Robbanás előtt: kiszórják a magyar bankok a bedőlt hiteleket

Teljes gőzre kapcsolt a nem teljesítő hitelek értékesítése a régióban, és Magyarországon is éledezni látszik a piac, egyre több nemzetközi alap érdeklődik a bedőlt követelések iránt.
A régiós bankszektor még mindig közel 52 milliárd eurónyi nem teljesítő hitellel rendelkezik, ugyanakkor a nem teljesítő hitelek aránya jellemzően már csökken – hangzott el a Deloitte sajtóeseményén. A magyar nem teljesítő hitelek eladását az MNB új tőkepuffer-előírása, a MARK Zrt. induló tevékenysége és egy törvényi változás is segíti. A devizaárfolyam-kockázatok eltűnése és a moratóriumok hiánya immár a jelzáloghitelek értékesítését is beindíthatja Magyarországon.
Még mindig sok a bedőlt hitel
Egyre aktívabb a régiónk piaca is a nem teljesítő hitelek (NPL) eladása terén, de még nem tartunk ott, ahol Írország vagy Spanyolország, amelyek a legnagyobb NPL-piacnak számítanak Európában. Az értékesítés fellendülését segíti, hogy
pozitív fordulatot vett a makrogazdasági trend a régió országaiban,
csökkenni kezdett az NPL-ráta az egyes bankszektorokban, ami vonzóbbá teszi a belépést a vásárlók számára,
a szabályozók (felügyeletek, jegybankok) egyre több országban többlet-tőke vagy -céltartalék előírással ösztönzik a bankokat rossz hiteleik gyorsított leépítésére,
a bankok jelentős céltartalékokat képeztek mára a hitelekre, és bár jellemzően ma is negatív eredményhatással tudják értékesíteni portfólióikat, hosszabb távon nem nyomasztja tovább mérlegüket és eredményüket, és egyfajta stop lossként megéri túladniuk követeléseiken.
2013-ban még 60 milliárd euró fölötti, 2014 végén 52 milliárd euró volt a nem teljesítő hitelek állománya a régiónkban. A változás jelentős részben annak köszönhető, hogy Romániában 10 milliárd euróról 6 milliárd euróra csökkent az állomány 2014-ben. Magyarországon 6 milliárd euróról van szó. A régió hét legnagyobb bankcsoportja adja az 52 milliárd eurós állomány felét. Jellemző, hogy az alacsonyabb NPL-rátával rendelkező bankok tőkearányos megtérülése (ROE) magasabb, és drága mulatság számukra, ha sokáig mérlegükben hagyják ezeket a hiteleket.
nth
Nő az érdeklődés a régió iránt
Elsősorban azért fordulnak a régiónk felé a külföldi alapok, mert hagyományosabb piacaikon visszaestek a hozamok. Jelenleg Romániában, Magyarországon, Szlovéniában vagy Horvátországban átlagosan 15-25 százalékos hozamelvárással lépnek piacra a befektetők. Ez tipikusan az a piac, ahol számít a méret, és előnyben vannak az egyes piacokra az elsők között belépő befektetők is. Miután beléptek a piacra és megismerkedtek a helyi jogi környezettel, már viszonylag egyszerű számukra a hitelek behajtása.
Az elmúlt három évben a román piac volt a legaktívabb, itt több nagyobb portfóliót is vásároltak befektetők. Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban
az ingatlannal fedezett vállalati hitelekkel és
a fedezetlen fogyasztási hitelekkel
szeretnek foglalkozni az alapok, a reputációs problémák és jogi kockázatok miatt a jelzáloghitelek iránt kisebb az érdeklődés, de éledezik. Apró tesztportfóliókat nézegetnek inkább egyelőre, 2016 második felében vagy 2017 elején azonban már nagyobb jelzáloghitel-portfóliók is gazdát cserélhetnek – mondta Bíró Balázs, a Deloitte Zrt. partnere. Minimum 15-30 millió eurós tranzakcióméret (ár) mellett szoktak beszállni a befektetők, ami ennél egy nagyságrenddel magasabb hitelállományt feltételez.
pht
A jogszabályi környezet most már támogató
Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje szerint három nagy változás is segíti Magyarországon a bedőlt banki hitelek piacát:
1. A Magyar Nemzeti Bank november 16-án jelentette be, hogy 2017. január 1-jétől rendszerkockázati tőkepuffert írt elő azon projekthitelek után a bankok számára, amelyeket nem sikerül kitisztítaniuk mérlegükből.
2. Az aktívabb tevékenységét ezekben mostanában megkezdő MARK Zrt. éppen azért jött létre, hogy a legnagyobb állományt képviselő nem fizető projekthiteleket kivásárolja a bankok mérlegéből. A MARK Zrt. a külföldi befektetők számára érzékeny, vagy nem eléggé mérethatékony portfóliókban lehet igazán aktív, így nem feltétlenül versenytársként lép fel a piaci befektetőkkel szemben.
3. 2015. július 7-e óta a hitelintézeti törvény jogbiztonságot teremtett, a Hpt. 17/a szakasza az MNB jóváhagyása mellett segíti a szerződésállományok átruházását a legalább húsz szerződést vagy 10 milliárd forintnyi tőketartozást tartalmazó követelések esetében. Korábban a szabályozás nehezítette az engedményezést, ugyanis az adós hozzájárulása kellett hozzá, és nem minden biztosíték szállt át automatikusan.
Az elmúlt 12 hónapban 65 milliárd eurónyi, 2008 óta 300 milliárd eurónyi nem teljesítő hitelportfólió eladásában segédkezett a Deloitte. Magyarországon 5-6, a régióban 10-12 folyamatban lévő tranzakcióban vesz részt jelenleg a tanácsadócég.
(portfolio)