2015. június 30., kedd

“Falakat emelnek ahelyett, hogy lebontanák őket”

Izrael nemzetbiztonsági tanácsa elfogadta Benjamin Netanyahu javaslatát arra vonatkozóan, hogy megkezdjék egy biztonsági kerítés építését végig a jordániai határ mentén.
A kormányfő szóvivője hétfőn este jelentette be az új kerítés építését, ami már évekkel ezelőtt tervbe volt véve, de korábban elhalasztották megépítését egy másik kerítés miatt, amit a szíriai határon helyeztek el, hogy megakadályozzák a terroristák – és menekültek – bejutását Izrael területére.
Netanyahu napokkal ezelőtt közölte, hogy a kerítés az ország nemzetbiztonsági érdekei miatt fontos, minél hamarabb meg kell kezdeni az építését. A jordániai határszakaszra építendő határzár mintegy 30 kilométer hosszú lesz, és teljesen átjárhatatlanná teszi az ország keleti határainak egy részét.
Izrael korábban nem csak a szíriai határon, de az Egyiptom felőli határszakaszon is biztonsági kerítéssel zárta el az országot, ezzel megakadályozván, hogy a Gázai övezetből sikeresen kijutó palesztin menekültek eljussanak Izrael területén élő rokonaikhoz. Arieh Eldad, a négy pártból álló Nemzeti Unió tagja 2012-ben, az egyiptomi határkerítésnél tett látogatásakor kijelentette, hogy mindenkire lőni kell, aki átlépi ezt a kerítést. A kormány a jordániai szakaszon épülő határzárról most eképpen nyilatkozott:
“Az új szakasz annak a projektnek egyenes folytatása, amit az egyiptomi határszakaszon vittünk véghez, és mostanáig sikeresen akadályozta meg az illegális bevándorlók – és persze számos terrorista mozgalom tagjainak – belépését Izrael területére.”
A kormány hangsúlyozta, hogy a kerítés teljes hosszában Izrael területén épül meg, így azzal nem sértik Jordánia szuverenitását.
Úgy tűnik, nem csak a demokrácia zászlóvivőjének tartott Egyesült Államok, de a Közel-Kelet egyetlen demokráciájaként emlegetett ország is “falakat emel ahelyett, hogy lebontaná őket”.

http://hidfo.ru/2015/06/falakat-emelnek-ahelyett-hogy-lebontanak-oket/

Spanyolországban tüntetnek az amerikaiak bevonulása ellen

Spanyolország fővárosában tüntetés kezdődött a külügyminisztérium épülete előtt az ellen, hogy az országban állandó jelleggel amerikai csapatok állomásoznának.
A kormány két héttel ezelőtt írt alá egy megállapodást az Egyesült Államokkal, ami megnövelte a Moron de la Frontera (65 kilométerre Sevilla mellett) létesítményben állomásoztatható amerikai csapatok maximális létszámát, és lehetővé tette, hogy az amerikai fegyveresek állandó jelleggel az országban tartózkodjanak.
A tüntetés résztvevői “Spanyolország eladó” és “Nemet a háborúra – Nemet a NATO-ra” feliratú plakátokkal vonultak a külügyminisztérium épülete elé, és különböző rigmusokat skandáltak, mint “az imperializmus terrorizmus” és “ki a NATO-val” (Spanyolországból).
Az imperializmus szó használata ez esetben valóban helytálló, a NATO katonai jelenlétének megerősítése ugyanis Európában majdnem minden esetben az amerikai csapatok bevonulását jelenti, miközben az európai országok csapatai továbbra sem jelenhetnek meg az Egyesült Államok területén.
A spanyol kormány által aláírt diktátum 2200 amerikai katona és 500 civil (pl. a CIA emberei civilnek számítanak) jelenlétét engedélyezi a létesítményben, ami rendkívüli helyzetben háromezerre növelhető. A diktátum emellett arra kötelezi Spanyolországot, hogy 26-ra növelje az országban bevetésre készen állomásozó amerikai vadászrepülőgépek “engedélyezett” maximális számát.
A tüntetésről a RIA Novosztyi hírügynökség számolt be (az európai sajtó valamilyen okból nem tartotta fontosnak), és egy helyszíni tudósítójuknak az egyik tüntető azt mondta,
“a NATO az imperialista agresszió szimbóluma.”
A tüntető emellett elmondta, Spanyolországban sokan aggódnak amiatt, hogy az amerikaiak valószínűleg afrikai országokban elfogott külföldi állampolgárokat tartanak fogva és vetnek alá kínvallatásnak a létesítményben, és kifejezetten aggasztó, hogy a kormánynak nincs elég ereje ahhoz, hogy nemet mondjon az amerikaiaknak.


http://hidfo.ru/2015/06/spanyolorszagban-tuntetnek-az-amerikaiak-bevonulasa-ellen/

Görögország csatlakozhat a BRICS csoporthoz

Görögország készen áll arra, hogy a BRICS csoport részévé váljon és csatlakozzon a BRICS Új Fejlesztési Bankjához.
Kosztasz Izikosz védemi miniszter helyettes a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva jelentette ezt ki, hozzátéve, hogy Görögország mindig is az európai-eurázsiai kapcsolatok bővítésének oldalán állt. Oroszország májusban hívta meg Görögországot a BRICS csoportba, és a fejlesztési bankhoz csatlakozásról a BRICS július 9-10-i csúcstalálkozóján fognak dönteni. A miniszterhelyettes elmondása szerint jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások a tagállamokkal a csatlakozás feltételeiről.
A BRICS új fejlesztési bankjának létrehozásáról az öt legnagyobb fejlődő gazdasággal rendelkező ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika határozott a 2014 júliusában tartott csúcstalálkozón. A tagállamok akkor megállapodtak egy 100 milliárd dolláros likviditási alap fenntartásáról, hogy biztosítsák bankrendszereik pénzügyi stabilitását. Az új fejlesztési bank egy alternatíva a nyugati országok által irányított pénzintézetekkel szemben, így Görögország az államcsőd szélén nem kell a nyugati hitelezők követeléseinek betartására szorítkozzon.
Amennyiben a nyugati országokkal nem sikerül megállapodni a hiteltörlesztés feltételeiről és bekövetkezik az államcsőd, Görögország pénzügyi stabilitását a BRICS együttműködés is garantálhatja, ami azt jelentené, hogy Athén sikeresen megmenekül a nyugati pénzintézetek hitelcsapdájából.

http://hidfo.ru/2015/06/gorogorszag-csatlakozhat-a-brics-csoporthoz/

Szerbia ellen fordítanák a szélsőjobboldalt?

