A mai görögországi népszavazásnak a valódi tétje, hogy a görögök milyen mértékben képesek kihasználni az EU-NATO latorszövetségi tagságukból eredő déli peremvidéki létükből fakadó előnyöket.
Népszavazást
tartanak ma Görögországban arról, hogy hajlandó-e a lakosság elfogadni
a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott
követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserében
feltételül szabott reformintézkedések bevezetését.
A
mintegy 9,8 millió választásra jogosult személy járulhat a
szavazóurnákhoz. A referendum érvényességéhez legalább 40 százalékuknak
voksolnia kell.
Az
elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök
valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz görög
miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter viszont kilátásba
helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők
követeléseit.
Ciprasz
pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen úgy nyilatkozott, hogy “a
görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat”. “Bármi
történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe” – mondta a baloldali
kormányfő, aki azt kérte a vasárnapi népszavazás résztvevőitől, hogy
küldjék “a méltóság és a demokrácia” üzenetét Európának “nem”
szavazatukkal. Úgy fogalmazott, hogy a görögöknek “büszke nemet” kell
mondaniuk az ultimátumokra és azoknak, akik “terrorizálják” őket.
A
legutóbb, pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a
megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4
százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás. A határozatlanok
aránya 11,8 százalék. A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt
mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15
százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a
tekintetben a bizonytalanok aránya 11 százalék.
(hiradó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése