A következő, 2021 tavaszán tartandó népszámláláskor a nevünket is kötelesek leszünk megadni. Az adatvédelmi biztos aggályait fejezte ki a törvénymódosítás miatt.
Ezentúl a nevünket és a születési adatainkat is kötelező lesz megadni a népszámlálási kérdőíven – ezt tartalmazza a népszámlálásról szóló törvény módosítása, amit nemrég fogadott el az Országgyűlés Gulyás Gergely indítványára. A népszámláláson – miként eddig is – kötelező lesz a részvétel és a valós adatszolgáltatás, illetve 2021-ben is választani lehet majd az internetes vagy papír alapú kérdőív kitöltése között.
Továbbra sem lesz kötelező megadni a vallásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, az egészségi állapotra, valamint a fogyatékosságra vonatkozó adatokat.
A népszámlálás során az életvitelszerűen hazánkban élő emberek, valamint a lakásállomány összeírására kerül sor. A most elfogadott jogszabály úgy rendelkezik, hogy „a 2021. évi népszámláláskor szükséges megkérdezni azt a lakcímet is, amelyet a személy tényleges lakóhelyének tekint, függetlenül attól, hogy oda bejelentkezett-e vagy sem. A népszámlálás során felvett lakcímadatokat a KSH összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásában lévő lakcímadatokkal, így javítva az adatok minőségén”. Az intézkedés összefügg azzal, hogy „papíron”, azaz a KSH adatai szerint rengeteg, 560 ezer lakás áll üresen, mivel a korábbi összeíráskor – egy kérdezőbiztos szerint – többnyire ebbe a „gyűjtőkategóriába” estek bele a válaszmegtagadók, a fellelhetetlen lakók, illetve a feketén albérletezők is.
Az adatvédelemnek csak jogi garanciái vannak, legalábbis a törvény kimondja, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók, és személy-azonosítható módon senkinek nem adhatók át, „különös tekintettel az egyedi adat büntető-, polgári peres, nemperes eljárás, hatósági, adóigazgatási eljárás során történő felhasználásra”. A jogszabály szerint a feldolgozás lezárásakor létrejött adatállományt teljesen anonimizálják, azaz megszüntetik az adatok kapcsolatát az adatszolgáltatókkal. Az indoklás szerint 2011-ben Európa-szerte kizárólag hazánkban volt anonim a népszámlálás. Másrészt az azonosíthatóság lehetővé teszi az adatok lehető legszélesebb körű statisztikai felhasználhatóságát, valamint EU-szerte a regiszter alapú online adatgyűjtés kialakítását. Az azonosító adatokat a feldolgozás után „le kell választani vagy törölni kell”. Az indoklás részét képezi egy KSH-kutatásra való hivatkozás is, mely szerint a magyarok 80 százalékának nem jelentene gondot a név megadása.
Makkie-Marie Rose