A moldovai államfő szerint van alternatívája a Fenevad-tagságnak

Igor Dodon moldovai államfő elmondása szerint országa idővel csatlakozhat az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, ami mára egy valós alternatíva az Európai Uniós csatlakozással szemben.

Dodon a Belarusz-1 televíziónak adott interjú során kifejtette; országa talán idővel az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjává válik, de ez olyan döntés, amiről kizárólag az emberek dönthetnek népszavazással.

Az államfő óva intette a nyugati országokat attól, hogy arra kényszerítsék Moldova lakosságát, hogy válasszon a Kelet és Nyugat közt; a friss közvélemény-kutatások szerint egy ilyen szavazáson a választók többsége az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozást támogatná.

“Ukrajnát választásra kényszerítették: vagy az Európai Unió, vagy az Eurázsiai Gazdasági Unió. És mi történt? Katasztrófa. Emiatt kell kiegyensúlyozott külpolitikát folytatnunk. Legyen társulási egyezményünk az EU-val, de ha ez a szabad kereskedelem akadállyá válik, másra van szükségünk. Az Eurázsiai Gazdasági Unióval is köthetünk szabadkereskedelmi egyezményt.”

Márciusban Dodon aláírt egy együttműködési megállapodást az Eurázsiai Gazdasági Unióval. A moldovai államfő a januárban Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott megbeszélések során fejezte arra vonatkozó szándékát, hogy országa megfigyelői státuszhoz jusson a szervezetben. Elmondása szerint az Európai Unió és Moldova közti társulási egyezmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a moldovai cégek részesedése az orosz piacon nagy mértékben csökkent, de eközben az EU területére irányuló export is lecsökkent.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjai jelenleg Oroszország, Kirgizisztán, Kazahsztán, Belorusszia és Örményország.

http://www.hidfo.ru/2017/07/a-moldovai-allamfo-szerint-van-alternativaja-az-eu-tagsagnak/

Az EU zászlaja alatt lopták szét az ország vagyonát, a Nyugat támogatta őket

A moldovai államfő szerint a nyugati országok támogatták a kormányt az ország vagyonának szétlopásában, mert ezáltal megőrizhették befolyásukat a térségben. A korrupció volt az alapja Moldova EU-párti politikájának.

A nyugati országok pénzügyileg és “geopolitikai” értelemben is támogatták Moldova kormányát, annak ellenére, hogy tisztában voltak annak korrupt gyakorlatával – s tették mindezt annak érdekében, hogy megőrizzék befolyásukat a térségben, és megakadályozzák az orosz befolyásszerzést – mondta Igor Dodon egy olasz TV-csatornának nyilatkozva.

“A Nyugat büszke volt arra, hogy a moldovai kormány Európa-pártinak nevezte magát. A Nyugat szemet hunyt minden felett, ami itt történt – afelett is, hogy az uniós pénzeket ellopták. Azáltal, hogy a kormány Európa-pártinak nevezte magát, a kormány is zsarolta a Nyugatot: ha nem hunytok szemet az intézményesített rablás felett, jönnek helyettetek az oroszok” – mondta.

A moldovai államfő hozzátette, hogy – a fentiek miatt – a nyolc éven át biztosított anyagi támogatás és a társulási egyezmény aláírása ellenére is megroppant a moldovaiak Európai Unióba vetett bizalma.

“Az emberek végignézték, ahogy a korrupt politikusok az EU zászlaja alatt kirabolják az országot. Majd elkezdtek kérdéseket feltenni: miért kellene közeledniük Európához, ha Európa támogatta mindezt? Az emberek elkezdtek más irányba fordulni” – mondta.

Dodon a 2016-os kampány során hangsúlyozta, hogy Moldova helyre kell állítsa a stratégiai partnerséget Oroszországgal, vissza kell juttassa a moldovai termékeket az orosz piacra, és normalizálnia kell az energiaszektorban folytatott együttműködést.

http://www.hidfo.ru/2017/07/az-eu-zaszlaja-alatt-loptak-szet-az-orszag-vagyonat-a-nyugat-tamogatta-oket/

Külügyminiszter: Merkel felelős a Hamburgban tomboló erőszakért

Sigmar Gabriel német külügyminiszter és alkancellár kedden azt mondta, Angela Merkel felelős a G20 csúcstalálkozó idején történt erőszakos cselekményekért, de nem hajlandó felelősséget vállalni.

Erőszakos szélsőbaloldali tüntetések zajlottak a G20 csúcstalálkozó idején, amit pénteken és szombaton tartottak Hamburgban. A rendezvény során az utcákon összecsapások történtek a rendőrök és tüntetők közt, majd elszabadultak az indulatok; baloldali extrémista csoportok autókat gyújtottak fel, Molotov-koktélokkal dobálták a rendőröket, emellett tömeges fosztogatás zajlott a városban. A csúcstalálkozó alatt összesen 476 rendőr sérült meg, és mintegy 230 tüntetőt őrizetbe vettek, ebből közel 190 főt letartóztattak.

“Ahelyett, hogy közös választ adnának arra, hogyan lehetséges, hogy bűnszervezetek európai szervezkedést folytattak és Hamburgba jöttek végrehajtani az alaposan kitervelt bűncselekményeket, miért nem akadályozták ezt meg a titkosszolgálatok, és hogyan lehetséges, hogy az európai hatóságok sem tudtak az előkészületekről, ehelyett inkább egy gonosz és szégyenletes kampány vette kezdetét.” – mondta Sigmar Gabriel (SPD) egy német sajtóorgánumnak adott interjú során.

Sigmar Gabriel “teljes kudarcnak” nevezte a G20 csúcstalálkozót, hangsúlyozva, hogy a háborúkra, polgárháborúkra, menekültválságra, éhezésre és szegénységre továbbra sem sikerült megoldást találni. A külügyminiszter emellett azt mondta, elítéli Angela Merkelt, amiért a Hamburgban készült “attraktív képeket” választási kampány céljára használja.

Sigmar Gabriel elmondása szerint Angela Merkel a G20 csúcstalálkozón készült fotókat kampánycélra felhasználva “a világ vezetőinek egyikeként” próbálja mutatni magát a választóknak, a tomboló erőszak és a fosztogatások kapcsán pedig másra hárítja a felelősséget.

Németországban szeptember 24-én tartanak szövetségi választásokat, melynek eredményeként új kormányt és kancellárt választanak. A CDU/CSU pártok és a SPD a két fő rivális a választási kampányban.

http://www.hidfo.ru/2017/07/kulugyminiszter-merkel-felelos-a-hamburgban-tombolo-eroszakert/

Magukra gyújtották a menekülttábort a migránsok egy görög szigeten

Saját szállásaikat gyújtották fel a migránsok egy Leszbosz szigetén tartott tüntetés során. A migránsok amiatt kezdtek tüntetést, mert nem voltak megelégedve az ellátás minőségével.

A menekülttábor felgyújtásáról számos videofelvétel terjedt a közösségi médiában. A felvételeken az látható, hogy a migránsok elszállásolására használt konténerek lángokban állnak, és a tűz gyorsan terjed a menekülttáborban.

Az AMNA görög-macedón hírügynökség szerint a Moria táborban a helyzet “kicsúszott ellenőrzés alól”. A tüntetés úgy kezdődött, hogy a migránsok a tábor előtt gyülekeztek, hogy tiltakozzanak az elszállásolás körülményei miatt abban a körzetben, ahol a Törökországba deportálásra várakozókat helyezték el a görög hatóságok. A tüntetés hamar zavargásba fordult, majd a migránsok elkezdték felgyújtani a sátrakat.

A beszámoló szerint az incidens során összecsapások történtek a rendőrök és a migránsok közt; a migránsok köveket dobáltak, amire a rendőrök könnygázzal kezdték oszlatni a tömeget. Amikor a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a migránsok nem engedték be őket; a kővel megdobált tűzoltók visszavonulásra kényszerültek, emiatt a tábor egy része leégett.

A Moria táborban több mint 14000 migráns él, akik vagy menedékkérelmeik feldolgozására, vagy a Törökországba visszaszállításra várnak. A létesítményben számos zavargás történt az utóbbi hónapok során, és az erőszak mindennapossá vált.

http://www.hidfo.ru/2017/07/magukra-gyujtottak-a-menekulttabort-a-migransok-egy-gorog-szigeten/

Németország kilép az USA közel-keleti koalíciójából

Németország megkezdte a törökországi Incirlik légibázison állomásozó erőinek kivonását, melyek korábban az USA vezetése alatt működő koalíció részeként folytattak felderítő tevékenységet Szíriában és Irakban.

Németország megkezdte az Incirlik légibázison szolgáló személyi állomány és vadászrepülőgépek áthelyezését; a német védelmi minisztérium közlése szerint ennek eredményeként a német fegyveres erők a későbbiekben nem fognak részt venni az amerikai vezetésű koalíció tevékenységében.

