2023. november 27., hétfő

Barlanglakó: Ki emlékszik még a 2022-es népszámlálásra.

Ki emlékszik még a 2022-es népszámlálásra. Akkortájt nagyon morcosan pedzegettem az illetékeseknek telefonon és emailben egyaránt, hogy ugyan lebbentsék föl a konkrétumokat a nagy mellénnyel vetített “álnevesítési eljárás” mikéntjéről, amivel (a porhintés szintjén) az adatgyűjtés biztonságát igyekeztek szavatolni. Azt harsogták, hogy az egyedi azonosításra alkalmas, érzékeny személyes adatokat azonnal leválasztják a többi kérdőívről és csak egy gépileg generált technikai azonosítóval dolgoznak tovább. (Ez a propaganda hazugságnak ugyanolyan súlycsoportja, mint az, hogy “az mRNS 48 órán belül lebomlik és kiürül”.) Egy humbug, amit a gyanakvás elaltatására találtak ki. Ha ugyanis ezt a “technikai azonosítót” egy következetesen algoritmizált eljárással hozzák létre, akkor meddig tart pl. a BM népességnyilvántartó adatain végigfuttatni ugyanezt az algoritmust, aztán pedig a KSH anonim azonosítóit kikeresni a 10 millió gépileg generált érték közül, hogy hoppá, melyikkel mutat egyezést? És máris helyreállt a nevesíthető adatkapcsolat. (Röviden: a protokoll úgy van specifikálva, hogy formális és látszólagos védelmet ad, de korántsem küszöböli ki a tudatos visszaélés lehetőségét.)

Érdekesnek vélem azt is – és eddig nem találkoztam sehol erre vonatkozó felvetéssel –, hogy a népszerűségnek örvendő vármegye- és országbérletek (sőt, a helyijáratos buszbérletek is) csak úgy válthatók, ha megadok (egyelőre még hagyományos) igazolványszámot. A bérletre generált vonalkód tartalmazza ezt, tehát nem csak a közlekedési ellenőrnek nyújt vízuális információt, hanem egyértelműen digitálisan azonosíthatóvá teszi az utazó közönséget, már most. Ha tehát fölszállok egy közlekedési eszközre, akkor minden “lecsippantás” alkalmával (legalább) három adat összerendelése tárolódhat: 1.) ki utazik, 2.) mikor utazik, 3.) milyen viszonylaton (járatszámon) utazik? Nem vág össze ez az adatgyűjtés a 15 perces városok tervezési törekvéseivel…?

Azt mondják, hogy az okostelefonokat (legfőképpen) nem az “okossága” teszi technikailag sebezhetővé, hanem a legrégebb óta beépített komponense: az alapsávi GSM modem, ami “csak” arra kell, hogy a telefonnal telefonálni (is) lehessen. Azt mondják, (pl.: https://youtu.be/FSA__oMUeHo ) hogy ezen keresztül tud hozzáféréshez jutni mindenféle kémprogram. Nem kell fertőzött applikációt se letölteni. Egyszerűen küldenek rá egy ravaszul preparált SMS-t és amint a telefon őskövület része bukfencezik, a nagyfokú áramköri integráltság következtében ez elérhetővé teszi az “okos” rész memória területeit is az illegális programfuttatásra, úgy hogy a felhasználó semmit se vesz észre belőle. Ki az a naív, aki egy kütyüre bízná az életét…? (Egyébként pedig az android telefon már most, ab ovo egy személyes azonosító hordozó, mert a készülék egyedi IMEI száma a beregisztrált google fiókhoz van társítva.)

A pedagógusok felhördültek, amikor a státusztörvény tervezet kapcsán szóba került, hogy a munkáltató “betekintési” jogot kíván szerezni az általuk használt személyes IKT eszközökön tárolt adataikba. Ugyan kérem…, 2018 tavasza óta használ a pedagógusok zöme olyan EU-s projektből származó “ingyen” laptopokat, melyekről a – büntetőjogi fenyegetéssel felérő megfogalmazású – pályázati feltételek szerint eleve tilos eltávolítani az előtelepített programokat, főként egy bizonyos Microsoft Intune nevű központi menedzsment szoftvert. Ez eddig nem hogy aggályosnak nem bizonyult, de fel sem tűnt senkinek…?

A közoktatásban használt internet hozzáférést biztosító hálózaton (egyébként nagyon helyesen) szűrik és korlátozzák a nem megfelelő tartalmakat, elsősorban az erőszakos és pornográf jellegű oldalak elérését. De nem csak azt… A cenzúra technológiája kétélű fegyver és már évek óta kulcsrakész. Csak finomhangolást kell végezni rajta és minden másra is bevethető.

Úgy emlékszem, anno az ú.n. “Hunnia ügy” is abból eszkalálódott, hogy a lefoglalt webszerverükön az összes regisztrált felhasználó (támogató, szimpatizáns, aktivista) adata titkosítás nélkül, ezáltal mintegy tálcán lett felkínálva az NNI-nek. És éppen most, nov.28-án lesz a pokolafoldon.hu szerkesztőjének “rémhírterjesztési” tárgyalása, akit az internet szolgáltató IP-cím naplói alapján tudtak beazonosítani, mert sajnos nem gondolt rá, hogy VPN-t, TOR-t, vagy legalább proxyt használjon a saját védelmére.

A digitális személyazonosító előnyei kapcsán a köztudatba csöpögtetett “kényelmes és gyors” ügyintézés ígérete ugyanolyan blöff, mint amilyen a vakcinázás esetében volt a “hatékony és biztonságos”.

https://orvosokatisztanlatasert.hu/digitalis-allampolgarsag-kezdodik-a-totalis-ellenorzes-kinai-mintara-szakacs-arpad/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése