Az angolszászoknak hosszú távú céljuk, hogy a koszovói forgatókönyv szerint kikiáltsák Tajvan függetlenségét, hogy legyen egy előőrsük Kelet-Ázsiában – mondta Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese az International Affairs magazinban megjelent cikkében.

„Az angolszászok hosszú távon konkrét politikai célt tűztek ki maguk elé, hogy átfogóan megreformálják a „sziget-identitást”. Ez lehetővé tenné az egy Kína elvének erodálását, Tajvan függetlenségének kikiáltását a koszovói forgatókönyv szerint és a Tajvani-szorosban fennálló status quo aláásását. A következő lépés egy olyan előőrs kialakítása lenne Kelet-Ázsiában, amely formálisan az Egyesült Államoktól függne” – írta.

A tisztviselő szerint a terv „teljesen összhangban van Washington azon törekvéseivel, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térséget a NATO pályájára állítsa, és az államokat egymás ellen hangolja”.

Medvegyev szerint e célok elérése érdekében „az alkalmazott eszközök közé tartozik a manipulatív nyelvi elkülönítés, a helyi nacionalizmus ápolása és a kínai hagyományos nemzeti kultúrától idegen nyugatbarát értékek és eszmék népszerűsítése”. Ezek a taktikák a tisztviselő szerint hasonlóak azokhoz, amelyeket Ukrajnában alkalmaznak.

Medvegyev szerint az angolszászok amellett, hogy fegyvereket juttatnak Tajvanba, szándékosan szemet hunynak a tajvani kormányzat azon erőfeszítései felett, amelyek a sziget kínaimentesítését és tajvanizálását célozzák, az úgynevezett „tajvani identitás” (vagy „tajvani öntudat”) ápolására irányuló politika megvalósításával – a sziget lakóinak önazonosítása a kínaiak helyett a gyökereiktől elszakadt tajvaniakként.

„Ami a sziget lakóinak kollektív tudatába beépül, az az az elképzelés, hogy hosszú történelmi folyamatok eredményeként, amikor a sziget egésze vagy egyes részei különböző erők (bennszülött törzsek, spanyolok, hollandok, különböző kalózok és japánok) uralma alatt álltak, valamilyen új nemzet született, amely különbözik a fő kínai etnikumtól, a han néptől” – írta a tisztviselő.

Medvegyev szerint ezt az elképzelést különböző Tajvan-központú tudományos koncepciókkal igyekeznek alátámasztani, mint például a tajvani nemzet fogalma és annak változatai a vér szerinti tajvani nemzet, a kultúra szerinti tajvani nemzet, a politikai és gazdasági tajvani nemzet, az új felemelkedő nemzet és a közös sorsközösség elméletei formájában – ezek mind a 2000-es évek elején kerültek először elő.

„Ezeknek a kitalált elméleteknek a szerzői arra törekednek, hogy a tajvaniak kollektív tudatát a hagyományos kínaiasságon túlra vigyék, és egyfajta nem-kínaiasságot erőltessenek rájuk új nemzeti és polgári identitásként” – mondta.

Azt is mondta, hogy a kínai kultúrát csak egynek állítják be a sziget sok kultúrája közül, amely állítólag nem képezi a tajvani kulturális identitás magját.

Ideológiai támadás a nyelv ellen

„A sziget szeparatizmusának szószólói, akiket amerikai szenátorok, kongresszusi képviselők és nyugalmazott tisztviselők uszítanak az óceán túlsó partjáról érkező számos civil szervezet felügyelete alatt, buzgón védik azt a tézist, hogy a nemzeti identitás a nemzetépítés és az ország létezésének egyetlen alapja” – mondta Medvegyev.

Ezért – folytatta -, hogy viszályt szítsanak, „a stratégiai ellenségek mindent megtesznek azért, hogy kitalált különbségeket találjanak ki”.

„Komoly figyelmet fordítanak a nyelvi-konfliktológiai karokra, a „nép élő lelkét” a maguk kénye-kedve szerint próbálják hajlítani” – mondta a tisztségviselő.

Medvegyev szerint Washington, London és Brüsszel felismeri, hogy a nyelv fontos eszközt jelent a hagyományok megőrzésében – amelyek megszilárdítják a nemzedékek közötti köteléket -, különleges társadalmi és kulturális összetevő és „a politikai preferenciák jelölője”.

„Ezért a Nyugat ideológiai csapást mér a nyelvre mint a polgári szolidaritás elemére. A célok nyilvánvalóak: külföldről fellépve önazonossági válságot és a történelmi emlékezet elvesztését provokálni, és aláásni civilizációink olyan eredendő értékeit, mint az igazságosság, a jóság, az irgalom, a könyörület, az együttérzés, a szeretet. És ami a legfontosabb, hogy ezeket a neoliberális menetrend pótlékával helyettesítsék” – mondta.

Szerinte ennek hátterében az emberek mindennapi életének évezredes algoritmusainak megsemmisítésére irányuló állandósult vágy áll.

„Az úgynevezett tajvani nyelv kitalált kérdésének felhajtása érdekében a nyugati erők készek rátapadni a karakterek írásmódjában mutatkozó különbségekre, egyes lexémák kisebb változásaira és a dél-mingi dialektus sajátosságaira” – írta a tisztviselő. „Szimbolikus, hogy a sziget hatóságainak meg kell hajolniuk, miközben a nyelvet a politika szolgálatába állítják”.

A jelenlegi tajvani hatóságok azon erőfeszítései, hogy kiemeljék a sziget és az anyaország nyelve közötti különbségeket, Medvegyev szerint a tajvani identitás megteremtésére irányuló kísérletek szerves részének tűnnek.

Egy másik CIA és hasonlóságok Ukrajnával

„Kína fejlődésének visszafogásában különösen romboló szerepet játszik a (Oroszországban nemkívánatosnak minősített) Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért. Ez a kétes hírű szervezet már régóta felforgató kognitív műveleteket folytat világszerte az amerikai kongresszusban helyet foglaló alapítói megbízásából, és gyakran „második CIA-ként” emlegetik” – mondta.

„1945 után a szigetország hatóságai intenzíven folyamodtak a nyelvpolitika területén a kényszeres dejapánosításhoz és a szinifikációhoz (a tajvani tajyu helyett a guoyu bevezetése), de 2000 óta – bár nem sok sikerrel – megpróbálják megfordítani az irányt, és a hivatalos guoyut a tajvani tajyuval helyettesíteni” – folytatta a tisztviselő. „Mindez fájdalmasan emlékeztet arra a nyelvpolitikára, amelyet Ukrajnában Kravcsuk, Kucsma, Juscsenko és Porosenko hirdetett meg 1991 után”.

Medvegyev szerint a Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért 2007 és 2015 között több mint 30 millió dollárt különített el az ukrán civil szervezetek támogatására és az úgynevezett civil társadalom előmozdítására.

„A 2013-2014-es ukrajnai felkelés idején finanszírozta a Tömegkommunikációs Intézetet, hogy hamis narratívákat terjesszen, és több tízmillió dollárt költött arra, hogy a közösségi médián keresztül etnikai viszályokat szítson Ukrajnában” – írta a tisztviselő.

Történelmi emlékezet

„Tajvan bizonyos „eredeti” nyelvi hagyományai korántsem az egyetlen ürügy, amelyet a nyugati neokolonizátorok használnak. A történelmi emlékezet kérdését sem hagyták magára. A Kínai Népköztársaság hivatalos történetírásával ellentétben, amely Tajvan történelmi létezésén alapul, mint Fujian tartomány egyik területe, és 1887 óta külön tartomány a Csing-dinasztia idején (ami azt bizonyítja, hogy Tajvan egy Kína része), a tajvani „szakértők” a Csing-birodalmat egy szintre helyezik más idegen hatalmakkal, amelyek gyarmati uralmat gyakoroltak a sziget felett” – mondta Medvegyev.

Az angolszászok szerinte a „történelem elferdítésének” jól bevált mintái szerint járnak el.

„Ugyanezen a vonalon építi hamisításait Lai Csing-te (a tajvani közigazgatás jelenlegi vezetője) kormánya az ENSZ Közgyűlésének 1971. évi 2758. számú határozatával kapcsolatban, amely a Csang Kaj-sek vezette úgynevezett Kínai Köztársaság helyett a KNK kormányát ismerte el Kína egyetlen legitim képviselőjeként az ENSZ-ben. A szeparatizmus hívei azonban rámutatnak, hogy a határozat nem tesz említést a szigetről és annak politikai státuszáról, így nem tekinthető alapnak Tajvan nemzetközi személyiségének korlátozására, amelynek viszont joga van helyet követelni az ENSZ-ben és más kormányközi szervezetekben, és a jövőben a nyugati „demokratikus család” részévé válni” – írta Medvegyev.

A tisztviselő szerint Tajpej irányvonala támogatást talál az angolszász államokban, amelyek „meglehetősen ravaszul állnak hozzá az »egy Kína« elvének értelmezéséhez”.

„Egyfelől elismerik Kína kormányának kizárólagos jogkörét az ország képviseletére az ENSZ rendszerében. Másrészt bátorítják Tajpej erőfeszítéseit, hogy jogot szerezzen a kormányközi mechanizmusok, például a WHO és az ICAO tevékenységében való részvételre” – mondta.

„Az ilyen hamis és tendenciózus állítások meglehetősen gyakori jelenségek. Ezek közé tartoznak azok az alaptalan ukrán kívánságok és álmok, amelyek Oroszországot megfosztanák az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfoglalt helyétől” – folytatta Medvegyev.

Felszólított arra, hogy emlékezzenek meg a második világháború nemzetközi jogi következményeiről, amikor „a Japán által megszállt kínai területek, köztük Tajvan visszaadását számos nemzetközi jogi aktusban, köztük az 1945-ös potsdami nyilatkozatban rendezték és rögzítették, és a Kínai Népköztársaság 1949. október 1-jei megalakulásának eredményeként szuverén jogokat kapott az ország teljes nemzetközileg elismert területe felett, beleértve Tajvant is”.

Angolszász rendszerek

„A britek és az amerikaiak az „oszd meg és uralkodj” elvéhez folyamodtak Hongkong esetében is, amelyet 1997-ben egyesítettek újra Kínával, miután több mint másfél évszázadon át az Egyesült Királyság függő területe volt” – mondta Medvegyev. „Támogatják a kedvtelésből tartott tudósok „korrekt” kutatásait, amelyek minden lehetséges módon elősegítik London és Washington neokolonialista törekvéseit”.

„A 20. század történelmében más példák is vannak arra, amikor külső erők megpróbálták a nemzeti identitást saját geopolitikai céljaik érdekében átformálni” – írta a tisztviselő. „A japán megszállók céltudatosan megpróbálták kiirtani a han nyelvet Mandzsukuo bábállamban. Ugyanakkor arra kényszerítették az embereket, hogy az akkoriban alig használt mandzsu nyelvet beszéljék”.

„Ezeknek a nyelvi kísérleteknek nagyon nyilvánvaló politikai célja volt: a kínai eszmék és értékek közös szövetének megsemmisítése és a lakosság teljes mankurtizálásnak való alávetése. A Vörös Hadsereg és a Kínai Kommunista Párt kínai hazafiak 1945-ben véget vetettek ennek az embertelen gyakorlatnak” – mondta. „Napjainkban az angolszászok a szétválasztás sémáit készítik elő mindazok számára, akik nem értenek egyet a világ országainak belügyeibe való agresszív beavatkozásukkal”.”

https://oroszhirek.hu/medvegyev-az-usa-azt-akarja-hogy-tajvan-legyen-az-eloorse-kelet-azsiaban/