Rupert Lowe bejelentette a Restore Britain nevű új országos politikai párt megalapítását, amelyet a következő brit parlamenti választásokra kíván felépíteni. Közlése szerint életét annak szenteli, hogy több száz, a politikai elittől független jelöltet állítson, elsősorban az üzleti életből, a hadseregből, a tudományból, az egészségügyből és az oktatásból.
Lowe szerint Nagy-Britannia súlyos válságban van, és nincsenek fájdalommentes megoldások. Programjának középpontjában a tömeges bevándorlás megállítása és visszafordítása áll: az illegális bevándorlók őrizetbe vételét és deportálását ígéri, valamint azt, hogy a közeljövőben több embernek kell elhagynia az országot, mint ahányan érkeznek. Kijelentette: azoknak a külföldieknek is távozniuk kell, akik nem beszélnek angolul, szociális ellátásra szorulnak, nem dolgoznak, nem integrálódnak vagy bűncselekményt követnek el.
Gazdasági téren a jóléti rendszer radikális átalakítását hirdeti: aki munkaképes, annak dolgoznia kell, az állam nem támogathatja a „tétlenséget”. A vállalkozások számára adó- és szabályozáscsökkentést, az állami bürokrácia, a „túlburjánzott quangók” és HR-kultúra felszámolását ígéri, az államot pedig jelenlegi formájában „az emberek ellenségének” nevezi.
Ideológiai szinten a brit nemzeti identitás és a keresztény örökség hangsúlyozását, a radikális iszlám visszaszorítását, a burka betiltását, a saría jog kizárását, az unokatestvér-házasságok tiltását és a vallási alapú vágás (halal, kóser) megszüntetését sürgeti. A Restore Britain célja Lowe szerint egy „biztonságosabb, rendezettebb és önfenntartó” Nagy-Britannia helyreállítása, még akkor is, ha ez szerinte súlyos társadalmi áldozatokkal jár.
2026. február 11., szerda
Ernst Wolff: Techno-feudalizmus és a hatalom valódi központjai
Ernst Wolff a Meet Your Mentor podcastban egy átfogó, sötét képet rajzol a jelenlegi globális hatalmi viszonyokról. Állítása szerint a klasszikus politikai rendszer kifulladt: a pártoknak nincs valódi mozgásterük, a döntések súlypontja a nagy vagyonkezelők, technológiai óriáscégek és a titkosszolgálatok kezében van. A demokrácia formálisan létezik, tartalmilag azonban kiüresedett.
Wolff szerint a Jeffrey Epstein-iratok nyilvánosságra hozatala nem elszámoltatásról szól, hanem bizalomrombolásról: célja minden politikai és szellemi tekintély hiteltelenítése, hogy az emberek végül ne egymásban, hanem algoritmusokban és mesterséges intelligenciában „bízzanak”. Ezt egy Silicon Valley-i ideológia részének tartja, amely egy új, technológiai alapú feudális rendszer felé tereli a világot.
Kiemelt szereplőként említi a globális pénzügyi rendszert irányító vagyonkezelőket, különösen a mesterséges intelligenciára épülő pénzügyi irányítást. Állítása szerint a piacok mesterségesen stabilak, a vagyonkoncentráció gyorsul, miközben a társadalom többsége elszegényedik. A politikai konfliktusok – jobb- és baloldalon egyaránt – szerinte csak elterelik a figyelmet erről a strukturális átalakulásról.
Németországot az Egyesült Államok második világháború utáni „félgyarmataként” írja le, ahol a politikai elit erősen külső érdekekhez kötődik. Úgy látja, hogy sem a jelenlegi, sem a lehetséges jövőbeli kormányzati váltások nem hoznak érdemi változást, mert a hatalom már nem a nemzeti politikában összpontosul.
A jövőt illetően tömeges munkahely-vesztést, bankválságokat, a készpénz kivezetését és a digitális kontroll további erősödését vetíti előre (15 perces városok, CBDC-k). Egyéni szinten önálló gondolkodást, információk folyamatos ellenőrzését, digitális függőség csökkentését, valamint pénzügyi és életviteli felkészülést javasol, mert szerinte egy instabil és autoriter irányba mozduló korszak előtt állunk.
Jeffrey Sachs: a gazdasági hadviselés felgyorsítja a bukást
Glenn Diesen podcastjában Jeffrey Sachs azt állítja, hogy az úgynevezett „gazdasági államcraft” kifejezés ma valójában gazdasági hadviselést jelent, amelynek célja nem együttműködés vagy fejlődés, hanem más országok gazdaságának meggyengítése vagy összeomlasztása. Szerinte az Egyesült Államok ezt az eszközt rendszeresen alkalmazza külpolitikai célokra, különösen rendszerváltások kikényszerítésére, például szankciók, pénzügyi blokádok és a dolláralapú globális pénzügyi rendszer feletti ellenőrzés révén.
Sachs történelmi kontextusba helyezi ezt a gyakorlatot, és úgy véli, az amerikai hatalmi modell alapja nem a közvetlen területi uralom, hanem a politikai rendszerek indirekt befolyásolása. Állítása szerint a gazdasági nyomás gyakran előkészíti a terepet politikai destabilizációhoz vagy titkosszolgálati beavatkozásokhoz. Példaként Venezuelát és Iránt említi, ahol szerinte a szankciók súlyos gazdasági és társadalmi következményekhez vezettek.
A közgazdász szerint a dollár nemzetközi szerepe kulcsfontosságú eszköz Washington kezében, mert a globális pénzügyi tranzakciók nagy része dolláralapú, és az amerikai pénzügyi infrastruktúrán keresztül zajlik. Ugyanakkor úgy látja, hogy a szankciók túlhasználata felgyorsítja az alternatív pénzügyi rendszerek kiépítését, például nem dolláralapú elszámolási hálózatok és új intézmények létrehozását.
Sachs prognózisa szerint a következő évtizedben jelentősen nőhet a nem dollárban elszámolt nemzetközi tranzakciók aránya, ami gyengítheti az amerikai szankciók hatékonyságát és hosszabb távon a dollár dominanciáját is. Megfogalmazása szerint a dollár globális szerepének visszaszorulása részben éppen az amerikai pénzügyi eszközök geopolitikai célú használatának következménye lehet.
A Nagy Revans
A Corbett Report műsorában James Corbett és Marc Morano (Climate Depot) arról beszél, hogy szerintük csökken a globális klímapolitikai és globalizációs intézmények befolyása, miközben erősödik a velük szembeni politikai és társadalmi ellenállás. A beszélgetés központi eleme az az állítás, hogy az Egyesült Államok kilépése az ENSZ klímaszervezeteiből (IPCC, UNFCCC) stratégiai fordulatot jelent, amely – Morano értelmezése szerint – gyengítheti a nemzetközi klímapolitikai struktúrát és a finanszírozási hátteret.
Morano kritizálja az IPCC működését, politikailag befolyásolt tudományos testületnek nevezi, és azt állítja, hogy a klímaváltozás narratívája intézményi és pénzügyi érdekeket szolgál. A beszélgetésben hangsúlyosan jelenik meg az a nézet, hogy Antikrisztuskövető Fosztogató Donald Trump második ciklusában radikálisan gyorsította a klíma- és energiapolitikai deregulációt, és ezt Morano a választási ígéreteken túlmutató teljesítményként értékeli.
A műsor a davosi Világgazdasági Fórum idei jelentőségét is csökkenőnek állítja be, azt sugallva, hogy a klíma napirendi súlya visszaesett, miközben nőtt a populista és globalizációkritikus politikai nyomás. A beszélgetés szerint a jövőbeli globális szabályozási fókusz részben az AI-ra, a megfigyelésre és a közegészségügyi-klímapolitikai integrációra tolódhat.
Összességében a beszélgetés egy olyan narratívát vázol fel, amely szerint a globális klímapolitikai intézményrendszer legitimációs és politikai válságba kerülhet, miközben a klímapolitika elleni politikai és társadalmi ellenreakció erősödik. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=WKUupWNpyf0
Kína bankjai és az amerikai államkötvények: kockázatkezelés, nem geopolitikai szakítás
Kína pénzügyi felügyelete arra ösztönzi a hazai bankokat, hogy korlátozzák az amerikai államkötvények vásárlását, illetve csökkentsék meglévő kitettségüket, elsősorban piaci kockázati okokból. Az elmúlt években az amerikai hozamok meredeken emelkedtek — a 10 éves kötvény hozama 2022 eleji 1,76%-ról 4% fölé nőtt —, ami jelentős árfolyamveszteséget okozott a korábban vásárolt papírokon. Egyes befektetők például közel 20%-os piaci értékvesztést szenvedtek el négy év alatt.
A probléma nem az amerikai fizetőképesség megkérdőjelezése, hanem a banki mérlegek stabilitása: a kötvények piaci értékének esése rontja a bankok tőkehelyzetét és tartalékainak minőségét. A kínai bankrendszer jelentős — mintegy 300 milliárd dollárnyi — dollárkötvény-állománnyal rendelkezik, amelyben az amerikai állampapírok dominálnak.
Kína állami tartalékszinten is csökkentette amerikai kötvényállományát, amely közel húszéves mélypontra esett. Ezzel párhuzamosan a BRICS-országok alternatív pénzügyi infrastruktúrát építenek, amely dollárkészletekre, nemzeti devizákra és aranyra támaszkodik.
A bankoknak adott iránymutatás egyelőre nem formális szabályozás, ami időt ad a fokozatos portfólió-átalakításra. Ugyanakkor a jövőben a felügyelet akár a kötvények beszámítási értékét is korlátozhatja a banki tőkeszámításban, ami tovább gyorsíthatná az amerikai állampapírok leépítését.
Neil Oliver: Repterek mint a jövő előképei
Neil Oliver podcastjában azt állítja, hogy a modern repülőtéri és légi közlekedési élmény a társadalmi kontroll erősödésének példája. Saját utazási tapasztalataiból kiindulva azt mondja, a repülés a korábbi „luxus és szabadság” élményéből mára egy erősen ellenőrzött, megalázónak érzett folyamattá vált, amely szerinte a biztonság helyett inkább fegyelmezési és megfigyelési funkciót szolgál.
A beszédben azt az álláspontot képviseli, hogy a 2001. szeptember 11-i támadások utáni biztonsági intézkedések alapjaiban változtatták meg az állam és az állampolgár viszonyát, és szerinte ezek az intézkedések a személyes szabadság fokozatos korlátozásához vezettek. Hivatkozik biztonsági ellenőrzések állítólagos hatékonysági problémáira, és azt sugallja, hogy a repülőterek a jövő, technológiailag felügyelt, erősen szabályozott városi rendszereinek előképei lehetnek.
Oliver narratívája alapvetően egy disztópikus jövőképet vázol fel, amelyben az állami ellenőrzés, a biometrikus azonosítás és a folyamatos megfigyelés a mindennapi élet normájává válik, és ezt az egyéni méltóság és autonómia veszélyeztetésének tartja.
Mi áll a Telegram blokkolásának hátterében és kinek van igaza?
Egy nagyon jó kiegészítő írás, amely az Oroszok Az Igazság Oldalán Telegram csatorna felületén jelent meg magyar fordításban. Az eredetit itt olvashatjátok.
"A Telegram blokkolásáról vagy lassításáról szóló döntés lehet butaság vagy provokáció. De lényegét tekintve leginkább közvetlen szabotázsnak tűnik, és a orosz állami érdekek károsítására irányuló kísérletnek.
Az első és legnyilvánvalóbb érv: a Telegramban az elmúlt években az orosz nyelvű hírcsatornák és elemző felületek egy hatalmas hazafias szegmense alakult ki, amely világszerte sikeresen közvetíti Oroszország álláspontját az oroszul beszélő felhasználók felé. Egy egyszerű kérdés: honnan szerzi az ukránok túlnyomó többsége az információit arról, mi történik valójában a fronton? Az orosz Telegram-csatornákból.
Ugyanez vonatkozik a nemzetközi orosz nyelvű közönségre is. Csak úgy fogni magunkat, és egy csapásra elvágni a lehetőséget, hogy Oroszország politikájáról objektív információkat juttassunk el több tízmillió emberhez – ehhez aztán „érteni” kell. Mellesleg a FÁK-országok állampolgárai soha nem fognak átmenni semmiféle Max-ra (orosz állami üzenetküldő), a Telegramot viszont mindig használni fogják. Csakhogy a lassítás vagy blokkolás után már nem lesz ott annyi orosz nyelvű, oroszbarát csatorna. A helyüket mások veszik át: találjátok ki elsőre, pontosan kik?
Ezzel a politikával a hazai „blokkolók” fejbe lövik az orosz propagandát és a hazafias internetet. Durov üzenetküldője egy kényelmes és csúcstechnológiás nemzetközi platform az információátadásra. Ahelyett, hogy élnének az előnyeivel, valakik megpróbálják onnan eltávolítani az orosz nézőpontot. Ez azonban még csak a baj egyik fele, mert ha elveszítesz egy propagandaeszközt, az rossz, de ha a Telegrammal kapcsolatos problémák miatt a fegyvertársaid halnak meg – az már egy teljesen más helyzet.
Nem titok, hogy az orosz egységek a fronton a Telegramot használják kommunikációra. Azért, mert védett és kényelmes katonai üzenetküldő még nem született (ahogy a Starlinkkel összevethető műholdas internet sem, de az már egy másik történet). A Telegram lassítása veszélybe sodorja az Orosz Fegyveres Erők katonáinak életét és testi épségét. Adódik a kérdés: ki fog ezért felelni? A tézis, miszerint „Lassítottad a Telegramot – segítetted az Ukrán Fegyveres Erőket”, a jelenlegi körülmények között felettébb aktuális értelmet nyer.
Végezetül egy igen pocsék helyzetben vagyunk, amikor a Telegram akadályozása közvetlenül sérti Oroszország nemzeti érdekeit – mind a politika információs támogatása, mind a biztonság garantálása terén. Ez több mint nyilvánvaló, mégis minden alkalommal – jobb sorsra érdemes állhatatossággal – megpróbálják lassítani, távlatilag pedig blokkolni a világ orosz nyelvű közönségének legnépszerűbb üzenetküldőjét. Nehéz megmondani, véget ér-e ez valaha, de az ilyen lépésekből származó kár kolosszális."
https://t.me/s/magyarbtamas Mi áll a Telegram blokkolásának hátterében és kinek van igaza? - AlternaTíva, 2026. 02. 11.
Hetényi Balázs: Birodalmak hanyatlása és Istenek alkonya – Az Epstein Szodoma
Birodalmak hanyatlása és Istenek alkonya – Az Epstein Szodoma
A kiskorúak kerítése, szexuális kihasználása, megerőszakolása mellett nagyon sok minden történt Epstein Karib tengeri szigetén, vagy valamelyik más luxusingatlanjában. A történtek szereplői a nyugati politikai hatalom magasrangú tisztviselői, köztük amerikai elnökök (Donald Trump, Bill Clinton), az Egyesült Királyság felső vezetői (Boris Johnson), de vannak közöttük olyanok is akik nem a politika meghatározó személyei, hanem más kulcsfontosságú területeké: egyetemi tanárok, jogi szakemberek, üzletemberek, tudósok, stb. Olyanok neve került elő, mint Noam Chomsky, Alan Dershowitz, Leslie Wexner. Az Egyesült Királyság egykori amerikai nagykövete, Peter Mandelson is érintett. Sajnos a sor sokkal hosszabb, mint gondoljuk, ennek ellenére, máig nem került bíróság elé senki sem. Nem akarom azt sugallni, hogy minden egyes ember, aki Epsteinnel kapcsolatba került komolyan érintett, mert Epstein a hatalom lehetséges feltörekvő csillagaira vadászott, de aki kapcsolatban állt vele azt mindenképpen gyanúsítottként kellene kezelni.
Az ismert tények összefoglalója kb. így hangzik: Epstein partnerével, Ghislaine Maxwellel, kiskorúakat rabolt el, majd prostitucióra kényszerítette őket. Epstein Karib tengeri szigetén és több más luxusingatlanjában vendégül látott befolyásos politikusokat, üzletembereket, tudósokat, akiknek egy része szexuális kapcsolatba került az elrabolt kiskorúakkal. A birtokokon, a hálószobákban is, kamerák voltak elhelyezve, így a történteket általában rögzítették, és feltehetően valahol meg is vannak. Mivel Epstein és Maxwell is a Moszad embere volt, a kompromittáló videókat vélhetően Izraelben őrzik.
Az Epstein botrány jóval nagyobb jelentőségű esemény, mint gondolnánk, és mint amire a sajtó következtetni enged. A sajtó, ugyan, bizonyos fokig, tájékoztat, de leginkább kiragad itt-ott részleteket anélkül, hogy leásna az ügy mélyére.
Az Epstein botránnyal a nyugati politika szintet lépett. Ha egy kínai vagy egy orosz elnök, külügyminiszter, vagy más diplomáciai küldött nyugati partnerével tárgyal, igen komoly esély van rá, hogy egy olyan ember ül vele szemben a tárgyalóasztalnál, aki szörnyű dolgokat követett el kiskorúak ellen, és erről feltehetően kompromittáló videók is léteznek egy Tel-Avivban található merevlemezen. Európában, Amerikában, erről ugyan nem esik szó, de biztosak lehetünk abban, hogy Kínában és másutt, a kollektív Nyugaton kívül, nagyon is tisztában vannak a helyzettel.
Ma már közhely, hogy a Római Birodalom vezetői a bukás előtti időszakban milyen viselkedészavarban szenvedtek: Tibériusz, Néró, Caligula.
Van egy, szerintem, nagyon fontos műalkotás, amely mélyen elemzi a dekadens hatalom természetét. Pier Paolo Pasolini, olasz filmrendező, műve: Saló, avagy Szodoma 120 napja. Ennek a filmnek a bemutatóját (1975) maga Pasolini már nem élhette meg, hiszen Ostiában meggyilkolták. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, többször felmerült, hogy részletesebb vizsgálatot kellene indítani az ügyben, és hogy a gyilkosság filmjével, a Salóval is kapcsolatba hozható.
A film az olasz fasizmus végnapjai idején játszódik, amikor az uralkodó elit visszavonul az észak-itáliai Salóba, és kiéli állati ösztöneit, mielőtt a történelem süllyesztőjébe kerülne. Pasolini halála előtti interjúiban többször megemlítette, hogy a fim mondanivalója általánosabb a témájául választott helynél vagy kornál, a film a rendező üzenete volt az olyan hatalmi megnyilvánulás számára, amely az embert dologgá aljasítja és megfosztja személyiségétől.
A film kezdetén náci katonák kilenc fiatal lányt és fiút gyűjtenek össze, egy villába viszik és átadják őket négy helyi előkelőségnek. A négy karakter igazi neve a néző előtt titok marad, a filmben csak elnöknek, hercegnek, kegyelmes úrnak, és püspöknek nevezik őket. Így ők a személytelen hatalom szimbólumai. Nem írok ide több részletet, mert a film arról szól, hogyan használja a négy előkelőség az elrabolt fiatalokat bizarr perverzitásainak kiélésére.
Félreérthetetlen üzenet: a korlátlan hatalom gyakorlói igazából magukon sem tudnak uralkodni.
Erről szól az Epstein botrány, mely ugyan nem film, hanem napjaink valósága.
Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2025/11/19/epstein-ugy-a-jeghegy-csucsa/
Kiadta: Magyar Békekör
2026. február 10., kedd
Stefan Magnet: Az Epstein-hálózat és a globális hatalmi struktúrák
Stefan Magnet az AUF1 adásában azt állítja, hogy Jeffrey Epstein ügye egy szélesebb, globális elit- és hatalmi hálózat működésére utal. A műsor szerint az Epstein-kapcsolatok politikai, gazdasági, tudományos és titkosszolgálati szereplőket kötnek össze, akik állítólag befolyást, zsarolási potenciált és technológiai előnyt próbáltak szerezni. A narratíva hangsúlyozza a transzhumanizmus, a népességcsökkentés és egy új világrend kialakításának feltételezett célját, valamint azt, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok csak részben tárják fel a hálózatot. A műsor felveti azt is, hogy a kiszivárgott anyagok geopolitikai eszközként vagy pszichológiai műveletként is értelmezhetők.
Pénzügyi háború a felszín alatt – Bitcoin, arany és a hatalom újrarendezése
Tom Luongo szerint nem piaci zaj, hanem tudatos pénzügyi hadviselés zajlik a Bitcoin körül. A tartós volatilitás, az ismétlődő pánikkeltés (quantum-FUD, ETF-k, Tether-kérdés, „Epstein=Satoshi” narratíva) célja egyetlen dolog: megtörni a befektetők pszichológiáját, kiszorítani a kis- és középléptékű szereplőket, majd a piacot szűk körből irányítani.
Kulcsállítások, köntörfalazás nélkül: • Bitcoin és arany nem riválisok. Ugyanazt a funkciót látják el: adósságmentes, kemény fedezet. A különbség technikai: – arany = lassú, súrlódásos, fegyelmező – Bitcoin = gyors, közvetlen, köztes szereplők nélkül Luongo ezért mindkettőt tartja. • A támadók kiléte nem rejtély. Ugyanaz a globális pénzügyi elit, amely évszázadok óta a fizetési infrastruktúrát uralja (City of London, európai pénzügyi központok). Ha a fedezetet kontrollálják, a rendszert is. • A volatilitás mesterséges. A Bitcoin többszöri „hamis kitörése” klasszikus pszichológiai hadművelet. Cél: elbizonytalanítás, kifárasztás, „turisták” kipucolása. Ugyanezt csinálták korábban az olajjal. • Arany újraárazása elkerülhetetlen. Luongo szerint az államadósságok rendezéséhez radikálisan magasabb aranyár kell (nagyságrendileg akár 20 000 USD). A jelenlegi mozgás nem eufória, hanem strukturális átrendeződés. • Ezüst visszatérhet, de más szerepben. Nem elsődleges monetáris pillér, hanem átmeneti, „népi” fedezet lehet, ha az arany elérhetetlenné válik az átlagembernek. • Politika és piac elválaszthatatlan. A Bitcoin mára politizált eszköz, ugyanúgy, mint az arany. Aki nem érti a geopolitikát, az az ármozgásokat sem fogja érteni. • Epstein-akták: nem botrány, hanem ultimátum. Luongo értelmezésében Trump ezzel békefelhívást tett a globális elitnek. Elutasították. Most jön a nyílt konfliktus fázisa.
Végkövetkeztetés: Ez nem spekulációs ciklus, hanem rendszerszintű hatalmi újrarendezés. A Bitcoin és az arany együtt alkotják azt a fedezeti tengelyt, amelyen az új pénzügyi rend foroghat. A zaj szándékos. A bizonytalanság fegyver. Aki ezt nem érti, azt ki fogják rázni a piacról.
A politikai ellenállásnak ára van
A beszélgetésben Matt Le Tissier elsősorban a COVID-időszak, a politika, a média és a társadalmi folyamatok kapcsán fejti ki erősen kritikus nézeteit. A pandémiát túlreagáltnak és manipulációval kísért folyamatnak írja le, szerinte a sportvilágot – különösen a futballt – felhasználták a vakcináció társadalmi elfogadtatásának növelésére. Úgy látja, a közbeszéd polarizálódott, és a véleménykülönbségek kezelése romlott.
A brit politikáról azt állítja, hogy a nagy pártok között lényegi különbség nincs, és egyfajta „egypárti logika” működik. Gyakran hangoztatja, hogy a háttérben nem látható hatalmi struktúrák befolyásolják a politikát, és különösen a szólásszabadság jövője miatt aggódik. Az AI fejlődését egyszerre tartja hasznosnak és veszélyesnek: szerinte hatékony eszköz lehet, de munkahelyeket szüntethet meg és információs torzításra is alkalmas.
A beszélgetés végén életmódbeli témákra tér ki: a többnapos böjtöt, a CBD-termékeket és a potenciálisan alacsony szénhidráttartalmú vagy állati alapú étrendeket egészségügyi szempontból pozitívnak tartja, saját tapasztalataira hivatkozva.
Douglas Macgregor: Európa sodródik, legitimitási válságban a Nyugat
Douglas Macgregor a beszélgetésben azt állítja, hogy Oroszország vezetése – különösen Vlagyimir Putyin – egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy a Nyugattal nem lehetséges érdemi megállapodás, ezért Moszkva hosszabb távú konfrontációra rendezkedik be. Példaként említi Putyin sztálingrádi megemlékezésen tanúsított komor fellépését, amelyet szerinte az orosz–amerikai viszony kilátástalanságának jeleként lehet értelmezni.
Macgregor élesen bírálja az európai politikai vezetést, amelyet szerinte ideológiai és pénzügyi hálózatok befolyásolnak, és amely mesterségesen tart fenn oroszellenes narratívákat. Úgy véli, Európa politikai rendszereiben legitimitási válság alakul ki, részben az elitellenes közhangulat és a hatalmi struktúrák átláthatatlansága miatt. Ezt történelmi párhuzammal a francia forradalom előtti időszakhoz hasonlítja.
A katonai helyzetről azt mondja, Oroszország a kezdeti gyengeségek után átalakította haderejét, és jelenleg domináns szárazföldi pozícióban van. Szerinte a háború orosz feltételek mellett zárulhat le, lehetséges célként a Dnyeper-vonal, Odessza elfoglalása, szélsőséges esetben Kijev bevétele merül fel, miközben Moszkva nem törekszik Nyugat-Ukrajna tartós irányítására.
Macgregor összességében azt valószínűsíti, hogy Európában politikai átrendeződés jöhet, és a jelenlegi konfliktusok hosszú távon az intézményi bizalom és a nyugati politikai rendszerek stabilitásának kérdésévé válhatnak.
2026. február 9., hétfő
Epstein-Akták: A Hatalmi Elit Sötét Hálózata és a Gyökerekig Hatoló Magyarázat
A videó áttekintést ad a frissen nyilvánosságra hozott Epstein-akták politikai és társadalmi hatásairól. A beszélő szerint az akták megerősítik a korábban „összeesküvés-elméletnek” bélyegzett állításokat egy globális, gyermekeket kihasználó hatalmi hálózatról, amelyben politikusok, milliárdosok és hírességek vesznek részt.
Főbb aktuális fejlemények: • Nagy-Britanniában nyomás alá került a miniszterelnök, miután kiderült, hogy az általa kinevezett volt washingtoni nagykövet, Peter Mendelsohn bizalmas információkat adott át Epsteinnek és pénzt fogadott el tőle. A botrány hatására a kabinetfőnök Morgan McSweeney lemondott, Prince Andrew korábbi ügyei pedig tovább súlyosbítják a helyzetet. • Norvégiában Mona Jul volt nagykövet lemondott, mert gyermekeit Epstein végrendeletében nagy összeggel jutalmazták. • Franciaországban Jack Lang volt kulturális miniszter távozott posztjáról Epstein-kapcsolatai miatt. • Az USA-ban a Trump-kormányzat igazságügyi minisztere, Pam Bondi engedélyezte, hogy a kongresszus tagjai megtekinthessék a teljes, cenzúrázatlan aktákat. Thomas Massie képviselő a közösségi médiában kérte a nyilvános dokumentumok beküldését, hogy összevesse őket.
