Százezernyi gazdát semmiznek ki a fideszes kegyencek kedvéért

A Magosz után immár a Nemzeti Agrárkamara is jelezte, hogy támogatja a földpályázatok nyerteseinek földtulajdonhoz juttatását. Bár a kormánypárt vezetése jó ötletnek tartja a privatizációt, a földvagyon eladása a Fideszen belül is új törésvonalat hoz létre, ráadásul jogilag is nehezen kivitelezhető.
– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt szeretné, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért az állami földvagyonból – nyilatkozta Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az elnökségi ülés után az M1 hírcsatornának. Ahogyan lapunkban beszámoltunk róla, néhány hete a parlamentben a Magosz elnöke, Jakab István fideszes frakcióvezető-helyettes is hasonló kezdeményezéssel élt, de a hivatalos kormányálláspont egyelőre nem ismert, és az ügyet a nyilvánosságban elsőként felvető Sallai R. Benedek LMP-s képviselő kérdésére a Fidesz-frakció sem volt hajlandó egyértelmű véleményt mondani a kérdésről.
Dodonai válaszuk szerint „az új földpolitika működik, egyre csökken a nagybirtokok és egyre nő a kisbirtokok aránya, a családi gazdaságok és a fiatal gazdák száma is jelentősen nőtt”.
Az állítás – azon túl, hogy még papíron is nehezen igazolható – elfedi azt a tényt, hogy a Fideszben sem ért mindenki egyet az állami földek eladásával.
Ezzel új híveket már nem lehetne szerezni: mivel a földpályázatok érezhetően növelték a birtokkoncentrációt, a privatizációnak legfeljebb 4-5 ezer nyertese lehetne, a legalább százezer, magát kisemmizve érző potenciális vesztessel szemben. Turi-Kovács Béla már kijelentette, hogy semmiképpen sem fog megszavazni olyan jogszabályt, amely az állami földvagyon eladását segíti, de úgy tudni, az ellenzők közé tartozik például Bencsik János is – emellett több, egyéniben megválasztott vidéki fideszes képviselőhöz érkezett olyan jelzés, hogy légüres térbe kerülnek a választókörzetükben, ha támogatják a földprivatizációt.
Az okokról egy Fejér megyei gazda azt mondta a Népszabadságnak: már a sajátosan irányított földbérleti pályázatok eredményét is nehezen nyelték le, hiszen azzal, hogy a kormány húsz évre olyanoknak adta bérbe a földeket, akiknek semmi közük az adott településekhez és a helyi mezőgazdasághoz, egy egész generációtól elvette a gazdálkodás lehetőségét.
Ha a bérletet tulajdonra váltják, akkor ez az egy nemzedéknyi korlátozás örök időkre úgy marad: nem csupán egyes falvak, de megyényi térségek mondhatnak le arról, hogy a mezőgazdaság a helyben élők számára jövedelemforrás lehessen, a továbbiakban legfeljebb napszámosként lehet közük a földhöz.
Hogy a földpályázatok nyertesei kedvezményesen megvásárolhassák a bérleményüket, azt jogszabályváltoztatás nélkül nem lehet megoldani. A jelenlegi szabályozás azoknak biztosít elővásárlási jogot, akik már legalább három éve bérlik a földet, ez a feltétel az Orbán-kormány által bérbe adott földeknek csak egy részére igaz. A nyertesek számos esetben – az ismert oligarchák körében szinte kizárólag – cégek voltak, gazdasági társaság pedig legálisan nem szerezhet földtulajdont. Ráadásul a földpályázatokon indulók a teljes bérleti időszakra vállaltak olyan állattartási, foglalkoztatási, természetvédelmi előírásokat, amelyeket még egy bérleti jogviszonyban is nehéz érvényesíteni, egy tulajdonossal szemben pedig szinte lehetetlen– ez megkérdőjelezi az egész pályáztatás értelmét és jogszerűségét, sőt, alkotmányossági aggályokat is felvet.
A fentiek miatt sarkalatos törvények módosítására lenne szükség, amihez az ellenzék aligha lesz partner. Az LMP, az MSZP és a Jobbik már felsorakozott a javaslattal szemben. Mind a három párt deklarálta, hogy nem fognak asszisztálni a Fidesz-közeli új földesurak további kistafírozásához.
Jogi lépésekre készül a Párbeszéd Magyarországért is: a pártnak a földbérletekkel kapcsolatos visszaélések feltárásában kulcsszerepet játszó szakpolitikusa, Szabó Rebeka szerint az összes lehetséges fórumon meg fogják támadni a földprivatizációt. Szabó emlékeztetett rá: legutóbb a Kishantosról kiebrudalt ökogazdaság esete kapcsán derült ki egy jogerős bírósági ítéletben, hogy megfelelő politikai kapcsolatokkal olyanok is hatalmas földeket nyerhettek, akik jogszerűen el sem indulhattak volna a pályázatokon. A kormány most belőlük, vagyis a visszaélésekkel teli, titkos pályáztatás nyerteseiből csinálna földtulajdonosokat.
A kormányzati szándékok viszont határozottnak tűnnek: a Népszabadság forrásai szerint már a fölvásárlási konstrukció részleteit egyeztetik az érdekeltekkel.
A hosszú távú kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású, a földalapú támogatásból törleszthető hitel azt jelenti, hogy a kedvezményezettek ingyen kapják meg az állam földjeit: a kedvezményes bérleti díj nagyjából a földalapú támogatás harmada, és egy jó szántó ezen felül még évi 50-100 ezer forintot is hozhat hektáronként (akkor is, ha a nyertes nem saját maga műveli), vagyis munka nélkül is több bevételt termel az államnak részletekben fizetendő vételárnál.
(NOL)