Egyre több ügyfél fordul hozzánk segítségért, az úgynevezett „MEGEGYEZÉS” után, hogy még nagyobb bajba került és meggondolta magát. Perelni szeretne, mert úgy érzi: átverték!

HÁT IGEN! Pontosan erről van szó; ÁTVERTÉK!

Változott az elévülésre vonatkozó törvény, ezért a Magyar Családokat KIFOSZTÓ követeléskezelőknek új stratégiát kellett kidolgozniuk a szabad rablásra. Az elévülési törvény szerint 2014. márciusát követően csak akkor tudja érvényesíteni a követelését, ha az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; (kötelezett az adós), vagy a követelés megegyezéssel történő módosítása és az egyezség.

Vagyis a követeléskezelők bevett gyakorlata, hogy a rájuk engedményezett követelést, vagy csomagban történt megvásárlást követően szándékosan elhúzzák az időt, hogy a „csend” alatt is kemény kamatokat számoljanak fel. Mellyel csak annyit érhetnek el, hogy zsarolhassák vele az embereket, mert lelkileg terrorizálva, amikor meglátják, hogy évente mennyivel emelkedett a tartozásuk egyszerre rohannak, a lehúzó „megmentő” átverőkhöz, hogy segítsenek egyezkedni, mert már a kamatok végett triplájára emelkedett a követelés.

AMI NEM IGAZ! A papír mindent elbír, és van pofája a követeléskezelőknek leírni, holott nagyon JÓL TUDJÁK, hogy a felmondást követően semmilyen kamat követelésre NEM JOGOSULTAK!

TÖRVÉNY TILTJA! Bíróságnak kell megállapítania a kamat mértékét.

Mivel ezen információval NEM rendelkeznek az adósok, így félelmükben elkövetik a még nagyobb hibát és egyezkedni akarnak a nem létező tartozás kifizetéséről.

Ez az, amit NEM SZABAD!

Mert miről is egyezkedünk? Milyen összegű a valós tartozás vagy van éppen elmaradás az, amire a jogtalan követelést alapítják?

NEM TUDNI!

Azt ki kell számolni. A követeléskezelő azt mondja ennyi, mert ez van a nyilvántartásában, az adós meg azt mondja; nem annyi, mert kifizette! Akkor kinek van igaza?

Ezt csak egy harmadik fél, történetesen a bíróság tudja eldönteni, ha kell igazságügyi könyvszakértő bevonásával, nem pedig magát kinevező pénzlehúzó számításokat végző személy által megállapítva.

Mert, mint tudjuk erre is van példa, hogy jó pénzért a perekhez kiszámítja a nem létező tartozást, egy az önmagát szakértőnek kikiáltó személy. Aki nem más, mint egy „refinanszírozó” magánpénzügyi hitelező cég kirúgott vezére. – De ez egy másik történet. Fogunk ezzel a témával is foglalkozni.

Térjünk vissza a jelenlegi történetre.

Tehát amikor az adós rájön, hogy ‘már milyen sok a tartozása’, s elmegy félelmében egy „megsegítőhöz” – akik azért jöttek létre, hogy az adósok nyomorát még jobban kihasználják “megmentő” cégként, s, akik ugyanakkor magától a banktól és a Magyar Családokat KIFOSZTÓ követeléskezelőktől is kapják a jutalékot.

Természetesen megvan hozzá a szélhámos hajlamuk, ugyanakkor a szakmai tudásuk, hogy rábeszéljék az embereket, (pofátlanul átverve őket), – hogy egyezzenek meg a követeléskezelővel.

IGEN, de MIRŐL és MEKKORA ÖSSZEGRŐL?

Ez nagyon fontos kérdés, ugyanis a követeléskezelő kifosztók kötik az ebet a karóhoz, vagyis ragaszkodnak az ingyen pénzhez és követelik a tőke és kamataival növelt teljes összeget, – ami mondjuk meg, – ha még van is fenn álló jogos követelés, (amit esetleg a bíróság is megítélne) – annak bizony az 5-10 szeresét követelik. Amiből könnyű engedni, és jutalékot fizetni a „megmentőnek” az adós zsebéből kivéve.

Nézzük akkor példa számokkal, hogy mi is történik. Tegyük fel, hogy tényleg van fennálló tartozása az adósnak, mondjuk a számolási példa kedvéért 500 ezer forint, ami 2014 év előtt történt szerződés felmondásból eredhet. Ez lehet hitel, hitelkártya, számla vagy folyószámla tartozás, bármi. Amennyiben 2014 év előtt került felmondásra és időközben eladta a bank a követelést a behajtó Magyar Családokat Kifosztó követeléskezelőknek, akik azonnal elkezdték a 25-30% kamat felszámítását. Az eltelt 6-10 év alatt az ötszázezer tényleges tartozásból lehet 9-10 év alatt 1.750.000,- Ft!

Nem elírás, számolás! A számok nem hazudnak!

Tehát elmegy az adós, a nyomorát még jobban kihasználó “megmentő” céghez, aki a banktól és a Magyar Családokat KIFOSZTÓ követeléskezelőktől kapja a jutalékot és segítséget kér, hogy egyezkedjenek a kifosztójával.

Itt jön az átverés, amit senki NEM VESZ ÉSZRE!

Kifizeti a megmentésért járó elő díjat (70 ezer) majd a követeléskezelőknek dolgozó megmentő lealkudja a ténylegesen fennálló 500 ezer forint tartozást, 1.050.000,- Ft-ra (60%-a, a követelt 1.750.000,- Ft-nak). Örül az adós, majd repdes örömében és nem veszi észre, hogy átverték!

A követeléskezelő keresett a semmin, mert ugye ingyen kapta meg engedményezésben a követelést, de ha csomagban vásárolta, akkor sem fizetett érte többet 150.000,- Ft -nál. (Ez 500 ezer 30%-a).

MENNYIT IS KERESETT az adóson a követeléskezelő? Mennyi jutalékot is fizetett vissza a Magyar Családokat Kifosztó követeléskezelő az adósok nyomorát még jobban kihasználó “megmentő” cégnek?

Számolja ki mindenki saját maga!

NA DE ITT MÉG NINCS VÉGE A TÖRTÉNETNEK!

Ugyanis az ÁTVERT adós, CSAK PÁR NAPIG ÖRÜLHET a „JÓ ÜZLETNEK”, amivel egyedül éppen ő járt a legrosszabbul! Gazdagította a követeléskezelőt és a megmentőt is, akinek a sikerdíját és a követeléskezelőtől kapott jutalékát is kifizette.

Nézzük a szakmai részét, mi is történt?

Az adós nem figyelve, hogy többszörösen átverik, vagyis hogy ezen cselekedetével megszakította a tartozás elévülését, a kötelezett részéről történő elismeréssel; (kötelezett az adós), vagy a követeléssel kapcsolatban történő egyezséggel.

ÉS MOST TESSÉK FIGYELNI!

Ezért, az ismereteink szerint bevált gyakorlat alapján, ezek után a követeléskezelő beadja a közjegyző elé az elévült követelésének jogi úton történő érvényesítést az 1.750.000,- Ft-ot. Így már a JOGOS KÖVETELÉSÉRE, ugyanis az egyezség, vagy a részletfizetési megállapodás, – az egyben tartozás elismerése is. Vagyis az “adós” azzal, hogy befizetett akár egy forintot is a nem létező vagy elévült követelésére, azzal elismerte a teljes tartozását. NEM azt a ténylegesen fennálló 500 ezer forintot, hanem a Magyar Családok Kifosztásból élő követeléskezelők által felturbózott irreálisan felemelt követelést.

A baj ott van, hogy ezek után NINCS az a bíró, aki azt mondja, hogy az önként és dalolva elévült követelést elismert megállapodást követően az “adósnak” van mit keresnie a bíróságon, ha már egyszer önkéntes teljesítésével elismerte a teljes követelést.

Tehát a bíróság a legjobb szándékával sem tud segíteni azon, hogy átverés áldozataként igazat adjon az ‘adósnak’ és azt mondja, hogy NEM KELL kifizetni a további 1.750.000,- Ft-t is a már eddig megfizetetteken felül.

Már csak egy kérdés; ugyanezen elvek szerint, ha ténylegesen semmilyen összegű tartozása nincs az adósnak, mert mondjuk a jelzáloggal terhelt lakáshitelek vagy gépjármű hitelek estén már a tényleges tartozás háromszorosát fizette vissza a teljes futamidő alatt az adós, – de mégis előjönnek a követeléskezelők jogtalan fennálló tartozással?

Egy jó válasz van, mert éppen úgy, mint egy válás esetén, amíg a felek egy „bögrén” vitatkoznak, addig az ügyvédjeik, „megmentőik” gazdagodnak!

TEHÁT!

NEM EGYEZKEDÜNK a Magyar Családokat Kifosztó követeléskezelőkkel és nem írunk alá semmit, főleg nem a tartozás elismerését egy elévült követelésre.

Mert az egyezkedéssel elvesztjük azt a jogunkat, hogy peres úton bizonyítsuk igazunkat!

NE HAGYJÁK MAGUKAT ÁTVERNI, KIFOSZTANI!

***

Dabasi Tamás, Fehér Kéményseprők