MTI: “Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség kritériumainak és így tisztességesek, érvényesek voltak a pénzügyi vállalkozás által rögzített általános szerződési feltételek (ászf).
A bíróság ítélete szerint tisztességesek voltak a pénzügyi vállalkozás által megfogalmazott és érvényes általános szerződési feltételek 2010. január 1-jétől, amikortól a hatályos ászf tartalmazta, hogy az UCB az ügyfél által fizetendő díj- és költségtételek mértékét jogosult évente egyszer a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH közzétételét követően. Az UCB megtehette ezt függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződést mely napon írták alá, és függetlenül a kamatperiódus fordulónapjától.
A bíróság megállapította azt is, hogy később, 2010. november 5-től már ezt megtoldották egy további mondattal, amely kimondta: azon díjak, illetve költségek esetén, amelyek olyan szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, mint például a földhivatali eljárás, amelyet az UCB-n keresztül fizetnek meg a fogyasztók, de annak árát nem az UCB határozza meg, a díjak, illetve költségek mértékének változtatására vonatkozóan az UCB a külső szolgáltatók árváltoztatását továbbhárítja az ügyfeleire.
A tárgyaláson kiderült: az UCB Ingatlan Zrt. mintegy 5500 kölcsönszerződését érinti a bírósági eljárás.
Előzőleg a bíróság végzéssel elutasította a felperes UCB azon kérését, hogy forduljon a bíróság a perben az Alkotmánybírósághoz, illetve előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál.
A tárgyalás során a felperes UCB és az alperes állam hosszasan vitáztak arról, mennyire feleltek meg a pénzügyi vállalkozás felmondási feltételei a Kúria jogegységi határozatában, illetve a devitahiteles törvényben rögzített általános elveknek.
Az UCB jogi képviselője szerint a vállalkozás ászf-jében benne volt a szerződés felmondásának lehetősége, az állam jogi képviselője szerint azonban a pénzügyi vállalkozásnak nemcsak a felmondás lehetőségét, hanem annak reális alternatíváit is bele kellett volna foglalnia az ászf-be.
Az állam jogi képviselője úgy érvelt: az egyösszegű visszafizetés előírása mellett az esetleg fennmaradó tartozás visszafizetésének ütemezését is lehetővé kellett volna tennie az UCB-nek, így például a hitelkiváltás lehetőségét is tartalmaznia kellett volta a feltételeknek…”
Bal-Rad komm:
Micsoda egy nyakatekert jogi huzavona ez! – Az UCB Bank hitelügyletei
“egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség kritériumainak”. –
Magyarán hol tisztességes volt, hol pedig nem.
De hát a bűnözőkkel is így
vagyunk: a tolvaj hol lop, hol pedig nem. – De nem azért ítélik el, mert
itt-vagy ott, nem lopott, – hanem azért mert máshol, más alkalommal
igen.
…”Az idő a bankoknak és végrehajtóknak dolgozik…” (B-R)
MTI: “Szeptember 18-ra halasztotta a határozat kihirdetését a Budapest Bank (BB) Zrt. magyar állam elleni hiteles perében a Fővárosi Törvényszék csütörtökön.
A felperes hitelintézet keresetében a többi pénzügyi intézményhez hasonlóan azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei (ászf) tisztességesek voltak, ezért érvényesek.
A BB emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál, amit a törvényszék elutasított.
Az alperes magyar állam a felperes valamennyi indítványának elutasítását kérte.
A BB jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta keresetét, amiben többek között felidézte a Kúria azon döntését, amely az egyoldalú szerződésmódosítással foglalkozva kimondta, annak tisztességtelensége nem vizsgálható, ha a hitelintézeti törvénynek megfelelt. Bírói ítéleteket csatolt keresetéhez arról, hogy a bank ászf-ei megfelelnek a törvényi feltételeknek. A felperes szerint a felmondási jogot a törvény biztosítja, ezért a tisztességesség szempontjából nem szükséges vizsgálni.
A bank álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény nem vonatkozik a devizában nyújtott és devizában törlesztett hitelek szerződéses feltételeire, valamint azokra az ügyletekre, amelyek esetében referenciakamathoz kötötték az ügyleti kamatot.
Az állam ellenkeresete szerint a perben kizárólag a törvényben felállított vélelem vizsgálható, kimenetelére sem a magatartási kódex, sem a felügyeleti hatóság megállapításai nincsenek hatással.
A Kúria által lefektetett egyes elvekről szólva az alperes állam egyebek között kiemelte az egyértelmű, érthető megfogalmazás szükségességét, mondván, matematikai képletek, idegen kifejezések esetén a fogyasztó nem képes saját kockázataira vonatkozó következtetések levonására. Az ászf-nak reális alternatívát kell biztosítania a szerződésmódosítással szemben. Nem felel meg továbbá a szimmetria elvének az a szerződés, amely ugyan nem zárja ki, de nem is teszi kötelezővé a szerződés fogyasztó javára történő módosítását.
Az alperes jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette, a jogalkotó szándéka az volt, hogy a jogszabály minden fogyasztói kölcsönre érvényes legyen, ezért a felperes által megjelölt termékek nem vonhatók ki a szerődéses kikötések vizsgálata alól. A bank jogi képviselője erre úgy reagált, az alperes jogértelmezése téves, a törvény ugyanis a devizaalapú hitelekre vonatkozóan tartalmaz iránymutatást, a devizahitelekre nem.
A felperes hangsúlyozta, a BB a piactól jelentősen eltérő hitelezési gyakorlatot folytatott, aki devizában kérte a hitel folyósítását, abban kapta és abban is törleszthetett. A bíró a tárgyaláson szünetet rendelt el, hogy a felperes további dokumentumokat nyújthasson be.
A felperes jogi képviselője a tárgyalás berekesztésének bejelentése után még kifejtette, hogy a törvény nem tartalmazott a felmondási joggal kapcsolatban alternatívára vonatkozó megszorítást, ami koherens az EU irányelvvel is. A bank árazási gyakorlatáról azt mondta, ha a feltételek a fogyasztó számára kedvezően változtak, a felperes azokat érvényesítette. Az átláthatóság elve kapcsán a Magyar Cetelem Bankra (MCB) vonatkozó határozatra hivatkozott.
Az MCB esetében a törvényszék megállapította, hogy a bank meghatározott időszakokban jogosult volt a kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani.
Az állam jogi képviselője fenntartotta indítványát és kérte a felperes kérelmeinek elutasítását. Kizárta a részleges érvénytelenség elismerését, szakértők bevonását nem tartotta szükségesnek és kérte a bizonyítási eljárás elutasítását.
A törvényszék szeptember 18-án hirdeti ki határozatát.”
Bal-Rad komm: Jogi csűrés-csavarás. Közben pedig megy az idő, megy. S ezalatt ki tudja hány ingatlant árvereznek még el?
Az idő a bankoknak és végrehajtóknak dolgozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése