
Sebastian
 Kurz osztrák külügyminiszter csütörtökön  elismerte; Ausztria a határok
 lezárását fontolgatja, ami vélhetően  láncreakciót indít el a balkáni 
bevándorlási útvonalon elhelyezkedő  országokra vonatkozóan.
A hét 
folyamán az osztrák külügyminiszter öt térségi országba  látogatott el, 
hogy vezetőikkel megbeszélést folytasson a határ  lezárásának 
kérdéséről. Kurz hétfőn Boszniába, később Szerbiába,  Montenegróba és 
Albániába látogatott el, majd a körút pénteken  Macedóniában tett 
látogatással végződött. A külügyminiszter hétfőn a  boszniai 
sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Ausztria közös megoldást  próbál 
találni a kérdésre, mert ha egyszerűen lezárják a határokat, az  főként a
 nyugat-balkáni országokra helyezne nyomást. Kurz úgy  fogalmazott: nem 
akarunk senkinek a vállára további terhet
 tenni. Kijelentéseiből ugyanakkor egyértelmű volt, hogy a határok  
lezárása kapcsán nem csak a nyugat-balkáni országokra összpontosított  
migrációt és abból adódó humanitárius helyzetet tekintik szem előtt,  
hanem az annak következményeként kitermelődő újabb biztonsági  
kockázatot; a balkáni országok túlterhelésével egy újabb fokozottan  
instabil régió keletkezne az Európai Unió határain, ami a terroristák  
háttérbázisává válhat.
Aleksandar
 Vucic szerb kormányfő kedden a közös sajtótájékoztatón  elmondta, hogy 
amennyiben Szlovénia és Horvátország lezárja a határokat,  Szerbia is 
ugyanezen intézkedésre kényszerülhet. Bár a határ lezárása  szerb 
részről nem azonnali reakcióként fog történni, Vucic egyértelművé  
tette, hogy megvédik a határt Macedónia felől, amennyiben a migráció nem
  kezd lassulni.
Kurz 
montenegrói látogatásakor újságírók kérdésére válaszolva  kifejtette, 
hogy bár Montenegró nem elsődleges tranzitország, a határok  lezárása 
miatt a balkáni migrációs útvonal nagy mértékben átrendeződhet –  ennek 
részeként bármelyik ország tranzitországgá válhat, amit eddig nem  
sújtott a tömeges bevándorlás. Igor Luksic, Montenegró külügyminisztere 
 a sajtótájékoztatón elmondta, hogy készülnek arra a forgatókönyvre,  
melynek részeként Ausztria lezárja határait a migránsok előtt. Osztrák  
részről szintén egyértelművé tették a helyzetet; az, hogy kezdetben  
befogadják a menekülteket, nem jelenti, hogy a későbbiekben is  
befogadóak maradnak. Ausztria 2015-ben 90 ezer menedékkérőt fogadott be,
  januárban azonban bejelentette, hogy 2016-ban ez a szám legfeljebb  
37500 lesz, és 2019-ig összesen 127500 menedékkérőt fogadnak be, mert  
ennyit engednek meg az ország lehetőségei. Ez a keret gyakorlatilag a  
nagy migrációs hullám első évében kimerült, ezért jöhet az osztrák  
határzár.
Kurz 
kijelentése szerint tisztában vannak azzal, hogy amennyiben  lezárják a 
határokat, ez láncreakciót indít el a Balkánon, és számos más  ország 
kényszerül ugyanilyen intézkedés meghozatalára. Hogy az osztrák  határ 
lezárásakor a balkáni országokra mekkora nyomás nehezedik, az  
elsősorban a tengeri határok védelmében érintett országok, Görögország  
és Törökország hozzáállásán múlik.
http://www.hidfo.ru/2016/02/lezarjak-a-szarnyas-kaput-lancreakcio-indulhat-a-balkanon/
http://www.hidfo.ru/2016/02/lezarjak-a-szarnyas-kaput-lancreakcio-indulhat-a-balkanon/
 
Akárhogy variálják a védelmi kérdést, végül is a török - gorög védelemnél kötnek ki.
VálaszTörlésA görögöt tönkretették, a töröknek nem érdeke!
Amit azonnal, uniós tárgyalások nélkül megtehetnek, az a saját kerítés és saját határvédelem.
Ha ez meg van, akkor van miből összehozni majd az uniós sereget, ha egyáltalán az érdek törésvonalak megengedik, illetve megkövetelik.