intézkedéseket – és ezzel nyíltan beavatkozik az európai országok politikai életébe. A DWN értékelése szerint az amerikaiak számos gazdasági kényszerintézkedést hozhatnak a NATO háborús gépezetét ellenző európai pártok ellen: bankoknak tilthatják meg, hogy hitelezzenek ezeknek a pártoknak, tagjaikat kitilthatják az Egyesült Államokból, az ezekkel a pártokkal együttműködő pártok vagy magánszemélyek Egyesült Államokban lévő magánvagyonát befagyaszthatják.

Áprilisban német sajtóorgánumok információkat hoztak nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az ország fő hírszerző szerve, a Bundesnachrichtendienst több mint tíz éve kiszolgálja az amerikai titkosszolgálatok európai felderítését, és az amerikaiak által adott célpontok megfigyelését folytatta, az adatokat pedig átadta az NSA-nak. A Der Spiegel szerint az amerikai National Security Agency többek között európai politikusok és európai nagyvállalatok vezetőinek megfigyelésére adott utasítást, amit a német hírszerzés több mint tíz éven át az amerikai hivatalnak alárendelve folytatott.

A Bundestag titkosszolgálatokért felelős G10 bizottsága júliusban eljárást kezdeményezett a német kormány ellen az április óta folyamatban lévő amerikai megfigyelési botrány miatt.

A bizottság követelte a hozzáférést a Bundesnachrichtendienst – külföldi hírszerző szolgálat – dokumentációihoz, ami az amerikai NSA megfigyelési célpontjairól készült. André Hahn, a bizottság elnöke és a Die Linke politikusa szerint az NSA a BND kapacitásainak igénybevételével tehermentesítette az amerikai titkosszolgálatokat, melyek így kevesebb saját humánerőforrást kellett bevonjanak az európai politikusok és gazdasági vezetők megfigyelésére.

A DWR megállapítása szerint az amerikai titkosszolgálatok a NATO háborús gépezete ellen kritikusan felszólaló pártokat akarják megfigyelni. Ez a törekvés azonban indirekt módon támogatásra lelt Sigmar Gabriel szombati kijelentésében. Az Alternatíva Németországnak ugyanis pont egy ilyen párt: nem akarja, hogy az amerikaiak atomfegyvert állomásoztassanak Németországban, és a párt jelenléte számos, a NATO elleni civil kezdeményezés mögött is fellelhető. A párt vezető-helyettese, Beatrix von Storch a NATO által elkövetett háborús provokációként értékelte, amikor Törökország – mint NATO-tagállam – Szíria légterében lelőtte az orosz légierő egy gépét. A politikus ennek okán egyértelmű állásfoglalásra szólította fel a NATO vezetőit, és hangsúlyozta, hogy amennyiben nem tudatos háborús provokáció történt, ki kell zárni Törökországot a NATO szervezetéből, mert az ehhez hasonló lépésekkel a NATO egészét háborúba sodorja.

Október 9-én az Alternatíva Németországnak párt embercsempészet vádjával pert indított Angela Merkel német kancellárral szemben, mert a kancellár egy év alatt több mint másfél millió migránst juttatott be Németországba, és szabotálta a határok ellenőrzésére tett törekvéseke. A párt alelnöke, Frauke Petry akkor kijelentette, hogy Németország kapacitása végéhez ért, több migránst nem tudnak befogadni, ugyanakkor a válsághelyzet azt is egyértelművé tette, hogy a kormány képtelen a többségi lakosság érdekeit szem előtt tartani. A német szövetségi rendőrhivatal januárban nyilvánosságra hozott adatai szerint egy év alatt 186 ezer bűncselekményt követtek el bevándorlók.

http://www.hidfo.ru/2016/01/sigmar-gabriel-a-jobboldal-megfigyeles/

Döbrögi őrülete, sportálom luxuskivitelben

Átlépi az idén a 300 milliárd forintot a társaságiadó-kedvezménnyel­ (tao) a látványsportokba öntött közvetett állami támogatás összege. Politikai kapcsolatok, luxusberuházások, megszűnő szponzoráció, felcsúti uralom – mérlegen a taorendszer fél évtizede.

A sportszövetségek adatai alapján 286,2 milliárd forint támogatást kapott vállalkozásoktól az öt látványcsapatsport (a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong) azóta, hogy a cégek társasági adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be. Más megközelítésben: öt év alatt ennyi bevételről mondott le az állam. A demagóg összevetések kedvelőinek: az állam nagyjából két év alatt fordít ennyi pénzt az egyetemekre és a főiskolákra. És a program dübörög tovább: a kormány 64 és 69 mil­liárd forint közé becsüli az idei sportcélú taotámogatás összegét.

Az, hogy az eddig felhasznált összeg fele – csaknem 142 milliárd – a futballnak jutott, aligha igényel magyarázatot. Talán már az sem, hogy noha csak tavaly több mint ezerkétszáz sportszervezet kapott támogatást a Magyar Labdarúgó Szövetség közreműködésével, a kifizetett 20,9 milliárd forintból 1,8 milliárd a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál landolt. És ez még szűk esztendőnek számít az Orbán Viktor miniszterelnök alapította, Mészáros Lőrinc polgármester által vezetett szervezetnél. A labdarúgó-egyesületeknek öt év alatt juttatott 101,6 milliárd forintból 11,1 milliárd – vagyis minden tizedik forint – a kormányfő falujába érkezett. Ám nem Felcsút az egyetlen, taotámogatással gazdagon kitüntetett település, amely kormánypárti patrónussal büszkélkedhet.

Seszták Miklós egyike volt annak az öt fideszes képviselőnek, akinek a javaslatára az Országgyűlés 2011 júniusában véglegesítette: társaságiadó-kedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek az öt látványsport valamelyikét támogatják. A politikus nem csupán a lehetőség megteremtésében járt az élen. Noha 2011 és 2015 között egy kevésbé látványos sportágért dolgozott a sakkszövetség elnökeként – a poszton tavaly az unokatestvére váltotta –, igazán hálás a kisvárdai labdarúgóklub lehet neki. Seszták 1998 és 2014 között bizottsági elnök volt a nyírségi településen, ahová üzleti érdekeltségei azóta is kötik, 2010 óta a körzet parlamenti képviselője. 2014-ben fejlesztési miniszterré nevezték ki.
Felemelkedése egybeesett az NB II középmezőnyében vitézkedő csapat aranykorával. A klub 2011 és 2013 között összesen kevesebb mint százmillió forint taotámogatást kapott, 2014-ben már 135,6 milliót, tavaly pedig csaknem 1,3 milliárd forintot. Ezzel a Várda Sport Egyesület rögvest felkerült az öt év alatt legnagyobb összeget bezsebelő klubok tízes listájára, megelőzve az első osztályú csapatok többségét.

Hogyan történhetett ez?

Aligha függetlenül Seszták politikai előretörésétől. A taotámogatás megszerzésének kulcsa ugyanis a nyereséges vállalatok meggyőzése arról, hogy adójuk egy részét sportcélra fordítsák. A támogatott klubok során végignézve pedig elmondható: a cégek előszeretettel támogatnak olyan egyesületeket, amelyek mögött ott áll a hatalom egy reprezentánsa.

A folyamat azzal kezdődik, hogy a klub elkészíti sportfejlesztési programját. Kitér arra, mennyi támogatást kap más forrásból, hány gyerek sportol az egyesületben, egyúttal bemutatja, mire költené a pénzt. Az illetékes szövetség megvizsgálja a beadványt, és határoz arról, jóváhagyja-e a kérést, megállapítja, mennyi pénzt hívhat le a klub. Ezután az egyesület dolga, hogy megpróbáljon nyereséges cégeket felkutatni, amelyek hajlandók támogatni ahelyett, hogy a pénzt az államnak adnák. Az egyesületeknek önerőre is szükségük van, ennek mértéke változó, a versenyeztetéshez mind­össze tíz, a bérekhez ötven százalékot kell garantálniuk. Persze az is nyilvánvaló: ahol a politikai befolyás jelentős, ott az önerő összeszedése is sokkal könnyebb.

Stadiontúra

A 17 ezer lakosú Kisvárda és a Felcsút közötti párhuzam azért is kínálja magát, mert a Várda SE elnöke Maklári Balázs, a település fideszes alpolgármestere. A hasonlóságok sorába illik, hogy a nyírségi kisvárosban 2500 nézőt befogadni képes stadion épül, az állam ezt több mint másfél milliárd forinttal támogatja. A csapat sportfejlesztési programja alapján 143 millió forint megy el egy futsaledzőcsarnokra, csaknem egymilliárdot egy sportszálló építésére fordítanak. A létesítményt – alighanem a támogatási kategóriák miatt – öltözőépületként számolják el. Az egyesület arra hivatkozott, hogy az NB II-s szereplés miatt még több távoli csapat utazik Kisvárdára, és a vendégeket eddig Nyíregyházán szállásolták el. A terv szerint a hotelben ukrán és román csapatok is edzőtáborozhatnak, noha a támogatási programot nem éppen ezzel a céllal alakították ki.

Bár a fideszes politikusok többsége az utánpótlás-fejlesztés garanciájaként beszél a taorendszerről, a történet másként kezdődött. Az első kormánypárti javaslat 2010-ben még azt tartalmazta: a látványsportágak rendezvényei jelentős médiaérdeklődés mellett zajlanak, hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez, sőt közvetve munkahelyek ezreinek megteremtéséhez.