Miután a kormány bejelentette, hogy egy 175 kilométer hosszú, négy méter magas kerítést fog építeni a szerb-magyar zöldhatárra, hazánk a korábbinál is kiterjedtebb bevándorlási hullámmal kell szembenézzen. A probléma könnyen egy újabb feszültséggóccá válhat a térségben, de ezúttal nem a lakosság számára adódó problémák, hanem államközi viszonyok szintjén.
A kerítés építésének hírére a Balkán-félszigetre már eljutott, a nyugati országokba igyekvő bevándorlók igyekeznek minél gyorsabban átjutni a magyar határon, mielőtt megépülne a teljes határzár. Az elmúlt hetek folyamán a magyar és szerb rendőrség is nagy számmal tartóztatott le olyan személyeket, akik az illegális bevándorlókat – anyagi ellenszolgáltatásért – átcsempészik a határon, vagy az országon át, a határ közelébe. A Délmagyar.hu újságírói azonban képi anyaggal támasztanák alá, hogy a szerb rendőrök szervezett módon irányítják tovább a bevándorlókat a magyar határra.
Az újságírók egy a bevándorlókkal Magyarkanizsára érkező buszjáratra várakozva szembesültek azzal, hogy a járat nem áll meg a célállomáson, hanem tovább megy, és a menekülteket egy a szerb-magyar zöldhatárhoz közeli területen, a Tisza ártere mellett “igazították útba”. A beszámoló szerint a szerb rendőrök leszálltak a buszról, egyikük a forgalmat lassította, másik kettő az ártérbe irányította a buszról leszállított menekülteket, a magyar határ felé továbbirányítva őket. Végül a rendőrök visszaszálltak a buszra és visszaindultak Magyarkanizsa felé. A leszállított menekülteket megkérdezve pedig alátámasztást nyert, hogy nem egyszerűen kitették őket, hanem valóban elmagyarázták nekik, merre kell tovább menni, és a rendőrök a zöldhatár felé irányították őket.
Ezen a ponton logikusnak tűnik, hogy feltegyük a kérdést; Szerbia szervezett módon Magyarországra továbbítja a bevándorlókat? Ez egy igen súlyos vád, tekintve, hogy szerb vezető politikusok hangsúlyozzák, “ők nem fognak falakat emelni”, és ezzel azt a látszatot keltik, hogy szolidaritást vállalnak az Európába érkező menekültekkel. A kérdés felvetése azonban már előfeltételezi, hogy az újságíróknak köszönhetően birtokában legyünk az információnak, miszerint a szerb rendőrök segítik Magyarország felé az illegális bevándorlókat. Így sokkal inkább azt kell megkérdeznünk, vajon a munkáját végző újságíró esetében egyszerű felelőtlenségről, vagy szándékos hangulatkeltésről van-e szó (esetleg arról, hogy az újságírás mint szakma ebben az esetben ellentétbe kerül a politikai stabilitással mint érdekkel). Ebben a helyzetben ugyanis nem csak a tömegesen érkező illegális bevándorlók okoznak problémát, hanem mindazok a személyek, akik a térség politikai stabilitását felelőtlen hozzáállásukkal veszélyeztetik.
Az utóbbi hetek során számos példát láthattunk arra, hogy Szerbia és Magyarország vezetői megpróbálnak felülemelkedni a tömeges bevándorlás miatt törvényszerűen elszabaduló indulatokon, és közös erővel, összefogással kezelni a helyzetet. A magyar és szerb rendőrök együttműködése az embercsempészek elfogása terén egy reményteli példa – abba az irányba mutat, hogy a két ország politikusai próbálják felelősen kezelni a helyzetet. Ugyanakkor egy potenciális feszültséggócot jelent az a tény, hogy a kormány kerítést épít a déli határra. Szerbia ugyanis – ahogy Magyarország is – abban érdekelt, hogy a lehető legkevesebb illegális bevándorló jusson el az országba, – vagy ha már átjutottak, lehetőleg minél hamarabb távozzanak. Ez egy ki nem mondott tény, és a politikus eljátszadozhat ugyan a szolidaritás látszatával (baloldali szavazatok reményében), de a tettek többnyire azt mutatják, hogy az illegális bevándorlókat senki nem akarja beengedni, legalábbis nem oda, ahol ő mindennap egy térben kell legyen velük. Ha politikusok nem is vállalják fel mindezt nyíltan, törvényszerű, hogy helyi szinten, a határ közelében működő, hazafias szellemiségű rendőrök igenis továbbítani fogják a bevándorlókat a szomszédos országba, hogy a hazájukat minél hamarabb elhagyják. Ez minden országban törvényszerű, nem csak Szerbia esetében.
Ezen a ponton avatkozik be az újságírók felelősségtudata, vagy annak hiánya; abban az esetben ugyanis, ha egyes sajtóorgánumok elkezdenek tudósításokat közölni arról, amint helyi szinten hatósági személyek egy másik ország kárára kezelik a bevándorlás-kérdést, elszabadulhatnak az indulatok. Egyelőre korai lenne szándékos hangulatkeltésről beszélni, de tény, hogy a magyar hazafias szervezetek nem fogják lelkesen fogadni, ha a szerb rendőrök hozzájárulnak a Magyarországra irányuló illegális bevándorlás fokozásához. Egyáltalán, a többség nem fogja lelkesen fogadni: épp amiatt épít a kormány kerítést, mert egy utóbbi hónapban készült felmérés szerint a lakosság 77%-a azt várja el, hogy a kormány megakadályozza a tömeges bevándorlást.
Egy ilyen helyzetben törvényszerű, hogy a két ország közt megromolhat a viszony. Emiatt azok az újságírók és sajtóorgánumok, melyek ehhez hasonló tudósításokat közölnek, a Szerbia és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok megromlását segítik elő. Egy ilyen cselekedet lehet szándékos, vagy nem szándékos – lehet szó hangulatkeltésről, vagy egyszerű felelőtlenségről is. Erre leginkább az szolgálhat érdemleges válasszal, hogy baloldali liberális sajtóorgánumok elkezdenek-e rendszeresen foglalkozni a fentihez hasonló esetekkel. Ha rendszeresen foglalkoznak vele, annak egy célja lehet: lehetőleg minél nehezebb helyzetbe hozni a kormányt azáltal, hogy a hazafias szervezeteket Szerbia ellen fordítják, vagyis előidéznek egy olyan helyzetet, amiben még a radikális jobboldal is tovább fokozza a feszültséget. Akkor ugyanis kijelenthetnék, hogy a kormány nem tudja kezelni a helyzetet, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a szélsőjobboldal problémákat okoz a szerb határ mentén, ahol mindenféle atrocitások történnek.
Értelemszerűen, ebben a helyzetben a hazafias szervezetek vállán is igen nagy felelősség nyugszik. Ha a határ mentén – esetleg a határ túloldalán – atrocitások történnek, az a balliberálisok számára kedvező helyzetet teremt. Ellenben, a határ innenső oldalán aktívan közreműködhetnek abban, hogy a rendőrség nagyobb hatékonysággal fogja össze az illegális bevándorlókat.
Mit tehet az újságíró, ha azzal szembesül, hogy a szerb rendőrök Magyarország felé továbbítanak illegális bevándorlókat? Először is: a jelenlegi helyzetben lehetőleg ne azzal kezdje, hogy fotókat hoz nyilvánosságra. Felelős cselekedet lenne erről a rendőrséget értesíteni, akik a megfelelő csatornákon utánanézhetnek, vagy felléphetnek ellene. Ha nyilvánosságra hozza, azzal az újságíró kinyilvánítja, hogy nem a megoldásban érdekelt, hanem a feszültség szításában. Magyarország és Szerbia közösen kell megoldja ezt a problémát, a hangulatkeltés pedig csak hátráltat minden megoldási kísérletet.

http://hidfo.ru/2015/06/szerbia-ellen-forditanak-a-szelsojobboldalt/

Megszavazták, hogy idénymunkára kényszeríthetők a közmunkások

Megszavazták azt a közmunkásokat érintő módosítást, amely szerint idénymunkára is kirendelhetők a közfoglalkoztatottak, aki pedig nem hajlandó erre, azt hónapokra kizárják a közfoglalkoztatásból.
Megszavazta az Országgyűlés, hogy közfoglalkoztatottakat is lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatásban, idénymunkásként. Ha valaki nem fogadja el az egyszerűsített foglalkoztatásban felajánlott munkalehetőséget, három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból.
A munkáltatók minden év október 31-ig bejelenthetik a megyei foglalkoztatási szerveknél a következő év május 1. és október 31. közötti terveiket azzal kapcsolatban, hogy hol, munkakörönként milyen létszámban és milyen ütemben szeretnének egyszerűsített foglalkoztatást. A munkáltatók a polgármestereknek is jelezhetik ezeket.
Pintér Sándor belügyminiszter azzal indokolta a módosítást, hogy egyrészt lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb számban tudjanak részt venni például a mezőgazdasági idénymunkákban, másrészt a közfoglalkoztatási program ne akadályozza a munkáltatók szezonális munkaerő-igényének kielégítését.
A módosításokat a képviselők 117 igen szavazattal, 64 ellenében fogadták el.
(MTI)

Maradjunk annyiban, hogy JOGALKOTÓINK, JOGSZOLGÁLTATÓINK, ÉS A FELÜGYELETI SZERVEK vezetőinek tudata nem fogja át, hogy MAGYAROK SZÁZEZREIT-MILLIÓIT teszik tönkre!

Petícióban követelik a főként autóhitelezéssel foglalkozó Lombard Lízing Zrt. ügyfelei, hogy a jegybank fogyasztóvédelmi felügyelete haladéktalanul indítson vizsgálatot a pénzintézet eljárásainak feltárására, és intézkedjen a társaság jogsértő magatartásának megszüntetéséről.
petí
Egyre nagyobbak az indulatok az adósok körében a szegedi székhelyű Lombard Lízing Zrt. tevékenysége miatt, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek a lízingcég ügyfelei. Az adósok szerint különböző fórumok, közösségi oldalak, érdekvédők és a sajtó is a Lombard értelmezhetetlen eljárásainak részleteitől hangos, ám úgy vélik, a levegőbe kiáltott segélykérések nem érnek célt. Éppen ezért követelik a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), hogy azonnal indítson vizsgálatot a lízingcég ügyében, és hatáskörénél fogva intézkedjen a jogsértő magatartás haladéktalan megszüntetéséről.
A petíciót eddig több mint 750 adós írta alá, akik nyolc pontban kérik a jegybank vizsgálatát. Álláspontjuk szerint a Lombard a devizahitelesekre vonatkozó jogszabályok alapján fennálló elszámolási kötelezettségének nem a törvény által meghatározott módon tett eleget. A cég tájékoztatása félrevezető, számításainak alapadatai hibásak, valótlanok, követhetetlenek. Továbbá úgy látják, hogy a társaság a korábban jogerős ítéletben jogszerűtlennek, így semmisnek kimondott általános szerződési feltételeit továbbra is érvényesíti egyes ügyfeleivel szemben.
Mint írják, a lízingcég szabályos indoklás megküldése nélkül, egyoldalúan és tömegesen bontja fel egyes ügyfeleivel kötött szerződéseit, majd az ügyfél tájékoztatása és beleegyezése nélkül adja át személyes és banki adatait az általuk megbízott harmadik személynek, mellyel súlyosan megsérti ügyfelei törvényben biztosított jogait. Kifogásolják azt is, hogy a társaság törvényes jogalap nélkül tartja birtokában a tulajdonosok nevére kiállított gépjárműtörzskönyveket. Ezekkel jogellenesen visszaélve tömegesen kérvényezik a járművek forgalomból való ideiglenes kivonását, amivel jelentős jogsérelmet szenvednek el a birtokon belül lévő tulajdonosok. Pedig a polgári törvénykönyv megkérdőjelezhetetlen határidőt szab a kérdésben. A jogszabály úgy fogalmaz: „a visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis”, vagyis ezt követően a pénzintézetek az úgynevezett opciós vagy vételi jogra hivatkozva nem tagadhatják meg az okirat kiadását.
Ismert, lapunk számolt be arról, hogy a Lombard Lízing Zrt. több jogerős bírósági ítéletet nem tartott be, s a jelek szerint az igazságszolgáltatás egyetlenegy szerve és az MNB sem kényszeríti rá a céget arra, hogy törvényesen járjon el adósaival szemben. A bíróság egyebek mellett arról határozott, hogy a lízingcég nem adhatja ki ügyfelei adatait az érdekeltségi körébe tartozó társaságnak, illetve harmadik félnek, továbbá nem veheti önkényesen birtokba ügyfele gépkocsiját, még akkor sem, ha megszűnik a szerződés. Ennek ellenére a Lombard számos ügyfelére továbbra is behajtók vadásznak, s több esetben az is előfordult, hogy az adósok gépjárműveit el akarták venni a követeléskezelők munkatársai, akik egyébként mit sem tudnak a jogerős ítéletekről.
A Lombard tevékenységi engedélye ma sincs visszavonva, pedig a jegybank könnyen léphetne az ügyben. A törvény ugyanis úgy fogalmaz: amennyiben olyan körülmény merül fel, amely súlyosan sérti az ügyfelek érdekeit, a felügyelet visszavonhatja a cég engedélyét. Hogy mire vár az MNB, azt nem tudni.
(Horváth Csaba László)

Donbasszban pontosan úgy zajlott ma a frontélet-mint ahogyan azt az utóbbi napokban megszokhattuk.

dony

A nap legjelentősebb eseménye inkább diplomáciai történés volt.
Donyeckben ma Gyenyisz Pusilin DNR “minszki főtárgyaló” bejelentette: a júlis másodikára tervezett “alcsoporti” ülésre a két Népköztársaság NEM KÜLDI EL képviselőit! (Technikai problémák vannak!)
pusilin
LEHETSÉGES, hogy július 7-én elutaznak Minszkbe az alcsoportok tárgyalói!
Végül egy nem témába vágó, de hozzánk közeli hír Maradék-Ukrajnából:
vilok
Ötven hektáros (!) kanabiszültetvényre leltek ma a a kárpátaljai hatóságok Petrovo (Tiszapéterfalva) határában, a határsáv közelében. A jeles hely a magyar-román-ukrán határtérségben leledzik, a Tiszabecs-Tiszaújlak határátkelő közelében. A termesztő nem aprózta el!
https://balrad.wordpress.com/2015/06/29/donbassz-29/

Kényelmesebbé válik az élete, ha kiborg lesz!

A biochip beültetésének következményeit vizsgálják, az eszköz számos téren könnyítheti meg életünket, de nem veszélytelen. Mi értelme van a bőrünk alá ültetni egy biochipet? Erre a kérdésre kereste a választ a Kaspersky Lab kutatója, Evgeny Chereshnev.

Fontos lépésnek tartja a biochipet a zárak szempontjából: megszűnhetnek a kulcsok, sőt akár a szállodai recepciók is, hiszen egy NFC rendszer bevezetésével a hotelszobák ajtaját okos telefonunkkal, vagy akár a kezünkbe ültetett chip segítségével érintésünkkel is kinyithatjuk.
Eltűnnek a kuponok és az iratok
Szükségtelenné válhatnak továbbá az iratok: a közúti ellenőrzést és a sofőrök életét is egyszerűbbé tenné, ha műanyag jogosítványunk helyett egy adatbázisból kérdezhetnék le vezetési engedélyünket.
Mivel a chip titkosított, adatainkhoz tényleg csak hivatali személy férhetne hozzá, ráadásul csak amikor szolgálatban van.
A biochip továbbá felesleges kedvezménykártyáinktól is megszabadítana minket: elég egy felhasználói azonosító, amire a biochipen keresztül jóváírják az adott kedvezményt.
Nem kell se pénztárca, se bankkártya
Az NFC fizetésnek hála még bankkártyára sem lesz szükségünk vásárláskor: elég a biochippel beinjekciózott kezünket a leolvasóhoz tartanunk, és már le is emelik számlánkról az összeget. A chipben tárolhatóak lennének továbbá a befizetett közlekedési jegyek és bérletek, valamint a koncertbelépők is, így semmilyen iratot és papírt nem kellene magunknál tartani.
Az ember maga a jelszó

Az internetes holnapok nem kell majd többé bejelentkezési adatokat kérjenek a felhasználóktól, így nem kellene folyamatosan újabb és újabb jelszavakat észben tartanunk, elég lenne biochipünket használni, mely úton keresztül adataink is titkosítva maradnak.
Védené továbbá a módszer laptopjainkat, okostelefonunkat és egyéb mobileszközeink, melyek a biochip segítségével csak a hozzájuk rendelt felhasználó kezében működne. Ennél fogva egy olyan világban, ahol a biochip elterjedt, értéktelenné válnak a lopott mobiltelefonok.
A hekkerek is felfigyelnek majd rá
Bár a bőr alá ültetett biochip számos további területen, például a betegek nyilvántartásában, és az okos otthonok kezelésében is könnyebbséget hoz, az újítás a kiber bűnözők figyelmét is fel fogja kelteni.
Ha a rendszert megtámadják, fennáll a veszélye, hogy a hackerek érintkezés nélkül eltulajdonítsák adatainkat, vagy akár pénzünket.
(origo/felfedes)
Bal-Rad komm: Ahogyan szerte a világban szép lassan, alattomos módon beindult a beültethető chipeket népszerűsítő kampány, várható volt, hogy a hazai lakájmédia képviselői is fel fogják dobni a témát és elkezdik masszívan mosni az agyakat. –
A lelkes beharangozóból kimaradt néhány igazán apró dolog. Például,
hogy egy ilyen beültetett készülék arra is alkalmas, hogy méterre pontosan meghatározza helyzetünket, a tárolt adatokat pedig a kormányszervek akár folyamatosan megcsapolják, így állandóan a Nagy Testvér monitorozása alá kerülhetünk. A pénzügyeink szintén nyilvánossá válnak, és amennyiben a rendszeruraknak nem tetszik a viselkedésünk, kritikai észrevételeink, ne adj isten, ellenálló tevékenységünk, egyszerűen kikapcsolhatják ezt a kis drágaságot és akkor gyakorlatilag ellehetetlenülünk a társadalomban, hiszen azt az azonosítónkat tették működésképtelenné, ami révén mindenhez hozzáférnénk – pl. a bankszámlánkhoz. Ez a szerkezet tehát csupán látszatra biztosít kényelmi szolgáltatásokat, egyébként épp úgy viselkedik, mint a magukat liberálisnak mondók: Csak addig mutatja szebbik oldalát és csak addig toleráns, amíg azt mondod és azt teszed, amit ő akar. Amint élni kívánsz demokratikus alapjogaiddal és ellentétes nézeteket, eszméket vallva nyilvánulsz meg, máris lekapcsolnak a hálózatról.
Ezeknek a beépíthető készülékeknek a következő generációi még okosabbak lehetnek. Nem csupán az összes személyes adat tárolására, azok folyamatos frissítésére, helyzetünk meghatározására lesznek jók, hanem a testfunkcióink figyelésére, sőt, akár lehallgató funkciókkal is felvértezhetik ezeket. Nem is beszélve a lekapcsolhatósági funkcióról.

Ráadásul-ha igaz a hír-2016 végére minden magyar megkapja a biochipet-kötelező jelleggel!

Edzés

Az alábbi videon a frontsebesültek ellátását gyakorolják AMERIKAI INSTRUKTOROK vezetésével a valcmanista latrok. Élő alapanyagokon, valós sérülésekkel. TAPASZTALATOKAT gyűjtenek az amerikai frontsebészek, orosz fegyverek okozta sérülések ellátása terén. Így a legolcsóbb a tapasztalatgyűjtés.
A helyszín berendezett, a lövöldözés csak szoktatás.
https://balrad.wordpress.com/2015/06/30/edzes/

“Válámi ván…”

A “Komszomolszkaja Pravda” nem egy olyan természetű hírszolgáltató, amely szenzációhajhászással szokott bíbelődni, olvasottság-növelési vágytól hajtva.
A “KP” tudósítója vélhetőleg vágóvideot készített tegnap a Krímben. Aztán rájött a visszanézéskor, hogy az egyik részleten van “valami”!

Eléggé gyorsan repül “az a valami” még a lassított felvételen is! Magyarázat nincs rá, hogy mi lehet az.
Csak mi tesszük hozzá: az orosz légierő néhány napja próbálgat valami hiperszonikus repülő szerkezetet! Néhányan azok közül akik már látták-ilyennek ábrázolták:
fanhttps://balrad.wordpress.com/2015/06/29/valami-van/

Rosta

Magyarország — Nyolcszázharmincnégy nap, azaz több mint két év – ennyit kell várni annak a dél-dunántúli betegnek, aki szaruhártyaműtétre szorul.
toló
Bár a szaktárca nemrég közölte: plusz 5 milliárdot fordítanak a műtéti kapacitások bővítésére, hogy rövidüljenek a várólisták, a lajstrom csak nem akar látványosan megcsappanni. Pedig a pluszpénz adta új elvárások szerint így a kisebb műtétekre legfeljebb 2-3 hónapot, de a komolyabb ortopédiai beavatkozásokra is maximum fél évet szabadna várni. Ehhez képest országos átlagban egy térdprotézis-operációra 613 napot kell várni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár friss adatbázisa szerint.
A sorban állók összetételében egyébként nincs nagy változás: a legtürelmesebbnek most is az ortopédiai operációkra váróknak és a szaruhártyaműtét előtt állóknak kell lenniük. De tumultus van a gerincstabilizálásra várók „várótermében” is.
Az OEP szerint még egy év, mire lerövidülnek a listák.
– A várólista-csökkentési program áprilisban indult. A végső cél, hogy 2016-tól Magyarországon műtéti beavatkozásra kisebb operációk esetében 2-3 hónapnál, nagyobb ortopédiai műtétek esetében fél évnél többet ne kelljen várakozni a betegeknek – tudtuk meg az OEP sajtóosztályán.
A Music FM-nek nyilatkozott nemrég Mária, akinek hat évvel későbbre adtak műtéti időpontot.
– A jobb térdembe kellene protézist ültetni. A vizsgálat során közölték, hogy ki tudnak írni operációra: 2021. április 2-án meg is ejtik a beavatkozást. A váróteremben ülő betegtársak csak akkor hitték el, hogy hat év a várakozási idő, amikor megmutattam nekik a papírt – mesélte az asszony.
Mi egy képzeletbeli, csípőprotézis-műtétre szoruló nagymamával teszteltük, mikor feküdhetne kés alá a területileg illetékes, és mikor a szabadon választott másik kórházban.
A Heves megyei nagyit az OEP adatbázisa szerint, ha a napokban kér időpontot, leghamarabb 2017. április 21-én műtenék az egri Markhot Ferenc kórházban.
arány
A lehetőségként kínált listából kiválasztottuk a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórházat, ahol viszont fél éven belül meg is operálnák a nagymamát. Mindössze annyit kellene tennie, hogy az összes leletével együtt megjelenik egy személyes konzultáción, és ha az orvos indokoltnak látja a beültetést, máris megkapná az új, sokkal barátibb időpontját: fél éven belül.
Arra a kérdésre, vajon mi az oka, hogy az egyik intézményben majd két évet kell várni ugyanarra a műtétre, amit egy másikban akár fél éven belül is elvégeznek, senki sem tudta a választ.
– Semmi nem indokolja, és teljesen életszerűtlen, hogy bármelyik műtétre éveket kelljen várnia bárkinek is – mondta el egy neve elhallgatását kérő orvos.
834 nap a csúcs
Beavatkozások, amelyekre a legtöbbet kell várni (országos átlag)
1. Szaruhártyaműtét:
834 nap, 7 várakozó
2. Térdprotézisműtét:
613 nap, 9080 várakozó
3. Gerincstabilizáló műtét:
530 nap, 548 várakozó
4. Egyéb ortopédiai nagyműtét:473 nap, 105 várakozó
5. Nyitott szívműtét:
202 nap, 942 várakozó
6. Szürkehályog-műtét:
188 nap, 22116 várakozó
7. Laparoszkópos
epekő-beavatkozás:
162 nap, 2237 várakozó
8. Pajzsmirigy-beavatkozás:
155 nap, 61 várakozó
Északon kell a legtöbbet várni
Leghosszabb várólisták országrészek szerint (térdprotézis)
Országos átlag: 613 nap, 9080 várakozó
1. Észak-Magyarország: 800 nap, 1842 várakozó
2. Dél-Dunántúl: 625 nap, 1195 várakozó
3. Nyugat-Dunántúl: 512 nap, 1610 várakozó
4. Nyugat-Közép-Magyarország: 450 nap, 1296 várakozó
5. Dél-Alföld: 360 nap, 832 várakozó
6. Dél-Közép-Magyarország: 319 nap, 624 várakozó
7. Észak-Közép-Magyarország: 315 nap, 1059 várakozó
8. Észak-Alföld: 247 nap, 620 várakozó
Forrás: OEP

(blikk)
Bal-Rad komm: “…Semmi nem indokolja, és teljesen életszerűtlen, hogy bármelyik műtétre éveket kelljen várnia bárkinek is – mondta el egy neve elhallgatását kérő orvos.”
-A folyamat önmagában is furcsa kezdettel indul. Telefonon is lehet időpontot kérni.
“Fáj a fejem…”-mondja a telefonba a beteg.
-OK! Nyolc hónap múlva x.napon megműtjük!-jön a válasz.
Valahogy így működik a nem tegnap kezdődött időpontprobléma. Amelyre négy-öt esztendeje mindig azt mondják, hogy jövőre MAJD elkezd rövidülni a várólista. Közben négy dolog történhet:
1. A műtétre váró MEGGYÓGYUL! (Kevésbé valószínű, de a lista-így a várakozási idő is-rövidül.)
2. A műtétre váró meghal! (60 év fölötti jelentkező esetében erre jó esély van! Ám a lista-és a várakozási idő lerövidül.)
3. A műtétre váró állapota CSAK súlyosbodik. Nem műthető! (Anyagi megtakarítás!)
4. A műtétre várakozó állapota súlyosbodik. Műthető-de bonyolultabb, költségesebb lesz a műtét!
Az említett négy esetből-“szerencsés körülmények között”-az utolsó-a negyedik-eset jön be. Merthogy a csontok, porcok, szívek-egyéb berendezések-spontán gyógyulása nem szokványos, nem egy természtes és jellemző folyamat. Arra a várólisták mindenképpen jók, hogy statisztikailag kimutathatóvá válik MEDDIG HÚZHATJA EGY ÁTLAGMAGYAR! És lehet tervezni az udvari ötletgyárakban. Amiket politikai elitünk figyelembe vehet döntéseinek előkészítésében.
A várólisták pedig amúgy egyfajta rostát jelentenek. A jelentéktelenek, az aprók, a gyengék áthullanak rajta. A még használhatók fennmaradnak. Számukra még van esély! MEGADJA NEKIK AZ ELIT AZ ESÉLYT!

2015. június 29., hétfő

Gyarmatosításra épül az amerikai gazdaság

Kris Roman, belgiumi politológus szerint Washingtonnak négyévente egy újabb háborúra van szüksége, hogy megakadályozza az amerikai gazdaság összeomlását.
A politológus a Regnum orosz sajtóorgánumnak nyilatkozva kifejtette; a NATO 25 év alatt egy pillanatra sem feledkezett meg arról, hogy végül Oroszország nyersanyagait akarja kisajátítani, és bár eddig nem volt a nyilvánosság felé is igazolható indoka minderre, az ukrán válság ideális ürügyet teremtett egy újabb nagy háború megkezdéséhez. A politológus szerint a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a nyugati országokban még vannak olyan társadalmi rétegek, melyek elfogadják az Oroszország elleni háborús készülődést; az idősebb generációk ugyanis szovjetellenes propagandán nevelkedtek fel, és egy nagyhatalomként működő Oroszországban a Szovjetunió feltámadását látják.
A politológus a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy az Egyesült Államok jelenlegi gazdasága egy olyan sémára épül, aminek a katonai beavatkozások és újabb háborúk generálása nem csak mozgatórugójává, de működési feltételévé is vált.
“A gazdasági növekedés fenntartása érdekében az Egyesült Államok minden 4 évben egy újabb háborút kell kezdjen. Ellenkező esetben a gazdasági növekedés lelassul, és ez mára nem is titok. Washington azonban nem tud egyedül harcolni, vazallus országokra van szüksége a katonai gépezet fenntartásához.”
A politológus szerint az Európai Unió fokozott nyomás alatt áll. Washington arra akarja rávenni az európai országokat, hogy fokozzák katonai kiadásaikat, mert a fegyvergyártó cégek termékeinek eladása az amerikai gazdasági növekedés motorjaként működik. Ha a “szövetséges” országok erre nem hajlandóak, Washington mesterségesen újabb biztonsági kockázatokat állít elő, hogy más országokat rákényszerítsen a katonai kiadások fokozására.

http://hidfo.ru/2015/06/az-amerikai-gazdasag-alapja-a-gyarmatositas/

Valami nagy balhé van a debreceni menekülttáborban - Ma egyébként Vámosszabadiból is morgolódásról érkeztek hírek. “Menekültek” és helybéliek egyaránt zúgolódnak. A “menekültek” jó része taxikkal flangrál!

Több debreceni hírportál beszámolója szerint zavargés törthetett ki a debreceni menekülttáborban. Azt írják, hogy verekedés volt a táborban, máshol arról írnak, hogy a túlzsúfoltság miatt tiltakoztak. Egyelőre nincs konkrét információ az esetről, csak találgatások. Keressük mi is a Debreceni Rendőrfőkapitányságot, amint reagálnak, frissítjük a cikket.
A Haon.hu tudósítója szerint ezekben a percekben több száz készenlétis néz farkasszemet a tábor bejáratánál álló menekültekkel. A migránsok az első vonalban 50-100-an lehetnek.
Komoly incidens a debreceni menekülttábornál, a főutat is lezárták!
Madai Petra, a Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy három darab szelektív-hulladékgyűjtő égett a tábor bejárata előtt. A debreceni tűzoltők rövid idő alatt eloltották a tüzet.
A Haon.hu megjelent, hogy a Sámson úti buszfordulót lezárták. A képek tanúsága szerint a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, vannak készenlétisek is. Az MTI azt közölte a környéken lakók elmondása alapján, hogy mintegy száz menekült botokkal és kövekkel támadt 471-es úton autósokra.
Kerestük az Országos Mentőszolgálat sajtóosztályát, ahol egyelőre nem hallottak az esetről, de ahogy történik valami értesítenek minket. Harhai Zsolt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatójá azt mondta a Dehir.hu-nak, hogy nincs súlyos sérült.
A táborban nagy a zsúfoltság, a befogadó állomást 800 emberre tervezték, jelenleg körülbelül 1600-an vannak. Itt általában három hetet töltenek a migránsok, mielőtt tovább mennek. A zsúfoltság miatt többen az udvaron alszanak hálózsákokban és matracokon.
(index)


El­sza­ba­dult a pokol! Deb­re­cen­ben ki­tör­tek a tá­bor­ból a me­ne­kül­tek, már tá­mad­nak

kore
Tel­jes zár­la­tot ren­del­tek el a deb­re­ceni be­fo­ga­dó­ál­lo­má­son, mi­u­tán hétfő dél­után bo­tok­kal, kö­vek­kel fel­fegy­ver­zett mig­rán­sok tör­tek ki a tá­bor­ból. Ran­da­lí­roz­tak, gyúj­to­gat­tak.
Lázadás tört ki hétfő délután a menekülteket befogadó debreceni táborban. A felfordulást kihasználva mintegy 100 migráns kirontott az őrzött területről. A bevándorlók botokkal, kövekkel felfegyverkezve több órán keresztül a tábor melletti 471-es számú úton garázdálkodtak. A kirontó táborlakók romboltak, amit értek: botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat és autóbuszokat, illetve felgyújtották az út menti kukákat. A konfliktusban egy rendőr könnyebben megsérült, kővel dobták meg.

Információk szerint a kiváltó ok egy Korán volt, amiben kettőszáz euro lapult. Az erősebbik elvette a gyengébbiktől a Koránt, a kétszáz eurot zsebre gyűrte-majd a könyvet megtaposta. Ekkor tört ki a “parasztgyalázat”. Hogy aztán a tajtékzó csürhe miért Debrecenen töltötte ki a dühét?-az még földerítésre vár.
A debreceni migrációs táborban hétfő délután történt incidens miatt ideiglenesen lezárták a befogadóállomást. A táborlakók bemehetnek oda, de kifelé csak alapos indokkal engednek bárkit is. Az eddigi intézkedések a debrecenieket nem igazán nyugtatta meg. Félnek!
Érdemes elgondolkodni az események folyásán. Néhány nappal azt követően, hogy tiltakozó demonstráció volt Debrecenben a táborhely előtt, és a déli határvidéken “önkéntesek” portyáztak migránsokra vadászva-a migránsok “erőt mutattak”! (A kétszáz eurokkal a Koránban migránsok!) Akikben-meglehet-hamarosan a tesztoszteronok is tombolni kezdenek majd!
Keressünk-e összefüggéseket a történések között vagy sem?
Meglátásunk szerint nem kell keresni! Meglátásunk szerint egyenes összefüggések vannak a migránsáradat-migránsháborgás-belpolitika háromszögben. Tematizálva van a magyar belpolitika! Mindennél fontosabbá vált a migránshelyzet! Mindenki azzal foglalkozik. Mintha más egyéb gondunk nem lenne. Pedig van!
A migránsügy megoldható! Kerítés felhúzással, határőrizettel, a migránsok eltávolításával a kérdés-mint probléma-MEGSZŰNNE! És foglalkozhatnánk a mi közös problémáinkkal!
Ám amíg gondolkodásunkat a politikai elitünk akarata határozza meg, esélyünk sem lesz arra, hogy a VALÓDI PROBLÉMÁINKKAL foglalkozzunk! Hogy MEGTALÁLJUK MAGYARORSZÁG ELSIKKASZTÓIT, TÖNKRETEVŐINKET, ÉS TEGYÜNK VÉGRE ELLENÜK!
A MIGRÁNSPROBLÉMA FELTURBÓZÁSA EGY SZÁNDÉKOS FIGYELEMELTERELÉS!


https://balrad.wordpress.com/2015/06/30/koran-es-euro/

Mi is csődbe megyünk, ha így folytatjuk

Varga Mihály szerint a görög válság ránk vajmi kevéssé lesz hatással. A szakértő ezzel rövid távon egyetért, később azonban komoly következményekkel számolhatunk. „Aki azt állítja, hogy ezt be tudja árazni, az sokat gondol magáról” – fogalmazott Pogátsa Zoltán.
A woman walks past a wall bearing graffitti concerning Greece's possible exit from the Euro in Athens on June 28, 2015.  The European Central Bank was set to hold emergency talks on June 28, 2015 on whether to keep or cut its financial lifeline to Athens, as France warned of a "real risk" Greece will leave the euro. After talks in Brussels broke down in acrimony Saturday between Athens' left-wing leaders and the rest of the eurozone, Greece hurtled toward default with its EU-IMF creditors, left solely reliant on emergency cash from the ECB.  AFP PHOTO / ARIS MESSINIS
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a mediterrán ország bankrendszerének állapota alig van összefüggésben a magyaréval, hazánkban ugyanis nincsenek jelen görög pénzintézetek, ellentétben például a bolgár vagy a szerb cégekkel. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a devizapiacra és az állampapírok hozamára azért lehet hatása a krízisnek, ezek pedig a magyar gazdaság számára sem közömbösek.
A tárcavezető szerint az elmúlt hetekben az euró árfolyamát tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges államcsőd vagy a valutaövezetből történő kilépés hatását. Az állampapírpiacon azonban előfordulhat, hogy a befektetők most a perifériaországok kötvényei helyett más célpontokat keresnek. Így hozamemelkedésre, vagyis a finanszírozás drágulására lehet számítani, de Varga nem számol nagy kilengésekkel.
Nem a rövid távú hatás a fontos
Portálunk megkeresésére Pogátsa Zoltán közgazdász a görög csőd lehetséges következményeiről elmondta: egyetért azzal, hogy rövid távon csekély hatása lesz az eseményeknek, azonban hosszabb távon két nagyon komoly fejleménnyel számolnunk kell.
Az első az események gazdaságfilozófiai hatása lesz. A fő tanulság az, hogy ha egy ország kevesebbet áldoz az olyan növekedést indukáló alrendszerekre, mint az oktatás vagy a kutatás-fejlesztés, az összeomláshoz vezet. Vagyis a megszorítások politikájának véget kell vetni Európában. „Az a baj, hogy Magyarországon az oktatási rendszerből ugyanígy kivettük a pénzt” – hangsúlyozta a szakember, majd hozzátette: ez a politika mindenképpen vissza fog ütni a jövőben, ha nem változtatnak rajta.
Átértékelődik az euróövezeti tagság
Pogátsa Zoltán szerint a görög csőd másik következménye az euróövezet átértékelődése lesz; felvetődik majd, hogy mennyire fontos egy országnak bekerülnie, vagy hogy milyen viszonyt érdemes ápolni az övezettel.
A szakértő rámutatott, hogy ez a kérdés eddig is aktuális volt Magyarországon. Amikor a Magyar Nemzeti Bank 2002-ben azt vizsgálta egy tanulmányában, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járna az euró bevezetése, még csak előnyöket láttak. Az elmúlt pár évben viszont ugyanezek a közgazdászok már jelentős hátrányokról is írtak.
Az eurózóna-tagságnak mára annak stabilitási része vált a legfontosabbá, vagyis mindazok a kritériumok, amelyeket egy országnak a „bebocsátásért” teljesítenie kell. Ha ezeket egy állam eléri, akkor már tulajdonképpen be sem kell vezetnie az eurót, hiszen anélkül is stabilnak tekintik. Ráadásul ha nem lép be, megmarad a lehetősége arra, hogy valutája leértékelésével serkentse a gazdaságát. „Iszonyatosan megnőtt annak a jelentősége, hogy egy ország képes legyen leértékelni fizetőeszközét” – tette hozzá a szakember.
Beláthatatlan következmények
A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy – Varga Mihály állításával szemben – ma képtelenség beárazni a görög válság aktuális eseményeit. A fő feltételezés az volt, hogy a felfordulás az állampapírhozamokra lesz hatással, vagyis hogy a spanyol és portugál kötvényárfolyamok megemelkednek. A görög választások előtt egy héttel vezették be azt a szabályt, mely szerint az Európai Központi Bank (EKB) ezeknek az országoknak a kötvényeiből is vásárolhat, így ha a piac felfelé nyomná a hozamokat, akkor az EKB majd lefelé korrigál. Mára azonban kiderült, hogy a kérdés sokkal komplexebb, a tőzsdemutatók és a devizaárfolyamok is teljesen máshogy mozogtak, mint az várható volt. „Ha valaki azt állítja, hogy ő ezt be tudja árazni, az túl sokat gondol magáról” – szögezte le Pogátsa Zoltán.
Egy kalap alá vesznek-e Görögországgal?
Arra a kérdésünkre, hogy a múlt héten elfogadott magyar költségvetést mennyire boríthatja fel a görög csőd, Pogátsa Zoltán elmondta: ez csak abban az esetben történhetne meg, ha elszállna a forint-euró árfolyam, azonban ennek kicsi az esélye.
Itt két lehetőség van: ha a befektetők egy kalap alá veszik Görögországot és Magyarországot, akkor gyengülhet a forint. Ez azonban nem valószínű, mert aligha vannak olyanok, akik szerint Magyarország olyan helyzetben van, mint az államcsőd szélén lévő Görögország. A másik lehetőség, hogy az euró árfolyama gyengül, ebben az esetben viszont a forint relatíve felértékelődne.
A közgazdász szerint ugyanakkor könnyen lehet, hogy mindezek nem is következnek be, ekkor pedig érdemben nem mozdul el egymáshoz képest az euró és a forint értéke. Hozzátette: ha Görögország visszatérne a saját valutájához, a drachma leértékelődne az euróhoz képest, így ha a forint árfolyama stabil marad, olcsóbb lesz a nyaralás Görögországban.
A nagy játékosoknak nem érné meg a csőd
A Portfolio.hu elemzője szerint ma egyetlen külső szereplőnek sem érdeke, hogy a görögök jól jöjjenek ki a válságból. A hitelezők érdeke, hogy bizonyítsák: a Sziriza útja nem járható, de legalábbis a költségei sokkal nagyobbak, mint az ortodox megoldásé. Az EU és az IMF felé nem érheti meg a csőd, mert az precedens lenne más országoknak.
Pogátsa Zoltán ezzel kapcsolatban jelezte: egyetért a szerző megállapításaival, hiszen a tárgyalások lényegében nem gazdasági jellegűek voltak. „Az IMF ugyanis épp a saját kutatási anyagaiban ismerte el a görög és más eurózónás megszorítások kudarcát és káros voltát. Hogy mégis ezt erőltette, az arra utal, hogy a cél politikai volt” – tette hozzá.
(mno)

Bal-Rad komm: “… ma egyetlen külső szereplőnek sem érdeke, hogy a görögök jól jöjjenek ki a válságból… a cél politikai ….”
-Kb. itt lehet(ne) pontot tenni a dolgok végére! Ami mi is lehet?
Bukik a Syriza-buknak a görögök! Az összes következmény rájuk zúdul majd! Őket fogják PÉLDAKÉNT STATUÁLNI-SZÁMUNKRA! Számunkra pedig CSAK EGYETLEN tanulság lehetne: ÍGY NEM SZABAD AHOGY A GÖRÖGÖK CSINÁLJÁK-CSINÁLTÁK!
CSAK GYORSAN ÉS DRASZTIKUSAN!

