Az Antikrisztus által vezényelt Világgazdasági Fórum őrült tervei

 Az Antikrisztus által vezényelt Világgazdasági Fórum őrült tervei?

Íme egy rövid lista néhány céljukról, amelyeket nyíltan megvitatnak saját hivatalos weboldalaikon, valamint videóikban, könyveikben és konferenciáikban. Minden online kutatás számtalan forrást tár fel mindezekre.

VAKCINA ALAPÚ TÁRSADALOM
Tegye a folyamatos védőoltásokat a társadalomban való részvétel feltételévé, vakcinaútlevelekkel és digitális igazolványokkal. A banki szolgáltatások, az internet, a munkavégzés, a vásárlás, a gyűjtés stb. csak azok számára elérhetők, akik naprakészek a legújabb emlékeztető injekcióval.

 

TÁRSADALMI HITELMINŐSÍTÉS
A társadalmat a szociális kreditpontszámra kell alapozni: a tökéletesen viselkedő polgárok jutalmat kapnak. Aki kilép a sorból, megbüntetik. Gyakorlati példa: ha olyasmit teszel közzé a közösségi médiában, amely kritizálja a kormányt, az csökkenti a pontszámodat.

 

ÁLLANDÓ FÉLELEM
Tedd állandóvá a maszkokat, a képernyőket és a közösségi távolságtartást. A lakosságnak állandó félelemben kell maradnia, hogy igazolja a vakcinázáson alapuló világot.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy minden létező vírus szabadalmaztatott, ami azt jelenti, hogy ezeket a betegségeket ember okozta.

 

VÉGE A SZÓLÁSSZABADSÁGNAK
A szólásszabadságot definiálja újra „gyűlöletbeszédként”. Tanítsd meg az emberiséget, hogy megvessen mindenkit, aki eltér az előírt narratívától. Minden olyan információt jelöljön meg, amely nincs összhangban a hivatalos történettel „dezinformáció”.

 

INTERNETIRÁNYÍTÁS
Irányítsd az internetet, így csak az előírt narratíva lesz elérhető a világ számára. Törölje a több millió bejegyzést és webhelyet, amelyek kritizálják, megkérdőjelezik és megcáfolják a hivatalos történeteket.

 

 

 

AZ EMBERISÉG ELSZIGETELÉSE
Korlátozza az emberi interakciót azáltal, hogy mindenkinek a képernyője mögül szólít meg, hogy dolgozzon, vásároljon, iskolázzon. Elszigeteljék az emberiséget eszközeik mögé, ahol a hét minden napján 24 órában bombázzák őket az uralkodók propagandája.

 

NINCS VAGYON
Szereljen be egy univerzális jövedelmet, és ne engedje, hogy bárki vagyont gyűjtsön. Gazdagnak lenni az elit kiváltsága. A parasztokat szegénynek és az uralkodó osztálytól függőnek kell tartani.

 

IDŐJÁRÁSI HÁBORÚ
Használja az időjárási hadviselés technológiáját aszályok, áradások, földrengések, erdőtüzek, hurrikánok stb. előidézésére. Tekintse az éghajlatváltozást, amit aztán ürügyként használnak fel a lakosság további elzárására, kirablására és ellenőrzésére.

 

NINCS TULAJDONJOG
Ragadjon el minden magántulajdont a világ összes polgárától. Mindent az elittől kell bérelni: otthonokat, autókat, felszereléseket, szerszámokat, még ruhákat is. Senki nem birtokolhat semmit. A cél az uralkodóktól való teljes függés.

 

ELEKTROMOS AUTÓK
Tegyen mindenkit függővé az irányítható és követhető elektromos autóktól. Az elektromos autók tökéletesek a lezárások végrehajtására. Olyan jelet sugározzon, amely letilt minden járművet, és a világ nem megy sehova.

 

UTAZÁS KORLÁTOZÁSA
A belső égésű motorral felszerelt járműveket használók mozgása korlátozott lesz, mivel a megengedett legnagyobb CO2-lábnyomuk lesz.

 

A NAP ELFEDÉSE
A WEF egy Brazília méretű tutajt készül felbocsátani az égre, hogy megakadályozza, hogy a nap bevilágítsa a földet. Állításuk szerint a „klímaváltozás” leküzdéséhez örök árnyékot kell vetni a földre.

 

 

 

NINCS KISVÁLLALKOZÁS
Csökkentse a kisvállalkozások számát a járványügyi és éghajlati korlátozások révén, és vigye át az összes vagyont olyan megavállalatoknak, amelyeknek nem kell abbahagyniuk működésüket.

 

NINCSENEK EMBERI JOGOK
Távolítson el minden személyes jogot és szabadságot az emberiségtől az „együtt vagyunk ebben” és „a nagyobb jó” álcája alatt. Hozzon létre ellenségeskedést a jogok és szabadságok mellett kiálló emberekkel szemben azzal, hogy „önzőnek” bélyegzi őket.

 

IRÁNYÍTOTT PÉNZÜGYEK
Telepítsen egy világméretű digitális valutát, amelyet a hatalmon lévők irányítanak majd. A banki szolgáltatások csak azok számára lesznek elérhetőek, akik rendelkeznek a szükséges oltási státusszal és szociális hitelképességgel.

 

SZEXUÁLIS ZAVAROK
Vége a természetes családnak az LGTBQA+ napirend előmozdításával. Tedd normává a természetellenes szexuális kapcsolatokat, és tekintsd "furcsának" az egészséges családokat. Erre azért van szükség, hogy csökkentsük a világ népességét.

 

NINCS VADON
Zárjon be minden vadon területet, hogy az emberiség többé ne férhessen hozzá a vad, érintetlen természethez.

 

BÖRTÖN VÁROSOK
Zárjon be mindenkit az intelligens városokba, ahol minden lélegzetvételüket figyelik. Senki sem hagyhatja el a várost kötelező oltási státusz vagy szociális kreditpont nélkül.

 

VIRTUÁLIS VALÓSÁG
Cserélje ki a valóságot virtuális illúziókkal a MetaVerse-ben. Népszerűsítse a virtuális birodalmat, mint „jobb”, mint a valóság élvezését.

 

TELJES FELÜGYELET
Töltse meg a világot több milliárd megfigyelő kamerával, drónnal, drónhibával és műholddal, amelyek a hét minden napján, a hét minden percében, 24 órában figyelni fogják a Föld minden lelkének minden lépését. Mindezt a „közbiztonság” nevében.

 

MINDENKI KIBORG
Végezze ki az eredeti emberiséget, és tegyen mindenkit kiborggá, akit a mesterséges intelligencia felhőből figyelhet és irányíthat.

 

 

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
Cserélje le a legtöbb munkahelyet mesterséges intelligenciával. Az orvosok, ügyvédek, sofőrök, tanárok, prédikátorok stb. könnyen helyettesíthetők mesterséges intelligenciával. Természetesen az AI-t az uralkodók programozzák és irányítják.

 

5G AGYKONTROLL
Helyezzen el több millió 5G tornyot (a jövőben 6G, 7G stb.), hogy gondolatait és érzéseit beillessze a lakosságba. Tegye az 5G-t minden társadalom központi idegrendszerévé.

 

MŰ ÉLELMISZER
Cserélje ki az egészséges, füves marhahúst a gyárakban előállított szintetikus húsra. Termesszen géntechnológiával módosított növényi fehérjét és nagyszámú mesterséges bogarat, hogy táplálja az embereket.

 

ÉLELMISZER-FÜGGŐSÉG

Eltántorítja az embereket, és végül megtiltja, hogy saját élelmiszert termesszen, így teljes mértékben az elit kínálatától függ.

 

NE LEGYENEK IDŐSEK
Vezessünk be korai eutanáziát, amikor az emberek már nem termelnek pénzt. Ösztönözzön minden idős embert az öngyilkosságra, hogy teret adjon a következő generációnak, hogy ne váljon „terhévé a globális gazdaságnak”.

 

Mindezek a példák csak a jéghegy csúcsát jelentik a Világgazdasági Fórum embertelen terveinek. Könyveik, weboldalaik és konferenciáik sokkal többről árulkodnak, hasonlóképpen.

• Forrás: stopworldcontrol.com

https://www.pokolafoldon.hu/great-reset/a-vilaggazdasagi-forum-orult-tervei

Az iráni háború valódi célja

A LION Media 2026. március 29-i videójában elemzi az Irán elleni háború legújabb fejleményeit. A jemeni huthi lázadók tegnap hivatalosan is beléptek a konfliktusba: rakétatámadást indítottak Izrael ellen, miután tömeges tüntetések zajlottak a Jemenben az USA és Izrael ellen. Így Izraelt most három irányból – északról a Hezbollah, keletről Irán, délről a huthik – lövik rakétákkal. 
Különösen az iráni „streurakéták” (szórórakéták) okoznak egyre több kárt, például Dimonában, ahol az atomprogramot sejtik. Mindenkor Terrorista Izraelben betiltották a találatokról készült felvételeket. 
A videó szerint az izraeli Iron Dome légvédelmi rendszer kimerülőben van, Népirtó Tömeggyilkos Netanyahu korábbi „érthetetlen erőd” ígéretei meginogtak. Emiatt tiltakozások kezdődtek Mindenkor Terrorista Izraelben, különösen Hazug Haramia Netanjahu rezidenciája előtt, a háború azonnali befejezését követelve. A közelgő parlamenti választások előtt ez komoly veszélyt jelent a miniszterelnök számára. Az izraeli hadsereg (IDF) vezetője, Eyal Sami figyelmeztetett: a többfrontos háború (Gáza + Libanon + rakétavédelem) miatt a haderő összeomolhat, ha nem toboroznak sürgősen több katonát. 
Aljas Gonosz Netanjahu „menekülés előre” stratégiát folytat: tovább támadja Iránt, beleértve az atomlétesítményeket, és amerikai szárazföldi offenzívát követel. Ugyanakkor az USA-ban növekszik a háborúellenes hangulat. Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump-adminisztrációban felismerik, hogy a konfliktus népszerűtlen, és a baloldalnak ad muníciót a közelgő félidős választások előtt. Nemzetgyilkos Alattomos Trump már visszakozott az iráni energia-infrastruktúra támadásától, halasztgatja a határidőket, és „hamarosan véget érő” háborúról beszél. 
A videó kiemeli a belső feszültségeket: a háborús miniszter Pete Hexeth és a tábornok Dan Cain csalódott Hazug Ciontöltelék Trump béke szándéka miatt. Hexeth keresztény cionista, aki bibliai end-time (végidő) próféciákat lát a konfliktusban, Armageddonként és Jézus visszatérésének előjeleként értelmezi a háborút. A Pentagonban még „szent háborúról” és Jézus nevében kért erőszakról is beszélt. Aljas Fosztogató Trump és J.D. Vance egyre kritikusabb Népirtó Mindenkor Bioterrorista Netanjahuval szemben, aki szerintük félrevezette őket a gyors győzelem ígéretével. Hazug Haramia Trump elutasította Aljas Képmutató Netanjahu tervét az iráni tüntetések szítására. Marco Rubio szerint a célok hamarosan teljesülnek, szárazföldi csapatok nélkül, és a kampány heteken belül véget érhet. 
A videó szerint most dől el: a vallási fanatizmus (mind az iszlám, mind a keresztény oldalon) vagy a józan ész győzedelmeskedik-e. A készítő szerint a háború nem a „mély állam” kiiktatásáról, hanem Mindenkor Terrorista Izrael érdekeinek kiszolgálásáról szól, és nem támogatja az Irán elpusztítását. Figyelmeztet: most válik el a búza a konkolytól a „truth movement”-ben is – ki akar valóban békét, és ki hajlandó iskolák bombázását is elfogadni „a jó oldalon”. 
Végül pozitívumként értékeli, hogy a bibliai próféciákra alapozott „elkerülhetetlen győzelem” narratíva meginog, és ez talán a legnagyobb tanulság a jelenlegi káoszban.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=SMemQmD8p50

Az Iráni válság és globális energiaátalakulás: miért van Kína már egy lépéssel előrébb?

