A magyar egyetemisták és főiskolások 63 százaléka tervezi, hogy rövidebb időre külföldre megy dolgozni, egyharmaduk pedig úgy gondolja, hogy ott is telepedik le – derül ki egy friss kutatásból.
Az adatok szerint a legnagyobb arányban a fővárosban élő fiatalok tervezik a kivándorlást, a legkevésbé a falusiak, a vallásos egyetemisták és a kormánypárti szavazók.
Az Aktív Fiatalok Magyarországon nevű kutatócsoport harmadik alkalommal készített kutatást a nappalos tagozatos egyetemisták és főiskolások körében. Megállapításuk szerint az idén a hallgatók 69 százaléka tervezi, hogy rövidebb ideig, 52 százalékuk hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalékuk pedig külföldön szeretne letelepedni. A kutatók szerint a tartós kivándorlási hajlam növekedett az elmúlt két évben az egyetemisták és a főiskolások körében.
Pár hétre, vagy néhány hónapra a felsőoktatási hallgatók közel kétharmada menne külföldre. A kutatás szerint a rövid távú munkavállalási hajlandóság nem függ össze hagyományos szociodemográfiai és szociokulturális változókkal, ráadásul a kint tapasztalatot szerző, ideiglenesen kiutazó fiatalok munkájából az állam is profitálhat. A legutóbbi, a 2013-ban végzett kutatás azt is mutatja, hogy a vallásos hallgatók és a Fidesz-KDNP szavazók körében alacsonyabb a rövid távú külföldi munkavégzési hajlandóság.
Néhány évre szóló külföldi munkavállalást az egyetemisták és főiskolások több mint fele tervez. A legnagyobb arányban a budapesti hallgatók tervezik ezt (mintegy kétharmaduk). Ezzel szemben a községben lakó hallgatóknál ez az arány 49 százalék. A kisebb városokban lakó fiataloknál szintén átlag alatti az érték, míg a megyei jogú városokban (Tatabányán is) élő fiatalok esetében átlag feletti (56 százalék) a kivándorlási szándék. Az adatok szerint jelenleg az orvostanhallgatók körében a legmagasabb a többéves külföldi munkavállalást tervezők aránya, a legalacsonyabb az agrár-, a bölcsész-, a jogász- és a pedagógushallgatók körében.
A legmagasabb migrációs potenciája azoknak van, akik magukat liberálisnak, baloldalinak és különösen européernek sorolják be, akik elégedetlenek a jelenlegi politikai rendszerrel és akik a kormány bírálhatóságában deficitet érzékelnek.
A kutatók azt is megkérdezték a hallgatóktól tervezik-e, hogy külföldön telepednek le. Ez a mutató is tovább nőtt: két éve a hallgatók harmada tervezett migrációt, az idén azonban már 37 százalékuk állította, hogy tervei között szerepel a külföldi letelepedés. A hallgatók jelentős része már előkészületeket is tett a külföldi munkavállalásra, például információkat gyűjtött a kiválasztott országról, vagy szállást keresett.
A felmérés rámutat: a migráció indoka mindenekfelett anyagi jellegű, a fiatalok szerint külföldön könnyebb megélni, magasabb az életszínvonal, sokkal több pénzt lehet megtakarítani. Érdekes, hogy 2 éve még majdnem minden ötödik kivándorlást tervező említette a szakmai tapasztalatszerzést mint mozgatórugót, ám idén ehelyett inkább az anyagi motiváció került előtérbe.
Azok, akik határozottan kijelentették, hogy nem telepednének le külföldön, alapvetően két indokra hivatkoztak: a családra és a nemzeti érzésre, vagyis arra, hogy szeretnek itt élni, ez a hazájuk. Különösen magas e magyarázat aránya a Fidesz-KDNP és a Jobbik egyetemista, főiskolás szavazói körében.
(kemma)