Július 2-án 
lejárt az árverési moratórium. Azon a napon a még  korábban elindított 
és folyamatos ingatlan árverések száma 124 db volt.  Július 26-án ez 
szám már 1532 élő árverést mutatott, és a számuk – feltehetőleg – meredeken nőni fog – olvasható Barabás Gyula pénzügyi tanácsadó Facebook-bejegyzésében.
A poszt szerint egy július 15-én, a 
Magyar Közlönyben megjelent  törvény módosította a bírósági 
végrehajtásról szóló törvényt úgy, hogy  az kifejezetten káros a bajba 
került adósok számára.
– A legfontosabb, és az érintettek 
számára legsúlyosabb változtatás,  hogy a mostanáig 60 napos árverési 
időszakot ingóságok esetén négy,  ingatlanok esetén három szakaszra 
bontja a törvénymódosítás. Ez egyben  azt jelenti, hogy amíg korábban 
két hónap állt az adósok rendelkezésére,  hogy bíróság előtt megtámadják
 az eljárást és annak felfüggesztését  kérjék, addig most ingóság esetén
 15, ingatlan esetén 20 nap alatt dobra  verhetik a vagyontárgyakat, 
illetve a lakást – magyarázta a részleteket  a Magyar Hangnak Szepesházi
 Péter ügyvéd. – Ez egyebek mellett azért  szül ellenérzést az emberben,
 mert a felgyorsított árverési eljárással  párhuzamosan nem intézkedtek a
 bírói eljárás felgyorsításáról. Így  könnyen előfordulhat, hogy az 
egyébként megalapozott felfüggesztésről  szóló döntés már későn érkezik,
 s bár a bíróság határozata szerint még  maradhatott volna a lakás vagy 
az ingóság az adós tulajdonában, mégis  elárverezik azt. Az út szélén 
hagyott családoknak pedig minden egyes nap  haladék az életüket 
jelentheti.
De nem csupán ennyi a bajban lévő 
embereket sújtó változtatás.  Amennyiben nem érkezik érvényes licit egy 
vagyontárgyra, úgy  automatikusan érvénybe lép a 15 napokra osztott 
szakaszolás, ami akkor  áll meg, ha valaki licitál az adott időszakban.
Ingóság esetében az első 
szakaszban, azaz az első tizenöt nap  alatt a kikiáltási ár 75 
százalékáért lehet elvinni a vagyontárgyat, a  második 15 napon már a 
feléért, a harmadik szakaszban negyedéért, 45 nap  elmúltával pedig akár
 a kikiáltási ár 1, azaz egy százalékáért is meg  lehet szerezni azt. A 
könnyebb érthetőség kedvéért a bejegyzés egy  példát is hoz erre.
Az egymillió forintra értékelt autó kikiáltási ára 750 ezer forint lesz, az idő teltével pedig akár 7500 forintért is meg lehet szerezni a járművet.
– Mindezek ismeretében fel lehet
 tenni a kérdést, ki fog  ilyen esetben a 46. nap előtt licitálni, 
illetve hogy ez a jogszabály  módosítás vajon kinek az érdekében 
történt. Józan ésszel nem lehet azt mondani, hogy az adósok védelme volt a cél – hangsúlyozta Szepesházi Péter.
A módosított jogszabály szerint 
ingatlanra, amennyiben nem  lakóingatlanról van szó, a kikiáltási árnak 
legalább az 50 százalékára  rúgó összeggel lehet licitet tenni. Amennyiben lakóingatlanról van szó, úgy a kikiáltási ár 70 százaléka lehet legkisebb árajánlat,
 akkor viszont, ha az árverést megelőző legkevesebb fél évben az  
ingatlan volt az adós bejelentett állandó lakcíme, és nincs más ingatlan
  a nevén, akkor nem lehet kisebb a licit, mint a kikiáltási ár.
A részletek értelmében nem lakóingatlan 
esetén az árverés első húsz  napjában a kikiáltási ár 90 százalékán 
lehet érvényes licitet tenni, a  második húsz napon 70 százalékon, a 
harmadik szakaszban pedig 50  százalékon. Lakóingatlan esetén 
ugyanezek az számok 90, 80 és 70  százalék a fenti kivétellel, azaz hogy
 a tényleges lakhelyül szolgáló  lakást nem lehet a kikiáltási ár alatt 
megszerezni az árverésen.
Csakúgy, mint a vagyontárgyak árverezésével kapcsolatosan, ezekben az esetekben is vélelmezni lehet,
hogy nem nagyon lesz érvényes licit a negyvenedik nap előtt, hiszen így jóval olcsóbban hozzá lehet jutni a fizetésképtelen adósok ingatlanjához. Ez egyben azt is jelentheti egy nagyobb adósság esetén, hogy hiába árverezik el az ingatlant, a lakhatás nélkül maradt család nyakában még akár milliós-tízmilliós tartozás is maradhat.
Kérdésünkre Szepesházi Péter arról is 
beszélt, hogy a kikiáltási ár  alapjául szolgáló becsértékről az 
illetékes önkormányzat ma már  íróasztal mellett, szemrevételezés nélkül hoz határozatot, amely alapján aztán a végrehajtó dönt a tényleges kikiáltási árról. Kifogásolni pedig ma már nem 60-70 ezer, hanem 200 ezer forint körüli összeg ellenében tud csak az adós, akkor is, ha piaci ár alatti a becsérték.
Hajdú Péter – Magyar Hang 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése