“…ezek a cégek mind tudják, hogy érvénytelen a szerződésük, és elbuknák a pert…” Tehát: akihez BEHAJTÓ érkezik BÁRMIFÉLE JELLEGŰ KÖVETELÉSSEL, elhajtani melegebb éghajlatra, és feljelenteni. (Ettől még persze az adósság nem szűnik meg sajnos!)

A következő néhány hétben a Kúria több autóhiteleket érintő ügyben hoz döntést. Az Origo Bihari Krisztina ügyvéd segítségével cikksorozatban járja körül a témát. A jogszabályi háttér után most a végrehajtásról és a behajtókról esik szó.

Jelenleg felmondási moratórium van, tehát addig, amíg a bankok nem számolnak el, nem mondhatják fel a hitelszerződéseket sem. Ha ilyen jellegű papírt kapunk a banktól, az ügyvédnő azt tanácsolja: írjunk vissza a hitelintézetnek, hogy a felszólításukat a vonatkozó jogszabályra (2014. évi XL. törvény 45. paragrafusának 2. bekezdése) hivatkozva érvénytelennek tekintjük.

A pénzintézet is csak egy cég

A bank ugyanis addig nem tudja felmondani a hitelszerződést, amíg nem tudja megindítani a végrehajtási eljárást, végrehajtás pedig csak lezárt jogügylet után indítható. A pénzügyi intézmény csak akkor mondhatja fel a fogyasztói kölcsönszerződést, ha az elszámolást már elküldte a fogyasztónak.

A gépjárműves szerződéseknél nincsen végrehajtható papír, ha pedig nincsen ilyen okirat – fizetési meghagyás vagy egy elbukott per utáni jogerős ítélet –, akkor a bank nem tudja elvinni a gépjárművet sem, mondta Bihari Krisztina, aki szerint olyan, hogy behajtó mint jogintézmény nincsen a hatályos jogrendszerünkben. Az emberek sokszor nem tudják, mi a különbség a behajtó és a végrehajtó között: azt hiszik, ha nem fizetnek, rögtön tiltják a fizetésüket, viszik a vagyonukat. Pedig a pénzintézet is csak egy cég, mondta az ügyvédnő.
A végrehajtó az igazságszolgáltatást, a behajtó a megbízóját képviseli
Hiba összemosni a bírósági végrehajtókat a behajtócégekkel, pedig ez gyakran megesik. A behajtók nem minősülnek közhatalmi személynek, és csupán ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, amivel megbízóik, nem vizsgálnak jogszerűséget, díjazás ellenében szolgáltatást nyújtanak megbízóiknak, közölte korábban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara.

Mit nem tehet a behajtó?

Általános probléma, hogy az emberek nem tudják, mi az a behajtó. Bihari Krisztina szerint a pénzügyi szektor találta ki ezt a fogalmat: a behajtó körülbelül a megbízási szerződés és a meghatalmazás keretei közé illeszthető be. A hitelintézet nem adhatja ki az adósa adatait, így azt sem, hogy hol lakik, mit vett a hitelből, hol dolgozik, mi a gépjármű rendszáma – ezek mind banktitoknak, ráadásul titokvédelminek minősülő adatok, mondta az ügyvédnő.

A bank általában leszerződik egy behajtócéggel – ezek többnyire követeléskezelő vállalkozások –, de az adóshoz mégsem a cég ügyvezetője megy ki, hanem az adott területre kiküldi egy megbízottját, és továbbadja neki az adós adatait. Az a személy, aki ilyenkor kimegy, semmilyen kapcsolatban nem áll az adóssal, tehát neki végképp nem lehet arra jogosultsága, hogy megtudja, hogy az adós kicsoda, hogy hitelre vett kocsit, hogy mekkora a tartozása – mondta Bihari Krisztina, aki szerint a behajtónak nincsen joga pénzt vagy kocsit elvinni.
Csak a végrehajtó foglalhatja le a kocsit

Egy bukott per az már más eset, ott ugyanis már elképzelhető, hogy van végrehajtási papír is. Szintén más eset az is, ha az adós adott inkasszós felhatalmazást, aláírt egy beszedési megbízást, ugyanis ebben az esetben külön szerződéssel megengedte, hogy hozzáférjen a bankszámlájához, mondta az ügyvédnő. Ebből adódóan letiltás csak akkor lehetséges, ha az adós elbukott egy pert, de ebben az esetben is csak a végrehajtó tudja lefoglalni az adós ingó és ingatlan vagyonát.

A behajtók egyetlen dolgot tehetnek: ingóság vagy gépjármű kiadására egy 21 ezer forint perköltséggel járó pert indítanak. Ha jogos a követelésük, hogy az adós adja ki a kocsit, már mehet is a végrehajtó, mondta Bihari Krisztina. Szerinte ennek a folyamatnak ez az egyetlen törvényes útja, azonban ezt azért nem lépik meg, mert ezek a cégek mind tudják, hogy érvénytelen a szerződésük, és elbuknák a pert.
(Károly Gábor)