2026. május 10., vasárnap
2026. május 9., szombat
A HANTA VÍRUS MEGTÉVESZTŐ PROPAGANDÁJA!! PONTOSAN UGYANAZ, MINT A COVIDNÁL!!
Kiképzésben részesültek felkészítésre, műveletekre és veszélyes anyagokra. Egy valódi incidens során minden ujjat és nadrágszárat speciális ragasztószalaggal fednek le. A nadrágszárak feltűrése és a kesztyűk úgy történő felhúzása, mintha mosogatni készülnének, egyértelműen megrendezett, kiképzési vagy a média, illetve a kormány által színpadiasított látványosság. Egy valódi incidenst nem így kezelnek. Ez tiszta propaganda. Mutasd a dekontaminációs eljárást, és szétszedem. Ők szakmailag képzettek a HAZWOP 40 eljárásban is. Zászlóhamisításos művelet – a HAZWOP 40 eljárás sehol, ez nyilvánvaló sumákolás, egy terv arra, hogy megijesszék az embereket, akárcsak a Covidot – ugyanazok a hazugságok, amelyek már nem hatnak. (Fimmy Sobak)
2026. május 8., péntek
Peking visszavág: nyílt kihívás az amerikai pénzügyi hegemóniának
A World Affairs in Context podcastban Lena Petrova arról beszél, hogy Kína és az Egyesült Államok kapcsolata veszélyes új szakaszba lépett: Peking hivatalosan arra utasította a kínai vállalatokat és pénzintézeteket, hogy ne tartsák be az iráni olajat feldolgozó kínai finomítók ellen hozott amerikai szankciókat.
A konfliktus középpontjában öt kínai finomító áll, amelyeket Washington azzal vádol, hogy iráni nyersolaj vásárlásával segítik Teheránt és gyengítik az amerikai „maximális nyomásgyakorlás” politikáját. Peking válaszul aktiválta a 2021-ben elfogadott úgynevezett „blokkoló szabályokat”, amelyek tiltják a külföldi szankciók kínai végrehajtását.
Petrova szerint ezzel rendkívüli jogi és pénzügyi csapdahelyzet alakult ki a nemzetközi cégek számára. Ha egy bank engedelmeskedik az amerikai szankcióknak, Kínában kerülhet jogi bajba; ha viszont figyelmen kívül hagyja Washingtont, elveszítheti hozzáférését a dolláralapú pénzügyi rendszerhez. Ez különösen veszélyes lehet a globális bankrendszer számára, mert az amerikai másodlagos szankciók gyakorlatilag „pénzügyi halálos ítéletet” jelenthetnek.
A műsor hangsúlyozza, hogy a vita valójában nem Iránról szól, hanem arról: képes-e még az Egyesült Államok a dollár dominanciáján keresztül globálisan érvényesíteni akaratát. Petrova szerint Kína úgy látja, hogy ha Washington határozhatja meg, honnan vásárolhat energiát, akkor sérül az ország gazdasági szuverenitása.
Külön figyelmet kapnak az úgynevezett „teáskanna-finomítók”, vagyis kisebb, rugalmas kínai magánfinomítók, amelyek az elmúlt években az iráni olaj egyik legfontosabb vásárlóivá váltak. Az olcsóbb iráni nyersanyag Kínának gazdasági előnyt, Iránnak pedig túlélési lehetőséget biztosít.
Petrova szerint az ügy a dedollarizációs folyamatot is gyorsíthatja. Bár a dollár összeomlását nem tartja reálisnak rövid távon, úgy véli, minden ilyen konfliktus arra ösztönzi a nagyhatalmakat, hogy alternatív fizetési rendszereket és helyi valutás kereskedelmet építsenek ki. A podcast végkövetkeztetése szerint a világ egyre inkább egy új gazdasági hidegháború felé sodródik, ahol már nemcsak a kereskedelemről, hanem a globális pénzügyi szabályrendszer feletti ellenőrzésről is harc folyik.