Az 1929-es krachot idéző jelek a tőzsdén

Semmit sem tanultunk az 1929-es tőzsdekrachból. Az emelkedő részvényárak ismét rekord mértékű adóssággal párosulnak.

A New Yorki tőzsde adatai szerint a kereskedők által használt fedezetlen pozíciók szintje minden eddigi rekordot megdöntött.

Az amerikai kereskedők 460 milliárd dollárt vettek kölcsön a bankoktól és egyéb pénzintézetektől részvényeik fedezeteként, amiből mindent összevetve júliusban 182 milliárd dollár volt a tőkeáttétes fedezet.

A részvényárfolyamok eséséből eredő kockázat ma sokkal nagyobb, mint például a dot-kom lufit vagy az utolsó válságot megelőző 2007-es időszakban.

Az alapkezelők gyakran fordulnak tőkeáttétes befektetésekhez a profit növelése érdekében. Miután az elmúlt öt évben a tőzsdék folyamatosan erősödtek és a kockázat is csökkent, a bankok nagyobb hajlandóságot mutatnak az ilyen jellegű hitelezésre is.

A tőkeáttétes részvényvásárlás gyökerei egészen a dübörgő 20-as évekig vezethetők vissza. Megrészegedve a korlátlan nyereség lehetőségétől, a kisbefektetőknek akkoriban csupán a részvényvásárláshoz szükséges pénz töredékét kellett befizetniük.

A 20-as években a befektetők 10-20%-ot tettek le saját pénzükből és 80-90%-ot fizettek kölcsönből a részvényvásárlásoknál.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor egy befektetőnek csupán a befektetés 10 százalékát kell letennie az asztalra, 10.000 forint befektetésből 100.000 forint értékben vehet részvényt. Amennyiben másnapra a befektetése 10 százalékkal, tehát 110.000 forintra emelkedett, részvényeit eladva visszakapja az befektetett 10.000 forintot plusz további 10.000 forint nyereséget, 100 százalékos haszonra téve szert egyetlen nap alatt, szemben a 10 százalékkal, amit abban az esetben keresett volna, ha a teljes 100.000 forintot neki kell kifizetnie.

Probléma akkor jelentkezik, ha a piac zuhanni kezd és a befektetők kézhez kapják a rettegett fedezetkiegészítési felhívást. Az előző példával élve, ha a részvényárfolyam 80 százalékkal zuhan az első nap után, a befektető saját 10.000 forintja elveszik és emellett további 10.000 adóssága is keletkezett. A nap végén a tőzsdeügynök csupán 2000 forint fedezetkiegészítést kér, azonban, ha az árfolyam tovább esik, a befektető kénytelen lesz teljes adósságát kifizetni.

A 20-as években rengetegen vásároltak így részvényt, rendíthetetlenül bízva nemcsak abban, hogy busás haszonra tehetnek szert az emelkedő piacnak köszönhetően, de abban is, hogy képesek lesznek kiszállni, mielőtt a többi befektető eladásba kezd.

Mára annyi változott, hogy a Federal Reserve 50 százalékban határozta meg a befektetés kezdeti saját tőke hányadát. A tőkeáttétnek így tehát 50% alatt kell maradnia.

A tőkeáttétes kereskedelem résztvevői is megváltoztak. Elmúltak azok az idők, amikor magánbefektetők kölcsönpénzből tehettek szert busás haszonra. Ma ez már a hivatásos befektetők és alapkezelők privilégiuma.

A tőkeáttétre megvásárolható részvények palettája azonban egyre nagyobb, ahogy a vélt kockázat szintje csökken.

A kockázatok mértékének egyik legfontosabb jelzője a Chicago Board Options Exchange Volatility Index, vagy más néven VIX, amit egyesek „befektetői félelem mérőnek” hívnak és ami a múlt héten 12,05 ponton, csupán 3 ponttal a valahai legalacsonyabb szint alatt zárt.

A hivatásos befektetők reményei szerint kollégáik nem viselkednek majd irracionálisan és próbálnak fejvesztve megszabadulni részvényeiktől a baj első jelére, mint ahogyan az 1929-ben történt. Ez azonban puszta vágyálomnak tűnik. A piacok most még inkább sebezhetőek és a hirtelen zuhanások esélye is nagyobb az alapkezelők által felhalmozott hihetetlen adósságok miatt.

A hivatásos befektetők úgy érvelnek, hogy szükség eseténképesek lesznek egyenletes sebességgel, rendezett körülmények között csökkenteni pozícióikat és pénzzé tenni nyereségeiket. A tőkeáttétes kereskedés miatt azonban csak gyors kiszállással lehet elkerülni a veszteségeket, így a pozíciók rendezett, egyenletes felszámolása lehetetlen. Ez pont olyan, mintha egy focimeccs nézői azt gondolnák, hogy képesek lehetnek mindannyian egyszerre elhagyni a stadiont.

Az ősz beálltával a befektetők is visszatérnek a piacokra és átértékelik pozícióikat, így ez mindig bizonytalan időszaknak számít a tőzsdék számára. A tőzsdei összeomlás 1929-ben, 1987-ben és 2008-ban is szeptember és október hónapokban történt.

Vizsgáljuk meg a 29-es összeomlás anatómiáját.

Az események a Dow Jones Ipari átlag szeptember 3-i rekordjával indultak. Két nappal később az értéktőzsde esni kezdett. Nem volt pánik és egészen október elejéig összeomlás sem, a részvényárak még emelkedtek is.

Október 24-én, Fekete Csütörtökön indult el a piacok teljes szétesése, amikor az árfolyamok erősen zuhanni kezdtek, ám zárásra ismét feltornázták magukat. A kétség magja azonban már ott bujkált az emberekben. A hétvége során a befektetők úgy döntöttek kiszállnak. Amikor 28-án, Fekete Hétfőn kinyitott a tőzsde, már erőteljes eladások indultak, visszatérülés pedig sehol. Az összeomlás végül a tőzsde történelmének legsötétebb napján, október 29-én, Fekete Kedden tetőzött, amikorra a piacokon eluralkodott a félelem és vevők hiányában a részvényárfolyamok padlót fogtak.

Visszatérve a jelenbe azt látjuk, hogy a Dow Jones rekord magasságba emelkedett a múlt héten, az S&P 500 pedig a történelem során először haladta meg a 2000 pontot. Amennyiben a befektetők elkezdenek eladni, igen gyér piacra lehet számítani. Az amerikai értéktőzsde volumene napi átlag 5,3 milliárd dollár volt augusztusban, az előző héthónapos 6,3 milliárd napi átlaggal szemben.

A brit FTSE 100 nem emelkedett olyan magasra, mint az amerikai tőzsde. A múlt héten 6820 ponton zárt, ami elmarad az 1999. december 30-i 6951 pontos rekordtól.

Ezekhez a szintekhez közelítve érdemes észben tartani, hogy milyen mélyre zuhanhatunk.

Amikor a dot-kom lufi kidurrant az ezredfordulón, a FTSE 100 3500 pont alá, 48 százalékot zuhant. Ugyanez a 2008-as válság idején pedig 41 volt a 2007-es csúcshoz képest és az index ismét 3500 pont alá került.

A kereskedők és befektetők nyári szabadságának végével érdekes és mozgalmas ősznek nézünk elébe.

Forrás: Telegraph.co.uk