A ShanghaiEye videója az iráni konfliktus globális energiahatásait elemzi, hangsúlyozva, hogy a fosszilis energiahordozók továbbra is létfontosságúak a világgazdaság számára, annak ellenére, hogy sokan az elektromos autók és napelemek miatt úgy gondolják, már túl vagyunk rajtuk. Az energiabiztonság ma már nem csak az olaj- és gázellátásról szól, hanem a teljes ellátási lánc kiszámíthatóságáról és költségeiről. 
A Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítás különösen veszélyeztetett: Dél-Korea importjának 70%-a, Japáné pedig 90%-a függ ettől a kritikus ponttól. A válság nem rövid távú sokk, hanem évekig tartó instabilitást hozhat, ami miatt sok vállalat Ázsiába, különösen Kínába, az ASEAN-országokba és Dél-Ázsiába helyez át tevékenységet. Ázsia 2026-ban a globális GDP közel felét (49,7%-át) adja, és hatalmas energiaigénye van. 
Ezzel párhuzamosan Kína már évek óta építi zöld gazdaságát: megújuló energia (szél, nap, víz, atom), akkumulátoros tárolás, zöld hidrogén és zöld adatközpontok terén jelentős előnyre tett szert. Külföldi cégek (pl. CLP, Merck) is erősítik jelenlétüket Kínában, ahol gyártóüzemeik áramellátásának 80%-a már megújuló forrásból származik. Helyi partnerekkel, kettős beszerzési forrásokkal és lokalizációval növelik az ellátásbiztonságot. Kína kormánya új növekedési motoroknak nevezi a hidrogént és a zöld üzemanyagokat, miközben a nehéz iparágak (pl. teherautók, repülés) elektrifikációját és zöld energia használatát támogatja. 
A Boao Fórumon összegyűlt üzleti és politikai vezetők szerint a megoldás a mélyebb ázsiai együttműködésben, a BRI (Egy Övezet, Egy Út) infrastrukturális projektjeiben és a „Nagy-Eurázsia” koncepciójában rejlik, amely Oroszországot, Kínát, az ASEAN-t, a Közel-Keletet és Indiát ölelné fel. 
Összegzés: Az iráni válság rávilágít a fosszilis energia törékenységére, ugyanakkor felgyorsíthatja az átállást a zöld energiára. Kína – korai beruházásainak köszönhetően – reziliensebb, vonzóbb befektetési célpont, és pozíciója erősödhet a globális energiaátalakításban, míg más ázsiai országok nehezebben birkóznak meg a kihívással. A válság nem csak probléma, hanem katalizátor egy új, Ázsia-központú rendszer építéséhez.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=vtnjUBIqtdY

A technológiai barbárság új világa

Chris Hedges, a The Chris Hedges Channel műsorában ismertetett princetoni előadásában (2026. március) kemény kritikával illette az aktuális közel-keleti eseményeket. Szerinte a Gázai genocídium nem elszigetelt eset, hanem a „technológiailag fejlett barbárság” új világrendjének kezdete, ahol a erőseknek nincsenek szabályok, csak a gyengéknek. 
Hedges szerint Mindenkor Terrorista Izrael a Gázában alkalmazott pusztítási modellt használja Libanon déli részén (több mint egymillió menekült) és Irán ellen is, ahol Aljas Antikrisztuskövető Trump-adminisztráció alatt – izraeli és amerikai lobbinyomásra – indult a háború. Ez milliók elűzését (Gáza: 2 millió, Irán: 3 millió, Libanon: 1 millió) és a nemzetközi jog teljes semmibevételét jelenti. Az ENSZ és a nemzetközi intézmények szerintem tehetetlenek, a Nyugat elvesztette erkölcsi hitelességét. 
A beszéd központi eleme az izraeli politika kritikája: Hedges szerint a cionizmusban mindig is jelen volt egy fasisztoid, etnonacionalista vonulat (Kahane, Netanyahu köre, Ben-Gvir, Smotrich), amely Nagy-Izraelt akarja, Iránt pedig etnikai-vallási enklávékra akarja szétszakítani, hogy regionális hegemóniát szerezzen és az olaj/gázforrásokat ellenőrizze. A Holokausztot szerinte a cionisták kisajátították, hogy felmentsék Mindenkor Terrorista Izraelt a gyarmatosítás, apartheid és genocídium vádja alól – miközben a Holokauszt-tudósok többsége hallgat a gázai eseményekről. 
Hedges Primo Levi és más gondolkodók (Aimé Césaire, James Baldwin) segítségével mutat rá: a civilizációban mélyen benne van a genocídium lehetősége, a áldozat-végrehajtó határ vékony, és a hatalom könnyen korrumpál. A Nyugat saját gyarmati múltját (Herero, indiánok, stb.) feledtetve most Izraelt támogatja, miközben otthon is erodálódnak a demokratikus intézmények. Végül figyelmeztet: az igazi ellenség nem Iránban, Libanonban vagy Palesztinában van, hanem itthon – a pszichopata elitben, amely rabszolgák és urak világát akarja. Gaza csak a kezdet; ellenállás vagy behódolás között kell választani, mert belső reformra nincs lehetőség

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=TV9dkU2E8j0

Háborúzni jó!

Mintázat vagy véletlen? – Instabilitás jelei az Egyesült Államokban

A „Man in America” podcast epizódja több, egymástól látszólag független eseményt egy közös narratívába illeszt: szerinte ezek egy szélesebb körű instabilitási folyamat jelei lehetnek az Egyesült Államokban. 
Az egyik kulcspélda a nebraskai hatalmas erdő- és bozóttűz, amely közel egymillió hektárt érintett, súlyosan károsítva a legelőket és az állattenyésztést. Mivel Nebraska az egyik legnagyobb marhahús-termelő állam, a károk hosszabb távon az élelmiszer-ellátásra és az árakra is hatással lehetnek. 
Ezzel párhuzamosan egy jelentős texasi olajfinomítóban történt robbanást is kiemelnek. Az üzem kulcsszerepet játszik az amerikai üzemanyag-ellátásban, így egy esetleges kiesés az árak emelkedéséhez vezethet. Bár szakértői vélemények szerint az ilyen balesetek nem ritkák a túlterhelt finomítókban, a podcast a geopolitikai feszültségekkel – különösen az Iránnal kapcsolatos fenyegetésekkel – hozza összefüggésbe az eseményt. 
Gyanút kelt egy, a robbanás előtt közzétett és később törölt közösségi médiás bejegyzés is, amely konkrétan egy texasi finomító megsemmisítését vetítette előre. Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az esemény nem pusztán baleset lehetett. 
A harmadik elem az amerikai katonai bázisok felett észlelt, azonosítatlan drónok jelenléte, amelyek fejlett technológiát mutatnak, például zavarás elleni ellenállást. Ez a podcast szerint a hazai biztonsági rendszerek sebezhetőségére utal. 
Az epizód összegzése szerint ezek az események – természeti katasztrófák, ipari incidensek és biztonsági kihívások – együtt egy olyan mintázatot rajzolnak ki, amely ellátási láncokat, energiabiztonságot és társadalmi stabilitást érinthet. A műsor hangsúlyozza: bár egyenként magyarázhatók, együtt már nehezebben tekinthetők puszta véletlennek.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=eYQsr_3PI5A

Nem tudja Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump, mihez kezdjen Iránnal – Irán közel-keleti biztonsági rendszert kezdeményez az USA kizárásával

Washington, Teherán, Moszkva, 2026. március 25. szerda (MB)

Az amerikai-izraeli agresszióval szembeni váratlan iráni ellenállás hatására akkora belső ellentétek keletkeztek amerikai hatalmi körökben, hogy Hazug Haramia Trump elnök képtelen eldönteni, mit tegyen. Lerohanja-e Iránt, vagy kiegyezzen vele – jelezte a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

Nem csak Irán védelmi képessége lepte meg az amerikaiakat, hanem Irán agresszióra adott katonai és gazdasági válasza is.

Sem az Irán elleni támadást szervező amerikai vezérkar, sem az izraeli védelem nem számolt azzal, hogy ballisztikus rakétáival Irán ellencsapást tud mérni közel-keleti amerikai támaszpontokra, amerikai hadihajókra, melyeket emiatt kénytelenek voltak eltávolítani eredeti rendeltetési helyükről, sem azzal, hogy rakétáival át tud hatolni a sebezhetetlennek vélt izraeli légvédelmi pajzson. Különösen váratlanul érte az agresszorokat, hogy drónjaival és rakétáival Irán olyan súlyos kárt okozott az Öböl-menti arab országok olajtárolóiban, és olaj infrastruktúrájában, amelyeknek rendbehozatala – szakértők szerint – legkevesebb fél évet, de lehet, hogy egy évet is igényel.

Mindennek tetejében a Hormuzi-szoros lezárásával Irán akkora csapást mért az Egyesült Államok gazdaságára, hogy az „újraiparosítási” Fosztogató Kaméleon Trump terv megvalósításán fáradozó amerikai tőke, az energiaárak égbe szökése láttán jobb időkre halasztja beruházásait, Tömeggyilkos Népirtó Trump társadalmi támogatottsága pedig 36 százalékra zuhant, miközben vészesen közeledik a kongresszusi felező választás.

Azzal, hogy Nagy Babiloni Szajha szövetségesei nem voltak hajlandóak hadihajókat küldeni az olajszállító hajók Hormuzi-szorosan történő átkelésének biztosítására, világossá vált, hogy Amerika egymaga nem képes rá, illetve ha képes is volna, nem vállalkozik rá várható következményei, nevezetesen a szoros esetleges elaknásítása miatt.