A stadion- és szállóberuházások okán ez utóbbi akár teljesülhet is, a kiemelkedően­ támogatott felcsúti, kisvárdai, mezőkövesdi és tiszakécskei labdarúgás turizmusra gyakorolt hatása azonban egyelőre nem kimutatható. A javaslat azt is rögzítette, hogy azonos feltételek mellett értelemszerűen a legsikeresebb, legtöbb nézőt vonzó csapatot éri meg támogatni. Az Európai Bizottság szakértőinek viszont nem tetszett az üzleti alapú érvelés, szerintük a profi sportban csak szűkebb körben elfogadható a közvetett állami támogatás. Azt ugyanis akkoriban az előterjesztő fideszes Bánki Erik is megerősítette lapunknak, hogy adókedvezményről, azaz közpénzek felhasználásáról van szó, ezért szükséges bizonyos összeghatár felett minisztériumi egyetértés a fejlesztés megkezdéséhez. „Magam sem szeretnék újabb akasztói stadiont” – mondta, talán nem sejtve, hogy a kormány erőltetett tempójú stadionépítési programba kezd, amelynek egyik forrása – legalábbis a felcsúti aréna esetében – a tao lesz.

Kormányzati szigorról mindenesetre nem beszélhetünk. A 300 millió forintnál nagyobb összegű projekteknél a sportért és a pénzügyekért felelős tárca egyetértése kell a program jóváhagyásához. Megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte: a tárcának 208 esetben kellett véleményt mondania, és egyetlen kérelmet utasított el.

Napelem, mikrobusz

A milliárdos tételek alapján a taóról szóló jogszabály a nagy számok törvényeként is meghatározható, ám az egyes tételek legalább annyi figyelemre érdemesek, mint a kiemelkedő támogatások. Az NB II-es Szigetszentmiklós – amely öt év alatt majdnem 1,3 milliárd forinthoz jutott, így tizedik a szerencsés klubok listáján – például az NFL-csapatok által is használt Catapult Optimeye S5 edzéskövető rendszer vásárlásához kért segítséget. Az indoklás szerint a 21,6 millió forintos szerkezettel „akár edzésen, akár mérkőzéseken pontosan monitorozható a labdarúgók teljesítménye a mellényekbe beépített szenzoroknak köszönhetően”. Ahelyett, hogy lélegeztetőgépre számolnánk át a kiadást, egy más típusú beruházást említünk: az NB III-as dabasi futballcsapat 30 millió forintért vásárolt napelemeket, hogy gazdaságosabbá tegye utánpótlásközpontjának melegvíz-ellátását.

Fontos azonban rámutatni a taorendszer fő pozitívumára: kistelepülések sokaságában tartotta fönn a futballéletet. Az MLSZ taoprogramjával radikálisan csökkentette a versenyeztetés költségeit,­ így kis klubok sora tudta stabilizálni működését. Arról nem szólva, hogy évtizedek óta várt fejlesztések valósulhattak meg. Jó példa erre, hogy a megyei bajnokságban szereplő újkígyósi egyesület néhány millió forintból kicsinosította a hatvanas években épült, azóta legfeljebb lemeszelt öltözőépületet.

A többi sportágnál elmondható, hogy hozzáférhetőbbé váltak: a vízilabda-egyesületek a tagdíjakat csökkenthették, a jégkorongozóknál kevesebb teher jut a szülőkre és így tovább. Szinte mindenhol bevásároltak mezből, labdából, melegítőből, táskából, kapuból, krémekből és minden egyéb elképzelhető kellékből. Hogy konkrét példákat nézzünk: a tatabányai kézilabdaklub pél­dául ötven labdát vásárol 18 ezer forintos egységáron, de az ezerforintos zoknitól a 240 ezres laptopon át a 93 millióra beárazott Mercedes Benz Touris­mo buszig sok minden fellelhető a listán. Ezek a beszerzési árak elfogadhatók, legalábbis a kézilabda-szövetség szerint, amely közzétette, melyik termék mennyiért számolható el.

A szövetségek azért készítenek ilyen útmutatót, hogy jelezzék: százezer forintos cipőre nem adnak áldást. A kézisek szabályzata szerint 1500 forint a zokni, 3800 a sapka, 250 ezer a laptop ­maximumára. A lajstrom igen részletes: a jégtömlőtől (4200 forint) a legfeljebb 32 ezerért elszámolható bordásfalig terjed. A hokisok kesztyűszárító gépe belekerülhet másfél millióba, egy fogvédő viszont nem kóstálhat többet 4500 forintnál. Azt, hogy költséges sportágról van szó, az is jelzi: a Miskolci Jegesmedvék egyik alkalommal 450 ütőre pályázott 40 ezres egységáron, így csak erre elmegy 18 millió forint.

Kockázattársadalom

A kockázatok közé tartozik a források kreatív felhasználása. Megesik, hogy a felnőttcsapat játékosai papíron utánpótlásedzőkké válnak, a klubok így fizetik ki őket. Lehetséges konstrukció, hogy egy építési vállalat keres olyan sportszervezetet, amely éppen a pályáját, öltözőjét akarja felújítani. Garantálja a klubnak, hogy segít lehívni a támogatást, cserébe azt kéri, hogy ő végezhesse el a munkát. Lapunk nemrég ennél is különösebb megoldásra bukkant. A III. Kerületi TVE sportfejlesztési programjában megjelent a sportteleptől távol, a Brit Nemzetközi Iskola területén építendő műfüves pálya terve. Kiderült, hogy a milliárdos Veres Tibor érdekeltségébe tartozó, offshore hátterű ciprusi cég tulajdonában áll az ingatlan, amelyre közvetett állami támogatással építenének pályát. Az ellenőrzések viszont azt mutatják, hogy a döntő többség jól gazdálkodik. Legalábbis ez derül ki az Emmi lapunknak küldött válaszából: a tárca eddig 1,3 milliárd forintot fizettetett vissza a fel nem használt vagy nem a jóváhagyott programnak megfelelően felhasznált támogatás miatt. Ennél sokkal nagyobb viszont a társadalmi kockázat: a korrupció. Mivel a sportegyesületeket finanszírozó vállalkozások rejtve maradhatnak, nem tudni például, a felcsúti akadémia támogatói közül kik milyen összegű közbeszerzéseken nyertek.

Nemcsak a termékárakat, hanem az edzői béreket is maximálják. Igaz, a fizetési plafon szerint a kéziseknél a megyei felnőtt bajnokságban is elszámolható bruttó 1,2 millió forint egy trénerre, ha A licence van a szakembernek, D licenccel 200 ezer a maximum. A jégkorong-szövetség szigorúbb határokat szabott: egy szakmai igazgató is legfeljebb nettó 500 ezerrel kalkulálhat, míg egy külföldi mentoredző 3500 euróra (1,1 millió forintra) számíthat.

A felcsúti futballakadémia programja is tartogat érdekességet. A milliárdos falu- és alapítványi vezető Mészáros Lőrinc elérhetőségeként a meszaroslorinc@freemail.hu címet adták meg. Más területeken kevésbé visszafogott az intézmény: a pályázati anyag szerint 110-en dolgoznak az akadémián.

Rendszerhiba

Azt, hogy a jelenlegi sportstruktúra a tao nélkül fenntarthatatlan, a felcsúti munkavállalók száma önmagában bizonyítja. Főként, ha megjegyezzük, hogy az akadémia pályázatában egyetlen forint saját bevétellel sem számolt 2015-re, miközben személyi kiadásokra (bérekre, járulékokra) több mint félmilliárdot költött. És nem egyedi jelenségről van szó. A klubok többségének költségvetésébe beépült a taotámogatás, a működésüket – a fizetéseket, az utazásokat, a nevezési díjakat, az edzőtáborokat – finanszírozzák abból, anélkül összecsuklanának.

Társasjáték

A taorendszer alapvetően jó célokat szolgáló, jó ötleten alapuló program, amely azonban nem úgy működik, ahogyan beszélnek róla, és nem azt éri el, amivel a bevezetését indokolták. A támogatására fordított 286,2 milliárd forint egyrészt megmentette a sportot megannyi kistelepülésen, ám közben luxusberuházásokat tesz lehetővé politikusokhoz köthető NB I-es és II-es csapatoknál. Felcsút, Kisvárda és a korábban Tállai András adóügyekért felelős államtitkár elnökölte, a támogatásokból sportszállót építő Mezőkövesd is a jutalmazott klubok listájának élvonalában található. Valójában ez mutatja a rendszer igazi természetét.

Annál is inkább, mert az adókedvezmény bevezetésének súlyos, ám nem szándékolt következménye, hogy megölte a szponzorációt. A magyarázat egyszerű: a cégek inkább adnak úgy, hogy az nem kerül nekik semmibe. Elvégre szponzorációra saját bevételeikből költöttek, a taóval viszont adójuk egy részét írják le. Sőt a jogszabály hatálybalépésekor jelentős (10 vagy 19 százalékos) extrát kaptak, azaz az állam voltaképpen fizetett nekik azért, hogy ne adózzanak, hanem a sportot finanszírozzák. Ezt a döntéshozók később korrigálták, így
a plusz pénzügyi előny nagy része megszűnt.

A változást jól jelzik a tatabányai ­kézilabdaklub adatai. Az egyesület saját bevétele két év alatt 85-ről 38 millió forintra csökkent, taóból viszont 96 helyett már 189 millióra tesz szert. Ez rendszerszerű változást jelez, aminek korrekciója ma lehetetlennek látszik. A következmények pedig lesújtók. A szponzoráció ugyanis teljesítményalapú. A cégek azokat a klubokat választják, amelyek jobban teljesítenek: több nézőt vonzanak, jobb eredményeket érnek el, így öregbítik a szponzor hírnevét. A tao­rendszer viszont kerüli a hírverést: a cégek titkolják, kinek és mennyi pénzt adnak (lásd Szeméremtáblázat című írásunkat). Az összefüggések azonban világosak. Ahogy a 2014-es választás és az Orbán–Simicska-háború kitörése után szárnyalni kezdett a kormány új útépítő favoritja, a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt Kft., úgy lett a város sportegyesülete a legnagyobb taonyertesek egyike: a klubnak jutó támogatás a kétszázszorosára, a 2011-es 2,8 millió forintról 2015-re 558 millióra nőtt. A szolnoki sportélet is ezt a változást érzi meg, hiszen a városi csapatok fő támogatója, a Közgép kegyvesztett lett. Alighanem ennek nyomán az utánpótlásrészleget is működtető futballklub tavaly negyedannyi támogatást gyűjtött, mint egy évvel korábban.

Szeméremtáblázat

Cégeknél érdeklődtünk arról, segítettek-e sportszervezeteket társasági adójuk egy részével, s ha igen, melyeket, mennyi pénzzel. A vállalatok többsége szemérmes volt. A Csányi Sándor MLSZ-elnök vezette OTP Bank nem közölt összeget, csak azt: lehetőségei­hez mérten támogat sportszervezeteket. A Duna Aszfalt azt írta: sokrétű támogatást nyújt, de nincs pontos gyűjtés arról: mely szervezeteknek mennyi pénzt juttatott. A MET Magyarország Zrt. azt közölte: 2011-ben és 2012-ben is több tucat sportszervezetnek nyújtott „adományt mind az öt látványsportág területén”. „A Mol-csoport él a tao nyújtotta lehetőséggel. Az elmúlt évek során több száz kulturális és sportszervezetet, projektet támogattunk” – tájékoztatott a vállalat, konkrétumok nélkül. Az ­autógyárak valamelyest beszédesebbek voltak. Az Audi Hungaria egyszer élt a lehetőséggel, jelenleg nem, a Magyar Suzuki tavaly nyújtott először taotámogatást, de nem sportklubnak, hanem kulturális célra ajánlotta társasági adója egy részét. A Mercedes-Benz a sport területén főként az utánpótlás-neveléssel foglalkozó kecskeméti kosárlabda- és vízilabdaklubot segíti. A Telenor Magyarország – bár tehetné – nem nyújt taotámogatást sportegyesületeknek – válaszolta a mobilszolgáltató. Csak három kivételt tett: 2011-ben és 2012-ben a jégkorong- és a kézilabda-szövetséget segítette, egyszer a törökbálinti sportegyesületnek adott támogatást. De ez is kompenzáció volt, hiszen 2010-ig szponzorálta a szövetségeket, ám az ágazati válságadó miatt kénytelen volt véget vetni ennek – közölte a cég, amely 2012 óta nem adott sporttámogatást. A Vodafone azt tudatta: negatív a társaságiadó-alapja, így nincs lehetősége támogatást nyújtani. A Magyar Telekom üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt. A ­franchise rendszerben működő CBA pedig nem gyűjt adatokat partnereitől. Az MVM és a Szerencsejáték Zrt. nem él a „sporttao” lehetőségével. Nem válaszolt kérdésünkre a Közgép, s nem adott érdemi feleletet a Market Zrt., amely ugyanakkor jelezte: nagyon örül a kezdeményezésnek.
(NOL)

Bal-Rad komm: Józan emberi ésszel fölfoghatatlan az a károkozás, amit ez a miniszterelnökké avanzsírozott őrült elkövet a közpénzekkel. És most csak a sportcélú herdálásról beszélünk.

“Választhatják” a nagy adózók, hogy az egyébként a központi költségvetésbe befizetendő adójukból melyik pénzfölemésztő bagázst kívánják támogatni! “VÁLASZTHATJÁK”-mert ŐKET IS KIVÁLASZTJA A RENDSZER, hogy legyen miből fölajánlani!

És mivelhogy ŐK AJÁNLJÁK FÖL az adójuk egy részét, hát az nem közpénzfelajánlás. Döbrögi szerint! Aki pedig mást állít, az kommunista ármánykeltő!

És hát szinte mindegyik “fölajánló” kidomborítja: “…nagyon örül a kezdeményezésnek…”

Nyilvánvaló hogy örül, mert aki NEM VESZ RÉSZT A “KEZDEMÉNYEZÉSBEN”!-az kihullik a jó kis zsíros közbeszerzési pályázatokon!

Mekkora összegek kerülhetnek ily módon elherdálásra? Ezt ember megmondani nem tudja! Nagyon-nagyon sok pénzről van szó!

De mire lehetne fordítani ezeket az évi több száz milliárdokat?

Lehetne sok mindenre! ÉRTÉKTEREMTŐ MAGYAR MUNKAHELYEK LÉTESÍTÉSÉRE!-például. Amely munkahelyek adóbevételeiből lehetne finanszírozni oktatásügyet, egészségügyet, honvédelmet! Például.

De három esztendei TAO-ból meg lehetett volna oldani-mondjuk-a bedőlt banki ingatlanhitelesek helyzetét, hogy ne váljanak fedél nélküliekké!

De a “Nemzeti” Ügyekek Kormányának betegelméjű feje korgó gyomrok és morajló stadionok zaját kedveli!

Hát morajban lesz része! Nem örömittas morajban!

Szíria martalócmentesítése továbbra is erőltetett ütemben zajlik. A levegőből és a szárazföldön egyaránt zajlik a brigantibandák fölszámolása.

Aleppo, Hama és Latakia tartományokban folytatódott a kormányhadsereg offenzívája.

A II. Orosz Front is csúcsra van pörgetve. Ők a humanitárius segítséget szórják az égből.

Sopánkodnak a martalócok, hogy nem hozzájuk hullik az ellátmány Deir ez-Zornál. Kísérletet is tettek a megkaparintásra. Rossz ötletnek bizonyult. Mert a beszerző út során összeakadtak a kormányhadsereg egységeivel.

A Damaszkusz közeli “Yarmuk”-táborban tegnap ismét párját ritkítóan heves testvérháború tört ki az “Dzshabhat an-Nuszra” bűnbanda és a dzsihadista sátánfattyak között. Bár inkább mondható a történésekről, hogy fölizzott a “testvérháború”!

A Golan-fennsíkon Quneitra tartományban az “Ahrar al-Sham” nevű dzsihadista bűnszövetkezet ugrott tegnap fejjel a falnak. A “Dzshabhat an-Nuszra” testvérszervezettel karöltve. Úgy vélték, hogy praktikus dolog lesz nekirontani a kormányhadsereg 9. páncéloshadosztálya 90. dandárjának. A Tel-Krum nevű domb térségében, a számukra lehető legroszabb helyen rohamoztak. A hadsereg tankjai ugyanis a dombon voltak. Jó és megbízható szerkezet amúgy a Kalasnyikov, de tankok ellen nem elég hatásos. Fordítva viszont igaz az állítás. És mivelhogy a pribékeknek csak Kalasnyikovjaik voltak jószerével, az eredmény nem lehetett kétséges. Győztek a magasabban lévő tankok. Pedig két teljes órán keresztül rajzottak a domb felé a dzsihadista pribékek.

http://www.balrad.com/2016/01/31/sziria-49/

Donbasszban is hétvége van, ráadásul tűzszünet! Csak éppen e két állításból az utóbbi nem igaz.

Némi csendeskedés után fölhangosodott a “tűzszünet” Donbasszban! (Merthogy tűzszünet van.)

Az elmúlt 24 órában a valcmanisták 224 (!) alkalommal nyitottak tüzet Donbassz DNR-közigazgatási területének különböző településeire. Ebben a számba nincs belefoglalva a 82 milliméternél kisebb kaliberű lőszerszámokból leadott támadások száma.

A DNR Védelmi Minisztériumának tájékoztatása szerint a leginkább bombázott helyek a donyecki repülőtér, Szpartak, Donyeck “Volvo-Center” kerülete.

Szépen megszórták Kijev pribékjei Zsabicsevot, és Alekszandrovkát is.

Nem hagyták unatkozni persze Gorlovka és Zajcevo lakóit sem.

A DNR déli végein folyamatosan lövik 122-es tarackokkal és aknavetőkkel Szahankát és Kominternovot.

A Luganszki Népköztársaság határvidékén aknavetőzték Kalinovot, és ágyúzták Lozovojet.
http://www.balrad.com/2016/01/30/donbassz-117/

Mára virradóan Gorlovkát és északi elővárosát-Zajcevot-egész éjjel bombázta a valcmanista pribékhorda. Gorlovka “Hmelnyickij” kerületében több tömbházat is találat ért. Áldozatai a terrornak nincsenek, mert a gorlovkaiak éjszakáikat a pincékben töltik.

Zsabicsevo és Donyeck “Kijev” lakókerülete is szerepelt a latortüzérség ma éjszakai műsorán.

Akár már meg se említsük-csupán a korrektség miatt-a donyecki repülőtér és Szpartak mára virradó ostromát. Annyira megszokott. Némi “változatosság” ezen a téren, hogy mára virradóan a “Peszkin túli” területekről lőtte a repteret és a falut Nyalókakirály latorhada.

Épp egy tucatnyi lator harapott fűbe tegnap este a luganszki frontszakaszon, Szcsasztyje közelében. A Szeverszkij Donyec partján aknára futott egy kijevi “Ural” teherautó. Az esemény olyan horderejű, hogy arról Kijevben is megemlékeztek. A históriás szerint “18 ATO harcos berúgott, és szémnonoxidmérgezést kapott, amelybe 12 belehalt.”

Tegnap volt egy esztendeje annak, hogy Donyeck “Kujbisev” kerületének kultúrpalotája előtti parkba belőttek a repülőtéren körbezárt pribékek. A bűncselekménynek hét donyecki lakos esett áldozatul.

http://www.balrad.com/2016/01/31/ismet-evfordulo-volt-donbasszban/

Putyin szerint a kommunizmus és a Biblia eszméi hasonlítanak

Úgy emlékszik, hogy azok “az egyenlőség, a testvériség és a boldogság” voltak.

“Igenis szerettem és szeretem ma is a kommunista és szocialista eszméket”.

Ezt mondta az orosz elnök egy sztavropoli fórumon. Vlagyimir Putyin vallomását a kommunizmushoz való viszonyáról a Mandiner idézte az Interfax.ru hírügynökség alapján.

Az orosz elnök közölte: nem dobta el párttagságiját. Még mindig hatnak rá a kommunizmus eszméi: az egyenlőség, a testvériség és a boldogság, amelyeket a Biblia eszméihez hasonlított, bár az elismerte: a gyakorlatban ezt nem sikerült megvalósítani, mert “ezeknek a nagyszerű eszméknek a gyakorlati megvalósítása távol került az utópista szocializmustól. Az országunk nem lett olyan, mint a nap állama.”

