
Az amerikai Központi  
Hírszerző Hivatal (CIA) kezét látta az 1956-os “magyarországi  
lázadásban” az orosz állami Rosszija tévé dokumentumfilmje.
A “Magyar kelepce” című film a  
Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumából kapott, eddig  
titkosan kezelt jelentéseket használt fel… amelyek szerint a CIA nemcsak
  a Szabad Európa Rádión keresztül szította a magyar forradalmat, hanem 
 ügynököket is átdobott Magyarországra a nyugatnémet és a brit 
különleges  szolgálat közreműködésével.
Frank Wisner tervezési CIA-főnöknek a
  szovjet tömb tagjait bomlasztó akciói nem szorítkoztak a lázító  
propagandára annak érdekében, hogy megfosszák a már atombombával  
rendelkező Szovjetuniót a Kelet-Németországban, Magyarországon,  
Csehszlovákiában lévő uránutánpótlástól. A nyugatnémet hírszerzést  
létrehozó Reinhard Gehlen, egykori német tábornok is segítette az  
amerikai hírszerzést, aki magyar részlegében összegyűjtve a `fasiszta  
Horthy-rendszer különleges szolgálatainak elitjét`. Ennek tagjait  
nyugat-németországi bázisokon tanították partizánharcra, s az amerikai  
hadsereg hírszerzésének 1956 januári jelentése tíz partizántáborra utalt
  Magyarország északi részén is.
Alekszandr Gorjunov, aki 1956  
októberében nyomozó volt a budapesti szovjet katonai parancsnokságon,  
valamint Grigorij Dobrunov, aki a szovjet különleges hadtest egy  
hírszerző zászlóalját vezette, – azt nyilatkozta, hogy a 23-i budapesti 
 (és miskolci) felkelés egy jól előkészített összeesküvés eredménye 
volt.  Gorjunov szerint konkrét dátumra, útvonalakra menetlevelek 
készültek  emberek, fegyverek, lőszerek szállítására autókon, 
autóbuszokon,  teherautókon. Dobrunov, aki egységével 24-én bevonult 
Budapestre, olyan  ellenállásba ütközött, amit szerinte nem lehetett nem
 egészen egy nap  alatt megszervezni.
A harcok megindulása nyomán nyugati 
 hírszerzők egész csoportját kezdték átdobni Magyarországra. Az FSZB  
levéltárában őrzött, eddig titkos iratok olyan KGB-információkról adnak 
 számot, amelyek szerint október 26-tól Magyarországon tartózkodott a  
nyugatnémet hírszerzés különleges csoportja, élén Rudiccsal, a  
németekhez 1941-ben átállt Nyikolaj Rudcsenko egykori szovjet  
állambiztonsági (NKVD) tiszttel. Egy másik jelentés azt tudatta Jegorov 
 tábornokkal, a déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagjával, hogy a
  KGB adatai szerint az angol hírszerzés egy akár kétszáz fős csoport  
Magyarországra juttatására készül egy akkor vadonatúj T-54-es harckocsi 
 megszerzésére.
A film arról is beszámolt, hogy az  
osztrák-magyar határon csatára is sor került egy behatolni próbáló  
fegyveres csoporttal. A szovjet-ukrán belügyminisztérium 12. külön  
gépesített lövész ezrede (egy romániai bázisú, Magyarországon  
közvetlenül Ivan Szerov KGB-főnöknek alárendelt különleges alakulat)  
beszámoló jelentése szerint; egy 45 fős, géppisztolyos banda osztrák  
területről éjszaka támadt rá egy magyar határőrsre. De a magyar  
határőrök visszaverték őket, hét sebesült határsértőt elfogva.  
Ugyanennek az egységnek a tagjai tartóztatták le később a jugoszláv  
nagykövetséget elhagyó Nagy Imre miniszterelnököt is…
(Forrás: Múlt-kor/MTI 2006. november 13.)
Az USA és ’56
“Az Amerikai Egyesült Államok  
finanszírozásával működtetett Szabad Európa Rádió a magyarországi  
közvélemény egyik fő információs forrása volt ezekben a napokban. A  
november 4-i szovjet támadást követően a rádiócsatorna folyamatosan  
kitartásra biztatta a fegyveres felkelőket és a Nyugat várható katonai  
segítségéről beszélt. Az így keltett megalapozatlan remény  
hozzájárulhatott a fegyveres felkelőknek a mérhetetlen túlerővel  
szembeni harc utolsókig tartó vállalásához, majd csalódásához…”
Tette mindezt a Szabad Európa annak ellenére, hogy:
…”Eisenhower amerikai elnök október 
 31-i elnökválasztási televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti 
 csodálatának adott hangot. Ugyanebben a beszédben azonban azt is  
kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok az új magyar vezetést  
nem tekinti potenciális szövetségesének és nem fog katonai segítséget  
nyújtani a magyaroknak. Ezzel Moszkva gyakorlatilag megkapta a  
jóváhagyást az invázióra…”
(Wikipédia)

Így terelték el nyugati 
titkosszolgálatok  a világ figyelmét a Szuezi válságról, s ezért a 
Rákosi diktatúra  aljasságán és kegyetlenségén jogosan felháborodott – 
és eredetileg  tiszta forradalomban gondolkodó magyar srácok és lányok 
ezreit biztatták  fel a harcra, s álltatták hiú reményekkel, hogy majd 
segíteni fognak, –  de ez eszük ágában sem volt. Csak a Szovjetuniót 
próbálták lekötni  Kelet-Európában, Szuez és Egyiptom helyett.
Ám a Szuezi válságból mégis a 
Szovjetunió  került ki megerősödve, de a Nyugat azért csak 
elkönyvelhetett egy  “nyereséget”, (ami legalábbis számukra az volt), 
éspedig több ezer  magyar hazafi és orosz kiskatona halálát, 
sebesülését, s az ezáltal a  tovább mélyülő ellentéteket a két nép 
között.
Zárszó: Igor Szavolszkij, aki 2006-ban volt orosz nagykövet hazánkban, – egy akkori tájékoztatón hangsúlyozta, “hogy bár mindkét nép cipeli a saját és közös történelme terheit, ez nem akadályozhatja a jövő építését”.

 
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése