A lakosság közel egyharmada panaszkodik alvászavarokra az Európai Unióban, különösen az álmatlanságra. Ám ezeknek az embereknek csak 20%-a kap orvosi kezelést. Az alvás minősége romlik az életkorral, a 65 éven felüliek felét már érinti ez a kellemetlenség.
Íme tudósítok, hogy többet megtudjunk a modern társadalomban jelentkező alvási problémákról. Dr. Alain Nicolas pszichiáter 1991-től kizárólag alvászavarokkal foglalkozik. Az alvászavarok száma valóban nőtt-e az utóbbi időben vagy egyszerűen csak jobban odafigyelünk rá? Tehetjük fel a kérdést...
"Az elmúlt 30-40 évben az altatók nagy fejlődésen mentek át, különösen Európában. Emellett egyre több az alvással kapcsolatos panasz, az alvászavarok általában, különösen az álmatlanság. Egyre nagyobb a társadalmi nyomás az alvással kapcsolatban általában is" – Dr. Alain Nicolas alvásspecialista szerint.
Az új technológiák vajon milyen hatással vannak erre a problémára?

A gyötrő, fagyos mesterséges kék...

Az új technológiák közül az egyik legfontosabb a LED-es képernyők használata, amelyek kékesen világítanak. Ennek a fénynek nagy hatása van a biológiai órára: eltolja ugyanis az alvásidőt. Ez hatással van az egész lakosságra, de különösen a fiatalokra, akik egyre később fekszenek le aludni.
Régen az emberek a nap ritmusát követték, mára ez megváltozott.
Az emberi faj alkalmazkodott a nappal és az éjszaka, valamint az évszakok váltakozásához. Gyakran mondjuk, hogy Edison kavarta meg a dolgokat, mert az elektromos világítás feltalálásával eltolta az éjszakát. Így akár dolgozhatunk, akár szórakozhatunk is a nap 24 órájában. Ez hátrányos az alvásra nézve.
Az alvászavarok tanulmányozásához az orvosok elektródákat helyeznek a páciens fejére, hogy analizálják az agyműködést alvás közben. Az elektródák rögzítik a szem mozgását és az áll izommozgását is. Így az orvosok láthatják, hogy az álmatlanságban szenvedők hányszor ébrednek föl éjszakánként, és hogy zavarja-e őket a fény. Olyan problémákra is rávilágít ez a vizsgálat mint az alvásközbeni rövid légzéskimaradások. Egy csendes helyet kell találni, ahol nyugodtan tudunk aludni, pihenni, és rákoncentrálni az alvásra. Másrészt el kell felejteni az ébresztőórát, és saját alvásszükségletünkre kell koncentrálnunk, és arra, hogy az alvás hamarosan elérkezik hozzánk. Ha éjjel fölébredünk, a legjobb, ha fölkelünk, bár ezt kevesen teszik, mert azt gondolják, hogy ettől teljesen fölébrednek. Igazából föl kell kelni, egy nyugodt helyre menni, ahol lágy fény van, és olvasni kell, hogy eltereljük a gondolatainkat. Olvassunk körülbelül öt oldalt vagy egy cikket. Ilyenkor az álom visszatér, és ha lefekszünk, akkor visszaalszunk.
Sokan szeretnek tévézni elalvás előtt a hálószobában. Ezt az elalvás szempontjából hátrányosnak ítéli meg Dr. Nicolas.
Fontos, hogy a tv ne az ágy lábánál legyen. Sokan azt mondják maguknak, hogy 8-kor lefekszem, és három órán keresztül nézem a tévét 11-ig, akkor kikapcsolom, és elalszom. De ez így nem működik. Három órát töltünk vízszintes pozícióban, a test nem érti, hogy miért nem hagytuk elaludni, most viszont el kellene aludnia. Ilyenkor azonban csökken az álmosság. Megemeltük az ágy hőmérsékletét, és minél melegebb van, annál nehezebben alszunk el. Tehát azt javaslom, hogy ne tévézzünk az ágyban.

Öt alapszabályt kell követni:

* legyen sötét,
* csend
* egy stabil és kellemes hőmérsékletű szoba, amelyet teljesen az alvásnak szentelünk,
* rendszeres időpontban feküdjünk
* és keljünk.
Ez utóbbit a legnehezebb megfogadni, mert a rabszolgahajcsár Európában minden ötödik ember dolgozik éjjel és kora hajnalban vagy változó időpontokban.


Dr. Madarasi Pál összeállítása