Kedves devizakárosultak! Most kell összefognunk, és erőt felmutatnunk!


Semmis lesz az adósmentés? Brüsszel vizsgálja a Léhmann-panaszt –írja a SomogyOnline.

Valóban az uniós jog helytelen átültetése, vagy értelmezése állhat fenn – ezt válaszolta Léhmann Györgynek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nevében Veronica Manfredi, a brüsszeli Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának vezetője.
A siófoki jogász Junckernek írt levelében arra hívta fel a figyelmet: a tavaly nyáron a magyar parlament által elfogadott devizaadós-mentő törvény nemcsak az alkotmányt, hanem az európai uniós jogot is sérti, egyben korlátozza a panaszosok hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz.
„A levélben megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn” – áll a főigazgatóság vezetőjének válaszában. Arról is tájékoztat Veronica Manfredi, hogy Léhmann György levelét a panaszkezelési adatbázisba iktatták, és azt az Európai Bizottság értékelni fogja.
– Hájjal lehet kenegetni – felelte a siófoki ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal olvasta a válaszlevelet. – Nagyon úgy tűnik, hogy – amint azt kezdettől fogva állítom – az Európai Unió alaptörvényébe ütközik az általam fércműnek titulált adósmentő jogszabályunk, ami az alapja a javában zajló elszámolásnak, forintosításnak. Ha pedig az Európai Bizottság ezt majd egyszer valóban ki is mondja, annak drámai következményei lehetnek.
Én mindenesetre ezen levél birtokában az összes peremben felfüggesztést kérek addig, amíg a bizottsági állásfoglalás meg nem születik. Az adósmentőnek nevezett törvény alapján meg kéne, hogy szüntessék a bíróságok ezeket a pereket (holott fogyasztói szerződésben az igazságszolgáltatást nem lehet akadályozni, ez szintén uniós alapjog), de úgy vélem, mivel immár egyértelmű, hogy a bizottság vizsgálja a panaszomat, szó sem lehet megszüntetésről. Vagyis viszem tovább a pereket. Az a hazai törvényekből is világos: ha a per eldöntése előzetes eljárástól függ, akkor azt addig fel kell függeszteni.
Léhmann György amondó: az Európai Bizottság jövőbeni állásfoglalása az egész adósmentő jogszabályt teheti semmissé visszamenőlegesen. Éppen e törvény alapján zajlik most az elszámolás és forintosítás, a bankoknak e hónap végéig kell megküldeni az elszámolást az adósoknak, majd rövid időn belül csökkentik követelésüket.
– Az uniós jogszabályok megkerülésével nem lehet „erőszakosan” elszámolni, forintosítani – így a siófoki jogász. – Az általam várt európai bizottsági döntés ennek a jogalapját döntheti romba, ez visszamenőlegesen érvénytelenítheti az egész elszámolást, forintosítást. Gondoljunk bele: a bankok néhány hónapon belül fizetnek az adósoknak, az európai bizottsági döntés után azonban nyilván azonnal visszakérnék ezt a pénzt, hiszen ha semmis az egész törvény, akkor a követelés-csökkentésnek is megszűnik a jogalapja.
Blama ide, vagy oda, meg kéne ezt fontolni alaposan a kormánynak és akár most, azonnal felfüggeszteni az elszámolást és forintosítást, ha nem akar hülyét csinálni magából. Most ugyanis nagyon úgy áll, hogy megnőtt az esélye, amit kezdettől mondok: fiúk, ez így nem fog menni, Magyarországon lehet bármilyen törvényt alkotni, azt a bíróságokra kényszeríteni, sőt, akár Alkotmánybírósággal is elfogadtatni, de az emberek százezreit tönkretevő, valójában éppen hogy bankmentő csalássorozathoz az Európai Unió nem fog asszisztálni…
A forintosítás sem garancia semmire
A devizahitel-szerződések tele vannak további, bírósági vizsgálatra váró tisztességtelen pontokkal Léhmann György szerint, egy korrekt elszámolás előtt ezeket mind ki kéne belőle iktatni és azt követően meghatározni, mennyivel tartozik az adós, mit követelhet a bank.
A forintosítással azonban megszűnik a szerződések peresítési lehetősége!
Az ügyvéd arra is felhívja a figyelmet: hiába hangoztatják a kormányzati szereplők, tévesen értelmezik a kúriai állásfoglalást, az árfolyamkockázat sem minden esetben és teljes egészében az adóst terheli. S Léhmann szerint arra sincs semmi garancia, hogy a most forintosított hitelek törlesztőrészlete később nem emelkedik ugyanúgy az egekbe (egy jegybanki kamatemelkedés következtében), mint ahogyan a svájci frank esetében történt.
Mindeközben a kényszerforintosítás kapcsán a Magyarországi hitel károsultak petíciót nyújtottak be, demonstráltak és közmeghallgatáson ismertették valós helyzetüket, amely a kényszerforintosítással teljes kiszolgáltatottságba taszította őket.
Bízzunk benne, hogy az átvert devizakárosult magyarok összefogása és kitartása meghozza a várt eredményt, és az igazság végre a Horvát példa alapján a felszínre tör. A devizahitelnek álcázott befektetési ügyletek megkötésére a magyar károsultak szerződéses akarata nem terjedt ki!