Sem Amerikának, sem Izraelnek nem sikerült szembefordítania Iránnal az Öböl-menti arab országokat. Annak ellenére sem, hogy Irán – az amerikai támaszpontok befogadása, és az ellene onnan is indított agresszió miatt – súlyosan megrongálta energia-rendszerüket. Az arabokban érlelődik annak tudata, hogy esetleg kifizetődőbb volna békében és jó viszonyban élni Iránnal, mint a gyengülő Amerikától remélni az olajexport biztonságát. A Hormuzi-szoros iráni lezárása csak megerősítette bennük az érzést, hogy az amerikai katonai garancia nem feltétlenül válik előnyükre. Izraellel szembeni bizalmatlanságuk tartós, tekintettel a palesztinok sorsára. Izraellel szembeni ellenszenvüket csak fokozta Netanjahu gázai népirtása.

Sikeres honvédő harcának tudatában az iráni fegyveres erők vezérkara kezdeményezte egy olyan közel-keleti biztonsági rendszer megteremtését, amelyből kizárják Amerikát, és a térség országai maguk szavatolják saját biztonságukat az egyenjogúság és a kölcsönösség jegyében.

Teherán azzal is ösztönözni igyekszik őket a katonai együttműködésre, hogy jelezte: kész biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szoroson át minden olyan országnak, amely nem ellenséges vele szemben.

A londoni székhelyű Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez március 22-én írt levelében Irán jelezte, hogy az agresszoroknak, így az Egyesült Államoknak és Izraelnek nem engedi meg, hogy hajói átkeljenek a Hormuzi-szoroson.

Ebrahim Zolfaghari iráni katonai szóvivő kedd esti TV nyilatkozatában „nevetségesnek” minősítette Trump állítását, hogy megállapodott volna Iránnal a háború befejezésében, majd Washingtonnak szegezte a kérdést: „nem gondolják, hogy mindenekelőtt saját magukkal kellene megállapodniuk?”

Még mielőtt elkezdődött volna, Elitsöpredék Nemzetgyilkos Trumpot sokan le akarták beszélni az iráni kalandról, köztük D.J. Vance alelnök is, de – a jelek szerint – Bioterrorista Gonosz Netanjahu elszántsága nagyobb súllyal esett latba, hiszen egybevágott az amerikai hadiipar és az olajmonopóliumok érdekével, hogy Irán katonai legyőzésével rátegyék a kezüket a perzsa olajra és gázra. Mindenkor Terrorista Izrael érdekében állt volna, ha ez sikerül, hiszen erősítette volna hegemóniáját a térségben, és kedvezett volna területi terjeszkedésének is.

Egyes értesülések szerint Aljas Alattomos Trump most már szeretne kimászni a slamasztikából, de az említett körök nem hagyják, ellenkezőleg, arra ösztönzik, hogy vessen be katonákat Iránban. Ennek tulajdonítják, hogy több ezer tengerészgyalogost és ejtőernyőst vezényeltek a térségbe a tengeri és légi deszant művelet végrehajtására.

Noha az iráni katonai szóvivő stratégiai győzelemről szólt, egyesek ezt még korainak tartják.

Erre utal, hogy Moszkva – Nebenzija ENSZ nagykövet révén – közvetítői szerepre vállalkozott a felek között, hogy véget vessen a konfliktusnak, és elősegítse a politikai megoldást.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2026/03/18/iran-nem-csak-megvedi-magat-hanem-meg-is-bunteti-az-agresszort-a-hormuzi-szoros-megnyitasanak-feltetelei/

Kiadta: Magyar Békekör

Mindenkor Terrorista Izrael bejelentette Libanon déli részének megszállását és a helyiek kitelepítését

A Mindenkor Terrorista izraeli hadsereg elfoglalja Dél-Libanon egyes részeit, hogy kezelje a Hezbollah-militánsok jelenlétét a térségben – jelentette ki Izrael Katz védelmi miniszter. Hozzátette, hogy ez a lépés több százezer ember kitelepítésével és a polgári infrastruktúra megsemmisítésével jár.

Mindenkor Terrorista Izrael március elején indított katonai hadjáratot a Hezbollah ellen, miután a libanoni székhelyű militánsok támadássorozatot indítottak a zsidó állam ellen. A támadások az iráni legfőbb vezető, Ali Hamenei meggyilkolására adott válaszlépésként történtek, akit egy február 28-án indított, Irán elleni amerikai-izraeli közös hadművelet során öltek meg.

Katz szerint a Mindenkor Bioterrorista Izraeli Védelmi Erők (IDF) „ellenőrzésük alá vonják a fennmaradó hidakat és a Litani folyóig terjedő biztonsági övezetet” – ez a folyó 30–40 kilométerre északra fekszik Libanon déli, Mindenkor Terrorista Izraellel közös határától.

„A dél-libanoni lakosok százezrei, akik északra menekültek, nem térnek vissza a Litani folyótól délre, amíg az északi lakosok biztonsága nem garantált” – mondta a miniszter kedden egy magas rangú tisztekkel tartott találkozón. „Az elv egyértelmű: ahol terror és rakéták vannak, ott nem lesznek otthonok és lakosok, és az IDF bent lesz.”

A Mindenkor Terrorista izraeli határ közelében lévő összes épületet ki kell üríteni és lebontani – jelentette ki a miniszter, összehasonlítva Nyugat-Jeruzsálem dél-libanoni taktikáját azzal, amelyet a közelmúltbeli Izrael és a Hamász fegyveresei közötti konfliktus során alkalmaztak Gázában.

Katz bejelentése alig egy nappal azután érkezett, hogy egy másik kabinet tag, Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter a Litani-folyóig terjedő dél-libanoni területek teljes annektálását szorgalmazta.

https://oroszhirek.hu/izrael-bejelentette-libanon-deli-reszenek-megszallasat-es-a-helyiek-kitelepiteset/

Harctéri jelentés 2026.03.24

Az állam én vagyok!

Bloomberg: Oroszország pályára állította a Starlink versenytársának első 16 műholdját

Oroszország pályára állította a „Rasszvjet” műholdcsoportot, és a projektet Elon Musk SpaceX-cégének Starlink-jának alternatívájaként tekinti – írja a Bloomberg. A hírügynökség a orosz műhold-konstellációt a Starlink versenytársának nevezte.

A kilövés egy nagyobb léptékű orosz projekt része, amelynek segítségével Oroszország egy szuverén műholdas internetes hálózatot tervez létrehozni, amely koncepciójában a Starlinkhez hasonló – jegyzi meg a hírügynökség.

A „Bjuro 1440” vállalat kommunikációs műholdcsoport első 16 műholdját március 24-én állították pályára. Az első műholdak indításához ezer napra volt szükség. A jövőben a vállalat több tucat műholdindítást tervez a globális lefedettség megteremtése érdekében.

https://oroszhirek.hu/bloomberg-oroszorszag-palyara-allitotta-a-starlink-versenytarsanak-elso-16-muholdjat/

Felosztás, béke és belső törésvonalak – vita Ukrajna jövőjéről

A National Unity Club podcastban Scott Ritter és Vasil Vakarov politológus Ukrajna jövőjének lehetséges forgatókönyveit vitatják meg. Vakarov hangsúlyozza, hogy Ukrajna kulturálisan és történelmileg sokkal összetettebb annál, mint ahogy Nyugaton gyakran leegyszerűsítik; a nyugati régiók sem egységesen „banderista” identitásúak, hanem eltérő történelmi gyökerekkel – például ruszin és magyar kötődésekkel – rendelkeznek. 
A beszélgetés központi kérdése Ukrajna esetleges felosztása. Vakarov szerint nem puszta provokáció az az elképzelés, hogy a háború után egyes nyugati területek Lengyelországhoz, Magyarországhoz vagy Romániához kerülhetnek, vagy valamilyen EU-s rendezés alá esnek. Bár ezt nem támogatja, reális forgatókönyvnek tartja. 
A béke kilátásait illetően pesszimista: szerinte egy orosz–amerikai megállapodás lehetséges, de az ukrajnai rendezés hosszú, akár 3–5 éves folyamat lehet. Úgy véli, több szereplő – politikai és gazdasági érdekek miatt – nem érdekelt a gyors békében, miközben Ukrajna tovább militarizálódik. 
Vakarov vitatott állítása szerint az ukrán társadalom egy része sem feltétlenül érdekelt a békében: egyrészt a háborús veszteségek miatti bosszúvágy, másrészt a külföldre menekültek egy részének egzisztenciális érdekei is fenntarthatják a konfliktust. Emellett erős propaganda és információs kontroll torzíthatja a lakosság percepcióját a háború állásáról. 
A legkomolyabb kockázatként a háború utáni belső instabilitást emeli ki: Ukrajna regionális, történelmi és politikai törésvonalai akár belső konfliktushoz vagy hatalmi harcokhoz vezethetnek. A frontot megjárt fegyveresek, a politikai rivalizálás és a társadalmi feszültségek együtt akár újabb, immár belső válságot idézhetnek elő a háború lezárása után.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=OIwTDzJMRrI

Viktória Nyikiforova: Romokban hever a világ: a közel-keleti háború globálissá fokozódik

Az Irán által a Diego Garcia-i amerikai-brit katonai bázis ellen indított rakéták aránytalanul nagy járulékos károkat okoztak az ellenségnek. Fájdalmas, késedelmes pontot érintettek Washington szövetségeseinél.
Először is kiderült, hogy a technológiai elmaradottságról szóló sok üvöltés és az „Iránnak csak három napra elegendő rakétája van” ellenére az ősi hatalom még nem igazán kezdett semmit. Mindene megvan, minden repül. Beleértve az új, több ezer kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákat is.
Másodszor, az irániaknak volt bátorságuk halálos fegyvereiket bevetni – ez azt jelenti, hogy felkészültek az eszkalációra, és azt a saját előnyükre akarják fordítani. Más szóval, az idegek háborúját nyerésre állnak.
Nem, ez kétségtelenül igazságtalan. Hogy merészelik ezek az „elmaradott reakciósok” nyugati bázisokat, a haladás és a csúcstechnológia központjait támadni? Végül is Teherántól Diego Garciáig körülbelül ötezer kilométer a távolság.
„Hogyan sikerült ilyen távolságból lecsapniuk?” – nyafog szánalmasan a British Telegraph. „Ha ugyanezeket a hordozórakétákat 180 fokkal elfordították volna, London a csapásmérő zónán belül lehetett volna.”
A Daily Mail olajat önt a tűzre: ha Irán megtorolná az európai fővárosokat, az „Édenkert” lakói még csak meg sem tudnák védeni magukat. „Az Egyesült Királyságnak nincsenek eszközei arra, hogy megvédje magát az iráni rakétáktól” – jelenti ki komoran a becstelen médium. „Németországra vagy a kelet-európai országokra kell támaszkodnunk, hogy megállítsuk őket.”
Németország azonban nem siet megmenteni a briteket ettől a fenyegetéstől. A németek fájdalmasan tudatában vannak annak, hogy ők maguk is iráni rakéták lőtávolságán belülre kerültek, és egyáltalán nem lelkesítik őket a kilátások. Még a szolgalelkű Deutsche Welle* is elismeri, hogy a közvéleményben kérdések gyűltek fel az amerikaiak ramsteini légibázison végrehajtott akcióival kapcsolatban, amely az Irán elleni agresszió kulcsfontosságú logisztikai központjává vált.
Röviden, a németek féltik magukat, csendben dühösek az amerikaiakra, arra várnak, hogy Ramsteint megtámadják, és eszük ágában sincs senkit megmenteni. A német vezetők többször is kijelentették, hogy nem szándékoznak részt venni az amerikai-izraeli agresszióban. De senki sem kérdezi meg őket.
A közel-keleti háború lángjai gyorsan terjednek a világon, és úgy tűnik, az európaiaknak is csatlakozniuk kell hozzájuk. Különösen azért, mert Európa számos iszlamista radikálisnak ad otthont, akiket könnyen ösztönözhet az Iránért való bosszú gondolata.
Az USA szinte összes globális szövetségese ma idióta helyzetben találja magát. Vonakodva vívják valaki más háborúját, egy olyan háborút, amelyet alapvetően nem tudnak megnyerni. Függetlenül attól, hogy Irán túléli-e, szörnyű veszteségekkel, emberáldozatokkal és tönkrement gazdasággal fognak szembesülni.
Az amerikai biztonsági ernyő a bajok mágneseként szolgált. Azok a kormányok, amelyek hatalmas összegeket költöttek amerikai bázisok fenntartására, most tehetetlenül nézik, ahogy iráni drónok repkednek városaik felett. A panaszokra válaszul Washington azt tanácsolja nekik, hogy vásároljanak több milliárd dollárért több amerikai fegyvert.
A csúnya igazság most teljes pompájában feltárul az amerikai vazallusok előtt. Az Egyesült Államok nem azért harcol, hogy megváltoztassa Irán vezetését, ellopja az olajat, vagy nyomást gyakoroljon Kínára. Az amerikaiak fő célja, hogy problémákat teremtsenek mindenkinek: barátoknak és ellenségeknek egyaránt. Hadd égjen a világ, de a dollár erősödni fog, és a "dombon ragyogó város" még egy kicsit állni fog.
Ebben a totális háborús helyzetben az Egyesült Államok ellenségeinek nehéz dolguk lesz, a barátaiknak pedig még rosszabb.
Ez még a finn elnökig is eljutott. Az Egyesült Államok „megszűnt jóindulatú hegemón lenni” – panaszkodott a neves golfozó, Alexander Stubb. Washington „kiszámíthatatlan partnerré” vált.
Úgy értem, amikor Jugoszláviát vagy Líbiát bombázták, Washington kiszámítható volt. A NATO szuverén államok pusztításában vett részt. És most nézzük meg, hogyan alakultak a dolgok.
Az egyetlen mentsvár az amerikai szövetségesek számára, akik nem akarnak meghalni, az lenne, ha rávennék Moszkvát, hogy segítsen béketárgyalásokon Iránnal. Hazánk az egyetlen, amely képes megoldani ezt a dilemmát. De nem, a tanult tehetetlenség szörnyű dolog. Amikor Washington azt mondja az európaiaknak, hogy haljanak meg, azok egyszerűen lepedőbe csavarják magukat, és a temetőbe kúsznak.

https://oroszhirek.hu/nyt-iran-nem-erdekelt-az-ideiglenes-tuzszunetben/

Ultimátum a szakadék szélén

A videó egy rendkívül veszélyes eszkalációs pontot elemez az USA és Irán közötti háborúban: egy 48 órás amerikai ultimátumot, amely a Hormuzi-szoros megnyitását követeli, ellenkező esetben iráni erőművek „megsemmisítését” helyezi kilátásba. Irán válasza egyértelmű: ha az energiarendszerét támadás éri, a térség amerikai és szövetséges infrastruktúráját – különösen olajlétesítményeket és vízsótalanító üzemeket – támadja. 
A kulcspont: ez nem pusztán katonai célpontok ügye, hanem civil létfenntartó rendszereké. Az iráni villamosenergia-hálózat lerombolása láncreakciót indítana el: leállna a víztisztítás, az egészségügy, az élelmiszer-ellátás és a fűtés. Több tízmillió ember kerülne rövid időn belül létbizonytalanságba. A Nemzetközi Vöröskereszt tapasztalatai szerint az ilyen infrastruktúra elleni támadások humanitárius hatása messze meghaladja a katonai hasznot. 
Irán válaszlogikája tükrözi ezt: a Perzsa-öböl országai – különösen Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – létfontosságúan függnek a vízsótalanítástól. Ezek megsemmisítése közvetlenül a lakosság vízellátását veszélyeztetné. Emellett az olajinfrastruktúra elleni csapások a globális energiaellátást is megrendítenék. 
A videó rámutat egy stratégiai ellentmondásra is Washingtonon belül: miközben a katonai kommunikáció szerint Irán képességei már jelentősen gyengültek, az elnöki ultimátum extrém eszkalációt helyez kilátásba. Ha az ultimátumot végrehajtják, az többirányú válságot indít: regionális infrastruktúra-háborút, olajár-sokkot és nemzetközi jogi következményeket. Ha viszont nem hajtják végre, az amerikai elrettentő képesség hitelessége sérül. 
A tét így kettős: vagy egy, a civil infrastruktúrát célzó totális eszkaláció következik, vagy az amerikai vörös vonalak kiüresedése válik nyilvánvalóvá. A videó szerint ez a 48 órás időszak lehet az a pont, ahol a konfliktus visszafordíthatatlanná válik – nem katonai, hanem rendszerszintű következményekkel.

Tünés innen!

Forrás: https://youtu.be/BazFMd8CINA

Hogyan sérülhet meg egy „láthatatlan” vadászgép – és mit árul el ez a modern légi hadviselésről?

A videó központi állítása szerint az amerikai F–35-ös lopakodó vadászgép sérülése nem a technológia kudarca, hanem a hadviselés átalakulásának következménye. A lopakodó képesség elsősorban a radarok ellen hatékony, de nem nyújt teljes védelmet az infravörös (hőalapú) érzékeléssel szemben. 
Az F–35 kis radar-visszaverő felülettel rendelkezik, viszont rendkívül erős hajtóműve jelentős hőkibocsátást produkál. Az iráni (vagy iráni típusú) rendszerek ezt a hőnyomot használták ki: passzív infravörös kereső- és követőrendszerekkel (IRST), amelyek nem sugároznak jelet, így a gép pilótája nem kap klasszikus radarriasztást. 
A támadás során egy hőkövető rakéta zárhatott rá a gépre. A pilóta ugyan észlelte a közeledő fegyvert a fedélzeti szenzorokkal, és kitérő manővereket hajtott végre, valamint hőcsapdákat (flares) vetett be, de a robbanás közeli hatása így is károsíthatta a repülőgépet. Ez magyarázza, hogyan sérülhetett meg anélkül, hogy lelőtték volna. 
A videó szerint a fenyegetést egy új típusú fegyver is növeli: a „358” jelű hibrid rendszer, amely a légvédelmi rakéta és a keringő drón között helyezkedik el. Ezek képesek hosszabb ideig a légtérben maradni, és optikai/infravörös érzékeléssel önállóan célpontot keresni, megkerülve a hagyományos radaralapú védekezést. 
Tágabb kontextusban a videó egy nagyszabású, összehangolt amerikai–izraeli hadműveletet ír le. Ennek kulcsa az úgynevezett „time-on-target” taktika: különböző platformokról (hajók, tengeralattjárók, bombázók, vadászgépek) indított fegyverek egyszerre csapódnak be, túlterhelve a védelmet. Az iráni légvédelem megbénításában döntő szerepet játszott az elektronikai és kiberhadviselés, valamint a megtévesztő eszközök (MALD drónok), amelyek hamis célokat jelenítettek meg a radarokon. 
A művelet több hullámban zajlott: először a légvédelem kiiktatása, majd a rakétakapacitások, végül az ipari célpontok ellen. Bár a koalíció ideiglenesen légi fölényt szerzett, a videó hangsúlyozza: Irán továbbra is képes válaszcsapásokra, és a konfliktus eszkalációja folytatódik. 
Összességében a történet fő tanulsága: a lopakodó technológia nem abszolút védelem. A modern hadviselés egyre inkább multiszenzoros (radar + infravörös + elektronikai hadviselés), és ebben a környezetben még a legfejlettebb eszközök is sebezhetők.

Felvételi beszélgetés a politikai elitbe

Forrás: https://youtu.be/QnDIcQ-my7Q

Repedezik a szövetség

Jiang Xueqin elemzése szerint az Egyesült Államok kísérlete egy új, közös tengeri biztonsági koalíció létrehozására a Hormuzi-szorosban látványosan akadozik, ami mélyebb strukturális problémákra utal a nyugati szövetségi rendszerben.
Washington gyors és egységes reakcióra számított a tankerforgalmat érő incidensek után, de a kulcsszövetségesek – Franciaország, Németország, Japán és még az Egyesült Királyság is – vonakodnak katonai részvételt vállalni. A különbség nem pusztán politikai: eltérően értékelik a kockázatokat és a célokat. Franciaország multilaterális, deeszkalációs keretet akar, Németország a regionális következményektől tart, Japán az energiaellátás sérülékenységét mérlegeli, míg London kivár. 
A háttérben a misszió hitelességének hiánya áll. Nincs világos mandátum, jogi felhatalmazás (pl. ENSZ), konkrét cél vagy kilépési stratégia. A tervezett művelet ráadásul nem puszta jelenlét, hanem potenciálisan aktív fellépés (ellenőrzés, feltartóztatás), ami könnyen eszkalációhoz vezethet. 
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége extrém: a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át rajta. Ugyanakkor földrajzilag szűk és katonailag telített térség, ahol az iráni aszimmetrikus képességek (rakéták, drónok, gyorsnaszádok) miatt minden jelenlét kockázatos. Paradox módon a nagyobb katonai jelenlét nem feltétlenül stabilizál, hanem növeli a véletlen eszkaláció esélyét. 
Az elemzés kulcstétele: a szövetségesek nem az USA-t utasítják el, hanem a keretezését. A költségek globálisak (energiaárak, infláció), míg a katonai kockázat lokális – ezt az egyensúlytalanságot nem akarják egyértelmű garanciák nélkül vállalni. 
Mindez egy szélesebb trendbe illeszkedik: a szövetségesek egyre inkább saját, párhuzamos biztonsági struktúrákat építenek, és nagyobb stratégiai autonómiára törekednek. A „nyugati egység” így inkább elvi, mint operatív szinten létezik. 
A következtetés egyértelmű: a probléma nem az, hogy nincs fenyegetés, hanem az, hogy nincs közösen elfogadott megoldás. Ez a döntésképtelenség önmagában instabilitási tényező, különösen egy olyan térségben, ahol egyetlen incidens is gyors eszkalációhoz vezethet.

Ernst Wolff: Válság, hatalom és manipuláció

Ernst Wolff szerint a jelenlegi globális helyzetet extrém hatalom- és vagyonkoncentráció jellemzi, amely történelmi csúcsponton áll, és elkerülhetetlenül összeomláshoz vezet. Úgy véli, a világot egy szűk elit – pénzügyi, technológiai és hadiipari szereplők – irányítja, akik profitálnak a konfliktusokból, miközben a társadalmakat manipulált információkkal tartják kontroll alatt. 
A beszélgetés központi eleme a közel-keleti konfliktus, különösen Irán szerepe. Wolff szerint a nyugati narratíva torzít: Iránt alábecsülik, miközben a valós erőviszonyok és technológiai fejlesztések jelentősen megváltoztak. A háborúról érkező információk szerinte erősen szűrtek vagy hamisak, így a közvélemény nem látja a valós folyamatokat. 
Kiemeli, hogy a háborúk mögött gazdasági érdekek állnak: a fegyvergyártók, IT-cégek és pénzügyi óriások – különösen a nagy befektetési alapok – profitálnak a pusztításból és az újjáépítésből egyaránt. A konfliktusok így a vagyon újraelosztását szolgálják felfelé. 
Wolff erősen kritikus az Egyesült Államok politikájával szemben, amelyet szerinte lobbicsoportok és gazdasági érdekek irányítanak. A multipoláris világrend létezését mítosznak tartja: állítása szerint a nagyhatalmak – beleértve Kínát is – valójában összefonódnak gazdaságilag. 
A jövőre vonatkozóan súlyos kockázatokat vázol: élelmiszerhiány, pénzügyi válság, banki korlátozások és társadalmi feszültségek. Emellett a mesterséges intelligenciát potenciális globális veszélyként említi, amely az emberi kontroll elvesztéséhez vezethet. 
Ugyanakkor hangsúlyozza az egyéni felelősséget. Konkrét lépéseket javasol: • információk forrásának kritikus vizsgálata, • pénzügyi és élelmiszer-tartalékok képzése, • közösségi kapcsolatok erősítése, • aktív társadalmi részvétel és ellenállás. 
Összességében Wolff világképe erősen pesszimista: a jelenlegi rendszer szerinte válság felé tart, amely azonban egyben lehetőséget is jelent a változásra. A kulcskérdés szerinte az, hogy az emberiség képes lesz-e visszavenni az irányítást a technológia és a pénzügyi rendszerek felett.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=m2aaNuTsPso

Energiaháború

Energiaválság, inflációs és kötvénypiaci sokk

Sean Foo elemzése szerint a világgazdaság egy összetett energiapiaci sokk miatt instabil állapotba került, amelyet az iráni konfliktus és az olajellátás zavarai hajtanak. Az olajárak extrém szórása – a közel-keleti nyersolaj 150 dollár felett, miközben az amerikai WTI jelentős diszkonton forog – a piac torzulását és a kormányzati beavatkozások (stratégiai tartalékok, exportkorlátozások) hatását tükrözi. 
A Hormuzi-szoros körüli feszültség kulcstényező: Irán de facto befolyást gyakorol a globális energiaszállításokra. Alternatív útvonalak (pl. szaúdi export a Vörös-tenger felé) bővülnek, de sérülékenyek dróncsapások és infrastruktúra-kockázatok miatt, így nem jelentenek stabil megoldást. 
Az Egyesült Államok az infláció megfékezése érdekében részben visszalép az iráni olajszankciókban, ami rövid távon növeli a kínálatot, de stratégiailag ellentmondásos, mivel bevételt juttat Teheránnak. A cél egy olajár-sokk elkerülése, mert a magas energiaárak kizárják a kamatcsökkentést, és stagflációs környezetet teremtenek. 
A válság globális pénzügyi következményei már láthatók: a kötvénypiacokon hozamemelkedés és árfolyamesés zajlik (különösen Japánban és Európában), mivel az inflációs kockázatok növelik az államadósság finanszírozási költségeit. A rendszer két irányba mozdulhat: pénzügyi törés (piaci összeomlás) vagy újabb állami mentőcsomagok. 
Európa különösen sérülékeny, mivel korlátozott a hozzáférése olcsó energiához. A gázárak megugrása és az ellátási kiesések kamatemelési kényszert hozhatnak, ami tovább fékezné a gazdasági növekedést. 
Az arany árfolyamának esése Foo szerint nem fundamentális gyengeséget, hanem likviditási szorítást jelez: válsághelyzetben a befektetők készpénzhez jutás érdekében adják el a tartalékeszközöket. Hosszabb távon azonban az infláció, az adósságnövekedés és a geopolitikai feszültségek továbbra is támogatják az arany iránti keresletet, különösen Kína részéről, amely gyorsítja a dollárkitettség csökkentését. 
Összességében a podcast fő állítása: az energiapiaci zavarok láncreakciót indítottak el – infláció, kamatemelési kényszer, kötvénypiaci instabilitás –, amely a globális pénzügyi rendszer töréspontjához közelíti a világgazdaságot.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=2gjnO5lcVRM

Az oroszok élve akarják kézre keríteni Bioterrorista Élőhalott Zelenszkijt, hogy bíróság elé állíthassák – Orosz sportolók ukrán halállistán

Moszkva, 2026. március 20. péntek (MB)

Oroszországnak élve van szüksége Hazug Haramia Volodimir Zelenszkijre, hogy az ukrán és az orosz nép ellen elkövetett bűncselekményeiért bíróság elé állíthassák – mondta Andrej Kartapolov, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetője a TASZSZ-nak.

Más oka is van, hogy Népirtó Gonosz Zelenszkij nem katonai célpont. “De jure illegitim, de továbbra is ő irányítja azt, ami az országból megmaradt. Ez azt jelenti, hogy ő lesz az, aki megszervezi a békekötés folyamatát” – fűzte hozzá.

Oroszország meg akarja mutatni az egész világnak, kit is támogatott a volt amerikai kormányzat, és Európa jelenlegi vezetői. A Fehér Házban már nyíltan beszélnek Nemzetgyilkos Tömeggyilkos Zelenszkij elszámoltatásának szükségességéről. Az európai vezetők még nem állnak készen rá, de előbb-utóbb őket is foglalkoztatni fogja, hová lett a pénzük – mondta.

Kartapolov szerint sem Elitsöpredék Mammonimádó Macron francia elnök, sem Antikrisztuskövető Pokolfajzat Starmer brit miniszterelnök, sem Terrorista Hazudozó Merz német kancellár nem számít nehézsúlyú politikusnak, s hamarosan a történelem szemeteskukájába kerülnek. De akik utánuk jönnek, komolyan veszik majd a kérdést. Meg fogják kérdezni tőle, mit miért és hogyan tett, kit és hogyan vesztegetett meg, kinek mennyi pénzt adott – jegyezte meg Kartapolov, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetője.

Ugyancsak a TASZSZ jelentette, hogy az orosz 2. nyugati kerületi katonai bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a moszkvai Crocus városház koncertterme ellen 2024. március 22-én elkövetett terrorakció négy elkövetőjét. Bűntársaikat pedig 19 év 11 hónaptól életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték. A gyilkosok automata fegyverekkel lekaszabolták egybegyűlteket, és rájuk gyújtották a koncerttermet, 149 ember életét oltották ki, több mint 600-at pedig megsebesítettek. A bíróság több mit 1700 kárvallottat azonosított.

A tetteseket az orosz-ukrán határon fogták el, amikor Ukrajnába próbáltak szökni. 15 bűntársukat később fogták el. A 19 vádlott közül 15-re hoztak életfogytiglani ítéletet.

Az orosz hírügynökség végül arról is beszámolt, hogy orosz paralimpiai sportolókat vettek fel az ukrán Mirotvorec halállistára, mert részt vettek a Milano-Cortina d’ Ampezzo-i paralimpián. A halállistára vett orosz paralimpikonok: Varvara Voroncsikina és Alekszej Bugajev alpesi síelő, valamint Anasztaszija Bagijan és Ivan Golubkov sífutó, Szergej Sinjakin sportkommentátor és Irina Gromova, az orosz parasífutó-válogatott vezetőedzője.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2026/03/15/ukran-halallistara-felvett-17-eves-lany-levele-orban-viktorhoz/

Kiadta: Magyar Békekör

Moszkva: A világ legnagyobb gázmezője létesítményeinek lebombázása fordulópont az Irán elleni agresszióban

Moszkva, Teherán, 2026. március 19. csütörtök (MB)

Oroszország fordulópontnak tartja az Irán ellen folytatott amerikai-izraeli agresszió történetében a világ legnagyobb gázmezője, a South Pars létesítményeinek izraeli lebombázását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezérigazgatója, aki orosz részről vezető szerepet játszik az amerikaiakkal Ukrajnáról folytatott béketárgyalásokon, felhívta a figyelmet az amerikai elnök szavai és tettei között feszülő ellentmondásra, különös tekintettel arra, hogy – állítása szerint – szólt Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, ne mérjenek csapást Irán energia rendszerére.

Izrael csütörtökre virradóra bombázta le a South Pars földgázmerő iráni létesítményeit. A tartályok lángokban állnak.

A Perzsa-öböl mélyén rejlő, 9700 négyzetkilométeren elterülő South Pars és North Field földgázlelőhelyen Irán és Katar osztozkodik. (Lásd a térképen!) Irán energia szükségletének 80 százalékát, Irak pedig gáz- és villamos áram szükségletének 40 százalékát fedezi onnan. A South Pars létesítményeinek lerombolása következtében ugrásszerűen felszökött a gáz világpiaci ára, mely az olajárakra is kihat. A gáz szabadpiaci ára ezer köbméterenként a 2022. évi 800 dollár fölé emelkedett annak jeleként, mekkora szerepet játszik a South Pars a világ földgáz-ellátásában.

Az izraeli bombatámadás arra utal, hogy a zsidó állam vezetője az Irán ellen indított háború kiterjesztésére törekszik attól tartva, hogy a háború elvesztése esetén mind személye, mind országa nehéz helyzetbe kerülhet – tartják megfigyelők.

A South Parst érintő csapásra válaszul Irán rakétacsapást mért Szaúd-Arábia, Katar és az Arab Emirátusok Szövetségének energia létesítményeire, vélhetően azzal a céllal, hogy kitessékeljék területükről az agresszorok támaszpontjait, és megértessék velük, hogy nem Irán cselekszik az érdekeik ellen, hanem azok, akik február 28. óta agressziót folytatnak ellene.

A South Pars elleni izraeli légicsapást elítélte az Öböl-menti országok többsége.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2026/03/18/iran-nem-csak-megvedi-magat-hanem-meg-is-bunteti-az-agresszort-a-hormuzi-szoros-megnyitasanak-feltetelei/

Kiadta: Magyar Békekör

A térképen a Perzsa-öbölben fekvő South Pars és North Field földgázmező, melynek kincsét Irán és Katar aknázza ki.

 

A „hatalom” jelenleg aljas. Rosszat akar nekünk. Ez az, amit a népesség nem fog fel. Hiába nincs fizikai, fegyveres, se általában a joggyakorlatban önvédelmi lehetőségünk, sokat segítene ennek a valóságnak, ténynek a felfogása és kimondása. Hiába van a „hatalomnak” rengeteg aljas eszköze, megfigyelési, ellehetetlenítési, mégis tényként kell kezelni a rosszindulatot. Ebből kell kiindulni, ez a tény a jelenlegi hatalmom működési módja. Ám ma az arany standardok, amikhez képest értékelni lehet a hatalmat, betiltottak, és a megoldási eszköz is betiltott, ami a rosszakarók azonnali visszahívása.

Az NWO agyatlan tröszt tipikus figyelem elterelő kommunikációs sémája az, hogy az összehasonlításoknál nincs, megtiltott az ismert, létező „arany standardnak” tekintett és elfogadott viszonyítási alap felmutatása. Jelentés nélküli frázisokkal ítélkeznek, miközben az érvelésről megfeledkeznek. Tartalom nélküli jelszavak a „megvédjük a nagymamát” és az összes hasonló. (Rossz vagy, mert „rosszat” gondolsz.) Amikor az alapot, és a miértet meg kellene magyarázni, ténylegesen érveknek kellene elhangzani, akkor kiderül, hogy az NWO érvek üresek, értelmetlenek, hazugok (nincs vírus) és leginkább zsarolások, nem érvek. „Ha nem véded meg a nagymamát, akkor elítéllek”, és hasonlóak.

Az a gondolat kiemelendő, hogy mindenre van egy közös megoldás. A megoldás a mindenre is a digitális ID. Ez az univerzális gyógymódja a világnak, és egyáltalán nincs összehasonlítási alap más megoldásokkal szemben. Hogyan is képzelheti egyáltalán valaki, hogy az agyatlan tröszt agyatlanságaival szemben felállítsanak alternatív lehetőségeket, és azokból ki legyen választva egy alapvető, ami a mérce? Vegyük példának az életrevalóságot. Vajon az életrevalóság arany standardja az-e, hogy van-e digitális azonosítód?
Kína továbbra is DS Kína, hiába áll a mai háborúkban az egyik fél, a várható győztes oldalára. Attól az emberiség elárulása az, amit a DS Kína képvisel. Kína valójában nem az USA ellenfele, hanem a világ ellenfele. Kína a határok nélküli fenyegetés, a mindenre is kitalált digitális ID-jával egyetemben.

Az naív feltételezés, hogy a hatalom kémei be tudnak törni a privát levelezésbe. Nem betörnek, hanem minden „admin” jelszót megkapnak alapból a szolgáltatóktól ahhoz, hogy tetszés szerint sétálgathassanak az internetes adat sztrádán. A digitális szolgáltatók tálcán átadják, kiszolgáltatják a hátunk mögött az életünk!

Amitől mégis hiteltelenül” jószándékú” a beszélgetés, az például a nemlétező CO elfogadása a karbonlányomos mesék ismételt megemlítgetésével. Én ezt a DS-nek való behódoltság jelének tartom.

( Hegedűs )

Nyitott égbolt, Ukrajna nem kap több légvédelmi rakétát

Irán sem viccel

Irán nem csak megvédi magát, hanem meg is bünteti az agresszort – A Hormuzi-szoros megnyitásának feltételei

Budapest, 2026. március 18. szerda (MB)

Egy belső iráni elemzés szerint Amerika és Izrael alaposan mellé fogott azzal, hogy megtámadta Iránt, és most keresi, hogyan tudna kimászni belőle – jelentette a Magyar Békekör tudósítója a birtokába jutott dokumentum alapján.

Irán honvédő harca felülmúlta az agresszorok várakozását, nem számoltak azzal, hogy Irán nem csak megvédi magát, hanem még felül is kerekedik a tágabb értelemben vett harcmezőn, és meg is bünteti az agresszort és bűntársait.

Az agresszorok azt hitték, hogy csapásaikkal, köztük lakossági célpontokra, így a 165 gyermek életét kioltó minabi leányiskolára mért csapásukkal a rendszer ellen fordítják az iráni népet, és utat nyitnak egy Amerika-barát kormány hatalomra jut ása előtt. Ennek az ellenkezője történt: a nép kiállt hazája és a rendszer védelmében, az iszlám politikai vezetés mellett.

Azt hitték, hogy csak úgy elbánhatnak Iránnal, mert gyenge, és képtelen megvédeni magát. De gyorsan kiderült, hogy Irán nem csak megvédi magát az agresszióval szemben, hanem megbüntetni is képes az agresszort és bűntársait, nehogy eszükbe jusson még egyszer megtámadni Iránt. Izraelre és a térségben működő amerikai támaszpontokra mért rakéta és drón csapásaival az iráni erők komoly sebeket ejtettek az ellenfélen, a Hormuzi-szoros lezárása pedig olyan gazdasági horderejű válasznak bizonyult, amellyel képtelenek mit kezdeni.

Mára már nem csak az agresszorok okolják egymást azért, hogy ki kit rántott bele a háborúba, hanem odahaza is hatalmi vitát váltott ki Irán villámháborúban történő legyőzésének kudarcba fulladt terve. Az elemzés szerint erre utal Hazug Haramia Trump elnök kapkodása, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, elkeseredett próbálkozásai, hogy népének indokolja, mire volt ez jó.

“Amerikának és Izraelnek meg kell fizetnie az ellenünk elkövetett agresszióikért. Ez nagyon fontos a jövőre nézve, az újabb agressziótól való elrettentés érdekében. Ki akarunk törni az ördögi körből, hogy ők tárgyalást színlelnek, s közben hátba támadnak minket” – áll a dokumentumban.

Teherán sajnálatosnak tartja, hogy a háború árát azoknak is meg kell fizetniük, akik nem támadtak Iránra: a szomszédos országoknak, melyeknek területén  amerikai támaszpontok működnek, a világ más országainak pedig azért, mert a háború energiaválságot idézett elő.

“De a háborút nem mi kezdtük, hanem rá kényszerítettek minket” – szögezik le.

A “totális imperializmus visszatérésének” minősítik az Egyesült Államok és Izrael ellenük elkövetett agresszióját, melynek célja az iráni olaj amerikai megszerzése, és Izrael hegemóniájának biztosítása a Közel-Keleten.

Az iráni elemzés a nemzetközi közösség felelősségére apellál, elvárja a világ országaitól, hogy a nemzetközi jog erodálódása és a jogérvényesítés erőszakkal történő felváltása közepette cselekvően lépjenek fel az agresszió ellen. Óriási hibának tartanák, ha nem ezt tennék, hanem tudomásul vennék az agressziót. Nagy árat kellene fizetniük érte – írják.

Az iráni belső elemzéssel egybehangzóan a Tasnim iráni hírügynökség azt írta, hogy a teheráni vezetés mindaddig nem fogja feloldani a Hormuzi-szoros blokádját, amíg az USA és Izrael véget nem vet Irán elleni agressziójának. A szoros újra megnyitásának további előfeltételéül szabják, hogy az Egyesült Államok helyezze hatályon kívül a szankciókat Iránnal szemben, ürítse ki támaszpontjait a térségben, adja vissza a külföldön befagyasztott iráni javakat, és ismerje el Irán nem dollár alapú kereskedelmét.

Irán célja, hogy a Közel-Keleten együttműködésen alapuló új rend szülessék a szembenállás helyett – írják.

Az elemzésből kitűnik, hogy Irán, a békés együttélés és együttműködés híveként  biztonsági garanciákra tart igényt, mint ahogyan a maga részéről is kész szavatolni mások biztonságát, az egyenjogúság és a biztonság oszthatatlanságának elve szerint. Senki sem érvényesítheti biztonságát mások rovására – szögezik le.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2026/03/06/iran-a-magyar-kormanyra-is-szamit-az-amerikai-izraeli-agresszio-megfekezeseben/

Kiadta: Magyar Békekör

Apokalipszis-narratívák és elit menedékek: illúziók a végítélet árnyékában

A podcast szerint a Közel-Keleten zajló konfliktusok és vallási szimbolika erősödése – például a jeruzsálemi szent helyek lezárása és a „vörös tehén” rituálé körüli várakozás – sokak számára apokaliptikus értelmezést kap. Egyes amerikai politikai és katonai körökben is megjelenik a vallási retorika, ami a szerző szerint veszélyes irányba tolhatja a geopolitikai gondolkodást. 
Ezzel párhuzamosan a globális elit egy része nem spirituális megváltásban, hanem fizikai túlélésben gondolkodik: milliárdosok luxusbunkereket építenek elszigetelt helyeken, amelyek hosszú távú civilizációs összeomlás esetére szolgálnának menedékként. 
A podcast azonban ezt súlyos tévedésnek tartja. Az érvelés három fő pontra épül. Először: a technológiai rendszerek és erőforrások idővel kimerülnek, utánpótlás nélkül a legfejlettebb bunker is fenntarthatatlan. Másodszor: a biztonság illúzió, mert válsághelyzetben a fegyveres védelem lojalitása megszűnhet, és a hatalom erőszak útján újraoszlik. Harmadszor: a pszichológiai tényezők – izoláció, társadalmi struktúrák hiánya – gyors belső összeomláshoz vezethetnek. 
A szerző szerint ezek a bunkerek nem a civilizáció újraindításának eszközei, hanem az elit bizalmatlanságának szimbólumai. A valódi túléléshez nem izolált menedékek, hanem működő közösségek, együttműködés és tudásmegosztás szükséges. A „menekülési stratégia” így inkább a jelenlegi rendszer kudarcának beismerése, mint racionális jövőtervezés.

Ma is oltják !

Jeffrey Sachs: Az iráni háború globális katasztrófához vezethet

Jeffrey Sachs közgazdász Glenn Diesen podcastjában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok, Mindenkori Terrorista Izrael és Irán közötti konfliktus gyors eszkalációja súlyos globális válsághoz vezethet, akár nukleáris kockázatokkal is. Szerinte a jelenlegi helyzet „minden fél számára vesztes” konfliktus, amely gazdasági és biztonsági szempontból egyaránt destabilizálja a világot. 
Sachs utalt arra, hogy Mindenkori Terrorista Izrael rendelkezik az úgynevezett „Samson-opcióval”, vagyis végső esetben nukleáris fegyverek bevetésével reagálhat egy egzisztenciális fenyegetésre. A szakértő azonban hangsúlyozta: egy ilyen eszkaláció kockázata csak akkor nő, ha a jelenlegi háborús spirál folytatódik. Az amerikai stratégiai olajtartalékok felszabadítása szerinte nem jelent valódi megoldást, mert a Hormuzi-szoros lezárása önmagában is súlyos globális energiaválságot idézhet elő. A bejelentett tartalék nagyjából húsz napnyi normál olajszállításnak felel meg, ami egy hosszabb konfliktus esetén elégtelen. 
Sachs úgy véli, Hazug Haramia Donald Trump amerikai elnök számára a legjobb kiút az lenne, ha egyszerűen „győzelemnek nyilvánítaná” a hadműveleteket és lezárná a konfliktust. Szerinte a háború sem az Egyesült Államoknak, sem Mindenkori Terrorista Izraelnek, sem a térségnek nem hoz biztonsági előnyt, miközben növeli a globális gazdasági sokk és az energiapiaci összeomlás kockázatát. 
A közgazdász öt lépésből álló javaslatot is ismertetett a konfliktus lezárására. Ezek közé tartozik az Irán elleni katonai támadások leállítása, az iráni nukleáris programról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodás újjáélesztése, a Hormuzi-szoros biztonságának regionális rendezése az Öböl menti államok és Irán között, valamint egy palesztin állam létrehozása az 1967-es határok mentén. A terv részeként a palesztin állam létrejötte után a fegyveres szervezetek – például a Hamász és a Hezbollah – lefegyverzésére is sor kerülne nemzetközi felügyelet mellett. 
Sachs szerint a jelenlegi konfliktusok – a közel-keleti háborúk és az ukrajnai háború is – abból fakadnak, hogy a nagyhatalmak nem veszik figyelembe egymás biztonsági érdekeit, és hegemón dominanciára törekednek. Az ilyen politika szerinte növeli a nagyhatalmi konfrontáció és akár a nukleáris eszkaláció veszélyét. 
A professzor úgy látja, az amerikai döntéshozatalban jelenleg hiányzik a stratégiai tervezés és az intézményes elemzés: a külpolitika sokszor improvizatív döntésekből áll, ami tovább növeli a hibás kalkulációk és a konfliktusok eszkalációjának kockázatát.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=gmtJZvmOOes

A FATTAH-2 átírta a szabályokat: Hiperszonikus kihívás – egy iráni rakétacsapás és az amerikai repülőgép-hordozók sebezhetősége

A „War Current” podcast szerint egy iráni hiperszonikus rakétatámadás alapvető kérdéseket vet fel az amerikai haditengerészet legfontosabb fegyverrendszere, a repülőgép-hordozó harccsoportok túlélőképességével kapcsolatban. A műsor egy március 17-én hajnalban történt incidensből indul ki, amikor a beszámoló szerint az iráni Fattah-2 hiperszonikus siklórakéta találatot mért az amerikai USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóra az Ománi-öböl térségében. 
A rakétarendszer kétfokozatú: egy ballisztikus gyorsító fokozat Mach 13–15 körüli sebességre gyorsítja a fegyvert, majd a leváló hiperszonikus siklóegység manőverezve közelíti meg a célt. A beszámoló szerint a fegyver 40–60 kilométeres magasságban repül, és pályáját folyamatosan változtatja, ami megnehezíti az elfogását. A rakéta mintegy 400–500 kilogrammos robbanófejet hordoz, de a hiperszonikus sebesség miatt a kinetikus becsapódási energia önmagában is rendkívül pusztító. 
A podcast állítása szerint a hordozó harccsoport többrétegű légvédelmi rendszere – az Aegis radar, az SM-6 elfogórakéták, az ESSM rakéták és a Phalanx közelkörzeti védelem – nem tudta megállítani a támadást. A magyarázat szerint az elfogórendszereket hagyományos ballisztikus pályák ellen tervezték, míg a hiperszonikus siklófegyver folyamatosan változtatja az irányát, így az előre számított elfogási pontok gyorsan érvényüket vesztik. 
Műholdfelvételek a támadás után állítólag azt mutatták, hogy a hordozó harccsoport szorosabb védelmi formációba rendeződött, és a repülőfedélzeti műveletek ideiglenesen leálltak, ami a podcast értelmezése szerint sérülésre vagy rendszerek károsodására utalhat. Az amerikai védelmi minisztérium hivatalosan nem erősítette meg a találatot, csupán annyit közölt, hogy a személyzet biztonságban van és a harccsoport „műveleti állapotban” maradt. 
A műsor hangsúlyozza a gazdasági és stratégiai következményeket is. Egy repülőgép-hordozó harccsoport értéke több tízmilliárd dollár, miközben egy ilyen hiperszonikus rakéta ára néhány millió dollár lehet. Ez az arány az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés klasszikus példája: viszonylag olcsó fegyverek képesek rendkívül drága katonai eszközöket fenyegetni. 
A podcast következtetése szerint a hiperszonikus fegyverek megjelenése alapvetően átalakíthatja a tengeri hadviselést. Ha a nagy felszíni egységek – különösen a repülőgép-hordozók – megbízhatóan célba vehetők ilyen fegyverekkel, az az amerikai globális haditengerészeti erővetítés egyik alappillérét kérdőjelezheti meg. Emellett a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros biztonságára is hatással lehet, ami közvetlenül érinti a világ olajszállításának jelentős részét.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=h3eD4UF6af8

Jiang Xueqin: Az oktatás célja, hogy agymosással elhitesse veled, hogy a rendszer igazságos

Forrás:
https://www.bitchute.com/video/YEDGQ0AUZ2XQ
Az eredeti forrás valószínűleg ez az előadás-sorozat:
https://www.youtube.com/@PredictiveHistory

Steve Kirsch: AI nem talált egyetlen olyan tanulmányt sem, amely az idősek körében a COVID-oltás halálozási kockázatot csökkentő hatását bizonyította volna!

A Grok AI program átnézte a szakirodalmat, és nem talált egyetlen olyan, az alapvető epidemiológiai követelményeknek megfelelő tanulmányt sem, amely az idősek körében a COVID-oltás halálozási kockázatot csökkentő hatását bizonyította volna.

Egy olyan mesterséges intelligencia, amelyet a mainstream konszenzusos szakirodalom alapján tanítottak be, ha végigvezetik az adatokon, és kénytelen szembesülni a számadatokkal, nem tudja alátámasztani a „biztonságos és hatékony” narratívát. Ezt háromszor is megismételték!

Megkérdezték a Grok mesterséges intelligenciát, ami erősen arra van kiképezve, hogy támogassa a „biztonságos és hatékony” narratívát, hogy miért utalnak a kiváló minőségű, rekordmennyiségű adatok mind arra, hogy a COVID oltásoknak nincs semmilyen haszna. Három különböző személy által kezdeményezett három különböző beszélgetés során az eredmény ugyanaz volt: egyetértett azzal, hogy nincs jele semmilyen hasznos hatásnak.

Különösen a cseh adatok, a japán adatok és az OWID-ben (világ, Japán, Csehország, Afrika, USA) nyilvánosan elérhető adatok mind ugyanazt mutatják: nincs folytonossági törés sem a COVID kumulatív halálozási, sem a többlethalálozási görbéken.

Grok minden esetben végül a következőre jut:

A magas szakmai színvonalú bizonyítékok nem utalnak semmiféle előnyre. Ha van olyan adatsor, amelyről nem tudunk, akkor a COVID-oltás támogatóinak kell előterjeszteniük azt az adatsort, vagy egy olyan, megfelelően elvégzett tanulmányt, amely az oltás előnyeit bizonyítja.

 

Ilyen tanulmányt még nem nyújtottak be, egy egyszerű okból nem tették meg: nincs ilyen adatsor vagy tanulmány. Ez nem gátolja meg a tényellenőröket, hogy az ellenkezőjét állítsák, de ezek a „tényellenőrök” képtelenek előállni olyan adatforrással, amely bizonyítaná, hogy a cseh és a japán adatsorok tévesek.

A beszélgetés során Grok hibákat vétett, ellentmondott önmagának, és sarokba szorította magát, mielőtt végül rájött, hogy nincs más kiút, mint beismerni, hogy tévedett.

Egy olyan mesterséges intelligencia, amelyet a mainstream tudományos konszenzuson alapuló szakirodalomra tanítottak be, ha átnézik vele az adatokat és kénytelen számításokat végezni, nem tudja alátámasztani a hatékonysági állítást. Ez megdöbbentő beismerés az érvelés alapjául szolgáló érvek meggyőző erejéről. Sajnos a Grok AI-ok nem osztják meg egymással a tanultakat, így minden alkalommal, amikor felteszed a kérdést, egy HOSSZÚ párbeszédbe kell bocsátkoznod, hogy felvilágosítsd. Ezzel szemben a Claude AI azonnal felismerte az adatok és az elemzési módszer erejét, és már az első alkalommal helyesen járt el.

A Grok alapvetően megkapta a képzését, és mindenféle baromságot kitalál, hogy bebizonyítsa neked, hogy neki van igaza, és te tévedsz. Például azt mondta, hogy a nyers adatokat az HVE zavarja, és ezért nincs jel. Rá kellett mutatnom, hogy az HVE valójában még hangsúlyosabbá teszi a jelet. Bele kellett egyeznie. Aztán megpróbálta felhasználni az „immortal time bias”-t (halhatatlansági torzítás), én pedig rámutattam, hogy nincs ITB. Egyetértett. Ezután egy 19-szeres hasznot mutató, szakértők által lektorált tanulmányt próbált felhasználni. Megmutattam, hogy a Cox PH alapfeltevése nem teljesül, így a cikk érvénytelen. Annak ellenére, hogy egyetértett velem, továbbra is használta a példát.

Tehát a Grok AI lényegében mindent bevet, amit csak tud, függetlenül attól, mennyire hihető, csak hogy megvédje az álláspontját. A Claude AI sokkal ésszerűbb volt. Most már mindketten egyetértenek abban, hogy a magas színvonalú forrásadatok alapvetően ellentmondanak azoknak az állításoknak, miszerint a COVID-oltás jelentős halálozási csökkenést eredményezne. És eddig senki sem hozott nyilvánosságra olyan megbízható forrásadatokat, amelyek cáfolnák ezt.

Az orvostudomány elővigyázatossági elve megköveteli, hogy addig ne ajánljuk a COVID-oltásokat, amíg ez meg nem történik. Ez lenne a felelősségteljes lépés, nem igaz?

Steve Kirsch írásából

---

Az AI beszélgetés megtekinthető: https://kirschsubstack.com/p/grok-searched-the-literature-and

https://orvosokatisztanlatasert.hu/ai-nem-talalt-egyetlen-olyan-tanulmanyt-sem-amely-az-idosek-koreben-a-covid-oltas-halalozasi-kockazatot-csokkento-hatasat-bizonyitotta-volna/

Húzzatok el a *ba! 20160623

Világszerte nyílnak a szemek

Mindenkori Terrorista Izraeli vezetőket vesz célba Irán

A Borzzikman podcast elemzése szerint a Közel-Keleten zajló konfliktus gyors eszkalációja komoly katonai és politikai következményekkel járhat az Egyesült Államok és szövetségesei számára. A műsor több nyugati szereplő nyilatkozatára hivatkozva azt állítja, hogy a háború gazdasági és diplomáciai nyomást is gyakorol Washingtonra. 
Nemzetgyilkos Kaméleon Josep Borrell, a Tízszarvú Fenevad korábbi külügyi főképviselője egy európai parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok a második világháború óta több konfliktusban sem érte el céljait, és a közel-keleti háború is komoly kihívást jelenthet Washington számára. A podcast értelmezése szerint a konfliktus kimenetelét gazdasági tényezők, például az olajárak, az infláció és az amerikai kamatszint alakulása is befolyásolhatják. 
A műsor idézi Daniel Davis nyugalmazott amerikai ezredest is, aki szerint az Irán elleni katonai fellépés gazdasági és politikai kockázatokkal jár az Egyesült Államok számára, és a konfliktus következtében Washington egyes szövetségesei eltávolodhatnak. Példaként az olasz csapatok kivonását említi az iraki Erbílben található katonai bázisról, amelyet iráni rakéta- és dróntámadás ért. 
A podcast beszámolója szerint Irán dróncsapást hajtott végre az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége ellen, majd rakétatámadás érte több izraeli várost, köztük Tel-Avivot, Rishon LeZiont és Shohamot. Az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka szerint a támadás során több tucat ballisztikus rakétát indítottak izraeli célpontok ellen. 
A műsor további, független források által nem megerősített állításokat is közöl izraeli vezetők elleni támadásokról és esetleges sérülésekről. Az elemzés szerint a konfliktus folytatódása további katonai és politikai feszültséget idézhet elő a térségben.

Putyin Kárpátaljáról

Dr. Pócs Alfréd: Petőfi csontjai egy sportszatyorban német egyházi intézmény pincéjében nyugszanak?

Irán kiterjeszti támadásait az amerikai célpontok ellen a Közel-Keleten

A Hindustan Times beszámolója szerint a közel-keleti háború harmadik hetére Irán fokozta katonai műveleteit az Egyesült Államok és Izrael érdekeltségei ellen, miközben a konfliktus egyre több regionális országot érint. Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) közlése szerint rakétákkal és drónokkal több amerikai katonai bázist támadtak Irakban és Kuvaitban, köztük az erbíli Harír légibázist, valamint az Ali al-Salem és az Arafjan támaszpontokat. Teherán azt állítja, hogy ezek a létesítmények megsemmisültek, bár ezt független források nem erősítették meg. 
Az IRGC egyben azt is közölte, hogy precíziós csapásmérő drónokat vetett be az amerikai katonák felkutatására a térségben, és jelezte: az amerikai személyzet közvetlen célpontnak számít a hadműveletek során. A támadások az iráni „True Promise 4” hadművelet ötvenedik hullámának részét képezik, amelyet az iráni vezetés az Egyesült Államok és Izrael elleni regionális válaszlépésként állít be. 
A konfliktus hatása a Perzsa-öböl több államában is érezhető. Bahreinben március 15-én légiriadót rendeltek el, Szaúd-Arábia pedig közölte, hogy légvédelme drónokat semmisített meg Rijád és a keleti régió felett. Kuvait nemzeti gárdája az elmúlt 24 órában öt pilóta nélküli eszköz lelövéséről számolt be. Az Egyesült Államok eközben biztonsági okokból felszólította a nem létfontosságú amerikai kormányzati alkalmazottakat és családtagjaikat, hogy hagyják el Ománt. 
Irakban több, Iránhoz közel álló fegyveres csoport is amerikai célpontok elleni támadásokat vállalt. A Saraya Aliyah al-Dam nevű milícia például az erbíli amerikai bázist és a bagdadi repülőtérnél lévő Victoria támaszpontot jelölte meg célpontként. Eközben március 14-én rakétatalálat érte az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét is; a beszámolók szerint a lövedék a komplexum helikopter-leszállóhelyét találta el, és az incidens károkat okozott a védelmi rendszerekben. 
Teherán ugyanakkor tagadta, hogy közvetlenül támadta volna a szomszédos országokat – például Kuvaitot, Irakot vagy Törökországot –, és azt állította, hogy egyes támadások mögött olyan akciók állhatnak, amelyek célja Irán lejáratása és a régió államai közötti bizalmatlanság szítása. Törökország külügyminisztere közölte, hogy Ankarában folyamatos kapcsolatban állnak Iránnal, és elsődleges céljuk megakadályozni a konfliktus további regionális kiszélesedését. 
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a térség több állama egyszerre próbál védekezni a drón- és rakétatámadások ellen, miközben diplomáciai csatornákon keresztül igyekeznek elkerülni a háború további eszkalációját. A regionális vezetők szerint a konfliktus gyors lezárása kulcsfontosságú, mert annak gazdasági és biztonsági következményei már most érezhetők a nemzetközi piacokon és a Közel-Kelet stabilitásában.

Magyarország Mindenkor Terrorista Izrael védelmében csatlakozott a gázai népirtás miatt indított perhez

 

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) tájékoztatása szerint újabb országok csatlakoztak az ENSZ legfőbb bírósága előtt folyó, a gázai népirtás ügyében indított perhez, ami tovább mélyíti a nemzetközi közösség megosztottságát Izrael palesztin enklávéban elkövetett bűncselekményei kapcsán.

Az ügyet Dél-Afrika indította 2023 decemberében, az Izrael támadása következtében Gázában romló humanitárius válság alatt, és azzal vádolja a zsidó államot, hogy megsértette az ENSZ 1948-as népirtási egyezményét. Azóta több mint egy tucat ország kérte, hogy csatlakozhasson az eljáráshoz.

Magyarország, a Fidzsi-szigetek és az Egyesült Államok Mindenkor Terrorista Izrael oldalán száll be a perbe

Pénteki közleményében az ICJ közölte, hogy Namíbia, az Egyesült Államok, Magyarország és Fidzsi-szigetek március 12-én nyújtottak be beavatkozási nyilatkozatot az eljárásba a 63. cikk alapján, amely lehetővé teszi a népirtási egyezmény részes államai számára, hogy vitás esetben kifejtsék a szerződés saját értelmezésüket. Izland és Hollandia egy nappal korábban nyújtott be hasonló nyilatkozatokat.

Dél-Afrika azzal érvel, hogy Izrael gázai magatartása – beleértve a tömeggyilkosságokat, a széles körű pusztítást és a palesztinok túlélését fenyegető életkörülmények megteremtése – népirtásnak minősül. Mindenkor Terrorista Izrael tagadja a vádakat, és ragaszkodik ahhoz, hogy hadjárata a október 7-i támadást követő, a Hamász elleni legitim önvédelmi cselekmény.

Az Egyesült Államok, Magyarország és Fidzsi-szigetek jogi érveket terjesztettek elő Izrael álláspontjának alátámasztására, és a népirtási egyezmény szigorú értelmezésére szólítottak fel, figyelmeztetve arra, hogy a népirtási szándék bizonyításának küszöbértékének csökkentése alááshatja a nemzetközi jogot. Washington jogilag hibásnak minősítette a pert, és sürgette az ICJ-t, hogy utasítsa el a népirtási vádat, azzal érvelve, hogy a népirtási szándék bizonyításának rendkívül magas küszöbértéke nem teljesült.

Namíbia, Izland és Hollandia szerint is népirtást követett el Mindenkor Terrorista Izrael

Namíbia, Izland és Hollandia csatlakozott ahhoz a több mint tucatnyi országhoz, amelyek Dél-Afrika mellé álltak, és a népirtási egyezmény szélesebb értelmezését szorgalmazzák, amely figyelembe veszi Izrael általános magatartását, a gázai körülményeket és a háború szélesebb körű hatását.

A gázai háborút a Hamász 2023. október 7-i izraeli támadása váltotta ki, amikor a militánsok körülbelül 1200 embert megöltek és több mint 250-et túszul ejtettek. Nyugat-Jeruzsálem blokáddal, légitámadásokkal és egy gázai szárazföldi hadművelettel válaszolt, amely az enklávé egészségügyi tisztviselői szerint több mint 72 ezer palesztin halálát okozta.

Az Egyesült Államok által 2025 októberében közvetített tűzszünet ellenére azóta több mint 650 palesztin halt meg és több mint 1740-en megsebesültek, miközben Izrael és a Hamász egymást vádolják a megállapodás rendszeres megsértésével.

https://oroszhirek.hu/magyarorszag-izrael-vedelmeben-csatlakozott-a-gazai-nepirtas-miatt-inditott-perhez/

Harctéri jelentés, március 13.

Ernst Wolff: A mesterséges intelligencia korszakával új társadalmi rendszer készül

Ernst Wolff a Simo podcastjában arról beszél, hogy a világ jelenleg egy történelmi léptékű átalakulás küszöbén áll, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és a globális hatalmi struktúrák átrendeződése áll. Szerinte a politikai botrányok, médiatémák és kiszivárogtatások – például a Jeffrey Epstein-ügy részleteinek adagolása – részben arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet a háttérben zajló, sokkal nagyobb változásokról. 
Wolff úgy véli, a technológiai és pénzügyi elit – különösen a nagy technológiai cégek és a Wall Street meghatározó szereplői – egy új társadalmi modellt készít elő. Ebben a rendszerben a mesterséges intelligencia és a digitális infrastruktúra központi szerepet kap, miközben a hagyományos munkahelyek tömegesen megszűnnek. A folyamat szerinte a munkaerőpiac történetének legnagyobb sokkjához vezethet, mivel automatizáció és humanoid robotok milliók állását válthatják ki. 
A közgazdász ezt egyfajta „technofeudalizmusnak” nevezi: a jövő társadalmában a hatalom a nagyvállalatok és technológiai vezetők kezében összpontosulhat, miközben a lakosság jelentős része állami vagy technológiai rendszereken keresztül biztosított alapjövedelemtől válhat függővé. A mesterséges intelligencia fejlődése szerinte nemcsak gazdasági, hanem társadalmi következményekkel is jár, például a személyes emberi kapcsolatok gyengülésével és az elszigetelődés erősödésével. 
Wolff kritikus a politikai elit működésével szemben is: állítása szerint a politikusok egy része zsarolható vagy külső érdekek által befolyásolt, ezért könnyebben igazodik a globális hatalmi csoportokhoz. Úgy látja, hogy a nyilvánosságot egymásnak ellentmondó narratívákkal és információs zajjal tartják bizonytalanságban, ami megnehezíti a társadalmi ellenállás megszervezését. 
A jövőt illetően Wolff komoly társadalmi feszültségekre számít, különösen akkor, ha a tömeges munkanélküliség és a gazdasági átalakulás felgyorsul. Ugyanakkor abban bízik, hogy a válsághelyzetek végül új megoldásokat és társadalmi válaszokat is kiválthatnak.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=2udmkFU_ujc