(Forrás: 24.hu)

Az Egyesült Államok tanácstalan Líbiát illetően

Joseph Dunford tábornok az amerikai hadsereg Vezérkari Főnöki Tanácsának elnöke múlt héten arról nyilatkozott, hogy a Daesh (Iszlám Állam) terrorszervezet líbiai terjeszkedésének megakadályozására Washington elkezdte egy csapásmérő katonai művelet előkészületeit, és a végső tervről – amely magába foglalná brit, francia és olasz erők bevetését is – heteken belül döntés fog születni. A 2011-ben a Líbiát a káoszba taszító hadművelet előkészítéséhez és megindításához négy nap kellett, 2016-ban ugyanez több hetet, esetleg hónapot venne majd igénybe a hivatalos kommunikáció alapján.

A líbiai kormány részéről a választ Ahmed Mateeq miniszterelnök helyettes, a formálisan felálló egységkormányzat tagja adta meg: “Ez egy nagyon érzékeny téma a líbiaiak számára, és inkább magunk felügyeljük az ország területét”.
Mateeq a brit részről tervezett 1000 fős kontingens felajánlásával kapcsolatban nyilatkozott, de reagálása Dunford amerikai tábornok nyilatkozata után történt közvetlenül, és így arra adott válasznak tekinthető.

Az Egyesült Államok az iraki és szíriai műveletekhez a NATO tagországok részéről AWACS légtérellenőrző repülőegységeket kért a NATO központi titkárságán keresztül. Eddig ezek az egységek az őket hadrendbe állító országokkal kötött kétoldalú megállapodások alapján Washingtonnal koalíciós egyezmény keretében, tehát nem a NATO keretein belül, hanem az USA-val közvetlenül együttműködve hajtottak végre légtértevékenységet Irak és Szíria egy része felett.

Most Washington hirtelen a kétoldalú koalíciós keretek közül a NATO kollektív szervezeti együttműködési alapjaira helyezné át a hadműveleti tevékenységek összehangolását. Ez nem más mint a NATO nagyfokú újraaktiválására tett kísérlet. Az amerikai vezetés a szervezet tagjainak harckészség-hajlandóságát igyekszik felmérni a líbiai bevetés lehetőségének megtervezésére, mert az USA hadseregét, csakúgy mint Nagy-Britanniát és a 2011-es hadművelet francia és olasz résztvevőit a jelenlegi két oldalra szakadt líbiai vezetés egyike sem óhajtja látni az ország területén. Egy ilyen műveletet végrehajtását ezért az Egyesült Államok egymaga nem tudja felvállalni, mert fegyveres erőinek kapacitási szűkössége az előre várható erős ellenállás, és a műveleti tényezők bizonytalansági faktorainak nagysága miatt veszélyes helyzetbe sodorhatja az USA egyéb térségekben tervezett akcióit. Washington a haditechnikai modernizáció ütemezése terén bekövetkezett lépéshátránya miatt küzd kapacitási problémákkal. A fejlesztési programok ütemtervi csúszásai, kivitelezési hatásfokuk alacsony szintje, és a rendelkezésre álló költségforrások eddigi átgondolatlan felhasználása a védelmi költségvetés csökkentését teszik szükségessé. Az Egyesült Államok védelempolitikai döntéshozói ezért az átszervezésekkel együtt kénytelenek a fegyveres erők létszámát is jelentősen csökkenteni. Ez a kapacitáscsökkentés a nagyhatalmi szint védelmi minőségének minimuma alá tolja a szükséges erők összlétszámát és eszközállományát. Ez a védelmi minőség két egyidejű konfliktusban való részvételre elégséges stratégiai erőtartalékot tételez fel, ami USA hadseregének szerkezeti felépítésében minimum 50 dandárszintű-harccsoportot (BCT) jelent. Ezzel szemben jelenleg 32 ilyen harccsoport áll Washington rendelkezésére, és a szenátus további leépítést tervez forráshiány miatt. Ezért az USA fizikálisan nem tudja vállalni a több térségi konfliktusban való egyidejű szárazföldi részvételt. Azonban az általa előidézett geopolitikai helyzet olyan kötelezettségbe kényszeríti az Egyesült Államok vezetését, melyben több ilyen konfliktusban kéne egyszerre fellépnie. Katonai értelemben Líbiát is beleértve három ilyen szárazföldi regionális háború zajlik: Líbia, Jemen, szír-iraki térség – két másik, jelenleg harci cselekmények nélküli zóna pedig megelőző csoportosítást igényel: ukrán és kelet-európai térség, Koreai-félsziget.

Az amerikai döntéshozók ebben a helyzetben a NATO szövetségi kereteit kihasználva más tagállamok bevonásával küszöbölnék ki az USA haderejében jelentkező stratégiai kapacitáshiányt, és ez a líbiai beavatkozás kérdésére is érvényes. A katonai szövetség rendjének fellazulása a nemzetközi geopolitikai kapcsolati rendszerforma multipoláris világrend irányába alakulásával, és az ebbe az átalakulásba be nem illeszthető agresszív expanziós jellegű és szervezeti célként értelmezett politika megnyilvánulása miatt azonban igen gyorsan következett be. A líbiai műveletek kérdésében a lazább kötődést kihasználva pillanatnyilag Olaszország abszolút kívülálló álláspontra helyezkedett. A 4000 olasz katona bevonása így kérdésessé válik, és a szárazföldi csapatok vázát alkotó tervezett olasz formáció hiánya az egész művelet elindítását kérdésessé teheti. Eközben az USA már nem tud stratégiai katonai kapacitásszintjének egyensúlyi veszélyeztetése nélkül további súlyozott szerepet vállalni az akcióban. Ez ugyanarra a hazárdjátékra késztetné Washingtont, mint amelybe a Hitler vezette Németország bukott bele a II. világháborúban. Amennyiben a NATO tagállamok erős országai nem vállalják együttesen az USA geopolitikai céljainak további fegyveres támogatását, akkor az amerikai hegemónia-korszak intenzív hanyatlásának leszünk szemtanúi.

http://www.hidfo.ru/2016/01/az-egyesult-allamok-tanacstalan-libiat-illetoen/

Az EU törököt fogott! Kardiganék benyújtották a migránsszámlát

A Kardigan maffia kiállította az EU-számára a migránsszámlát! Ankara TOVÁBBI öt millárd eurot követel, hogy aktívizálja magát a migránsáradat korlátok közé szorításában.

Ezt az információt egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata osztotta meg a Die Welt című újsággal.

Mint ismeretes az EU eredetikeg három milliárd euros összeggel kalkulált ez ügyben. Arra nem, hogy az ankarai maffia a Törökország ellen életbe léptetett orosz szankciók miatti bevételkiesést emberkereskedelemből kívánja pótolni. Azaz: a migránsokkal fogja zsarolni az EU-t.

Várható volt mindez a tarifaemelés annak tükrében, hogy legutóbb Berlinben Davutoglu közölte Bundesmuttival, hogy az előzetesen kölcsönösen kialkudott három milliárd euros ügyintézési díj bizony kevés! De akkor még nem mondott összeget, amivel a fölajánlott-és elfogadott-tarifát meg kell tolni! Hát most ez is-még ha nem is hivatalosan-de kezd körvonalazódni!

Természetesen a járulékos juttatásokon túlmenően óhajtja ezt a nyolc milliárdot az ankarai maffia!

A közben teljesen kényszerpályára került és “kellemetlen” helyzetbe önlavírozó Európai Unió vakarja a fejét a ceh láttán. És talán néhány normálisabb góré már arra gondol, hogy az Unió minden pénzét is odaadhatnák Kardigan szultánéknak, a migránsok attól függetlenül is tovább özönlenek majd Európába!

Az EU bizony törököt fogott!


http://www.balrad.com/2016/01/30/az-eu-torokot-fogott-kardiganek-benyujtottak-a-migransszamlat/

Genfben tárgyalnak a szíriai békéről, Szíriában tesznek érte!

Megkezdődtek a közvetett tárgyalások a szíriai békéről Genfben tegnap délután.

Az első ülésen a közvetítő Staffan de Mistura ENSZ-megbízott a damaszkuszi kormány delegációjával találkozott. A szíriai küldöttséget Bassár Dzsaafari ENSZ-nagykövet vezeti.

A tárgyalások helyszíne a genfi ENSZ-központ. Az ülés után Mistura azt mondta a sajtónak: “jó oka van azt hinni”, hogy az ellenzék fő erejét képviselő Tárgyalási Főbizottság (HMC) vasárnap csatlakozik a tárgyalásokhoz, de még várja a “hivatalos megerősítést”

A diplomáciai “csatározások” nem igazán voltak tegnap hatással a szíriai fronthelyzetre! Az ottani latrok nem kis keserűségére.

A szír hadsereg a Darayya-kazánban rekedt martalóchordák fölmorzsolásán munkálkodik-nem is eredménytelenül. Darayya és az attól délre fekvő Moadamiyah banditáit pusztították tegnap nagy hatékonysággal. Levegőből földről egyaránt.

Észak-Szíriában a kurd miliciák egyre nagyobb nyomást fejtenek ki a dzsihadistákra, és egyéb “mérsékelt” terroristabandákra. Így az ISIS martalócokon kívül nagy buzgalommal és hozzáértéssel irtják az “An-Nusra Dzshabhat” az “Iszlám Front” és a “Szabad Szíriai Hadsereg” nevű bűnbandák állományát.

Tegnap megindultak erőik Azaz város és a Meng légibázis irányába. Nagyon úgy fest, hogy akciójukkal a térségben elvágják a bűnbandákat a török utánpótlási vonalaiktól.

Aleppo-tartomány keleti részén is műveletekbe kezdtek tegnap a kormányerők. Céljuk, hogy megszerezzék az ellemőrzést az Eufráteszen lévő stratágiai vízmű “innenső” oldala felett is az ellenőrzést.