A német csapatok és a katonai hardver áthelyezése vasárnap megkezdődött, a DPA hírügynökség szerint a jordániai Al-Asrak bázisra szállítják át a katonai felszereléseket. Az Incirlik bázisról távozó Tornado vadászrepülőgépek azonban “átmenetileg” visszatérnek Németországba, mert a jordániai bázison egyelőre nem adottak az üzemeltetésükhöz szükséges feltételek.

Németország annak eredményeként vonja ki erőit Törökországból, hogy az utóbbi egy évben elmélyült a török-német diplomáciai botrány; a török kisebbség németországi jelenléte és a török állammal ápolt kapcsolatuk, az örmény népirtás körül kibontakozott ellentét, a kurd állam megalapítása körül kialakult érdekellentét, és német részről a puccsisták támogatása oda vezetett, hogy a két NATO-tagállam nem tudta rendezni a belső konfliktust.

A németek kivonulása azonban az Egyesült Államok és Németország kapcsolatának állapotáról is sokat elárul, hiszen a német védelmi minisztérium egyértelművé tette; az áthelyezés azzal jár, hogy a továbbiakban nem vesznek részt az amerikai koalíció tevékenységében. Az amerikai koalíció részeként bevetett vadászrepülőgépeket Németországba viszik vissza, és októbernél korábban nem lesznek áthelyezve a jordániai bázisra.

Az amerikai koalícióból kivonulás azonban aligha átmeneti jellegű: a német kormánypárt új programjában az Egyesült Államok már nem mint “barát”, hanem mint egyszerű partnerország lett megnevezve.

A német kormánynak már nem „barát” az Egyesült Államok

http://www.hidfo.ru/2017/07/nemetorszag-kilep-az-usa-kozel-keleti-koaliciojabol/

Olaszország uniós szabályokat sért a migránsok partra hordásával

Az Európai Unióban érvényben lévő szabályozás szerint a tagállamoknak kötelessége megállapítani, hogy a határt elérő migránsok háború elől menekülnek, vagy csak anyagi támogatást akarnak. Olaszország válogatás nélkül minden migránst beenged az EU területére, ezzel uniós szabályokat sért.

Toni Iwobi, az Északi Liga tagja a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva elmondta; Olaszország egyszerűen nem teljesíti Európai Uniós kötelezettségeit, emiatt történhet meg, hogy a migránsok ezerszámra érnek partot Olaszországban, az EU területén. Az unió tagállamainak azonban kötelezettségei vannak ezen a téren: azonosítaniuk kell az országba belépni akaró migránsokat, és kategorizálniuk kell őket az alapján, hogy valóban háború elől menekülnek, vagy csak anyagi jólét reményében jöttek Európába.

“Olaszország nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket, soha nem jelentette, ki érkezett az országba, ehelyett mindenkit beenged. Olaszország nem állapítja meg, ki a menekült. Továbbá, egyetlen biztonsági intézkedést sem hozott, amikor elkezdte beengedni a migránsokat.” – mondta.

A politikus szerint, mivel Olaszország egyszerűen nem tartja be az uniós szabályokat, teljesen érthető, hogy az EU elkezdi elkeríteni magát Olaszországtól. Júniusban az osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy készen áll 750 katonát küldeni az osztrák-olasz határ őrizetére. Később a kancellár és a belügyminiszter közös közleményt adott ki, mely szerint Ausztria megerősíti a határőrizetet, ha újabb migrációs hullám fenyeget Olaszország irányából.

Iwobi elmondása szerint pártja alapvetően nem ellenzi a bevándorlást, de ami most történik, az nem bevándorlás, hanem invázió, emiatt a legszigorúbb eszközökkel meg kell véden az európai határokat. Az Olaszországban partot érő migránsok pedig már az EU határain belül vannak.

http://www.hidfo.ru/2017/07/olaszorszag-unios-szabalyokat-sert-a-migransok-partra-hordasaval/

Tiltakoznak a szankciók ellen a nagy német energetikai cégek

Az “Északi Áramlat 2” megépülésében érdekelt nagy energetikai cégek – a Gazprom európai partnerei – felszólították az Egyesült Államokat; hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy szankciókkal fenyegeti az orosz gázimportban érdekelt cégeket.

Április 26-án a Nord Stream AG pénzügyi megállapodást írt alá a francia Engie, az osztrák OMV, a holland Shell és a német Uniper ill. Wintershall vállalatokkal. Az öt vezető energetikai cég vállalást tett arra, hogy finanszírozzák a gázprojekt teljes költségének 10-10%-át. Hetekkel később az amerikai szenátus újabb szankciókat hozott Oroszország ellen, melyek az orosz gázexportot folytató cégek európai üzletfeleit vették célba.

Az Engie vezérigazgatója azonban a Financial Times beszámolója szerint azt mondta; “Az Északi Áramlat 2 elleni amerikai szankciók oka, hogy a projekt nem az Egyesült Államokban van, nem vesznek részt benne amerikai cégek, és a résztvevők nem dollárban fizetnek egymás közt. Az európaiaknak jogában áll ellenállást kifejteni. Ez az európai országok ügyeibe való beavatkozás, ami elfogadhatatlan.”

Isabelle Kocher azt is mondta, reméli, hogy az Európai Unió vezetői a G20 csúcstalálkozón elmagyarázták az amerikaiaknak, hogy az Északi Áramlat 2 szankcionálása nem lesz kifizetődő a számukra.

Az Uniper vezérigazgatója, Klaus Schafer szintén felháborodott a történteken. Azt mondta, az amerikai beavatkozás átpolitizálta a projektet, a szankciók pedig nem csak Oroszországot érintik, hanem Európát és Németországot is. A vezérigazgató arra kérte az Egyesült Államokat; hagyja, hogy az európaiak maguk döntsenek az Európa energiaszükségletével kapcsolatos kérdésekben.

Az Egyesült Államok nemrég kezdett el cseppfolyósított földgázt szállítani egyes európai országokba, és arra törkeszik, hogy az orosz import gáz kiszorításával Európa inkább az amerikai importra legyen utalva. A Nord Stream AG közleménye szerint az amerikai szankciók célja, hogy aláássák a későbbi piaci vetélytársak pozícióit.

Az Északi Áramlat 2 a legnagyobb európai energetikai cégek – köztük a két legnagyobb német cég – és a Gazprom közös projektje, ami évente 55 milliárd köbméter orosz gázt fog szállítani a Balti-tengeren keresztül Németországba.

http://www.hidfo.ru/2017/07/tiltakoznak-a-szankciok-ellen-a-nagy-nemet-energetikai-cegek/

Brutális fellépés jöhet a szélsőbaloldali csoportokkal szemben

A német Kereszténydemokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt politikusai alapvető szemléletváltást követelnek a baloldali extrémizmus hatósági megítélésében, miután szélsőbaloldali szervezetek lángba borították Hamburgot a G20 csúcstalálkozó idején.

Erőszakos antiglobalista tüntetések zajlottak Hamburgban a pénteken kezdődő G20 csúcstalálkozó alatt; a rendőrség szerint több mint 50000 ember vonult utcára többek között szélsőbaloldali mozgalmak szervezésében. A kétnapos csúcstalálkozó után egy különleges rendőri egység kellett megtisztítsa az utcákat a zavargásoktól.

A rendőrség adatai szerint több mint 200 rendőr sérült meg az összecsapások során, és közel 300 tüntetőt bevittek, ennek felét előzetes letartóztatásba helyezték. A Bild am Sonntag beszámolója szerint Peter Tauber, a CDU főtitkára azt mondta;

“Senki nem tolerálja egykönnyen a szélsőjobboldali a központok működését. A szélsőbaloldali csoportok esetében azonban az emberek néha túl megengedőek. Ezen változtatni fogunk.”

Romló közbiztonság: a baloldali extrémisták tömeges fosztogatást folytattak Hamburgban a G20-találkozó idején.

A CDU tagja, Jens Spahn szintén azt mondta, hogy a baloldali extrémizmussal szemben ugyanolyan keményen fel kell lépni, ahogy eddig a jobboldali szervezetekkel szemben tették a hatóságok. A politikus a szociáldemokratákat, a zöldeket és a Die Linke pártot vádolta azzal, hogy “elfogadhatóvá tették a baloldali erőszakot”.

A Szabad Demokrata Párt vezetője, Christian Lindner az alkotmányvédelmi hivatalhoz fordult azzal a kéréssel, hogy a továbbiakban a szélsőbaloldali szervezeteket is vegyék legalább annyira komolyan, mint a szélsőjobboldali csoportok elleni fellépést.

http://www.hidfo.ru/2017/07/brutalis-fellepes-johet-a-szelsobaloldali-csoportokkal-szemben/