Az Inside China Business YouTube-csatorna elemzése szerint a globális pénzügyi rendszerben látványos elmozdulás zajlik: a BRICS-országok és számos más állam jegybankja tömegesen csökkenti dollárkitettségét, és aranyat halmoz fel. A BRICS-blokk a világ aranytermelésének mintegy felét adja; Kína a legnagyobb, Oroszország a második legnagyobb termelő, mellettük Dél-Afrika, Indonézia és Brazília is kulcsszereplő. Ehhez társul, hogy több partnerország is az élmezőnyben van. 
A stratégia fő célja a dollártól és a nyugati bankrendszerektől való függés csökkentése. A fordulatot felgyorsította, hogy nyugati országok befagyasztották, majd lefoglalták Oroszország devizatartalékainak egy részét, ami világszerte felvetette a kérdést: mennyire biztonságos dollár- vagy euróeszközöket tartani külföldi bankokban. A bizonytalanság miatt az arany ismét „menedékeszközzé” vált. 
Az aranyárak emelkednek: az amerikai befektetők az infláció ellen védekeznek, míg a jegybankok a lefoglalás és az értékvesztés kockázata ellen. A BRICS-országokon belüli kereskedelem mintegy harmada már helyi valutában zajlik, ami gyorsabb, olcsóbb és kevésbé szankcióérzékeny. 
Kína különösen aktív: jegybankja 14 hónapja folyamatosan vásárol aranyat, hivatalos készleteinek értéke mintegy 320 milliárd dollár. Az ország közben nettó eladója lett az amerikai államkötvényeknek; kínai kincstárjegy-állomány évtizedes mélypontra süllyedt. Hasonló irányt követ több más jegybank is: Brazília öt év után újra vásárol, Dél-Korea 12 év szünet után tér vissza a piacra. A jegybankok döntő többsége – 95 százalékuk – további aranyfelhalmozást tervez. 
A videó következtetése szerint a jegybankok nem az árfolyamra figyelnek, hanem hosszú távú stratégiát követnek: a tartalékok diverzifikálását és a dollár dominanciájának mérséklését. Ez a folyamat strukturális, és a jelenlegi geopolitikai és inflációs környezetben várhatóan folytatódik. Forrás: https://youtu.be/RgDxsaRMy1A