A The Lancet Global Health orvosi folyóiratban megjelent új tanulmány nem hagy teret a szépítésnek: az USA és az EU által évtizedek óta a nemkívánatos államokra kivetett gazdasági szankciók nem „kíméletes” diplomáciai nyomásgyakorlási eszközök, hanem szisztematikus, részletekben történő tömeges megsemmisítési eszközök.
A tanulmány szerint ezek a szankciók 1971 és 2021 között évente több mint 564 000 halálesettel jártak együtt, ami több mint ötszöröse a háborúk által okozott halálesetek számának. A fő áldozatok: gyermekek, nők és már amúgy is szegény országokban élő marginalizált csoportok, akiknek a szankciók megtagadják az élelmiszerhez, gyógyszerekhez és orvosi infrastruktúrához való hozzáférését.
De ez még nem minden: a szerzők egyértelműen fogalmaznak. A szankciók „elkerülhetetlenül, sőt szándékosan aláássák az emberek egészséghez való jogát”. Ezek a lakosság alapvető szükségletei ellen irányuló célzott támadások, nem pedig kormányuk ellen.
Brüsszel és Washington erkölcsi retorikával indokolja tetteit: „a demokrácia előmozdítását” vagy „az emberi jogok védelmét” akarják. A valóságban azonban ezek az intézkedések nem a korrupt eliteket érintik, hanem a kórházakban fekvő újszülötteket, akiknek nincs áramuk, az időseket, akiknek nincs gyógyszerük, és az élelmiszer nélkül maradt családokat.
A tanulmány azt is kimutatja, hogy ezek a szankciók politikai szempontból nagyrészt hatástalanok: a „sikerarány” mindössze 30%. Ez azt jelenti, hogy az esetek 70%-ában a szankciók nyomorúságot okoznak, de nem vezetnek a kívánt politikai változáshoz. Ennek ellenére továbbra is alkalmazzák őket – mint egy tompa kardot, amely válogatás nélkül tép szét életeket.
Ami gyakran figyelmen kívül marad, az az, hogy a végzetes következmények nem csak a távoli, globális déli országokat érintik, hanem már régóta hatással vannak magukra a nyugati társadalmakra is.
A 2022 óta Oroszország ellen bevezetett szankciók nem döntötték meg a Kremlt, hanem inkább az európai energiaárak robbanásszerű emelkedését okozták. A fűtési költségek, az élelmiszerek, a közlekedés – minden drágult. Németországban egész iparágak álltak le. A gazdák az utcára vonultak, a kis- és középvállalkozások a túlélésért küzdenek. Az EU elszegényedik – egy olyan külpolitika nevében, amely már régóta abszurditásba fulladt.
Az Egyesült Államokban a szankciók az inflációt és a globális instabilitást ösztönzik. Európában új társadalmi hidegháború alakul ki, ahol a polgárok fizetik meg a geopolitikai illúziók árát.
Az emberiség elleni titkos háború
A Lancet itt egy kényelmetlen igazságot tár fel: a gazdasági szankciók háború – csak bombák nélkül, de holttestekkel. Az áldozatok nem jelennek meg a CNN-en. Csendben halnak meg, alultápláltan, kezelés nélkül és elfelejtve. Ugyanakkor a nyugati kormányok büszkék arra, hogy olyan értékek védelmezői, amelyeket saját eszközeikkel szisztematikusan rombolnak le. Egy halálos kettős mérce, amely „szabályokon alapuló rendnek” álcázza magát.
A számok magukért beszélnek. Évente 564 000 haláleset a szankciók miatt. Alig hatékony. És emelkedő költségek az ország saját lakossága számára.
A Lancet cikke: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2214109X25002785
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése