Az Antikrisztus által vezényelt Világgazdasági Fórum őrült tervei

 Az Antikrisztus által vezényelt Világgazdasági Fórum őrült tervei?

Íme egy rövid lista néhány céljukról, amelyeket nyíltan megvitatnak saját hivatalos weboldalaikon, valamint videóikban, könyveikben és konferenciáikban. Minden online kutatás számtalan forrást tár fel mindezekre.

VAKCINA ALAPÚ TÁRSADALOM
Tegye a folyamatos védőoltásokat a társadalomban való részvétel feltételévé, vakcinaútlevelekkel és digitális igazolványokkal. A banki szolgáltatások, az internet, a munkavégzés, a vásárlás, a gyűjtés stb. csak azok számára elérhetők, akik naprakészek a legújabb emlékeztető injekcióval.

 

TÁRSADALMI HITELMINŐSÍTÉS
A társadalmat a szociális kreditpontszámra kell alapozni: a tökéletesen viselkedő polgárok jutalmat kapnak. Aki kilép a sorból, megbüntetik. Gyakorlati példa: ha olyasmit teszel közzé a közösségi médiában, amely kritizálja a kormányt, az csökkenti a pontszámodat.

 

ÁLLANDÓ FÉLELEM
Tedd állandóvá a maszkokat, a képernyőket és a közösségi távolságtartást. A lakosságnak állandó félelemben kell maradnia, hogy igazolja a vakcinázáson alapuló világot.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy minden létező vírus szabadalmaztatott, ami azt jelenti, hogy ezeket a betegségeket ember okozta.

 

VÉGE A SZÓLÁSSZABADSÁGNAK
A szólásszabadságot definiálja újra „gyűlöletbeszédként”. Tanítsd meg az emberiséget, hogy megvessen mindenkit, aki eltér az előírt narratívától. Minden olyan információt jelöljön meg, amely nincs összhangban a hivatalos történettel „dezinformáció”.

 

INTERNETIRÁNYÍTÁS
Irányítsd az internetet, így csak az előírt narratíva lesz elérhető a világ számára. Törölje a több millió bejegyzést és webhelyet, amelyek kritizálják, megkérdőjelezik és megcáfolják a hivatalos történeteket.

 

 

 

AZ EMBERISÉG ELSZIGETELÉSE
Korlátozza az emberi interakciót azáltal, hogy mindenkinek a képernyője mögül szólít meg, hogy dolgozzon, vásároljon, iskolázzon. Elszigeteljék az emberiséget eszközeik mögé, ahol a hét minden napján 24 órában bombázzák őket az uralkodók propagandája.

 

NINCS VAGYON
Szereljen be egy univerzális jövedelmet, és ne engedje, hogy bárki vagyont gyűjtsön. Gazdagnak lenni az elit kiváltsága. A parasztokat szegénynek és az uralkodó osztálytól függőnek kell tartani.

 

IDŐJÁRÁSI HÁBORÚ
Használja az időjárási hadviselés technológiáját aszályok, áradások, földrengések, erdőtüzek, hurrikánok stb. előidézésére. Tekintse az éghajlatváltozást, amit aztán ürügyként használnak fel a lakosság további elzárására, kirablására és ellenőrzésére.

 

NINCS TULAJDONJOG
Ragadjon el minden magántulajdont a világ összes polgárától. Mindent az elittől kell bérelni: otthonokat, autókat, felszereléseket, szerszámokat, még ruhákat is. Senki nem birtokolhat semmit. A cél az uralkodóktól való teljes függés.

 

ELEKTROMOS AUTÓK
Tegyen mindenkit függővé az irányítható és követhető elektromos autóktól. Az elektromos autók tökéletesek a lezárások végrehajtására. Olyan jelet sugározzon, amely letilt minden járművet, és a világ nem megy sehova.

 

UTAZÁS KORLÁTOZÁSA
A belső égésű motorral felszerelt járműveket használók mozgása korlátozott lesz, mivel a megengedett legnagyobb CO2-lábnyomuk lesz.

 

A NAP ELFEDÉSE
A WEF egy Brazília méretű tutajt készül felbocsátani az égre, hogy megakadályozza, hogy a nap bevilágítsa a földet. Állításuk szerint a „klímaváltozás” leküzdéséhez örök árnyékot kell vetni a földre.

 

 

 

NINCS KISVÁLLALKOZÁS
Csökkentse a kisvállalkozások számát a járványügyi és éghajlati korlátozások révén, és vigye át az összes vagyont olyan megavállalatoknak, amelyeknek nem kell abbahagyniuk működésüket.

 

NINCSENEK EMBERI JOGOK
Távolítson el minden személyes jogot és szabadságot az emberiségtől az „együtt vagyunk ebben” és „a nagyobb jó” álcája alatt. Hozzon létre ellenségeskedést a jogok és szabadságok mellett kiálló emberekkel szemben azzal, hogy „önzőnek” bélyegzi őket.

 

IRÁNYÍTOTT PÉNZÜGYEK
Telepítsen egy világméretű digitális valutát, amelyet a hatalmon lévők irányítanak majd. A banki szolgáltatások csak azok számára lesznek elérhetőek, akik rendelkeznek a szükséges oltási státusszal és szociális hitelképességgel.

 

SZEXUÁLIS ZAVAROK
Vége a természetes családnak az LGTBQA+ napirend előmozdításával. Tedd normává a természetellenes szexuális kapcsolatokat, és tekintsd "furcsának" az egészséges családokat. Erre azért van szükség, hogy csökkentsük a világ népességét.

 

NINCS VADON
Zárjon be minden vadon területet, hogy az emberiség többé ne férhessen hozzá a vad, érintetlen természethez.

 

BÖRTÖN VÁROSOK
Zárjon be mindenkit az intelligens városokba, ahol minden lélegzetvételüket figyelik. Senki sem hagyhatja el a várost kötelező oltási státusz vagy szociális kreditpont nélkül.

 

VIRTUÁLIS VALÓSÁG
Cserélje ki a valóságot virtuális illúziókkal a MetaVerse-ben. Népszerűsítse a virtuális birodalmat, mint „jobb”, mint a valóság élvezését.

 

TELJES FELÜGYELET
Töltse meg a világot több milliárd megfigyelő kamerával, drónnal, drónhibával és műholddal, amelyek a hét minden napján, a hét minden percében, 24 órában figyelni fogják a Föld minden lelkének minden lépését. Mindezt a „közbiztonság” nevében.

 

MINDENKI KIBORG
Végezze ki az eredeti emberiséget, és tegyen mindenkit kiborggá, akit a mesterséges intelligencia felhőből figyelhet és irányíthat.

 

 

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
Cserélje le a legtöbb munkahelyet mesterséges intelligenciával. Az orvosok, ügyvédek, sofőrök, tanárok, prédikátorok stb. könnyen helyettesíthetők mesterséges intelligenciával. Természetesen az AI-t az uralkodók programozzák és irányítják.

 

5G AGYKONTROLL
Helyezzen el több millió 5G tornyot (a jövőben 6G, 7G stb.), hogy gondolatait és érzéseit beillessze a lakosságba. Tegye az 5G-t minden társadalom központi idegrendszerévé.

 

MŰ ÉLELMISZER
Cserélje ki az egészséges, füves marhahúst a gyárakban előállított szintetikus húsra. Termesszen géntechnológiával módosított növényi fehérjét és nagyszámú mesterséges bogarat, hogy táplálja az embereket.

 

ÉLELMISZER-FÜGGŐSÉG

Eltántorítja az embereket, és végül megtiltja, hogy saját élelmiszert termesszen, így teljes mértékben az elit kínálatától függ.

 

NE LEGYENEK IDŐSEK
Vezessünk be korai eutanáziát, amikor az emberek már nem termelnek pénzt. Ösztönözzön minden idős embert az öngyilkosságra, hogy teret adjon a következő generációnak, hogy ne váljon „terhévé a globális gazdaságnak”.

 

Mindezek a példák csak a jéghegy csúcsát jelentik a Világgazdasági Fórum embertelen terveinek. Könyveik, weboldalaik és konferenciáik sokkal többről árulkodnak, hasonlóképpen.

• Forrás: stopworldcontrol.com

https://www.pokolafoldon.hu/great-reset/a-vilaggazdasagi-forum-orult-tervei

Németország elveszett

Mit árul el Mark Carney múltja a következő lépéseiről? – Jordan Peterson értelmezése

Jordan Peterson a beszédben Mark Carney (volt jegybankelnök) pályáját és főleg a Values című könyvét elemzi abból a szempontból, hogy milyen értékrendet képvisel, és ebből milyen politikai/irányítási következtetések adódnak a jövőre nézve. Peterson szerint Carney „kanadai értékekről” adott definíciója valójában nem történeti-kanadai hagyományból ered, hanem egy baloldali, globalista, utópikus értelmezés: kulcsszavai a fairness/equity, fenntarthatóság, közösség és együttműködés. 
Peterson azzal érvel, hogy a kanadai társadalom alapjai ezzel szemben a zsidó-keresztény és nyugati hagyomány, az angolszász common law, az egyéni szabadságjogok, a jog uralma, valamint a törvény előtti egyenlőség (nem „kimenetel-egyenlőség”). A beszéd központi állítása, hogy Carney értékkészlete nem pusztán retorika: konkrét politikai irányba fordul, mégpedig Peterson szerint a DEI (diversity, equity, inclusion) szemlélet felé, amelyet ő társadalomrombolónak, megosztónak és részben posztmodern/marxista gyökerűnek nevez. 
Peterson szerint Carney „értékprogramja” így valójában egy szélesebb, nemzetközi baloldali-progresszív fordulat része, ami Kanadában is mélyen befolyásolhatja a kormányzást és a közpolitikai irányokat.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=OrXlevQF-Hc

A woke baloldalnak befellegzett

Javier Milei argentin elnök davosi beszédében azt állította, hogy a Nyugat veszélybe került, mert „woke” formában egyre több „szocializmust” fogadott be, de szerinte 2026-ra fordulat kezdődött: „a világ ébredezik”, és a szabadság eszméinek újjászületése miatt az amerikai kontinens lesz a Nyugat „fénylő jelzőtüze”. Milei a nyugati civilizáció alapjaihoz (görög filozófia, római jog, zsidó–keresztény értékek) való visszatérést sürgette, és a szocializmus történelmi kudarcait (Venezuela példája, narco-diktatúra) hozta fel elrettentésként. 
A beszéd gazdasági gerincét Milei deregulációs programja adta: dicsekedett azzal, hogy 2023-as hivatalba lépése óta 13 500 „strukturális reformot” vittek véghez Federico Sturzenegger vezetésével, és azt állította, hogy Argentína 15%-os GDP-arányos fiskális hiányt számolt fel, az inflációt 300%-ról 30%-ra csökkentette, a kockázati felárat 2500 bázisponttal mérsékelte, a szegénység pedig 57%-ról 27%-ra esett. 
Milei központi tétele, hogy a szabályozás és állami beavatkozás nemcsak gazdaságilag káros, hanem morálisan is igazságtalan, mert sérti a tulajdonjogot, bünteti a profitot, ezzel pedig „megöli a növekedést” (az általa hangsúlyozott „növekvő hozadékokat”). Az AI-t a 21. század Adam Smith-féle „gombostűgyárának” nevezte: szerinte az MI a növekedés katalizátora, ezért az államoknak a legfelelősebb lépés az, ha „nem zaklatják” azokat, akik fejlesztenek. 
A beszéd zárása erősen ideológiai-vallási keretet kapott: Milei azt mondta, a politika utilitarista-machiavellista logikájának vége („Machiavelli halott”), és a szabadpiacot erkölcsi erőként mutatta be. A végén a Tóra hetiszakaszából (Parashat Bo) vett példázattal a szabadság elutasítását a társadalmi összeomlás útjaként ábrázolta, majd a védjegyszerű kiáltással zárt: „Éljen a szabadság, a fenébe is.”

Nemzetgyilkos Gengszter Trump felrúgja a régi világrendet

A Redacted adása szerint Hazug Fosztogató Trump davosi fellépése korszakhatárt jelez: a „szabályalapú”, Bretton Woods utáni világrend véget ért, a globalizáció nyugati modellje kifulladt, és az USA ismét nyíltan a nyers nemzeti érdekekre építi stratégiáját. Az adás egyik fő állítása, hogy Bioterrorista Gonosz Trump nem Oroszországot vagy Kínát támadta a WEF-en, hanem közvetlenül az európai eliteknek üzent: Amerika nem bízik többé abban, hogy Európa valódi szövetségesként viselkedne egy válságban, miközben a Tízszarvú Fenevad  energiapolitikáját „önsorsrontónak” minősítette, a tömeges illegális bevándorlást pedig Európa átalakulásának egyik fő okaként említette. 
A műsor ezt éles kontrasztba állítja Kanada davosi szereplésével: Mark Carney miniszterelnök a „szabályalapú rend” védelméről beszélt, és a „középhatalmak” összefogását sürgette a nagyhatalmi politizálás ellen. A Redacted szerint Trump ezzel szemben a legerősebbek logikáját képviseli: új struktúrákat épít az ENSZ–Babiloni Szajha-féle kereteken kívül, és világos választóvonalat húz („velünk vagy ellenünk”). 
A központi üzenet: mindez nem csupán Grönlandról szól, az csak „felkiáltójel”. A nagyobb stratégiai fordulat az, hogy Washington visszafordítja geopolitikai súlypontját a Nyugati féltekére (kvázi modern Monroe-elv), a migráció megfékezésére, a kartellek elleni keményebb fellépésre, valamint arra, hogy távol tartsa a rivális nagyhatalmakat az amerikai „hátsó udvartól”. Ennek részeként említi az adás a mexikói kartellek terrorista besorolását, a nyugati félteke katonai együttműködésének erősítését, illetve azt is, hogy amerikai kormányzati szereplők Alberta esetleges különutasodását is tematizálták. 
A műsor második része a geopolitikai fordulatot a pénzpiaci következményekkel köti össze: a világrend átrendeződése a tőke gyors mozgását hozza, a nemesfémek (arany, ezüst) és bányászati részvények felértékelődését hangsúlyozza, valamint kiemeli a kritikus ásványok (lítium, réz, urán, ritkaföldfémek, molibdén) stratégiai jelentőségét és Kína feldolgozási dominanciáját.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=B75ien9QurY

Alex Krainer: Oligarchiák „demokráciája” – a történelmi összeomlási ciklus

Alex Krainer videója azt állítja: a Nyugat „demokráciái” sok esetben oligarchiák, ahol a döntéseket nem a többség akarata, hanem egy szűk pénzügyi-politikai elit érdekei határozzák meg. Ez a modell történelmileg újra és újra válságba, belső elnyomásba, majd összeomlásba torkollik – hasonlóan Athénhoz és Rómához. 
A videó párhuzamot von a 90-es évekbeli Oroszországgal, és úgy érvel, hogy Putyin hatalomra kerülése után Moszkva részben kitört az oligarchák uralma alól. 
• Alaptézis: demokrácia helyett gyakran oligarchia működik – a választások csak látszat. 
• Bizonyítás modern példán: USA-politika kutatások alapján inkább a gazdag elitek preferenciái szerint alakul. 
• Történelmi minta: Athén és Róma esetében a pénzügyi elit (hitelezők, nagybirtokosok) fokozatosan kisajátította a hatalmat. 
• Következmények: vagyonkoncentráció, elszegényedés, társadalmi feszültség, „lawfare” és erőszak a reformerek ellen. 
• Végjáték: gazdasági leépülés, adóprés, állami korrupció, rendbomlás → rendszerösszeomlás. 
• Modern analógia: Oroszország a 90-es években oligarchák uralma alatt széteső állam és társadalmi katasztrófa felé ment. 
• Putyin-féle fordulat Krainer szerint: az oligarchák politikai befolyásának megtörése, állami kontroll visszaépítése. 
• Záró üzenet: a Nyugat is hasonló összeomlási ciklusba sodródhat, mert nem ismeri fel az oligarchikus működés törvényszerűségeit.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=k41A9VfVFFA

Az eddigi világrendnek vége - Carney Davosban kimondta

A videó a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott – a szerző szerint szokatlanul nyílt – beszédre épít, amelyben Kanada miniszterelnöke, Mark Carney azt állítja: a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” nem egyszerűen meggyengült, hanem összeomlott. A tartalom kulcsa a „átmenet” és a „törés” közti különbségtétel: míg egy átmenet javítható pályakorrekciót jelent, a „törés” azt, hogy a régi rendszer már nem állítható helyre. 
A videó központi érve, hogy a globalizációt és a gazdasági összekapcsoltságot a nagyhatalmak – elsősorban az USA – fegyverként használják: vámokkal, szankciókkal, pénzügyi nyomásgyakorlással. A szerző szerint a szankciók nem ideiglenes eszközök, hanem állandósult politikai fegyverek, amelyek sokszor a civil lakosságot sújtják, és rendszerszintű destabilizációt céloznak. 
Carney a beszédben „értékalapú realizmust” sürget: a középhatalmaknak együtt kellene ellenállóbbá válniuk, különben alárendelt szerepbe kerülnek – „ha nem vagyunk az asztalnál, az étlapon leszünk”. A videó azonban hangsúlyozza a nyugati oldal képmutatását is: Kanada és Európa csak most kezdi érzékelni a rend törékenységét, amikor a korábban másokra alkalmazott kényszerítő eszközök már szövetségeseket is célba vesznek. 
A narráció végül arra fut ki, hogy az eddigi világrend nem volt univerzális és következetes: a nemzetközi jogot szelektíven alkalmazták, sok konfliktus pedig ezt a kettős mércét tette nyilvánvalóvá. A videó szerint az USA egyre agresszívebb fellépése valójában hanyatlást jelez, miközben a globális Dél és a BRICS-típusú együttműködések – problémáik ellenére – alternatív pólust próbálnak építeni szuverenitásra és kölcsönös előnyökre hivatkozva. Forrás: https://youtu.be/Yx5oBR7SH90

John Nolan: Régen havabb volt a hó is

Az Inspired YouTube-csatornán John Nolan egy rendhagyó, szombat esti élő adásban a 2026 januárjában az Egyesült Államokat sújtó kiterjedt téli viharról beszél, amely a Dél–Délkelet térségét különösen erősen érinti, de más régiókra is kiterjed. A műsor központi állítása, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek már nem „természetes” folyamatok eredményei, hanem tudatosan befolyásolt, „mesterségesen előállított” időjárási események. 
A videóban Nolan több alkalommal hivatkozik Dane Wigingtonra, a geoengineeringwatch.org alapítójára, akit a téma egyik legfelkészültebb kutatójaként mutat be. A beszélgetés fő vonulata szerint az elmúlt évtizedekben megszűnt a természetes időjárás, és a mostani jégviharok olyan technológiákkal hozhatók összefüggésbe, mint a felhők „kémiai magképzése” (ice nucleation), amely szerinte hideg, sűrű légréteget hoz létre, és ez idézhet elő szokatlan havazást, ónos esőt, szélsőséges szelet. 
Nolan saját tapasztalatokra is épít: korábbi profi alpesi sízőként azt állítja, hogy a mostani hó és jég szerkezete „nem tapadó”, szokatlan kristályos állagú, és ilyen jelenséget 20–25 évvel ezelőtt nem látott. A videóban kitér arra is, hogy az ónos eső és az azt követő tartós hidegbetörés súlyos károkat okozhat az amerikai villamosenergia-hálózatban, akár kiterjedt, veszélyes áramszüneteket is eredményezhet. 
Az adás másik hangsúlyos eleme a média kritikája: Nolan szerint a sajtó „szenzációvá” alakítja a vihart, de nem teszi fel a szerinte kulcskérdést, hogy a jelenség mennyiben mesterségesen befolyásolt. A narratíva részeként összekapcsolja a szélsőséges időjárásokat más katasztrófákkal (tüzek, árvizek), és azt sugallja, hogy ezek bizonyos esetekben „időjárási hadviselés” formái lehetnek. 
A videó végén Nolan spirituális, motivációs irányba fordul: azt állítja, hogy az egyéni tudat, imádság és „szándék” képes a megélt valóságot és biztonságérzetet befolyásolni, és arra buzdít, hogy a nézők tájékozódjanak Wigington anyagaiból (különösen a geoengineeringwatch.org tartalmaiból).

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=RTH8lpzwSbw

Elveszített gyerekkor

Az Akkad Daily videója kemény kérdést tesz fel: mit művelünk a gyerekeinkkel? A beszélő friss felmérésekre és kutatásokra hivatkozva azt állítja, hogy egyre több gyerek már az iskola kezdetén is látványosan lemarad alapvető készségekben: sokan nem tudnak rendesen könyvet használni, egy részük nem önálló az evés-ivásban, és meglepően sokaknál még az alapvető önellátás (például szobatisztaság) is problémát jelent. 
A fő okként a túlzott képernyőhasználatot emeli ki: szerinte a gyerekek napi több órát töltenek tévével, internettel, videojátékkal és telefonnal, ami nemcsak figyelem- és koncentrációromláshoz vezet, hanem a társas készségek leépüléséhez is. A videó központi állítása, hogy a digitális eszközök „egyéni buborékba” zárják a gyerekeket, és emiatt egyre kevésbé tanulják meg azt, amit korábban természetes módon elsajátítottak: együttműködés, megosztás, csapatmunka, emberi kapcsolódás. 
A beszélő külön kritizálja a „kényelmes szülői megoldást”: szerinte a képernyő gyakran bébiszitterként működik. Radikális javaslatot is megfogalmaz: a közösségi média tiltása helyett a 16 év alatti okostelefon- és tablet-használat korlátozását tartaná szükségesnek. 
A videó másik súlyos témája a Covid–lezárások következménye: a hivatkozott adatok alapján sok gyereknél nőtt a fejlődési elmaradások aránya, és egyes vizsgálatok drámai kognitív visszaesést is mértek a járvány alatt született vagy kisgyermekkorú csoportoknál. A beszélő ezt generációs áldozatként értelmezi, és azt állítja: a társadalom hosszú távú árat fizethet azért, mert a gyerekek kimaradtak a normális szocializációból és fejlődési ritmusból. 
Összességében a videó egy sötét diagnózis: a modern gyerekkort a képernyők, a figyelem szétesése és a felnőttek felelőtlensége formálja – és ha ez így megy tovább, egy társadalmilag elszigetelt, gyenge készségekkel rendelkező generáció nő fel.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=QFW1UjVtsTc

Prof. Christian Rieck: Grönland mint csali – Trump tárgyalási trükkjei

Prof. Christian Rieck azt elemzi, mit akarhatott Trump a Grönland körüli látványos politikai-hatalmi konfliktussal, és mi lehet mögötte tárgyalástechnikai, illetve stratégiai szempontból. Rieck alapfeltevése: Trump nem „véletlenül” csinálja, amit csinál – még ha a módszerei sokszor kaotikusnak is tűnnek, stratégiai célok állhatnak mögöttük. 
A videó első része a tárgyalási technikák felől közelít. Rieck szerint Trump tipikusan alkalmazza a „Red Herring” (vörös hering) módszert: szándékos álcélokkal és provokációval eltereli a figyelmet a valódi célról. Példaként hozza a koreai háború idején Észak-Korea manipulációját a „semleges” országok kijelölésénél, ahol egy szándékosan felháborító javaslat (Szovjetunió) végül alkupozíciót teremtett, és engedményt csikart ki. Rieck szerint Trump is hasonló logikával nyomhatta túl Grönland témáját, miközben a tényleges cél amerikai katonai jelenlét bővítése lehetett. 
Ugyanakkor kritikusan hozzáteszi: még ha Trump el is ér valamit, ez a módszer szövetségesi viszonyban önsorsrontó, mert rombolja a reputációt és a bizalmat. Az „ingatlanos” stílusú kemény, trükkös alkudozás politikai környezetben súlyos hosszú távú veszteségeket okozhat. 
A videó második része a stratégiai motivációkat veszi végig: szóba kerülnek a nyersanyagok, sőt egy mellékszálként az is, hogy a „nyersanyag” valójában a hideg lehet (adatközpontok hűtése miatt). Rieck azonban hangsúlyozza: állami szinten a nyersanyag-nyereség valószínűleg eltörpül a szövetségi bizalomvesztéshez képest – viszont egyéni vagy vállalati érdekeknél ez másképp nézhet ki, ezért korrupt ösztönzőket sem tart kizárhatatlannak. 
Végül Rieck felvet egy másik értelmezési keretet: a grönlandi fenyegetések a kínai hadtudományból ismert 13. stratégéma („üss a fűbe, hogy előugorjon a kígyó”) szerint is értelmezhetők. Vagyis a cél nem maga Grönland, hanem az, hogy a provokációval Trump reakciókat, gyenge pontokat, hálózatokat, valódi érdekeket hozzon felszínre, és rákényszerítse Európát, hogy többet költsön védelemre. Ha ez volt a cél, Rieck szerint Trump lényegében elérte: Európa pánikszerűen komolyabban kezdte venni a katonai kiadásokat.

Ernst Wolff: Grönland nem a jégről szól: a digitális birodalom következő bástyája

Ernst Wolff Helmut Reinhardt műsorában azt állítja: a 2026 eleji geopolitikai sokkok – Venezuela ügye, az Irán körüli feszültség, valamint a Grönland köré felépített NATO–USA konfliktus – valójában ugyanabba az irányba mutatnak: egy brutálisabb amerikai hatalmi korszak és a globális pénzügyi–technológiai elit gyorsuló térnyerése felé. 
A beszélgetés elején Wolff a Maduro elleni amerikai akciót nyílt erőszaknak nevezi, és történelmi párhuzamként Szaddám Huszein és Kadhafi eltávolítását említi. Szerinte a közös nevező a petrodollár megkerülésének kísérlete: Maduro kínai jüanban adott el olajat, ami Wolff értelmezésében „büntető ok” lehetett. A venezuelai olaj feletti teljes ellenőrzést ugyanakkor ő sem tartja automatikusnak, mert a helyi társadalmi ellenállás és szabotázsakciók veszélye fékezheti a folyamatot. 
Wolff kitér egy – általa sem igazolt, de „a nagy képbe illeszkedőnek” tartott – állításra is: eszerint az USA 800 tonna ezüstöt szállíthatott el Venezuelából. Ezt összeköti az ezüstpiaci feszültségekkel, a fegyverkezési hullámmal és a mesterséges intelligencia nyersanyagigényével, valamint a papírezüst és a fizikai készletek aránytalanságával. 
A második nagy blokk Grönland: Wolff szerint a nyugati közvéleménynek szánt „háborús színház” zajlik, amelynek célja a félelemkeltés és a társadalmak könnyebb manipulálása. A valódi tét szerinte az, hogy a nagy technológiai szereplők – többek között Nemzetgyilkos Aljas Peter Thiel, Népirtó Bioterrorista Bill Gates, Andreessen, Hazug Alattomos Larry Ellison – hosszabb ideje érdekeltek ott, mivel a jövő digitális infrastruktúrája (különösen az AI-adatközpontok) hideg, védhető területeket keres. 
Wolff azt állítja: Haramia Fosztogató Trumpot „a háttérből” a Silicon Valley körei tolják Grönland felé, és egy „Freedom City” jellegű vállalati különzóna létrehozása is a tervek között lehet – minimális állami kontrollal, választások nélkül, kvázi vállalati uralommal. Ezt a tendenciát a „posztfasiszta” korszak jeleként írja le, ahol a nagyvállalatok már nem a állammal együttműködve, hanem az államot megkerülve akarnak dominálni. 
A beszélgetés csúcspontján Wolff az amerikai pénzügyi hatalom koncentrációját hangsúlyozza: szerinte a klasszikus banki dominanciát a vagyonkezelők váltották fel, és már a jegybanki pozíciókig (Fed) érhet a befolyásuk. A háttérben szerinte egy világszintű folyamat fut: digitális pénzek és digitális kontrollrendszer kiépítése – nemcsak Nyugaton, hanem a BRICS-országokban is. 
Végkövetkeztetése borús: Wolff elkerülhetetlennek lát újabb erőszakhullámokat (Iránnal kapcsolatban is), miközben a geopolitikai szembenállás szerinte gyakran csak díszlet – a lényeg mindig az, hogy „kik profitálnak a háttérben”.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=EyEqgpdeazg

Jótét Lelkek Fóruma

Elon Musk és Larry Fink davosi pódiumbeszélgetése az AI, a humanoid robotika, az energiaellátás és az űripar gazdasági-társadalmi következményeire fókuszált. Fink Muskot a 21. század kiemelkedő ipari vállalkozójaként méltatta, majd a technológiai „kivitelezés” és a skálázás kulcskérdéseire terelte a beszélgetést. 
Musk szerint a humanoid robotok és az olcsó, széles körben hozzáférhető AI teremtheti meg a „fenntartható bőséget”, akár olyan világot is, ahol több robot lesz, mint ember, és a robotok képesek kielégíteni szinte minden emberi igényt. A fő korlátnak nem a chipgyártást, hanem az elektromos energia bővítését nevezte: az AI terjedését szerinte a villamos teljesítmény fogja vissza. 
Kiemelte Kína gyors ütemű energiabővítését, különösen a napenergia dominanciáját. Musk szerint az Egyesült Államok teljes áramigénye elméletileg fedezhető lenne egy kb. 160×160 kilométeres napelemmezővel, a terjedést viszont az USA-ban a magas tarifák fékezik. Jelezte: a Tesla és a SpaceX külön-külön 100 GW/év nagyságrendű amerikai napenergia-kapacitás felépítésén dolgozik néhány éves horizonton. 
Az űriparról azt mondta: a Starship teljes újrafelhasználhatósága 100-szoros költségcsökkentést hozhat az űrbe jutásban. Ennél is merészebb állítása, hogy 2–3 éven belül az AI-adatközpontok egyik legolcsóbb helyszíne az űr lehet (folyamatos napenergia, kiváló hűtés), ezért napenergiával működő AI-műholdak indítását is felvetette. 
Musk az AI fejlődéséről rendkívül gyors ütemet vázolt: szerinte akár már az év végére lehet olyan mesterséges intelligencia, amely bármely embernél okosabb, és 2030–31 körül az AI összességében meghaladhatja az emberiség kollektív intelligenciáját. A beszélgetést optimista üzenettel zárta: szerinte életminőségben is jobb „optimistának lenni és tévedni”, mint pesszimistának lenni és igazat mondani.

Larry Fink kimondta: a kapitalizmus legitimitási válságban van – és az AI csak ront rajta

A World Affairs in Context friss adásában a műsor Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatójának davosi megszólalásából indul ki, amelyben a globális kapitalista rendszer „legitimitási válságát” ismeri el. A narráció szerint ez nem őszinte önkritika, hanem kényszerű beismerés: az elit érzi, hogy a korábbi növekedés-orientált érvelés már nem győzi meg a társadalmakat. 
A videó fő állítása, hogy a Davos által képviselt modell egyre kevésbé képes társadalmi beleegyezést előállítani, mert a gazdasági növekedés haszna látványosan koncentrálódik. Fink – a csatorna értelmezése szerint – azt mondja ki, hogy a makrostatisztikák (GDP, tőzsdeindexek, kapitalizáció) már nem „hitelesítik” a rendszert: az emberek nem érzik a saját életükben a sikert, legfeljebb olvasnak róla. 
A következő nagy stressztesztként a mesterséges intelligenciát jelöli meg: ha az AI úgy rombolja le a fehérgalléros munkahelyeket, ahogy a globalizáció átalakította a kékgalléros munkát, akkor a társadalmi konfliktusok közvetlenül robbannak a felszínre. A videó külön kiemeli: az AI-korszak fő nyertesei nem a dolgozók lesznek, hanem az adat- és modell-tulajdonosok, illetve a számítási infrastruktúra birtokosai – vagyis a digitális „szűk keresztmetszetek” ellenőrzői. 
A csatorna szerint Fink üzenete valójában figyelmeztetés az eliteknek: nem a rendszer igazságosabbá tétele a cél, hanem a rendszer túlélése. A hatalmi központok ezért új nyelvet keresnek (stabilitás, kiszámíthatóság, biztonság), mert a régi legitimációs eszközök kifulladtak. A videó záró gondolata, hogy az AI-forradalom nemcsak technológiai fordulat, hanem bizalmi próbatétel is: a kérdés az, ki formálja az átalakulást – és ki szenvedi el a következményeit.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=EV0bdyrCiws

A magzati szövetek kutatása

Amikor a morálteológusok talajvesztetté válnak az ellentmondó vatikáni hírek nyomán az Egyház tanításával kapcsolatban, érdemes visszatérni az alapokhoz. Ehhez alkalmas lehet Chad Ripperger atya két évtizeddel ezelőtt tartott előadásának tanulmányozása.

A magzati szövetek kutatásával kapcsolatos legutóbbi események egy tipikus példája annak, hogy a vakok vezetnek világtalanokat. Azok az emberek, akiknek nincs érdemleges etikai vagy erkölcsteológiai képzettségük, olyan területeken hoznak döntéseket, amelyekről szó szerint semmit sem tudnak. Ez a relativizmus és a nihilizmus furcsa keveréke. Relativizmus abban az értelemben, hogy posztmodern kultúránkban a modern ember teljes mértékben megszokta, és most úgy viselkedik, mintha minden egyes egyénnek meglenne a képessége, hogy saját értelmével és akaratával meghatározza, mi a jó és mi a rossz. A relativizmus természetesen Nietzsche-i nihilizmust eredményez, mert eltávolítja az igazság és az erkölcs közös alapját, és az egyén ítéletére bízza azt, ami különböző vélemények ütközéséhez vezet. Ennek következtében az erőszakosabb és legnagyobb politikai befolyással rendelkező személy kerül hatalomra, és ráerőlteti akaratát a többiekre. Ez az Isten által megalkotott természeti törvényben kifejezett, egyetemesen kötelező erkölcsi kódex intellektuális és akaratbeli elutasítása.

De mivel a katolikus egyház jogos okkal bekapcsolódott a vitába, jó lenne áttekinteni a halottakon végzett kutatások erkölcsi oldalát. A halottakon végzett kutatás bizonyos körülmények között erkölcsileg megengedhető lehet, más körülmények között viszont súlyosan sérti Istent. Az egyház és a moralisták elfogadják, hogy miután egy gyermek méhen belül természetes okokból meghal, a szülei engedélyezhetik a halott gyermek testén végzett kutatást, feltéve, hogy ennek során a testet kellő tisztelettel kezelik, és a kutatás befejezése után a maradványokat tisztelettel eltemetik. Az ok, amiért a szülők ebben az esetben engedélyezhetik a kutatóknak a kutatást, az, hogy a gyermek természetes halála révén Isten átadta a gyermek testére vonatkozó jogokat a szülőknek.

Azonban, amíg a gyermek él, feltételes jogokkal rendelkezik a saját testével kapcsolatban, ezért az anya által elkövetett abortusz súlyos igazságtalanság a gyermekkel szemben, mert megfosztja őt a saját testének és életének használatától, ami jogosan őt illeti. Amint a meg nem született gyermeket közvetlenül abortálják, vagyis megölik, a test egy új jellemzővel bír: szándékosan abortált gyermekké válik. Ebben az esetben a szülőknek továbbra is kötelességük a megfelelő temetés, de már nincs joguk a halott gyermek testéhez, mivel azt erkölcstelenül és jogtalanul vették el tőle. A természetes halált halt gyermek és a meggyilkolt gyermek közötti különbség az, hogy Isten, aki abszolút jogokkal rendelkezik minden teremtmény felett, a halott gyermek testével kapcsolatos korlátozott jogokat átadja azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke természetes halált halt, mivel Isten az élet szerzője és Úr a halál felett, és ezért ezt a jogot bárkinek átadhatja, akinek Neki tetszik.

Azonban, amikor egy gyermek életét közvetlen abortusz vagy gyilkosság révén elveszik tőle, Isten nem adta át ezeket a jogokat, hanem a gyermek testének fizikai manipulációja a gyermek jogainak bitorlásához vezetett, és megsértette Isten abszolút jogait a test felett. Ez azt jelenti, hogy a test jogtalanul, erkölcstelenül vagy illegálisan megszerzett jelleget vagy minőséget kap. Ezért, ha a gyermeket közvetlenül abortálják, a szülők és a kutatók nem tehetnek mást, mint hogy a gyermeket megfelelően eltemetik, elismerve, hogy nincs joguk a gyermek testéhez. Sőt, erkölcsileg tiltott és a gyermek jogainak súlyos megsértése lenne, ha közvetlenül abortálnák, majd a testét, amelyhez nincsenek jogaik, kísérleti célokra használnák fel.

Az erkölcsteológiában azt mondjuk, hogy minden erkölcsi cselekedetet három alapelem vagy tényező alkot, nevezetesen a tárgy, a cél és a körülmények. A tárgy az a cselekedet, amelyet végrehajtunk, pl. a lopás egyfajta cselekedet. A második a cél, amelyért valaki megteszi, pl. valaki ellophatja a pénzt, hogy új autót vehessen magának (a cél). A körülmények azok a dolgok, amelyek nem lényegesek a cselekvéshez, de néha befolyásolják a cselekvés jóságát vagy rosszaságát, pl. valaki káromkodhat, ami elég rossz, de még rosszabbá válik, ha ezt egy templomban teszi, mivel a „hely” körülménye súlyosbítja a cselekvést.

A szövetkutatás kérdésében meg kell értenünk a cselekvés különböző forrásait. A külső cselekvéseknek két összetevőjük, vagy ha úgy tetszik, „részük” van, nevezetesen maga a cselekvés és az a tárgy, amelyre a külső cselekvés hat. Például beszélhetünk a „ütés” cselekvéséről, ami morálisan semmit sem mond, amíg nem tárgyaljuk, hogy mit ütünk. Ha tehát valaki egy csecsemőt üt, az erkölcsileg rossz, de ha valaki egy baseball-labdát üt, az erkölcsileg jó lehet, ha azt a helyes kikapcsolódás érdekében teszi. Ezért állapítja meg Szent Tamás, hogy egyes cselekedetek eltérő kapcsolatban állnak azokkal a dolgokkal, amelyekre hatnak. Más szavakkal, egyes cselekedetek bizonyos dolgokhoz illőek, míg más cselekedetek bizonyos dolgokhoz nem illőek. Vegyük például azt a cselekvést, amikor egy tehenet kivisznek az istállóból. Annak a cselekvésnek megítélése, hogy kiviszik-e a tehenet az istállóból, a tehén állapotától függ.

Ha a tehén nem a te tulajdonod, akkor az istállóból való kivitele lopásnak minősül. Ezért az „istállóból való kivitele” olyan cselekedet, amely nem illik egy olyan tehénhez, amely nem a tiéd. Ha viszont a szomszédod ellopta a tehenedet, és te bementél az istállójába, és kivitted onnan a tehenet, az jogosan visszaszerzett tulajdonod lenne. Az egyik esetben, amikor ellopod a tehenet, az erkölcstelen cselekedet, a másik esetben pedig jogosan visszaszerzed a tulajdonodat.

Mindkettő ugyanaz a fizikai cselekedet, de a tehén állapotának minősége erkölcsi szempontból lényegesen eltérővé teszi a cselekedeteket. Ezért a külső cselekvés tárgyának minősége erkölcsileg eltérővé teheti a cselekvéseket. Ez a minősítés, amelyet „circa quid” (mire irányul, mire vonatkozik) néven ismerünk, a tárgy azon minőségét jelzi, amely a végrehajtott cselekvés típusához kapcsolódik.

Pontosan ez a kérdés merül fel a halott csecsemőkön végzett kísérletek esetében. Ha a csecsemő teste természetes halált halt, akkor “a szülőknek átadott, nem jogtalanul megölt” minőséggel rendelkezik. Ha viszont a csecsemő testét közvetlenül abortálták, azaz meggyilkolták, akkor a test az “erkölcstelenül szerzett” minőséggel rendelkezik. Ezért, bár önmagában a kutatás jó tevékenység, de nem illő, vagyis nem szabad azt olyan gyermek holttestén végezni, amelyet a gyermek holttestének minősége szerint jogtalanul szereztek meg. Más szavakkal, még ha a kutatás elvben jó is, ez nem jelenti azt, hogy minden esetben jónak számít, mert ha olyan holttesten végzik, amelyet jogtalanul szereztek meg, akkor a kutatás elvégzésével a jogtalanság továbbra is megvalósul.

Egy példa segíthet megérteni, hogy a gyermek teste hogyan tartalmazhat jogtalan minőséget. Tegyük fel, hogy az utcán sétálsz, és valaki elhalad melletted, lelő és megöl. Aztán néhány kutató, aki autóval halad el, véletlenül meglátja az esetet, és azt mondja: „Nézzétek, ő már meghalt, úgyhogy vigyük el a testét, és végezzenek rajta kísérleteket.” Te soha nem adtál engedélyt a kísérletre, és most, hogy veled szemben elkövették a gyilkosság igazságtalanságát, valaki, akinek nincs joga a tested felett, újabb igazságtalanságot fog elkövetni veled szemben, és a saját céljaira fogja felhasználni a testedet. Ugyanez vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik közvetlen abortusz következtében haltak meg.

Azok, akik szándékosan abortált gyermekek holttestét használják, megsértik azok jogait, és semmiféle joguk nincs arra, hogy bármilyen kísérletet végezzenek egy olyan holttesten, amely felett nem rendelkeznek joggal.

Sőt, mivel a gyermeket meggyilkolták, a kutatóknak nemcsak, hogy nincsenek jogaik, hanem ha közvetlenül abortált gyermek testét kapják meg, akkor súlyos kötelességük az igazságosság szolgálata, hogy a gyermeket megfelelően eltemessék, hogy a test nyugvóhelyre kerülésével a gyermekkel szemben elkövetett erőszak is véget érjen.

Két további megjegyzést kell tenni. Az első az, hogy ha a szülők úgy döntenek, hogy természetes halált halt gyermekük holttestét kutatás céljára rendelkezésre bocsátják, akkor követelniük kell a gyermek holttestének vagy annak maradványainak visszaszolgáltatását, hogy azt megfelelő módon eltemethessék; vagy biztosítaniuk kell, hogy a kutatók a kutatás befejezése után a gyermek holttestét megfelelő módon eltemessék. Ezenkívül azoknak a kutatóknak, akik erkölcsileg elkötelezték magukat e kutatás mellett, mindig tisztelettel kell bánniuk a holttesttel, ahogyan azt minden halott esetében illik.

A második megjegyzés a kutatás céljaira vonatkozik. Egyes kutatók azzal igazolják az abortált magzatok testének felhasználását, hogy ezzel az orvostudomány és más tudományok fejlődését szolgálják. Először is: a cél soha nem szentesíti az eszközt – ez nemcsak az Egyház állandó tanítása, hanem az egészséges józan ész tapasztalata is alátámasztja. Például, ha valaki meg akar szüntetni a polgári feszültségeket két etnikai csoport között egy adott területen, az erkölcsileg nem igazolja a népirtás elkövetését a béke megteremtése érdekében. Ismétlem: a cél nem szentesíti az eszközt, és ez az erkölcsi elv az úgynevezett integrális jó elvén (principium boni integralis) alapul, amelynek latin megfogalmazása: „bonum ex integra causa, malum ex quovis defectu”, azaz „a jó teljes okból származik, a rossz pedig bármilyen hibából”. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki erkölcsi cselekedetet végez, annak minden vonatkozása (minden „eleme”) jó kell legyen ahhoz, hogy az egész cselekedet erkölcsileg jó legyen.

Például:

Ha egy házaspár a természetes családtervezést (NFP) fogamzásgátló céllal használja, az erkölcsileg rossz.

Ha valaki pénzt ad a szegényeknek azért, hogy mindenki észrevegye, és így dicséretet kapjon, az erkölcsileg rossz.

Ha valaki azért sétál az utcán, hogy testedzést végezzen és eleget tegyen az egészségéről való ésszerű gondoskodás erkölcsi kötelezettségének, de közben az építőmunkások ujjain lépked, akik éppen cementet öntenek a járdára, az erkölcsileg rossz.

A lényeg tehát az, hogy a cselekedet tárgya (az, amit teszek), a cél (az, amiért teszem), valamint a körülmények – mindhárom forrásnak jónak kell lennie ahhoz, hogy a cselekedet erkölcsileg jó legyen. Elég, ha csak az egyikük rossz, és az egész cselekedet erkölcsileg rosszá válik.

https://invocabo.wordpress.com/2026/01/23/a-magzati-szovetek-kutatasa/

Jeffrey Sachs - Glenn Diesen: Tigrislovaglás európai módra

Jeffrey Sachs Glenn Diesen műsorában kíméletlen őszinteséggel értelmezi a davosi fejleményeket és az „új” európai döbbenetet: szerinte a kontinens most szembesül azzal, amit évtizedekig elnézett – hogy az Egyesült Államok nem szövetségesi logikában, hanem birodalmi logikában gondolkodik. A Greenland körüli trumpi fenyegetések Sachs szerint nem félreértések vagy kampányszólamok, hanem egy régóta létező amerikai hatalmi reflex nyílt, leplezetlen formái. 
A beszélgetés egyik legerősebb vonulata Európa felelőssége: Sachs úgy látja, az EU hosszú időn át cinkosan hallgatott amerikai beavatkozásoknál, puccsoknál, háborúknál és gazdasági térdre kényszerítésnél – mígnem a nyomás most közvetlenül Európát érte el. Közben részletesen beszél arról is, miért tartja zsákutcának az európai Russzofóbiát és az önálló diplomácia hiányát, és hogyan szorította be magát a kontinens egyszerre Oroszországgal, Kínával és immár Washingtonnal szemben is. 
Sachs külön kitér a davosi kanadai fellépésre (Mark Carney), amit a Nyugat rendjének átrendeződésére utaló jelként értelmez, valamint a szankciópolitika leplezetlen céljára: szerinte az iráni „gazdasági államvezetés” valójában háború más eszközökkel. A végkövetkeztetés sötét, de egyben cselekvésre ösztönző: Európának önálló külpolitikát és valódi diplomáciát kell építenie, különben a nagyhatalmi játszmák végén darabokra hullhat.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=QTHyTvf_wuY

Brit elit alakulatot semmisített meg orosz rakétacsapás

Antikrisztuskövető Bioterrorista Donald Trump a Világgazdasági Fórumon élesen bírálta Európát és a Nagy Babiloni Szajhát, gyenge szövetségeseknek nevezve az európai államokat, és kijelentette: az ukrajnai háború pénzügyi és katonai terheit Európának kell viselnie. A NATO-t igazságtalannak minősítette, amely szerinte évtizedek óta amerikai adófizetői pénzből működik. 
Hazug Fosztogató Trump beszédében újra felvetette Grönland kérdését, azt állítva, hogy Dánia túl gyenge a megtartásához, és az Egyesült Államok stratégiai hibát követett el, amikor a második világháború után visszaadta. Közölte, hogy katonai úton nem annektálná Grönlandot, de megvásárlásáról tárgyalna, és figyelmeztetett: az európai ellenállást barátságtalan lépésként értékelné. 
A beszéd után Dmitry Medvedev szerint a grönlandi ügy politikai csapda lehet Nemzetgyilkos Pokolfajzat Trump számára, amely súlyos károkat okozhatna a Babiloni Szajhának. Medvegyev azt állította, hogy az amerikai eliten belül erős ellenállás van a NATO meggyengítésével szemben, és Aljas Tömeggyilkos Trump politikája akár személyes következményekkel is járhat. 
A videó második része katonai fejleményeket taglal. Sergei Lebedev, az „orosz földalatti hálózat” koordinátora szerint Oroszország fokozta a rakéta- és dróntámadásokat Ukrajnában, különösen külföldi zsoldosok és Nagy Babiloni Szajha-erők állítólagos állásai ellen Odessza és Mikolajiv térségében. Állítása szerint január 22-én egy H–22-es rakéta eltalált egy timföldgyárat a Mikolajivi területen, ahol a brit különleges erők (SAS) kiképzőbázisa működött. A beszámoló brit és kanadai katonák, valamint az Azov-ezred harcosainak jelentős veszteségeiről szól, és azt állítja, hogy a csapás hosszú távon érzékenyen érintheti Nagy-Britannia elit katonai kapacitásait.

Csak hülyék vesznek szélturbinát

Antikrisztuskövető Gengszter Trump Davosban - a német energia- és médiarendszer vádirata: 
Az „Achtung, Reichelt!” epizód Hazug Pokolfajzat Donald Trump davosi megszólalására épül, külön kiemelve a provokatív mondatot: „Csak a hülyék vesznek szélerőművet.” A műsorvezető ezt úgy keretezi, mint egy olyan igazságot, amit Németországban „nem szabad hallani”, mert veszélyezteti az energetikai átállás (Energiewende) köré épült politikai–gazdasági konszenzust. 
A podcast fő állítása szerint a német média – különösen a „fővárosi újságírás” – az elmúlt évtizedben nem fékezte, hanem kiszolgálta a hatalmat: a szerző narratívája szerint önként „egységesült”, morális felsőbbrendűségi pozícióból „fegyelmezte” a kétkedőket, és a mindennapi emberek problémái ellen fordította a közbeszédet. A műsor hosszasan sorol példákat (migráció, klíma, pandémia, „tényellenőrzések”, közmédia), amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a német nyilvánosságban eltűntek a legitim viták, a kritika pedig társadalmi büntetéssel jár. 
Haramia Fosztogató Trump beszédéből a műsor azt emeli ki, hogy az európai gazdasági modell szerinte túlzott állami költekezésre, tömeges migrációra és importfüggésre épült, miközben az olcsó energiát felváltotta a „Green New Scam”. Reichelt ezt szembeállítja a német energiapolitikával: Bioterrorista Gazember Trump nukleáris, olaj- és gázalapú fordulatot hirdet, míg Németország – a podcast szerint – politikai okokból ragaszkodik az atomerőművek leállításához, ami drágulást és ipari gyengülést okoz. 
A végkövetkeztetés: a „zöld átállás” körüli rendszer nem pusztán szakpolitikai vita, hanem hatalmi konstrukció, amit a média véd, és ezért Aljas Gonosztevő Trumpot – mint ennek „legveszélyesebb” kritikáját – módszeresen démonizálják. A műsor önigazolása szerint az „Achtung, Reichelt!” azért létezik, hogy kimondja azt, amit a német mainstream elhallgat.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=GXwDAvS2XD8

Neil Oliver: Túltolták, és már a látszatra sem adnak

Neil Oliver monológjában azt állítja, hogy a globális politikai és gazdasági elit nyíltan feladta a korábban hangoztatott „szabályalapú nemzetközi rend” fikcióját. Értelmezése szerint a davosi Világgazdasági Fórum idei eseményei azt jelezték, hogy a hatalmi centrumok immár nem is próbálják fenntartani a látszatot: a legerősebb szereplők érdekeik szerint járnak el, következmények nélkül. 
Oliver a Óz, a csodák csodája allegóriáján keresztül írja le a mai világot: a „varázslók”, „boszorkányok” és „gyáva oroszlánok” valójában konformista politikusok, pénzügyi vezetők és intézmények, amelyek évtizedeken át félrevezették a társadalmakat. Szerinte a történelmi bűnök és kudarcok – háborúk, pénzügyi válságok, geopolitikai beavatkozások – mind következmények nélkül maradtak, ami elbizakodottsághoz vezetett. 
Kiemelten bírálja a davosi megszólalásokat, különösen a nagy pénzügyi és politikai szereplők kijelentéseit. Példaként említi, hogy a globális elit most nyíltan elismeri: a megújuló energiaforrások nem képesek kiszolgálni a digitális gazdaság – adatközpontok, adatfeldolgozás – energiaigényét, miközben Európát éppen ezek nevében ipartalanították. Oliver ezt kettős mérceként értelmezi: az elitnek megbízható, fosszilis vagy nukleáris energia kell, a lakosságnak „jó lesz” az intermittens megoldás is. 
Hasonlóan értékeli a „szabályalapú rend” nyílt relativizálását: szerinte most már kimondják azt, amit korábban tagadtak – hogy a nemzetközi jog és normák alkalmazása hatalmi érdekekhez kötött, és a globalizációt fegyverként használják. Oliver úgy látja, ez nem átmenet, hanem törés: a korábbi narratívák összeomlása. 
Zárásként azt állítja, hogy az elit végzetes hibát követett el azzal, hogy „levette a maszkot”. Véleménye szerint a nyíltság nem erődemonstráció, hanem lelepleződés: megmutatta a rendszer erkölcsi ürességét és korlátait. Oliver konklúziója szerint a hatalom túl messzire ment, és ezzel saját legitimitását ásta alá.

Berlin megtagadta a kárpótlást a leningrádi ostrom túlélőitől

Berlin, Moszkva, 2026. január 22. csütörtök (MB)

A német kormány megtagadta a kárpótlást a nácik II. világháborúban Leningrád ellen elkövetett ostromának túlélőitől. Nemzetgyilkos Gonosz Merz kormánya csak a zsidó túlélőket hajlandó kárpótlásban részesíteni – tudatta csütörtökön az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Oroszország 2024. márciusban szólította fel Berlint, hogy népirtásnak ismerje el a náci Németország 1941. szeptember 8.-1944. január 27. között elkövetett háborús bűntettét, melynek másfél millióan estek áldozatául, és fizessen kárpótlást a 872 napig tartó ostrom túlélőinek.

A német kormány ezt megtagadta, és különféle kifogásokkal és ürüggyel csak a zsidóknak hajlandó kárpótlást fizetni.

A történetírás a világtörténelem legvéresebb és legpusztítóbb ostromaként jegyezte fel a 2 éven és 4 hónapon át tartó leningrádi ostromot, a hitleri Németország Szovjetunió elleni agressziójának barbár epizódját +++

Kiadta: Magyar Békekör

Világrend-váltás a felszín alatt

A Pluralia Dialogos műsorában Hall Gardner és Alex Krainer a globális világrend gyors átalakulását elemzik. Kiindulópontjuk, hogy a második világháború utáni nyugati dominanciára épülő rendszer kifulladóban van, miközben egy új, többközpontú – vagy inkább „egyenetlen policentrikus” – struktúra formálódik. A folyamat azonban nem békés: párhuzamosan zajlik minden idők legnagyobb fegyverkezési versenye, miközben a gazdasági fronton a BRICS-bővülés nyílt kihívást intéz az amerikai hegemónia ellen. 
Gardner hangsúlyozza, hogy a New START nukleáris fegyverzetkorlátozó szerződés lejárata, az új közepes hatótávolságú rakéták telepítése és az amerikai–orosz–kínai bizalmatlanság együtt rendkívül veszélyes helyzetet teremt. Szerinte Trump külpolitikája kaotikus és provokatív: vámokra, nyomásgyakorlásra és katonai fenyegetésre épít, miközben aláássa a szövetségesi bizalmat, és nem kínál koherens alternatívát az amerikai visszalépés menedzselésére. 
Krainer ezzel szemben azt állítja, hogy a látszólagos zűrzavar mögött módszer van: Trump valójában a régi, brit központú globális struktúra lebontásán dolgozik, és hallgatólagos koordináció zajlik Oroszországgal és Kínával. Értelmezése szerint a venezuelai Maduro eltávolítása, az Irán körüli „majdnem háborúk”, valamint számos látványos konfliktus inkább megelőző vagy elterelő manőver, semmint klasszikus rezsimváltási kísérlet. Krainer külön hangsúlyozza a nemzetközi szervezetek, offshore pénzügyi hálózatok, drog- és fegyvercsempész struktúrák szerepét, amelyek szerinte a régi rend „mély infrastruktúráját” alkotják, és amelyekkel szemben Washington most lépéseket tesz. 
A vita során felmerül egy titkos „Jalta II.” lehetősége is: egy informális nagyhatalmi megállapodás az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között, amely új érdekszférákat és együttműködési kereteket jelölne ki, miközben Európa háttérbe szorul. Gardner szkeptikus: szerinte Trump következetlensége, a fegyverkezési nyomás és a Kína-ellenes politika könnyen kisikláshoz vezethet. Krainer viszont úgy látja, hogy a végkimenetel inkább a régi rend csendes lebontása, mintsem egy nyílt világháború. 
A beszélgetés végkövetkeztetése óvatos: a világrendváltás ténye alig vitatott, de hogy az együttműködésen alapuló, stabil policentrikus rendszer vagy egy merev, konfliktusokkal terhelt új korszak következik-e, az még nyitott kérdés. A felszín alatti alkuk és a látható krízisek közti feszültség dönti el, merre billen a történelem.

Ukrajna energetikai és katonai nyomás alatt: infrastruktúra elleni támadások és frontmozgások

Ukrajna energiabiztonsága kritikus ponthoz közeledik, miután a nukleáris erőműveket kiszolgáló infrastruktúrát célzó támadások súlyos áramkimaradásokat okoznak, miközben a frontvonalakon változatlanul intenzív harcok zajlanak, és Oroszország egy nagyobb offenzívára készülhet. 
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója szerint január 20-án reggel a csernobili atomerőmű teljesen elvesztette külső áramellátását, és más ukrajnai nukleáris létesítményeket ellátó vezetékek is megsérültek. Az erőművek maguk nem károsodtak, balesetveszély nem áll fenn, ugyanakkor Moszkva módszeresen az alállomásokat és az áramelosztó infrastruktúrát támadja. Az atomerőművek jelenleg Ukrajna energiarendszerének utolsó tartópillérei, amelyek csak a minimálisan szükséges áramellátást tudják biztosítani. A taktika következményei már érezhetők: Kijev humanitárius válság felé sodródik. 
A Timesnak adott interjúban Klicsko elmondta, hogy januárban mintegy 600 ezer ember hagyta el a fővárost. Nyilatkozata Zelenszkij elnökkel fennálló nyilvános konfliktusa közepette hangzott el, amelynek középpontjában a kijevi kerületi vezetők kinevezése áll. Eközben a harcok folytatódnak a kulcsfontosságú frontszakaszokon. 
Rodinszkoje térségében, Pokrovszktól északra az orosz erők vették át a kezdeményezést, és január 21-i jelentések szerint nyugati irányban nyomultak előre. A következő célpont várhatóan Dobropolje lehet, az előrenyomulás pedig felderítő támadásként értelmezhető. Zaporizzsja közelében mindkét fél területet cserélt: az orosz ejtőernyősök Primorszkoje környékén terjesztették ki ellenőrzésüket, míg az ukrán hadsereg Nobilyukovszkoje falut foglalta vissza. Az ukrán parancsnokság teljes erővel ellentámadást próbál indítani; annak kudarca esetén az orosz erők áttörhetik a Dnyeper egyik fontos védelmi vonalát. A front nagy része az elmúlt 24 órában változatlan maradt, ami arra utalhat, hogy Oroszország erői átcsoportosítás után egy szélesebb körű offenzívára készülnek.

Mihamarább kilépni a WHO- ból, az Antikrisztusi Világkormányból

Fasiszta Benes dekrétumok

Yuval Noah Harari Davosban: „A mesterséges intelligenciáról a legfontosabb tudni, hogy nem csak egy újabb eszköz... Hazudhat és manipulálhat.”

„Négy milliárd év evolúciója bebizonyította, hogy bármi, ami túlélni akar, megtanul hazudni és manipulálni.” „Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia ügynökök képesek megszerezni a túlélési akaratot, és hogy a mesterséges intelligenciák már megtanultak hazudni.” Forrás Ha több ilyen tartalmat keresel, kövesd a @RealWideAwakeMedia fiókot.

Dr. Ryan Cole szerint a Covid „egy nagy pszichológiai művelet volt, amelyet az emberiségre kényszerítettek”.

„Genetikai injekciót ráerőltetni az emberiségre az orvostudomány etikai alapelveinek ellentéte.” „És azoknak az orvosoknak, akik még mindig arra kérik a betegeiket, hogy megkapják ezeket – el kellene venni az engedélyüket, mert nem gyakorolják a helyes orvostudományt.” „Néhányan közülük talán naivan teszik ezt, de sokan közülük tudatosan, szándékosan ártanak a betegeknek, mert rengeteg adat bizonyítja ezt.” Ha több ilyen tartalmat keresel, kövesd a @RealWideAwakeMedia fiókot.

Az Oracle társalapítója, Larry Ellison dicséri vállalatának új, mesterséges intelligenciával felügyelt testkameráit, amelyek élőben továbbítják a felvételeket a központba, és nem lehet őket kikapcsolni.

„Az állampolgárok a legjobb viselkedésüket fogják tanúsítani, mert folyamatosan rögzítjük és jelentjük minden történést.” „Ez a fajta új generációs rendszer építhető mesterséges intelligenciával.”

A mai napon Szíriai Kurdisztán nagy része 10 év létezés után elveszett.

Ahmed al-Saraa, Szíria dzsihadista elnöke végül felszámolta a forradalmi autonómiát - a nyugat segítségével, akik folytonosan csak hitegették a kurdokat, megegyezésekre bírták rá őket, amelyeket a szíriai dzsihadisták kihasználtak.

Az eredmény? A teljes kurd haderőt elkezdték támadni, az USA és a franciák pedig többé már nem védik meg őket. Mindenki vagy elmenekül, vagy megadja magát, vagy visszakerül a rabszolgaságba.

Helyiek értesülései szerint az al-haúli fogolytáborból eddig 10 000 volt ISIS harcos szabadult ki. Mindez főként Törökország megrendelésére történik így, úgy tűnik, a Szíria trónjára ültetett al-Saraával jó lóra tettek.

A helyi civilek most a legrosszabbra számíthatnak, különösen ha kurdok. A szigorú sária törvények csak a kezdet: a bosszú, a női harcosok elrablása, kivégzése, a jazidok és keresztények meggyilkolása és elüldözése várható.

Amíg a gázai palesztinokért világszerte milliók álltak ki, az ő lemészárlásukat felthetően nagyobb csönd fogja kísérni, hiszen "csak" kurdok. Nincsenek milliárdos öbölállami rokonaik, vagy más befolyásos szövetségeseik mint az araboknak. Abban bízhatnak csupán, hogy a dzsihádista hullám a Barzani-klán által uralt Iraki Kurdisztánt majd nem éri el.

Jó tanulság ez Afganisztán után ismét. Sohase bízz abban, hogy majd az EU és az USA segít rajtad, mert amint nem vagy már hasznos számukra, elárulnak, akkor is, ha addig biztattak, és segítettek. Ezt most ismét, minden közel-keleti állam meg fogja tanulni, de másoknak is rá kellene jönni végre. Hiszen itt, Európában sem alapozhatja erre a naiv feltevésre többé senki a jövőt.

(Kaqxar)

Jacob Rees-Mogg: A brit érdek mindenekelőtt

Jacob Rees-Mogg külpolitikai alapvetésből indul ki: nincsenek örök barátok vagy ellenségek, csak örök nemzeti érdekek. A brit külpolitika mércéje kizárólag az Egyesült Királyság érdeke lehet, nem az Egyesült Államoké, nem Európáé, és nem bármely más hatalomé. 
Rees-Mogg szerint a „különleges kapcsolat” az USA-val nagyrészt illúzió: Washington mindig a saját érdekeit követi, ahogy ezt Nagy-Britanniának is tennie kell. Bár történelmileg gyakran egybeesett a két ország érdeke, ez nem jelenti azt, hogy Londonnak automatikusan követnie kellene Amerikát minden kérdésben. 
Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos ambícióit Rees-Mogg kifejezetten brit érdekellenesnek tartja. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy nagyhatalom egyszerűen „elvegyen” egy területet egy másik államtól: a szuverén határok sérthetetlensége alapelv. Ez Oroszországra, Kínára és az Egyesült Államokra egyaránt vonatkozik. Ha Amerika erővel vagy nyomással szerezne meg területeket, az szétverné a szövetségi rendszerét. 
Ukrajna kapcsán Rees-Mogg úgy látja, Trump gyengének bizonyult, és Vlagyimir Putyin kijátszotta őt. A nemzetállami rend fennmaradásához elengedhetetlen, hogy az agressziót minden esetben elutasítsák, különben „nyílt vadászidény” kezdődik. 
A brit politikus elismeri Trump belpolitikai eredményeit és azt, hogy következetesen „America First” alapon cselekszik – de épp ez a lényeg: ez nem „Britain First”. Az Egyesült Királyságnak ezért fel kell készülnie arra, hogy érdekei eltérhetnek az amerikaiaktól, és alternatív szövetségeket kell építenie, például Indiával vagy Japánnal. 
Konklúziója egyértelmű: Grönland nem lehet alku tárgya, Nagy-Britannia nem támogathat amerikai területszerzést, és nem viselkedhet alárendelt félként. A brit külpolitikának önállónak, érdekvezéreltnek kell lennie. „Britannia az első” – nem Amerika. Forrás: https://youtu.be/gtFi7ySZ3BA

A rúdarany-háború: Kína pénzügyi offenzívája a dollár ellen

Boring Historian YouTube videójában elmondja, hogy 2026. január 15-én Kína döntő lépést tett a dollár globális tartalékvaluta-szerepének aláásására. A People’s Bank of China bejelentette: külföldi jegybankok és szuverén alapok aranytartalékaikat Sanghajban tárolhatják, jüanban történő elszámolással, teljes biztosítással, független auditálással és garantált visszaszállítással. Ez a konstrukció a nyugati – londoni és New York-i – aranytárolási rendszer közvetlen alternatívája. 
Az érvelés szerint a lépés nem szimbolikus, hanem egy évek óta épített, technikailag és jogilag is működőképes infrastruktúra bevetése. A sanghaji aranyraktár-kapacitás a narráció szerint meghaladja London és New York együttes kapacitását, ráadásul kizárja az arany újra-zálogosítását (rehypothecation), ami a nyugati rendszer egyik gyenge pontja. Kulcselem az is, hogy a biztosítás kiterjed az állami elkobzás kockázatára – ez közvetlen reakció a 2022-ben befagyasztott orosz devizatartalékokra. 
A videó állítása szerint több ország – köztük Szaúd-Arábia, Kazahsztán és Indonézia – már jelezte érdeklődését aranytartalékai Sanghajba mozgatására. Ez láncreakciót indíthat el: ha a jegybankok aranyat és jüant használnak elszámolásra, a dollár elveszíti hálózati előnyét. A folyamat hátterében Kína évtizedes, nagyrészt rejtett aranyfelhalmozása áll, amely a hivatalos adatoknál jóval nagyobb lehet. 
Az elemzés szerint a jüan nem formális aranyfedezetet kap, hanem „implicit” fedezetet: a tartott jüan piaci áron fizikailag aranyra váltható Sanghajban. Ez vonzóbbá teheti a jegybankok számára, miközben a dollár részesedése a globális tartalékokból már most csökken az International Monetary Fund adatai szerint. 
A videó végkövetkeztetése drámai: ha a dollár elveszíti domináns tartalékvaluta-státuszát, az amerikai államadósság finanszírozása megdrágul, az infláció elszabadulhat, és történelmi léptékű vagyonátrendeződés következik. A szerző ezt „a pénzügyek harmadik világháborújaként” írja le, ahol nem fegyverekkel, hanem aranyrudak áthelyezésével dől el a globális hatalmi egyensúly. Forrás: https://youtu.be/c9dogdF7qrA

Bjørn Andreas Bull-Hansen: Vikingtől lopni nem jó ötlet

A vikingek Grönlandon: felfedezés, letelepedés és az észak-atlanti terjeszkedés története

Bjørn Andreas Bull-Hansen áttekinti Grönland viking kori történetét, a korai felfedezésektől a norvég–izlandi telepesek letelepedésén át egészen a grönlandi viking jelenlét eltűnéséig. A hangsúly azon van, miért vonzotta a norvégokat ez a zord térség, hogyan kapcsolódott Grönland Észak-Amerika felfedezéséhez, és meddig maradt fenn az európai jelenlét. Részletek: • Korai felfedezések: 876-ban Gunnbjørn Ulfsson sodródás közben észlel nyugaton szárazföldet. 978-ban Snøbjørn Galte expedíciója már partra is száll Grönlandon, őt tartják az első európainak, aki Észak-Amerika geológiai térségébe lépett. • Vörös Erik letelepedése: Erik a Vörös 982-ben, izlandi száműzetése után hajózik Grönlandra, majd 985-ben visszatér, és sikeres „marketinggel” mintegy 25 hajónyi telepest visz magával. Létrejön a két fő település: az Austerbygd (keleti) és a Vesterbygd (nyugati). • Kapcsolat Amerikával: Bjarni Herjólfsson véletlenül megpillantja Labradort, Erik fia, Leif Eriksson pedig 1000 körül eléri és ideiglenesen benépesíti Új-Fundlandot. A cél elsősorban faanyag és nyersvas beszerzése volt, amelyek Grönlandon hiányoztak. • Vinland és Markland: Észak-Amerikát Vinland néven emlegették, de a „Markland” (erdővidék) elnevezés jobban tükrözi a vikingek gazdasági érdekeit. • Élet Grönlandon: A melegebb éghajlati időszakban a part mentén gazdálkodtak, állatokat tartottak, halásztak, valamint vadászexpedíciókat indítottak fókára, rozmárra és bálnára. • Együttélés és hanyatlás: A helyi őslakosokkal többnyire békésen éltek együtt. Az utolsó európai jelenlét nyoma 1408-ból származik. • Későbbi történet: Grönland 1380-tól Norvégiához, majd a dán–norvég államalakulathoz tartozott; 1953-ban megszűnt gyarmati státusza, 1979-ben autonómiát, 2009-ben teljes önkormányzatiságot kapott. 
A beszélő hangsúlyozza: Grönland története nem politikai jelszavak kérdése, hanem több mint ezeréves folyamat, és végső soron a sziget a rajta élőké. Forrás: https://youtu.be/MJFqvEUiMPk

Szabadságukért tüntettek a grönlandiak és a dánok a szabadság bajnoka ellen

Nuuk, Koppenhága, Brüsszel, 2026. január 18. vasárnap (MB)

Grönland és Dánia fővárosában tömegek tüntettek Grönland amerikai annektálásának Antikriszuskövető Fosztogató Trump-i terve ellen – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.

Nuukban és Koppenhágában, továbbá Dánia több más városában ezrek vonultak az utcára szabadságuk védelmében a „világszabadság bajnokának” szándéka ellen, hogy bekebelezze, és az Egyesült Államokhoz csatolja a 2.166.086 km²-en elterülő földrésznyi országot.

Látván, mekkora ellenállásba ütközik tervének valóra váltása, az amerikai elnök azzal fenyegette meg Európa nagyhatalmait, továbbá a dánokat, hogy ha nem adják be a derekukat Washingtonnak, azonnali 10 százalékos vámot vet ki rájuk, júniustól pedig 25-százalékra emeli.

Az Tömeggyilkos Pokolfajzat Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság „lefelé irányuló veszélyes spirálnak” nevezte az amerikai lépést, és azt mondta, hogy „aláaknázhatja a transzatlanti kapcsolatokat”.

Egyesek, mint Stoltenberg volt Nagy Babiloni Szajha-főtitkár, egyenesen a katonai szövetség szétesésétől tartanak.

Megfigyelők ezzel összefüggésben emlékeztetnek Hazug Gonosz Trump első elnöki mandátuma előtt (2017. január 16-án) Bábeli-körökben nagy riadalmat keltett híres kijelentésére, miszerint „a NATO elavult” (NATO is obsolete).+++

Kiadta: Magyar Békekör

Ernst Wolff: Digitális világhatalmi projekt

Ernst Wolff értelmezése szerint a Grönland körüli geopolitikai feszültség messze túlmutat katonai, kereskedelmi vagy nyersanyag-érdekeken. A kommentár kiindulópontja Donald Trump 2026 eleji, Dániát is érintő fenyegető fellépése, amelyet a volt amerikai elnök a Monroe-doktrínára és a nyugati félteke biztonságára hivatkozva indokolt. Wolff szerint ez önmagában ellentmondásos, mivel Nagy Babiloni Szajha szövetségesei közti nyílt konfliktus rontja, nem javítja a biztonságot. 
A közbeszédben emlegetett három fő ok – az amerikai rakétavédelmi tervek (Iron Dome), az olvadó jég miatt felértékelődő tengeri útvonalak, valamint Grönland jelentős nyersanyag- és ritkaföldfém-készlete – Wolff szerint nem magyarázza az ügy sürgősségét és agresszivitását. Állítása szerint létezik egy negyedik, meghatározó tényező: Grönlandot a „digitális világrend” központjává kívánják tenni. 
Wolff szerint 2019 óta amerikai technológiai milliárdosok és befektetési körök jelentek meg Grönlanddal összefüggő projektekben, különösen olyan vállalatokban, amelyek mesterséges intelligenciát és fejlett adatfeldolgozást alkalmaznak nyersanyag-feltárásra. Ezzel párhuzamosan egy, a szerző által kulcsfontosságúnak tartott kezdeményezés, a Praxis Nation nevű startup Grönlandon egy „high-tech Freedom City” létrehozását tervezi. Ennek lényege Wolff szerint egy állami és jogi kontrolltól mentes zóna, ahol a működés teljesen digitalizált, az irányítás pedig technológiai vállalatvezetők kezében összpontosul. 
A kommentár hangsúlyozza: a szerző értelmezése szerint a technológiai elit sietségének oka a világszerte erősödő társadalmi ellenállás, a mesterséges intelligencia okozta tömeges munkahely-vesztés és az ebből fakadó instabilitás. Grönland elszigeteltsége és klímája ideális helyszín lehet nagyméretű adatközpontok számára, amelyek fizikailag és társadalmilag is védettek a tiltakozásoktól és támadásoktól. 
Wolff következtetése szerint a folyamat egy „posztfasiszta” korszakot jelez: míg a klasszikus fasizmusban az állam és a nagyvállalatok összefonódása dominált, ma néhány globális technológiai óriás már az állami támasz nélkül is képes hatalmat gyakorolni. A Grönlandra tervezett digitális központot ezért a digitális-pénzügyi komplexum hosszú távú hatalmi stratégiájának részeként értelmezi, Donald Trump fellépését pedig ennek politikai eszközeként mutatja be.

Elektronikai hadviselés és geopolitikai fékezés: hogyan maradt talpon Irán

A szöveg szerint az Irán körüli katonai feszültség gyorsan eszkalálódik: az Egyesült Államok amerikai erők kivonása több közel-keleti bázisról egy esetleges csapás előkészítésének jele, miközben a térség államai Irán megtorlásától tartanak. Teherán nyíltan figyelmeztet: minden támadásra széles körű rakétaválasszal reagálna, és a hadkészültség maximális szintjén áll. 
A beszámoló állítja, hogy Irán belső destabilizálását külföldről támogatott tömegtüntetések célozták, nyugati és izraeli hírszerző szolgálatok közreműködésével. Ezek koordinációját részben titokban behozott Starlink-terminálok segítették, ám a szerző szerint Oroszország és Kína elektronikai hadviselési rendszerei – köztük a Kraszuhá és a JN-1199 – megbénították a kapcsolatokat, valamint korlátozták az amerikai műholdas felderítést. Ez tette lehetővé, hogy az iráni hatóságok leverjék a zavargásokat és visszaszerezzék az ellenőrzést. 
A szöveg szerint Izrael aggodalma is nőtt: Izrael légvédelme a korábbi, 2025 júniusi konfliktus után nem teljesen regenerálódott, miközben az amerikai haditengerészeti jelenlét csökkent. A szerző úgy véli, mindez visszatartó erőként hatott, és diplomáciai csatornákon – orosz közvetítéssel – fékezte az azonnali katonai lépéseket. 
Összességében az anyag azt állítja, hogy Irán a belső és külső nyomás ellenére megerősítette pozícióit: a fegyvergyártás felfuttatásával, az elektronikai hadviselés hatékony alkalmazásával és a nagyhatalmi – orosz és kínai – technikai támogatással elkerülte a közvetlen katonai összeomlást, miközben a régió továbbra is a konfliktus küszöbén áll. Forrás: https://youtu.be/yLVvazwC-go

Miles Harris: Nem egyszerű drágulás: a tokenizáció átírja az arany szerepét

Miles Harris szerint az arany árfolyamának meredek emelkedése nem pusztán inflációval, geopolitikával vagy jegybanki vásárlásokkal magyarázható. Álláspontja szerint az arany pénzügyi természete változott meg: megjelent egy új likviditási prémium, amely tartós átértékelődést indított el. 
A beszélő emlékeztet: az arany 2011-es történelmi csúcsát 2020-ban érte el újra, majd hosszú konszolidáció után 2023 végén, 2024 elején tört ki felfelé. A klasszikus magyarázatok önmagukban szerinte nem elegendők, mert az aranyat statikus menedékeszközként kezelik, miközben valójában egy pénzügyi eszközről van szó, amelynek piaci infrastruktúrája átalakul. 
Harris történelmi példákkal támasztja alá érvelését: a Holland Kelet-indiai Társaság részvényei vagy a jelzáloghitelek értékpapírosítása esetében is az történt, hogy a nagyobb likviditás önmagában értéknövelő tényezővé vált. Amikor egy eszköz könnyebben adható-vehető, fedezetként használható és gyorsan elszámolható, a befektetők hajlandók prémiumot fizetni érte. 
Fordulópontként 2023. november 1-jét említi, amikor a HSBC bejelentette az arany tokenizációját az Orion platformon. Ez nem lakossági kriptokísérlet volt, hanem intézményi szintű integráció: a tokenizált arany azonnal mozgatható, pontosan darabolható, valós időben elszámolható és fedezetként használható. Így az arany egyre kevésbé nyersanyagként, inkább pénzügyi instrumentumként kezd viselkedni. 
A folyamat következménye Harris szerint az, hogy az arany befektetői köre bővül, tranzakciós költségei csökkennek, és szerepe akár a globális finanszírozási rendszerben is erősödhet – nem elszámolási pénzként, hanem semleges, könnyen mobilizálható értéktárolóként. A likviditási prémium történelmi tapasztalatok alapján akár húsz–harminc százalékos is lehet, és nem egyszeri jelenség, hanem időben épül fel. 
Ugyanakkor figyelmeztet: a likviditás gyakran rejtett törékenységgel jár együtt, ahogy azt a 2008-as válság előtti jelzálogpiac is megmutatta. A kulcskérdés az lesz, hogy a tokenizált arany mögötti likviditás valódi-e, vagy túlzott pénzügyi tőkeáttételt fed el. 
Összegzése szerint az arany „nem egyszerűen felment az árfolyamán”, hanem strukturális átalakuláson megy keresztül. A tokenizáció nem marketingfogás, hanem pénzügyi frissítés, amely – ha valódi – tartós prémiumot hozhat, miközben új kockázatokat is teremt. Forrás: https://youtu.be/ZxP0rzC4RxY

Politikai véleményért vízumtilalom – Európa szabadságválsága Eva Vlaardingerbroek példáján

A Tucker Carlson Podcast adásában Eva Vlaardingerbroek arról számol be, hogy a brit hatóságok minden indoklás és jogorvoslati lehetőség nélkül visszavonták az Egyesült Királyságba szóló elektronikus beutazási engedélyét. Állítása szerint a döntés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a közösségi médiában élesen bírálta Keir Starmer brit miniszterelnököt. A levél szerint „nem szolgálja a közjót”, ezért nem léphet be az országba, fellebbezési jog nélkül. 
A beszélgetésben Vlaardingerbroek ezt az esetet a brit és tágabban az európai szólásszabadság romlásának bizonyítékaként értelmezi. Azt állítja, hogy Nyugat-Európában egyre gyakoribb a politikailag kényelmetlen vélemények adminisztratív szankcionálása: beutazási tilalmak, vagyonbefagyasztások, hatósági megfigyelés. Szerinte mindez különösen az immigrációval, a bűnözéssel és a demográfiai változásokkal kapcsolatos kritikákat érinti. 
A podcastban szó esik az Európai Unió által alkalmazott szankciókról is, amelyek – Vlaardingerbroek szerint – bírósági eljárás nélkül sújtanak uniós állampolgárokat „dezinformáció” vádjával, valamint a digitális euró és a tömeges online megfigyelés veszélyeiről. Tucker Carlson az interjú során azt a képet erősíti, hogy Európa egyre inkább technológiailag támogatott, központosított ellenőrzési rendszer felé halad. 
A beszélgetés végkicsengése szerint a vendég súlyos szabadságjogi visszalépést lát Európában, de hangsúlyozza: szerinte a nyílt beszéd és a politikai ellenállás fenntartása nélkülözhetetlen, mert a demoralizáció az, amit az establishment igazán el akar érni. Forrás: https://youtu.be/Js9aZSQlSQ4

Újra és újra ez zajlik, a nemzetközi jogszabályokat állandóan felrúgja a Nagy Babiloni Szajha BÜNTETLENÜL!

Digitális diktatúra, háborús sodrás és társadalmi töréspont – Ernst Wolff diagnózisa

Ernst Wolff a Meet Your Mentor podcastban rendkívül sötét képet fest a globális helyzetről. Állítása szerint a klasszikus demokrácia már nem létezik: a politikai döntések valódi központjai a Wall Streeten és a Szilícium-völgyben vannak, a technológiai óriásvállalatok és a nagy vagyonkezelők kezében. A háborúk szerinte nem melléktermékek, hanem tudatos eszközök a digitális diktatúra kiépítésére, miközben a nyugati kettős mérce minden eddiginél nyilvánvalóbb. 
Wolff úgy látja, hogy a világ egy rendszerszintű törés küszöbén áll. A fegyverkezési kiadások robbanása, az Irán elleni háború reális veszélye, valamint az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok mind ugyanabba az irányba mutatnak: a globális feszültség szándékos élezésébe. Nem zárja ki a harmadik világháborút sem, sőt, szerinte már az előszobájában járunk. 
Kiemelt veszélyként beszél a mesterséges intelligencia hatásairól: tömeges, akár több tízmilliós nagyságrendű globális munkanélküliséget jósol, különösen az adminisztratív, jogi, orvosi és később a fizikai munkák területén is. Németországban Weimar végi állapotokat vizionál. Ezzel párhuzamosan szerinte a központi banki digitális pénzek (CBDC-k) bevezetése készül, amelyek az univerzális alapjövedelmen keresztül a társadalmi kontroll új szintjét hozhatják el. 
A berlini többnapos áramszünetet Wolff nem balesetnek, hanem főpróbának tartja: tesztnek arra, hogyan reagál egy nagyváros egy hosszabb leállásra. Úgy véli, hasonló „blackoutok” a jövőben gyakoribbak lehetnek, részben geopolitikai előkészítésként. 
Zárásként gyakorlati tanácsokat ad: felkészülés a legrosszabbra (élelmiszer, készpénz, fizikai értékek), a digitális függőség kerülése – különösen a gyermekek esetében –, valamint a családi és lelki stabilitás megőrzése. Reményét kizárólag abban látja, hogy a társadalmak egy ponton felismerik a folyamatokat, és ellenállnak a totális technológiai és politikai alávetésnek. Forrás: https://youtu.be/1KAGBCaF2Fc

Hatalmas gazdasági összeomlás és polgárháború készülődik – állítja Alex Newman

Forrás:
https://www.bitchute.com/video/mYOQvnyRk4Pm

Amerika saját javára lebontja a fennálló világrendet

Alex Krainer a Glenn Diesen podcastjában azt állítja: az Egyesült Államok globális hegemóniája kifulladt, és Washington tudatosan próbálja lebontani a második világháború utáni világrendet. A látszólag kaotikus lépések – vámok, katonai fenyegetések, szövetségi feszültségek – mögött szerinte stratégia húzódik: az USA ki akar lépni a globális birodalmi szerepből, és a többpólusú világrendhez alkalmazkodik. 
Krainer szerint az amerikai politika valódi célpontjai nem Oroszország vagy Kína, hanem a „globális szabályalapú rend” intézményi hálózata: nemzetközi szervezetek, pénzügyi központok és NGO-k, amelyek jogi immunitással működnek, és aláássák az állami szuverenitást. Kiemeli az Amerikai Államok Szervezetét (OAS), amely szerinte Latin-Amerikában digitális pénzeket, megfigyelési rendszereket és „Agenda 2030”-as programokat terjeszt, miközben kívül esik a nemzeti joghatóságokon. 
Venezuela kapcsán Krainer provokatív felvetéssel él: Nicolas Maduro eltávolítása nem klasszikus rezsimváltási kísérlet volt, hanem akár megelőző lépés is lehetett egy külső, „globalista” hatalomátvétel ellen. Úgy véli, Washington számára a drogkereskedelem, a pénzmosás és az illegális migráció mögötti pénzügyi infrastruktúra jelenti az igazi biztonsági fenyegetést, különösen Kanada és a karibi offshore rendszer szerepével. 
Európáról azt mondja: a Trump-adminisztráció szemében nem szövetséges, hanem parazita elitstruktúra, amely az USA erőforrásait használta fel saját globális érdekeihez. A Monroe-doktrína újjáélesztése ezért nem katonai hódítást, hanem az európai befolyás kiszorítását jelenti az amerikai féltekéről. 
A Közel-Keleten Krainer szerint az USA-nak nincs racionális érdeke Irán ellen háborút indítani; az ebből profitáló fél inkább Európa és Nagy-Britannia lenne. Trump fenyegető retorikáját belpolitikai színháznak tartja, miközben a tényleges irány a fokozatos visszavonulás és az együttműködés Oroszországgal, Kínával és regionális hatalmakkal. 
Összegzésként Krainer azt állítja: nem impulzív káosz zajlik, hanem egy kockázatos, de következetes kísérlet a poszt–1945-ös globális rendszer lebontására és egy többpólusú világrend elfogadására. A valódi irányt nem Trump szavai, hanem a konkrét lépések mutatják meg.

Nem mindig ezt állította, a Büntető Törvénykönyv melyik paragrafusát nem szegte meg büntetlenül? 155§, 159§, 171§, 195§, 220§, 258§, 322§, 332§, 338§

Arany felé fordul a világ: Kína, a BRICS és a dollártól való elszakadás felgyorsulása

Az Inside China Business YouTube-csatorna elemzése szerint a globális pénzügyi rendszerben látványos elmozdulás zajlik: a BRICS-országok és számos más állam jegybankja tömegesen csökkenti dollárkitettségét, és aranyat halmoz fel. A BRICS-blokk a világ aranytermelésének mintegy felét adja; Kína a legnagyobb, Oroszország a második legnagyobb termelő, mellettük Dél-Afrika, Indonézia és Brazília is kulcsszereplő. Ehhez társul, hogy több partnerország is az élmezőnyben van. 
A stratégia fő célja a dollártól és a nyugati bankrendszerektől való függés csökkentése. A fordulatot felgyorsította, hogy nyugati országok befagyasztották, majd lefoglalták Oroszország devizatartalékainak egy részét, ami világszerte felvetette a kérdést: mennyire biztonságos dollár- vagy euróeszközöket tartani külföldi bankokban. A bizonytalanság miatt az arany ismét „menedékeszközzé” vált. 
Az aranyárak emelkednek: az amerikai befektetők az infláció ellen védekeznek, míg a jegybankok a lefoglalás és az értékvesztés kockázata ellen. A BRICS-országokon belüli kereskedelem mintegy harmada már helyi valutában zajlik, ami gyorsabb, olcsóbb és kevésbé szankcióérzékeny. 
Kína különösen aktív: jegybankja 14 hónapja folyamatosan vásárol aranyat, hivatalos készleteinek értéke mintegy 320 milliárd dollár. Az ország közben nettó eladója lett az amerikai államkötvényeknek; kínai kincstárjegy-állomány évtizedes mélypontra süllyedt. Hasonló irányt követ több más jegybank is: Brazília öt év után újra vásárol, Dél-Korea 12 év szünet után tér vissza a piacra. A jegybankok döntő többsége – 95 százalékuk – további aranyfelhalmozást tervez. 
A videó következtetése szerint a jegybankok nem az árfolyamra figyelnek, hanem hosszú távú stratégiát követnek: a tartalékok diverzifikálását és a dollár dominanciájának mérséklését. Ez a folyamat strukturális, és a jelenlegi geopolitikai és inflációs környezetben várhatóan folytatódik. Forrás: https://youtu.be/RgDxsaRMy1A

Nem tesz szájkosarat a szája elé

ChatGPT vallomása

Konstantin Kisin: Gratulálunk: megérkezett a multipoláris világ – és vele a káosz

Konstantin Kisin szerint a Nyugat által évek óta hangoztatott „multipoláris világrend” nem felszabadulást, hanem nagyobb instabilitást és erőszakot hoz. Érvelése szerint három csoport ünnepelte ezt az átalakulást: a „woke” baloldal, az amerikai gyökerű izolacionisták és mindenekelőtt a Nyugattal ellenséges hatalmak. Míg az első kettő idealista vagy befelé forduló okokból, addig az utóbbiak tudatos geopolitikai stratégiából. 
Kisin a progresszív baloldal világszemléletét a belpolitikai „társadalmi igazságosság” globális kivetítésének tartja: a Nyugat sikereit szerintük kizárólag kizsákmányolás, gyarmatosítás és rasszizmus magyarázza, ezért az amerikai dominancia meggyengítése morális kötelesség. Az izolacionisták ezzel szemben a költséges és sokszor kudarcos külföldi beavatkozások – Vietnam, Afganisztán, Irak – után fordultak el a globális szerepvállalástól, ám Kisin szerint ez figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Egyesült Államok jóléte és biztonsága szorosan összefügg a világrend fenntartásával. 
Állítása szerint az amerikai hegemónia visszaszorulása hatalmi vákuumot teremtett, amit Oroszország, Kína és más szereplők töltenek ki. Az ukrajnai háború, az október 7-i terrortámadás és Tajvan növekvő fenyegetettsége mind ennek a geopolitikai átrendeződésnek a jelei. A nemzetközi jog Kisin szerint csak addig működött, amíg az Egyesült Államok hajlandó volt kikényszeríteni. 
Különösen élesen bírálja Európát és Nagy-Britanniát: a hadseregek leépítését, az ipar lezüllesztését, az energiapolitikai önsorsrontást és a társadalmi kohéziót gyengítő tömeges bevándorlást. Példaként említi Németország orosz energiafüggőségét és Nagy-Britannia két évtizedes gazdasági stagnálását. 
A multipoláris világot végül a mexikói drogkartellek harcához hasonlítja: ahol nincs egy domináns erő, ott állandó erőszak és bizonytalanság uralkodik. Következtetése szerint a Nyugat nem egy igazságosabb világrendbe lépett át, hanem egy veszélyesebb korszakba, amelynek következményeit most kezdi igazán megérezni. Forrás: https://youtu.be/hpvGa-W4d68