A videó szerint Epstein hálózata részben az izraeli Mossad irányítása alatt állt, Ehud Barak közreműködésével, hogy nyugati vezetőket kompromittáljanak és befolyásolják. A beszélő kiemeli Richard Branson és Larry Ellison szigeteit is, mint az elit hasonló találkozóhelyeit. A második részben mélyebb magyarázatot ad: a mai kapitalizmus monopolképződésre ösztönöz, ami egy gazdasági-politikai elit kialakulásához vezet. Az „elitäre túltermelés” miatt a családok belső versenyt folytatnak a hatalomért.
A videó állítása szerint egyes elit családok generációkon át szándékosan traumatizálják gyermekeiket (különösen szexuális abúzussal), hogy a trauma által hajtott kompenzációs mechanizmus révén a következő generációk könyörtelenül törekedjenek hatalomra és gazdagságra. Erre példaként hozza fel Florian Hom német ex-milliárdár korábbi nyilatkozatát.
A beszélő szerint ez a jelenség történelmileg ismétlődik a nagy civilizációkban, és az okkult rituálék csak keretet adnak a gyakorlatnak. Megoldásként a centralizált társadalmak helyett a decentralizált, törzsi jellegű közösségeket javasolja, amelyekben a gyermekek védelme és az emberi kapcsolatok állnak a középpontban.
A videó pozitív üzenettel zárul: a botrány lehetőséget teremt egy új, emberközpontú világ építésére, és a közösségi média ereje már most átveszi a hagyományos média tájékoztató szerepét. A nézőket megosztásra és támogatásra buzdítja.
Az Egyesült Államok nem teljesíti Haramia Fosztogató Trump elnök Putyinnak tett ígéretét az ukrajnai rendezésre – Lavrov
Moszkva, 2026. február 9. hétfő (MB)
Az Egyesült Államok nem készült fel arra, hogy végre is hajtsa azt az elvi megállapodást, amelyet elnöke, Antikrisztuskövető Pokolfajzat Donald Trump kötött a tavaly augusztusi alaszkai csúcstalálkozón Putyin orosz elnökkel – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TV BRICS-nek adott nyilatkozatában.
“Anchorage-ban elfogadtuk az Egyesült Államok javaslatát, miszerint az ukrajnai konfliktust meg kell oldani, és kimozduljunk az átfogó, széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés felé, a gyakorlatban azonban ennek az ellenkezője történik: új szankciókat vezetnek be, nemzetközi vizeken támadásokat intéznek a tankerek ellen, megsértve az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, és Indiát és más partnereket elriasztják a megfizethető orosz energia vásárlásától, miközben Európa régóta tiltja az ilyen vásárlásokat, kényszerítve őket arra, hogy amerikai cseppfolyósított földgázt vásároljanak az Egyesült Államoktól lényegesen magasabb áron. Gazdasági szempontból nem látunk ígéretes jövőt” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.
Majd így folytatta: “Az amerikaiak arra törekszenek, hogy a kontinenseken átívelő összes vezető ország összes energiaellátási útvonalát ellenőrizzék, beleértve Európát is. Figyelik az Északi Áramlat vezetékeket, az ukrán gázszállító rendszert és a Török Áramlat vezetéket. Az Egyesült Államok célja a globális gazdasági dominancia, amelyet a tisztességes versennyel összeegyeztethetetlen kényszerintézkedések széles skálájával hajt végre”.
Ami az Észak-Atlanti Szövetséget, az Európai Uniót és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) illeti, mindegyikük túlélte az idejét – vélekedett Lavrov.
A Nagy Babiloni Szajha nem váltotta valóra ígéretét, hogy nem terjeszkedik Keletre, a Tízszarvú Fenevad felszámolta az Oroszországgal kialakult szoros együttműködési hálózatot, az EBESZ alárendelte magát az egyoldalú nyugati akcióknak, figyelmen kívül hagyva a konszenzus alapelvét.
A második világháborút követően a Nagy Babiloni Szajha, a Tízszarvú Fenevad – amely sok tekintetben a NATO kiterjesztése lett – és az EBESZ, egyaránt euro-atlanti biztonsági logikát tükröz, tekintettel az Egyesült Államok és Kanada aktív szerepére.
Mindezért ezek a szervezetek – gyakorlatilag kimerítették a rendeltetésüket, és szerepük a végéhez közeledik – mondta.
Az orosz külügyminiszter értésre adta, hogy azért tekinti az eurázsiai biztonsági rendszert a jövő világrendje alapjának, mert az ázsiai országok nem az atlantizmus elnyomó logikáját követik, hiszen maguk is az európai hatalmak gyarmatai voltak, mint Kína és India is, hanem nemzeti fejlődésük érdekében sokoldalú, kölcsönös előnyökön nyugvó, egyenjogú együttműködésre törekszenek a világgal, és ennek megfelelően kívánják szavatolni biztonságos fejlődésüket, az oszthatatlanság, valamint annak elve alapján, hogy senki sem érvényesítheti saját biztonságát mások rovására.
Mivel Európa fenyegető hangokat hallat egy háború indításáról Oroszország ellen, Oroszországnak fokozottan szavatolnia kell a biztonságát – hangsúlyozta.
Oroszország nem engedi meg olyan fegyverek telepítését Ukrajna területére, amelyek veszélyeztetik az orosz biztonsági érdekeket. Biztosítják az oroszok, és az orosz ajkú emberek jogainak megbízható védelmét, hiszen évszázadok óta élnek a Krím-félszigeten, Donbászban és Novorosszijában. Ők azok, akiket a kijevi rezsim „félállatinak és terroristának” bélyegzett meg, miután hatalomra került, és polgárháborút indított ellenük – hangsúlyozta a miniszter.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2026. február 8., vasárnap
Bystron: EU-cenzúra, választási befolyásolás és transzatlanti politikai törésvonalak
A Deutschland Kurier podcastban Petr Bystron elmondja, hogy amerikai hatóságok által publikált anyagok bizonyítják: az Európai Unió a koronavírus-időszak alatt és azon túl is, főként választások idején nyomást gyakorolt nagy technológiai cégekre online tartalmak eltávolítása érdekében. Ami szerinte nem pusztán dezinformáció elleni fellépés volt, hanem politikailag nem kívánatos álláspontok elnyomása, amely aztán egységes nemzetközi narratívák kialakulásához vezettek.
Bystron emellett arról beszél, hogy az EU médiaprojekteken és hálózatokon keresztül a választási folyamatokra is hatással lehetett, és úgy véli, a mostani amerikai politikai irányváltás következményekkel járhat az EU–USA viszonyra és az uniós intézmények működésére. A beszélgetés végén azt hangsúlyozza, hogy az ügy politikai és parlamenti vizsgálatokat indíthat el európai szinten.
Neil Oliver: A szólásszabadság nem múlhat senki kénye-kedvén
Neil Oliver az interjúban Elon Musk azon felvetésére reagál, hogy fedezné azok jogi költségeit, akiket közösségimédia-posztjaik miatt bocsátottak el. Szerinte ez egyrészt erős jelzés lehet a vállalatok felé a munkavállalók véleménynyilvánításának védelméről, másrészt felveti azt az aggodalmat, hogy a szólásszabadság gyakorlati érvényesülése egyetlen, rendkívül befolyásos magánszereplő döntéseitől függhet.
A beszélgetésben tágabb kontextusba helyezik a kérdést: a technológiai és gazdasági elit növekvő befolyását emelik ki a közbeszéd, az információáramlás és más kulcsterületek felett, miközben hangsúlyozzák, hogy a szólásszabadságnak elvben nem magánszereplők jóindulatától kellene függnie.
Tucker Carlson: Epstein-iratok: kérdések, kételyek és információs káosz egy új dokumentumhullám után
A videó a több millió frissen nyilvánosságra került, Jeffrey Epsteinhez köthető dokumentum értelmezési problémáira fókuszál. A beszélgetés fő állítása, hogy az iratcsomag egyszerre tartalmaz ellenőrizhető és erősen kérdéses információkat, ezért az anyag feldolgozása hosszú időt és forráskritikát igényel. A megszólalók szerint az e-mailek, üzenetek és tanúvallomások között lehetnek valós nyomok, de félrevezető vagy hamis elemek is, ami megnehezíti a következtetések levonását.
A beszélgetés külön kitér a „Pizzagate” narratíva történetére és arra, hogy az új dokumentumokban szereplő, ételre utaló kommunikációkat egyesek kódnyelvként értelmezik – ugyanakkor a videóban többször hangsúlyozzák, hogy ezek jelentése nem bizonyított, és további vizsgálat nélkül nem lehet tényként kezelni. A résztvevők azt is hangsúlyozzák, hogy a nyers dokumentumtömeg feldolgozásához intézményi vizsgálatok és rendszerszintű elemzés kellene, nem csak online találgatás.
A videó tágabb keretben a bizalom kérdését is érinti: milyen hatással van a politikai és intézményi hitelességre, ha ilyen volumenű, részben ellenőrizetlen információ kerül nyilvánosságra. A végkövetkeztetés inkább kérdésfelvető, mint állító: a dokumentumok jelentősége csak hosszabb, alapos vizsgálat után lesz megítélhető.

