Északkelet Latakia tartomány kurd hegyei között a Kinsibba megkaparintásáért indított katonai offenzíva zajlik.

http://www.balrad.com/2016/01/30/genfben-targyalnak-a-sziriai-bekerol-sziriaban-tesznek-erte/

Megszűnhet a munkanélküliség Békésben, ha még többen elhagyják a megyét

Menekülnek a munkanélküliek és a diákok Békés megyéből. A megyében a lakosságszám csökkenése 1990 óta folyamatos. Az aktivitási és foglalkoztatási arányok az országos és a régiós helyzetnél is kedvezőtlenebbek, a foglalkoztatási arány 2010 óta tartó emelkedése ellenére – tudta meg a hir3.hu.

A statisztikák szerint folyamatosan csökken a munkanélküliség Békés megyében, azonban ebben minimális szerepe van az új munkahelyeknek, sőt az elvándorlás javítja a munkanélküliségi rátát.

A megyében 2014. január 1-jén 355 199 ember élt, csaknem négyezerrel kevesebb az egy évnél korábbinál. 2014-ben tovább csökkent a lakosságszám, ráadásul nagyobb mértékben, mint az előző években. A 2015-ös adatok még nem nyilvánosak, de várhatóan ez a tendencia nem fordult meg, mivel 1990 óta a lakosságszám csökkenése folyamatos és egyre nagyobb mértékű.

A statisztika azonban nem számol azokkal a lakosokkal, akik a rendszer szerint még a megyében vannak bejelentkezve állandó lakcímre, de a megyén kívül vagy külföldön tartózkodnak. A KSH a külföldön munkát vállalókat is hazai munkavállalóként tartja nyilván. Az előzetes adatok szerint az élveszületések és a halálozások száma is emelkedett a megyében az előző időszakhoz képest. A születés és halálozás egyenlegeként kialakult csaknem kétezres szám is bizonyíték arra, hogy nem a halálozások miatt csökken ilyen drasztikusan a népességszám. Hiába nő évről évre a közfoglalkoztatottak száma, a munkanélküliek többsége megélhetés hiányában kényszerül elhagyni a megyét. Ezt bizonyítja az is, hogy a munkanélküliek száma hiába csökkent, annak mértéke az előző évhez képest többnyire megegyezik a megyét elhagyók számával.

Forrás: hir3.hu

Kijev NEM HAJLANDÓ teljesíteni a minszki paktum rá eső részét!

Donbassz különleges jogállásánaK az ukrán Alkotmányba való belefoglalása Kijev számára elfogadhatatlan!-nyilatkozta ma Pavlo Klimkin, Maradék-Ukrajna külügyére.

Márpedig a “Minszk 2.0” megállapodás erről rendelkezik, határidőt is megszabva. Kijev megbízottja pedig az erről szóló dokumentumot Minszkben elfogadta, és alá is írta! Az ún. “Normandiai Négyek” formáció három tagja pedig-Oroszország, Németország és Franciaország (a negyedik az Maradék-Ukrajna) ragaszkodnak a paktum végrehajtásához. Ergo: Donbassz különleges jogállásának a kijevi Alkotmányba való belefoglalásához.

Ennek már meg is kellett volna történnie, ám a kijevi trón húzza-halogatja a parlament elé terjesztést, és most legújabban azt találták ki, hogy népszavazás döntsön ebben a kérdésben.

Igen ám, de HA ESETLEG egy népszavazás megerősítené az alkotmánymódosítást, akkor az úgy elfogadható lenne Kijev számára? Hiszen ma mondta Klimkin, hogy…!

Aki szerint pedig ez az egész alkotmányosdi dolog ez orosz furfang, amivel Maradék-Ukrajnát kívánják destabilizálni! Az oroszok. Akik összeesküdtek Maradék-Ukrajna ellen, és folyamatosan áskálódnak is!


http://www.balrad.com/2016/01/29/kijev-nem-hajlando-teljesiteni-a-minszki-paktum-ra-eso-reszet/

Valakinek halálos álom – másnak éltető nektár

A nyugati elit teljes passzivitásban szemléli a lassan kibontakozó válságot. A régi módszer nem működik már, a tömegekre gyakorolt befolyásuk egyre csökken, az embereknek nem kellenek a halott ideák. Rózsaszín ködben fulladozva, egyre kevésbé érzékelik az őket körülvevő valóságot – de ami őket megbénítja, másoknak táplálékul szolgál: a válsághullámokon ismeretlen, új erők emelkednek fel.

A Business Insider tavaly októberben leközölt egy értékelést az európai politika alakulásáról, melyben összegezték a politikai elemzők radikális jobboldal megerősödésére vonatkozó megfigyeléseit. Az októberi publikáció abból a szempontból mérföldkőnek tekinthető, hogy már akkor kész tényként kezelte a szélsőjobboldal megerősödésének mint tendenciának várható fokozódását, pedig a Kölnben történtek hatásaival az év vége előtt még nem számolhattak. Az értékelés szerint a migrációs válság – a regnáló hatalmi elit hazugság-buborékának átszakítása előtti állapotában is – törvényszerűen vezet a szélsőjobboldal megerősödéséhez, ami mostanra számos európai országban megfigyelhető. Franciaországban a Nemzeti Front ért el látványos előretörést, Görögországban az Arany Hajnal – ez a történet azonban nem róluk szól, hanem egy nagyobb léptékű folyamatról, ami kész helyzet elé állítja és cselekvésképtelenségbe taszítja a nyugati vezetőket. A közvélemény-kutatások minden európai országban a jobboldali konzervatív erők és szélsőjobboldal előretörését mutatják, miközben a baloldali liberális pártok elkezdenek kiszorulni a politikai palettáról. A Nemzeti Front és az Arany Hajnal előretörése mellett viszonylag kevés figyelmet kaptak a svájci választások, ahol a Svájci Néppárt a bevándorlás elleni kampányra alapozva választási győzelmet ért el. A BBC további jobbra tolódásról beszélt, pedig korábban a nemzetközi sajtó gyakran foglalkozott a párt “nyíltan rasszista” plakátjaival. Ausztriában a szélsőjobboldalhoz sorolt Szabadságpárt megelőzte a legnagyobb baloldali pártot, és ezzel az ország második legerősebb politikai pártjává lépett elő. Októberben, Bécsben a szociáldemokraták még 39%-kal megtartották ugyan a vezetést, de a Szabadságpárt felzárkózott mögéjük és a szavazatok 31%-át kapta. Az osztrák fővárosban a balközép uralma a második világháború óta nem dőlt meg, így a választási eredmény sokkhatásként érte a szélsőjobboldal előretörésétől tartó politológusokat. Későbbi közvélemény-kutatások szilárdan a Szabadságpárt második helyezettségét mérték, de egyes mérések hibahatáron belül már vezető pozíciót mutattak; egy-két hónap leforgása alatt helyenként már 10%-os előnyre tett szert a Szabadságpárt, és vezető erővé lépett elő.

Az újabb, radikálisabb politikai formációk előretörése azonban nem rekedt meg az osztrák és svájci határon, hanem Nyugat-Európában is határozottan kimutatható. Hollandiában a Geert Wilders féle PVV mutatott előretörést, Franciaországban pedig Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front erősödésétől tartottak az elemzők. Olaszországban Matteo Salvini Északi Ligája növekszik robbanásszerűen; a Veneto régióban az Északi Liga politikusa, miután megszerezte a kormányzói pozíciót, azonnal elrendelte a migráns befogadóközpontok bezárását. A mindinkább előtérbe kerülő radikális jobboldal gazdasági elképzelései országonként eltérőek, de abban közös nevezőre hozhatóak, hogy mindegyikük euroszkeptikus, bevándorlás ellenes, és a lakosság egyre fokozódó támogatását élvezi. A pártok világnézete egyaránt megegyező azzal kapcsolatban, hogy a regnáló hatalmi elit és az emberek által megszokott társadalmi intézmények fokozatosan elveszítik a kontroll képességét; gyakran nincsenek tisztában az egyszerű emberek hétköznapi problémáival, elszakadtak a valóságtól, és helyettük ismeretlen, senki által meg nem választott személyek saját gazdasági befolyásukkal visszaélve, saját egyéni elképzeléseik szerint akarnák formálni a társadalmat, miközben a többségi lakosság problémái a legkevésbé sem érdeklik őket. Soros György személye mondhatni archetipikussá vált abban az értelemben, hogy az emberek észlelik a kontroll elvesztésének folyamatát, és az ellenőrzés, befolyásolás, cselekvés feltételezett képességét nagy gazdasági erőforrások felett rendelkező távoli személyekben vélik megnyilvánulni. A projekció során pedig legvadabb rémálmaikban sem gondolnák, hogy az Európában zajló folyamatok felett esetleg senkinek nincs már ellenőrzése, és a szó szoros értelmében vett káosz elszabadulásának vagyunk szemtanúi.

Már amennyire szemtanúnak lehet nevezni olyan politikusokat, akik épp végleg elveszítik realitásérzéküket, és statisztikák, általános megfigyelés mögé menekülve próbálnak úrrá lenni az általuk sem értett állapotokon. A Washington Post egy publicisztikája decemberben rámutatott arra, hogy Európában egy olyan helyzet van kialakulóban, ami a szélsőségeknek és a kalandor természetűeknek egyaránt kedvez. Az emberek a kontroll látszatát akarják visszaadni az általuk ismert társadalmi intézményeknek, ami szükségképpen a szélsőjobboldal előretörését hozza. Svédországban a migránsok jelenléte miatt fokozódó kriminalitás a Svéd Demokratáknak hozott újabb sikereket, akik – a félrevezető név ellenére szintén egy radikális jobboldali formáció – felküzdötték magukat a baloldali pártok elé. A 2014 szeptemberi választásokon még harmadik helyen szerepeltek, 2015 nyara óta a frissebb közvélemény-kutatások második, néha első helyre mérik őket. A Dán Néppárt júniusban második helyen végzett, ezzel maga mögött hagyva egy hagyományos jobboldali-centrista pártot.

Bár Németországban és Spanyolországban nem érnek el ezzel egy kategóriában emlegethető eredményeket radikális jobboldali pártok, Angela Merkel népszerűsége az általa képviselt bevándorláspolitika miatt minimálisra csökkent, és az emberek a migráció kontroll alatt tartását ígérő pártok felé fordulnak. A milliós nagyságrendet öltő bevándorlás okán számos európai politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a német kancellár – és ez kiterjeszthető az általa képviselt politikai irányvonal egészére – elveszítette kapcsolatát a valósággal. Európában trójai falóként működő szervezetek romantikus álmokat dédelgetnek a bevándorlókkal kapcsolatban. Ez a rózsaszín köd mostanra olyan mértékben korlátozza az észlelésüket, hogy nem csak realitásérzéküket, de a kontroll képességének reményét is elveszítették. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap január 5-én – 5 nappal a Kölnben történtek után – arra hívta fel a figyelmet, hogy ez alatt a közel egy hét alatt se a kancellár, se a jogvédő szervezetek nem kommentálták a több száz német nő ellen elkövetett szexuális zaklatást. A sajtókritika hatására Angela Merkel egy napon belül kiadott egy a bűncselekményeket elítélő nyilatkozatot, de az egy hétig tartó kínos csend rámutatott arra, hogy elképzelésük nem volt arról, mit kezdjenek a kialakult helyzettel. A nyugati elit teljes passzivitásban szemléli a lassan kibontakozó válságot. A régi módszer nem működik már, a tömegekre gyakorolt befolyásuk egyre csökken, az embereknek nem kellenek a halott ideák. Rózsaszín ködben fulladozva, egyre kevésbé érzékelik az őket körülvevő valóságot – de ami őket megbénítja, másoknak táplálékul szolgál: a válsághullámokon ismeretlen, új erők emelkednek fel. Az emberek radikalizmust akarnak, mert érzik a kontroll elveszítését. Ezt a folyamatot Magyarországon a kormánypárt képes volt megakasztani, de ennek érdekében nagy mértékben hozzáigazodtak a lakosság mindinkább radikálissá váló elvárásaihoz, és ezáltal is sokkal inkább beszélhetünk az elkerülhetetlen elhalasztásáról, mint megállításáról. A kontroll érzetét átmenetileg visszaadhatják a társadalomnak, de Európa-szerte a megfigyelési programok kiterjesztése – az a tény, hogy mindent látni akarnak – valójában arról árulkodik, hogy az ég világon semmit nem látnak.


http://www.hidfo.ru/2016/01/valakinek-halalos-alom-masnak-elteto-nektar/

Damaszkusz közelében Dzharadzhira városban élethalál harcot vívnak egymással az ISIS és a “Dzshabhat en Nusra” pribékjei. Állítólag öröm nézni ahogy egymást nyírják.

Aleppo-tartományban tegnap késő délutánra megszűnt Ain el-Hanash banditáinak ellenállása. Néhány életben maradt latoregyed kivételével az összes bandita homokba harapott. A környékben El Afesh martalócai készülnek hasonló végre.

Deir ez-Zor Ayaysh, Al-Hasan kerületeiben a légierő csapásai alatt izzadnak vért a terrorbandák. A város melletti légibázistól keletre is hasonló örömökben volt/van részük a banditáknak.

A Darayya-kazán forr és rotyog. Egyre szűkül a kormányerők gyűrűje, és egyre jobban szűköl a gyűrűben rekedt főzetanyag.

Latakia északi vidékeiről hanyatt-homlok menekülnek a dzsihadisták a biztonságot jelentő török területre.

Sheikh Miskinből az utolsó eleven lator is elvágtázott. A város 28 napos ostrom után teljes mértékben a szír kormányerők ellenőrzése alá került. Közel semmi, jó távol néhány pribék csikorgatja a fogát dühében.

A szír kormányhadsereg közel egy héten keresztül vonta össze erőit a térségbe. Ez alatt az idő alatt viszont az orosz-szír légipáros “pátyolgatta-ápolgatta” a környék latorlétesítményeit és kolóniáit.

Aztán ma kora hajnalban megkezdődött Kinsibba ostroma.

Tegnap Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter fogadta szír kollégáját. Fahedom Jassem Al-Fregevel meghányták-vetették a közeljövő tennivalóit.

http://www.balrad.com/2016/01/29/sziria-48/

Egyszerű báb az amerikai elnök?

Az Egyesült Államok katonai beavatkozást kezd Irakban és Szíriában, annak ellenére, hogy az amerikai elnök több alkalommal is bejelentette: nem fog sor kerülni szárazföldi offenzívára, sőt, a korábbi háborúkat is leállítják. Sokaknak feltűnt, hogy nem az elnök mozgatja a szálakat; Obama csak tehetetlen bábként működik, semmiben nem övé az utolsó szó.

Az amerikai védelmi miniszter a napokban tett kijelentése, miszerint több ezer katonát küldenek Irakba és Szíriába, arról árulkodik, hogy az Egyesült Államokban nem az ország vezetője, hanem háttérben munkálkodó erők hozzák a döntéseket. Egy amerikai újságíró, Martin Berger arra hívja fel a figyelmet: Barack Obama korábban számos alkalommal egyértelműen kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog érintetté válni egy újabb háborúban és kiterjedt szárazföldi offenzívában. Kijelentései azonban nem sokat nyomnak a latban, mert Ashton Carter a napokban kész tényként jelentette be, hogy több ezer katonát küldenek Irakba és Szíriába. Martin Berger a New Eastern Outlook hasábjain megjelent publicisztikában kijelenti, hogy ezáltal láthatóvá vált: az amerikai elnök szerepe nem több, mint hogy egyszerű bábként kiszolgálja a háttérben működő erők törekvéseit, miközben az emberek azt gondolják, hogy ő az ország vezetője.

“Ashton Carter kijelentése egyértelműen megmutatja, ki a főnök Washingtonban. A mai Amerikában mindenről a nagy fegyvergyártó cégek döntenek. Ők mozgatják a szálakat, az amerikai elnöknek pedig az engedelmes báb szerepe jut.”

A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok katonai erővel akarja megőrizni az amerikai hegemóniát, és a világ katonai kiadásainak harmadát drága fegyverekre pazarolják, miközben az amerikai lakosság egy része nyomorog – fegyverekre költenek ahelyett, hogy az emberek életkörülményeit javítanák, és agresszióval akarják terjeszteni azt, ami már belföldön sem működik.

Korábban John McCain és Lindsey Graham republikánus szenátorok indítványozták, hogy az Irakban szolgáló amerikai katonák számát háromszorosára kell növelni, miközben ugyanennyi létszámú haderőt kell küldeni Szíriába is.

“Graham Szíria megszállására vonatkozó terveket javasolt, miszerint Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország által beküldött százezres haderőt tízezer amerikai katona támogatna.”

Az újságíró emlékeztet, hogy a közös amerikai-arab inváziót John McCain javasolta, aki jó kapcsolatokat ápol a szaúdi vezetőkkel, és közvetlen profitra tesz szert a nekik eladott fegyverek értékesítéséből. Napokkal azt követően, hogy John McCain előterjesztette ezt a tervezetet, a török csapatok átlépték Szíria határát, ami arra utal, hogy az amerikai fegyvergyártó cégek nem csak a Fehér Házban hoznak döntéseket, hanem a világ számos országában. A török agressziót követően a John McCain által javasolt tervezet alapján kerül sor több ezer amerikai katona Szíriába küldésére is.

Berger ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az újabb amerikai katonai beavatkozás egy szuverén ország területén történik, az adott ország legitim kormányának beleegyezése nélkül, emiatt egy független ország elleni agressziónak minősül, ami az ENSZ alapokmányának 51-es cikkét sérti, mert az egyértelműen tiltja, hogy ilyen akcióra kerüljön sor az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nélkül.

“Amerikai tisztviselők gyakorlatilag úgy döntöttek, hogy keresztülviszik saját háborús terveiket nem csak az amerikai elnökön, de más országok kormányain is, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsára a régi világból visszamaradt relikviaként tekintenek, amit figyelmen kívül lehet hagyni.”

Az újságíró felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ne támogassa az “amerikai hadsereg bábjátékosainak” újabb “katonai kalandját”, mert az nyilvánvalóan újabb országok szétbombázásával végződik majd, ahogy korábban is történt más országokban. Ehelyett egy pártatlan nemzetközi szerv létrehozását javasolja, ami büntetőintézkedéseket alkalmaz a szuverén országok ellen inváziót kezdő nyugati hatalmakkal szemben.


http://www.hidfo.ru/2016/01/egyszeru-bab-az-amerikai-elnok/

Emancipáció, szemben vele pedig az iszlám nőelnyomás

Az emancipáció szélsőségére sorsszerű válasz lenne az iszlám nőelnyomása?

A Németországban élő migránsokkal kapcsolatban - más szemszögből

Kölnben élek és dolgozom, Düsseldorfban csak lakom. Minden nap látom az utcákon, a tereken a bevándorlók tömegét. Bandába verődve mászkálnak, láthatólag semmi gondjuk, egyelőre nyugisak. Tudják, hogy bántódásuk nem eshet, hiszen a Bundesmutti hívta ide őket.

Még az ősszel írtam egy esszét a bevándorlásról. Cikkem óriási felzúdulást keltett elsősorban feminista körökben. Amit akkor leírtam, mára mind beigazolódott.

A bevándorlók elsődleges célja a megtelepedés, a második célpontjuk a nők. Az európai nők. Ezt most elég egyértelműen ki is nyilvánították, szilveszter éjszaka a kölni dóm előtt. Nem akárhol, hanem az európai kereszténység egyik legnagyobb szimbólumánál. A kölni dóm előtt.

Aki ebből (ennek az üzenetéből) nem ért, az hülye.

Ez egy többszörös meggyalázás volt. A kereszténységnek - szembe állítva vele az iszlám férfiközpontú szemléletét - és az európai nőiség szellemének. Mintha üzennének asszonyainknak, lányainknak, hogy mi vár rájuk hamarosan.

Ne legyen senkinek sem illúziója az iszlám terjeszkedésével kapcsolatban. Már most a Nyugat-Európában születő gyermekek majdnem fele muszlim szülőktől származik. Nem kell, csak 20-30 év, és számbeli fölényben lesznek Európában.

A volt cikkem címe a következő volt: Európai nők, nektek annyi!
A cikk elsősorban a német nők, asszonyok számára íródott, de éppúgy igaz lesz ránk magyarokra is.

Bizony annyi!

Boncolgassuk kicsit, hogy mi vezetett ide? Migránsok azért jöttek és még iszonyú mennyiségben jönni is fognak, mert Európában demográfiai "mély hullám" van. Nyugodtan nevezhetjük népesedési katasztrófának is. Egy átlagos német házaspárnak , statisztikai értelemben véve 0,9 gyereke születik. Nálunk sem sokkal jobb a helyzet a párokra jutó statisztikai 1,3 gyermekkel.

Nem véletlen tehát, hogy ebbe a demográfiai résbe próbál most betüremkedni az a sokmilliónyi afrikai és ázsiai migráns.

Drága Européer Hölgyek! "Tetszettek volna több gyereket szülni" - mondaná megboldogult Antall József.

Most itt állunk a katasztrófa szélén és még mindig liberális és feminista értékek mentén politizálunk. Mikor ébrednek fel drága asszonyaink, hogy így nem mehet tovább?

Sokat nem kellene várni. Valami megoldást kellene találni. Ki fogja megvédeni az asszonyainkat a hátukba lihegő migránscsordáktól?

Ha nem sikerül megvédeni őket, akkor durva sors vár az európai asszonyokra.

Ott már nem lesz feminizmus, emancipáció meg önmegvalósítás, meg félredugási lehetőség mert a törvény az egyént és nem a családot védi.

Lesz helyette többnejűség, férfiuralom, 4 - 8 gyerek asszonyonként, burka, csador és iszlám törvénykezés. Félredugásért halálbüntetés.

Drága Européer Hölgyek! Kell ez nektek?

Vagy inkább: kellett ez nektek?

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/politikai-hirek/3746-emancipacio-szemben-vele-pedig-az-iszlam-nelnyomas

A vér szagára ráérzett, a könnyű és finom prédára rászokott ragadozó miért hagyná el a vadászterületet, ahol csak falnia kell? Mindössze árnyékba húzódik a tűző nap elől. A csorda odahordja elé a prédát!

Tiborcz egy volt üzlettársa révén a közbeszerzések közelében maradt?

Nagyon úgy fest, hogy Tiborcz István bár formálisan lelépett a közbeszerzési pénzekre hajtó cégekből, egyik korábbi legszorosabb üzlettársa azonban szorgalmasan nyeri a közbeszerzési páyázatokat.

Bár Orbán Viktor veje tavaly kiszállt minden olyan cégéből, amely közbeszerzéseken indult, nem került messze a húsosfazéktól, nagyon úgy néz ki, mintha egy hozzá szorosan kötődő üzletember és vállalata lépett volna a helyére. Egyik legszorosabb korábbi üzleti partnerének cége az utóbbi hónapokban ugyanis több értékes, illetve fontos állami megbízáshoz is jutott – írja a 444.hu. Hamar Endre Eupro nevű cége tavaly nyáron az elsők között nyert 100 százalékos támogatást az új uniós költségvetési ciklus forrásaiból. A cég több mint 141 millió forintot kap arra, hogy segítse a kormányt a rugalmas foglalkoztatás elterjesztésében.

Tavaly ősszel a Széchenyi Programirodától is kaptak egy több mint 12 milliós megbízást közbeszerzések minőségellenőrzésére. Legutóbb pedig decemberben nyerték el a Központi Okos Mérés (KOM) Zrt. egyik pályázatát. A Központi Okos Mérés Zrt. egy legalább tízezer háztartásra kiterjedő mintaprojektbe kezd, amelyben uniós forrásból okos mérőkre cserélik le a villany-, víz- és gázórákat, amelyekkel színvonalasabbá és gazdaságosabbá lehet tenni ezeket a szolgáltatásokat. A nagy munkák nyerteseit egyelőre nem hirdették ki, de az már biztos, hogy a Hamar résztulajdonában álló Eupro Projektmenedzsment Kft. előkészítőként és tanácsadóként dolgozik majd a projektben.

Az ugyanabba a középiskolába járó Hamar és Tiborcz 2011 januárjában közösen alapítottak tanácsadó vállalkozást. Hamar 2013-ban kiszállt a cégből, de továbbra is üzleti kapcsolatban maradtak. A LED-lámpás beruházásokkal nevet szerzett Elios Innovatívban például a résztulajdonos céget Tiborcz István Hamar Endrétől vásárolta. Ugyancsak Hamartól került Tiborczhoz egy a közszolgálati egyetem építésében résztvevő építőipari cég. Egy italkereskedelemre létrejött cégben pedig az igazgatósági poszton váltották egymást. A turai kastély adás-vételében is együttműködtek: a kastély megvásárlásánál Hamar Endre ügyvédi irodája járt el, a kastélyt megvásárló cég alapításához pedig Tiborcz István fizette be az illetéket.

Hamar Endrének és Sistrade nevű cégének fontos szerepe volt azoknál a közvilágítás-korszerűsítési beruházásoknál is, amelyeket az elmúlt években az Elios sok esetben versenytárs nélkül nyert el. Korábban bemutattuk, a Sistrade Kft. legalább tíz olyan városbankészítette elő a LED-es lámpacseréket, ahol később az Elios nyert. Hamar nemcsak az előkészítést végző Sistrade-nek, hanem a Green Investments Kft-n keresztül 2014 áprilisáig a megbízásokat elnyerő Eliosnak is résztulajdonosa volt.
(HVG)

Gondolat-bűncselekmény: hatósági zaklatás egy Facebook-hozzászólás miatt

Nyugati értékek? Szólásszabadság? Internetes véleménynyilvánítás miatt látogattak meg rendőrök olyan kommentelőket, akik kritizálták a kormány bevándorlás-politikáját.

Több mint ezer migránst akart letelepíteni a kormány egy hollandiai faluban, emiatt a helyi lakosok tüntettek, majd az online közösségi médiában kritizálták a kormány tervezett intézkedését. Meglepetésükre rendőrök kopogtak be az otthonukba, és felszólították őket a hozzászólásaik eltávolítására.

Január elején Kaatsheuvel és Sliedrecht területén kezdődtek tüntetések több száz fő részvételével, miután Hollandia kormánya bejelentette, hogy 1200 észak-afrikai és közel-keleti migránst akar letelepíteni a környéken kialakított menekülttáborokban. A helyi lakosok a bejelentést követően “Nemet mondunk a bevándorlókra” és “Nem tartoztok ide” feliratú plakátokkal tartottak demonstrációkat. A megmozdulások után a kormány rendőröket küldött azoknak a lakcímére, akik részt vettek a kormányellenes tüntetésen – emellett kiderült, hogy online közösségi médiafelületeken regisztrált fiókjaikat is megfigyelik. A Russia Today hírügynökségnek interjút adott a kormányellenes tüntetések egy résztvevője, aki elmondta, hogy a demonstrációk után aktívan részt vett a közösségi médiában a menekülttáborokról zajló vitákban, több hozzászólást tett közzé a Facebookon a témával kapcsolatban. Később rendőrök keresték fel a saját otthonában, és kiderült, hogy a menekülttábor kapcsán írt hozzászólása miatt jöttek ki. Miután a magánszemély beleegyezett, hogy eltávolítja a Facebookon közzétett véleményeit és készült volna azokat utólag törölni, a hozzászólásait már valaki eltávolította. Az interjú során elmondta; máig nem tudja, hogy ezeket a kommenteket a rendőrség, vagy a Facebook tüntette el.

A rendőrség szóvivője megerősítette, hogy történtek ilyen esetek, valóban felkeresték otthonaikban a tüntetés résztvevőit, és felszólították őket a kommentárok eltávolítására. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez az eljárás egy “szokatlan gyakorlat”, de a rendőrség a továbbiakban is fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy figyelemmel kísérje az online közösségi médiában közzétett véleményeket.

A térségi sajtóban már éles reakciókat váltott ki a szokatlan történés. Robin Tillbrook, az Angol Demokraták párt vezetője kijelentette, hogy elítéli a holland hatóságok által alkalmazott gyakorlatot. “Elhallgattatni az embereket egy teljességgel antidemokratikus és valószínűleg illegális megközelítés. Ez semmi egyébnek nem minősíthető, mint olyan emberek elleni hatósági zaklatásnak, akik megelégelték a migránsok érkezésével kialakult helyzetet.” A dán De Volkskrant eközben arról számol be, hogy a migránsok egyébként is egyre többen önként elhagyják Hollandiát, mert csalódtak az ország menekültügyi rendszerében. A lap szerint év végén háromezer menedékkérő hagyta el az országot, mert túl sokat kellett várniuk az eljárás lefolytatására, és “nem kaptak garanciákat arra vonatkozóan, hogy később a családjuk is utánuk jöhet”.


http://www.hidfo.ru/2016/01/gondolat-buncselekmeny-hatosagi-zaklatas-egy-facebook-hozzaszolas-miatt/

Nyikolaj Patrusev – a konfliktust az Egyesült Államok kezdeményezte

Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára nem nyilatkozik gyakran a médiának, ezért Nyikolaj Patrusev megnyilvánulásai mindig különös súllyal esnek latba, melyre minden politikus és geopolitikai elemző odafigyel. Patrusev a héten a Moszkovszkij Komszomolec napilapnak és az AP nemzetközi hírügynökségnek is nyilatkozott. Az interjúk során az ukrán és a szír helyzetről beszélt, valamint Oroszország és az USA ellentéteinek eredendő okairól fejtette ki véleményét.

“A Donyecket és Luganszkot képviselő megbízottakkal való közvetlen párbeszéd helyett az ukrán fél a régiót teljes blokád alá vette” – mondta Patrusev, “és ez a helyi lakosokra mért súlyos csapást jelent, mert Kijev megvonta a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások fizetését, és blokkolja a banki szolgáltatások üzemeltetését. Ezzel éhezésre ítélik az embereket, akik egyébként ukrán útlevéllel rendelkeznek.”

Patrusev szerint az orosz diplomácia álláspontja, hogy “Ukrajna egységes államalakulatként való megőrzésében és nem szétszakításában érdekelt” és “a kérdés az, hogy a kijevi vezetés részéről ugyanez az elkötelezettség fennáll-e vagy sem… Az ukrán vezetés jelenleg az Egyesült Államok bábjaiból áll, akik valaki más akaratát teljesítik, eltávolítva ezzel Ukrajnát Oroszországtól. Egy ilyen politikának nincs jövője. Ha nem adják fel időben ezt a törekvést, akkor az Ukrajna teljes gazdasági összeomlásához és területi széteséséhez fog vezetni”.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára ugyanakkor világosan kifejezve fogalmazta meg, hogy “a jelenlegi konfliktust az Egyesült Államok kezdeményezte. Európa pedig aláveti magát az akaratának, és Washington gyakorlottan használja ki a NATO keleti szárnyán fekvő országok oroszellenes beállítottságát annak érdekében, hogy a túlságosan függetlenedő NATO tagállamokat, Franciaországot, Németországot és Olaszországot semlegesítse.”

A nyilatkozat alátámasztja azt a feltételezést, hogy az orosz vezetés régóta tisztában van azzal az atlanti blokk részéről történt irányváltással, amely Ukrajna felosztásával próbálja megadni a kereteit egy a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő oroszellenes katonai-gazdasági jellegű egységtömörülésnek. Ez a művelet a politikai és gazdasági diplomácia szintjén 2015/2016 fordulóján magasabb fokozatba kapcsolt, amely egyidejűleg folyik a nyugati tengely angol nyelvhasználati területeit lefedő társadalmak közvéleményének előkondicionálásával. A világ jelenleg legnépszerűbb, az angol nyelvi beágyazottsággal rendelkező területeken (Észak-Amerika, India, Anglia, Fülöp-szigetek, Ausztrália) legszélesebb körben sugárzott új televíziós sorozata, a Hillary Clinton személyiségét külsőleg és dramaturgiailag leképező Madam Secretary december-január időszakra eső epizódjaiban Ukrajna felosztása megtörténik. A Petro Porosenko ukrán elnök személyét szimbolizáló Michael Bozik nevű karakter képét az amerikai producerek az eddigi részekkel ellentétben a legsötétebb színben tüntetik fel és előrevetítik elkerülhetetlen végzetét.

Amennyiben ez a folyamat a valóságban is realizálódik, az újabb geopolitikai bizonyíték lesz arra nézve, hogy a globális hegemónia megőrzése érdekében az USA csak pillanatnyi érdekszövetség halmazokat képez, és nem tud olyan hiteles hosszú távú stratégiát felmutatni, amely a nemzetközi közösség tagcsoportjainak valós érdekegyezésén alapul.

Nyikolaj Patrusev szerint a hegemónia megőrzésének érdekében Washington célja, hogy amennyire csak lehetséges, gyengítse Oroszországot, és “ebbe az Oroszországi Föderáció területi egységének megbontására irányuló tevékenység is beletartozik. Washington, ha kell, kész a katalizátor szerepét betölteni egy ilyen folyamatban….amely hozzáférést biztosítana az Egyesült Államok számára ahhoz a mérhetetlenül gazdag természeti erőforrás rendszerhez, amely felett megítélése szerint Oroszország érdemtelenül rendelkezik.”
http://www.hidfo.ru/2016/01/nyikolaj-patrusev-a-konfliktust-az-egyesult-allamok-kezdemenyezte/

Kardigan Keresztapu küldi a gyorssegélyt

Szíria Aleppo tartományának északnyugati határvidékére be tudott surranni mintegy 120 “dzsihadmobil” Törökország felől. Mint a Kardigan-maffia gyorssegélye. A kedvezményezettek ezúttal is az ISIS és a “Dzshabhat en Nusra” banditahordák.

http://www.balrad.com/2016/01/28/kardigan-keresztapu-kuldi-a-gyorssegelyt/

Kezdődhet a vérengzés a magyarok között! KEDVEZŐVÉ VÁLT A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET a magyarok földönfutóvá tételéhez!

Robbanás előtt: kiszórják a magyar bankok a bedőlt hiteleket

Teljes gőzre kapcsolt a nem teljesítő hitelek értékesítése a régióban, és Magyarországon is éledezni látszik a piac, egyre több nemzetközi alap érdeklődik a bedőlt követelések iránt.

A régiós bankszektor még mindig közel 52 milliárd eurónyi nem teljesítő hitellel rendelkezik, ugyanakkor a nem teljesítő hitelek aránya jellemzően már csökken – hangzott el a Deloitte sajtóeseményén. A magyar nem teljesítő hitelek eladását az MNB új tőkepuffer-előírása, a MARK Zrt. induló tevékenysége és egy törvényi változás is segíti. A devizaárfolyam-kockázatok eltűnése és a moratóriumok hiánya immár a jelzáloghitelek értékesítését is beindíthatja Magyarországon.

Még mindig sok a bedőlt hitel

Egyre aktívabb a régiónk piaca is a nem teljesítő hitelek (NPL) eladása terén, de még nem tartunk ott, ahol Írország vagy Spanyolország, amelyek a legnagyobb NPL-piacnak számítanak Európában. Az értékesítés fellendülését segíti, hogy

pozitív fordulatot vett a makrogazdasági trend a régió országaiban,

csökkenni kezdett az NPL-ráta az egyes bankszektorokban, ami vonzóbbá teszi a belépést a vásárlók számára,

a szabályozók (felügyeletek, jegybankok) egyre több országban többlet-tőke vagy -céltartalék előírással ösztönzik a bankokat rossz hiteleik gyorsított leépítésére,

a bankok jelentős céltartalékokat képeztek mára a hitelekre, és bár jellemzően ma is negatív eredményhatással tudják értékesíteni portfólióikat, hosszabb távon nem nyomasztja tovább mérlegüket és eredményüket, és egyfajta stop lossként megéri túladniuk követeléseiken.

2013-ban még 60 milliárd euró fölötti, 2014 végén 52 milliárd euró volt a nem teljesítő hitelek állománya a régiónkban. A változás jelentős részben annak köszönhető, hogy Romániában 10 milliárd euróról 6 milliárd euróra csökkent az állomány 2014-ben. Magyarországon 6 milliárd euróról van szó. A régió hét legnagyobb bankcsoportja adja az 52 milliárd eurós állomány felét. Jellemző, hogy az alacsonyabb NPL-rátával rendelkező bankok tőkearányos megtérülése (ROE) magasabb, és drága mulatság számukra, ha sokáig mérlegükben hagyják ezeket a hiteleket.

Nő az érdeklődés a régió iránt

Elsősorban azért fordulnak a régiónk felé a külföldi alapok, mert hagyományosabb piacaikon visszaestek a hozamok. Jelenleg Romániában, Magyarországon, Szlovéniában vagy Horvátországban átlagosan 15-25 százalékos hozamelvárással lépnek piacra a befektetők. Ez tipikusan az a piac, ahol számít a méret, és előnyben vannak az egyes piacokra az elsők között belépő befektetők is. Miután beléptek a piacra és megismerkedtek a helyi jogi környezettel, már viszonylag egyszerű számukra a hitelek behajtása.

Az elmúlt három évben a román piac volt a legaktívabb, itt több nagyobb portfóliót is vásároltak befektetők. Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban

az ingatlannal fedezett vállalati hitelekkel és

a fedezetlen fogyasztási hitelekkel

szeretnek foglalkozni az alapok, a reputációs problémák és jogi kockázatok miatt a jelzáloghitelek iránt kisebb az érdeklődés, de éledezik. Apró tesztportfóliókat nézegetnek inkább egyelőre, 2016 második felében vagy 2017 elején azonban már nagyobb jelzáloghitel-portfóliók is gazdát cserélhetnek – mondta Bíró Balázs, a Deloitte Zrt. partnere. Minimum 15-30 millió eurós tranzakcióméret (ár) mellett szoktak beszállni a befektetők, ami ennél egy nagyságrenddel magasabb hitelállományt feltételez.

A jogszabályi környezet most már támogató

Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje szerint három nagy változás is segíti Magyarországon a bedőlt banki hitelek piacát:

1. A Magyar Nemzeti Bank november 16-án jelentette be, hogy 2017. január 1-jétől rendszerkockázati tőkepuffert írt elő azon projekthitelek után a bankok számára, amelyeket nem sikerül kitisztítaniuk mérlegükből.

2. Az aktívabb tevékenységét ezekben mostanában megkezdő MARK Zrt. éppen azért jött létre, hogy a legnagyobb állományt képviselő nem fizető projekthiteleket kivásárolja a bankok mérlegéből. A MARK Zrt. a külföldi befektetők számára érzékeny, vagy nem eléggé mérethatékony portfóliókban lehet igazán aktív, így nem feltétlenül versenytársként lép fel a piaci befektetőkkel szemben.

3. 2015. július 7-e óta a hitelintézeti törvény jogbiztonságot teremtett, a Hpt. 17/a szakasza az MNB jóváhagyása mellett segíti a szerződésállományok átruházását a legalább húsz szerződést vagy 10 milliárd forintnyi tőketartozást tartalmazó követelések esetében. Korábban a szabályozás nehezítette az engedményezést, ugyanis az adós hozzájárulása kellett hozzá, és nem minden biztosíték szállt át automatikusan.

Az elmúlt 12 hónapban 65 milliárd eurónyi, 2008 óta 300 milliárd eurónyi nem teljesítő hitelportfólió eladásában segédkezett a Deloitte. Magyarországon 5-6, a régióban 10-12 folyamatban lévő tranzakcióban vesz részt jelenleg a tanácsadócég.
(portfolio)