Münchenben alku, Szíriában háború

Megállapodás született a Szíriában tartandó tűzszünetről a nemzetközi tárgyaló csoport müncheni konferenciáján – jelentette be ma hajnalban John Kerry amerikai külügyér a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Staffan de Mistura különleges ENSZ-megbízottal közzösen tartott sajtótájékoztatón.

A megállapodás nem vonatkozik az IÁ és a Dzsabhat an-Nuszra martalócainak további irtására. A betartását pedig az ENSZ egy speciális, kifejezetten erre a feladatra létrehozandó különleges hadereje fogja ellenőrizni. De az „ambiciózus” terv próbája valóban az, hogy az érintett felek mennyire hajlandóak tartani magukat hozzá.
A paktum értelmében a “nyugodt területeken” meg kell kezdeni a lakosság humanitárius ellátását.
Míg Münchenben a diplomaták a harcokról diskuráltak, a színtéren a dolgok mentek a maguk rendje szerint. Aleppo környékén a kormánycsapatok tovább nyomultak Maarest El Khan – Khafer-Naya és Tel Dzhibin – Akhras, valamint Rasmi al-Alam – Tel Maksurov irányába. A szír légierő pedig Kafr Hamra, Biza, Tadef és Al-Bab térségében tette a dolgát, a martalócok legnagyobb bánatára.
Hama tartományban Kafar és Naboda települések “Jaish al-Fatah”-pribékjeit áztatta a kormányhadsereg tüzérségének “Szmercs” – zápora. El is mosta őket.
Deir ez-Zoor környékén Jafri és Hata éppen rakétavetőzgetésre készülő banditáit szenderített jobblétre a légierő. Mint másodlagos célpontokat-szorgalmi feladatként. A fő felasdatuk a repülőgépeknek ugyanis Mayada dzsihadista olajraktára volt. Ennek a melónak a végeztével vállalták még a szorgalmi feladat elvégzését.
Latakia tartományban a kormányerők egyenruháit viselő banditák mesterkedtek valamiben. De elfeledkeztek a rádióról-amin terveiket egyeztették. Az meg lehallgatható. Így aztán a latortervek elfüstöltek. Kitervelőikkel együtt. A cudar végkifejletű latormaszkabál Kalaz és Tahtani falvak között estt meg.
A egyre szűkülő Daraa-katlanban a “Dzshabhat en-Nusra” bűnbanda En-Na’im, Al-Yaduda, és Dar al-Balyad településeknél ritkult igen látványosan.
Damaszkusz Kelet-Guta térségében Haouch Kharabnál, míg Nyugat-Gutában Al-Matbaa és Ahmar területeken volt tegnap látványos latorhullás.
http://www.balrad.com/2016/02/12/munchenben-alku-sziriaban-haboru/

Washington azonnali tűzszünetet akar Szíriában, de erre nincs sok esély, mivel az oroszok és Aszad egyelőre fordítottak a háború állásán. Eközben tízezrek várnak segítségre a török határon, ám Ankara inkább Szíriában épít nekik tábort, és nem engedi be őket.
Münchenben próbálta tegnap újraindítani a múlt héten Genfben megszakadt szíriai béketárgyalásokat John Kerry amerikai külügyminiszter. Az amerikaiak „most-vagy-soha” pillanatként tekintettek a közel húsz ország részvételével lapzártánk idején is tartó tárgyalásra, ahol a tűzszünet mellett a humanitárius segély növelését akarták elérni. Az oroszok csak márciustól hajlandók tűzszünetet hirdetni. Diplomaták és elemzők előre figyelmeztettek: nem szabad sokat várni az új fordulótól, hiszen a helyzet múlt péntek óta nem változott. Akkor azért szakadtak meg a tárgyalások, mert Bassár el-Aszad szír elnök csapatai orosz és iráni segítséggel megfordították az ötödik éve tartó polgárháború menetét. Az offenzíva pedig azóta sem állt meg, ráadásul a kurdok elfoglalták a felkelőktől a Menagh légibázist.
ale
Mindez dilemmát jelent Washingtonnak: az orosz beavatkozás megváltoztatta az erőviszonyokat. Aszadnál az előny, az USA támogatását élvező felkelők menekülnek. A The New York Times szerint Kerrynek nincs sok ütőkártyája. A kormánycsapatok elvágták az utánpótlási vonalakat, amelyeken keresztül a CIA fegyvert szállított a frontra. Kerry frusztrált, amiért Amerika nem vállal nagyobb katonai szerepet Szíriában, mert így nincs tárgyalási alapja. Ha az egyeztetések kudarcba fulladnak, az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint direkt támadást indítani Aszad ellen, írja a lap, pedig ezt Barack Obama elnök végig igyekezett elkerülni.
Moszkva nem engedi el Aszad kezét
Oroszország nem kívánja módosítani szíriai stratégiáját, noha a Pentagon erre próbálja rávenni – jelentette ki a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője. Igor Konasenkov arról beszélt, hogy Washingtonban azt szeretnék, ha az oroszok „segítenének” az Egyesült Államoknak a szíriai politikai hatalomváltásban, Moszkva célja azonban „a terrorizmus felszámolása”, a politikai berendezkedésről pedig „nemzetközi segítséggel” a szíriaiaknak kell dönteniük. A szóvivő egyebek közt azt fejtegette, hogy az elmúlt öt évben a politikai átmenet amerikai stratégiája a Közel-Keleten a demokrácia diadala helyett csak pusztulást, vért és menekülteket eredményezett. Az USA előzetesen visszautasította azt az orosz javaslatot, amelynek értelmében március elsejével tűzszünetet kellene életbe léptetni. Washington elsősorban az időpontot nehezményezte: attól tart, hogy az addig hátralévő három hetet a szíriai kormánycsapatok az orosz légierő támogatásával a mérsékelt ellenzék felszámolására használják fel. Moszkva viszont nem hajlandó elengedni Aszad kezét, és hajthatatlanságára utal ENSZ-nagykövetének legutóbbi nyilatkozata is. Vitalij Csurkin kijelentette, hogy „Oroszország nem készül bocsánatot kérni” szíriai lépéseiért, mert Moszkva a nemzetközi joggal összhangban, a damaszkuszi kormány hívására van jelen az országban, míg az Egyesült Államok vezette koalíciónak nincs nemzetközi jogi alapja a szíriai ak­ciókhoz.
(NOL)