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nettó 6 milliárd forint összértékben nyílt közbeszerzésen kíván személyautókat vásárolni.

Az ajánlatkérő új személygépjárművekre és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra tart igényt.
A főigazgatóság a beszerzés időtartamát 3 évben jelölte meg – amely azonban meghosszabbítható – a teljes összeget pedig hat részre bontotta.
autó
Új Skoda Superb típusú személyautók a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság garázsában
Ajánlatot olyan cég tehet, amelynek az elmúlt három – lezárt – üzleti évből legalább kettőben pozitív volt a mérlege, az új személygépjármű-értékesítéséből származott nettó árbevétele pedig elérte a 120-300 millió forintot. Az ajánlatok beadási határideje augusztus 8.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 60, a kombinált jármű-, illetve környezetvédelmi jellemzők pedig 20-20 súlyszámmal szerepelnek az értékelésben.
(HVG)

Ausztria is kiléphet az Európai Unióból

Ausztriában aláírásgyűjtés van folyamatban egy petícióhoz, ami kezdeményezi, hogy az ország tartson népszavazást az uniós tagságról. A szervezők szerint Ausztria gazdasági helyzete jelentősen javulhat, ha kilépnének az Európai Unióból.
Inge Rauscher, a petíció elindítója szerint a kilépés nem csak gazdasági, de környezeti szempontból is kedvező lenne Ausztria számára. Rauscher szerint a gazdasági válságért Brüsszel a felelős, és most is egy újabb nagy válság van kialakulóban Brüsszel elhibázott gazdaságpolitikája miatt: míg korábban  kvótarendszer semmisített meg teljes iparágakat, most az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításával Brüsszel mintha szisztematikusan fel akarná számolni a hazai vállalkozásokat. A szankciók fenntartása miatt ugyanis tömegével szűnnek meg a vállalkozások, és az eddig relatív gazdasági jólétben létező Ausztriában is ugrásszerűen megnövekedhet a munkanélküliség.
“Többé nem vagyunk szuverén állam. A törvényeink 80%-át Brüsszel kényszeríti ránk. Úgy gondoljuk, Európa többé nem demokrácia, és a látszat ellenére az Európai Parlament sem rendelkezik törvényhozói hatalommal.”
A Rauscher által elindított civil mozgalom július 1-ig folytatja az aláírásgyűjtést; addig összesen százezer aláírást kell megszerezniük ahhoz, hogy a nemzetgyűlésnek szavaznia kelljen a referendum kiírásáról.
A kezdeményezés szervezői úgy számoltak, hogy amennyiben az ország megszabadul az európai bürokrácia terheitől, minden egyes osztrák család éves bevétele közel tízezer euróval nőne meg. Az utóbbi hónapokban készült közvélemény-kutatások szerint ráadásul az osztrák lakosság több mint harmada támogatja a kilépést, ami egy hozzánk képest fejlett nyugati ország esetében igen beszédes mutató.

http://hidfo.ru/2015/06/ausztria-is-kilephet-az-europai-uniobol/

2013-ban 962 millió euro hitel. 2014-ben 891 millió euro lett fölvéve! Most félmilliárdnak írtak alá Vargáék. Ezt is túl fogják “teljesíteni”! nyilván. Ezek szerint az utóbbi három évben közel 2,5 milliárd eurot vettek föl HITEL GYANÁNT!

Az Európai Beruházási Bank 500 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak.
Az EIB központi épülete Luxembourgban
Az EIB központi épülete Luxembourgban
A Nemzetgazdasági Minisztérium meghívója szerint a mintegy 157 milliárd forintnak megfelelő értékű hitelszerződést Baranyay László, az EIB alelnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá délután 3-kor.
Tavaly és tavalyelőtt is 750 millióra szerződtünk
Baranyay László egy áprilisi budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EIB 2014-ben 756 millió euró összegű új hitelszerződést írt alá magyarországi projektek finanszírozására, miközben a folyósítások elérték a 891 millió eurót.
A 2013-ban aláírt hitelszerződések összege 753 millió euró, a folyósításoké 962 millió euró volt. A folyósítások összege az elmúlt két évben meghaladta az aláírt hitelszerződésekét – ismertette akkor az alelnök.
Idén dupla hitelkeret jöhet
Megemlítette azt is, az EIB-nél arra számítanak, hogy az utóbbiak volumene az idén megduplázódik, a 2014-től kezdődő uniós költségvetési periódus támogatásainak kiegészítő finanszírozására ugyanis 2015-ben kötik meg a szerződéseket.
(MTI)

A zsinagóga, ahol biztos nem fog hullani a vakolat

A kormány három milliárd forinttal támogatja Budapesten a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását, és az ott helyet kapó, úgynevezett “Együttélés Háza” projektet.
A Magyar Hírlap arról számol be, hogy a miniszterelnökségtől kapott tájékoztatás szerint a támogatási szerződést már aláírták, és kiutalták az első részletet. A kormány valamilyen okból kifolyólag úgy gondolja, hogy a mai állapotok közepette teljesen elfogadható, ha az adófizetők pénzéből milliárdokat költenek zsinagógák felújítására.
A Blikk eközben beszámol a EuroHope hét országra kiterjedő vizsgálatáról, ami szerint Magyarországon az egészségügy helyzete csapnivaló, hazánk nemzetközi viszonylatban több betegségcsoportban is vezeti a halálozási statisztikákat, és a kórházakban az eszközellátottság hiánya miatt fertőzésveszély van. A lap hivatkozik a KSH felmérésére, miszerint 2015 első negyedévében 15%-al többen hunytak el magyarországi kórházakban, mint 2014 azonos időszakában, valamint a Független Egészségügyi Szakszervezet felhívására, melynek hatására az egészségügyi dolgozók fotókat küldtek be munkakörülményeikről.
A baloldali sajtó hírveréséből úgy tűnik, nem voltak tisztában azzal, hogy a magyarországi kórházak többségében máig az van, ami a rendszerváltás előttről ottmaradt. Ezzel se a baloldali, se a jobboldali kormányok nem kezdtek semmit.
Úgy tűnik azonban, hogy ezekkel az állapotokkal a jelenlegi kormány sem mindig van tisztában: legalábbis elképesztő közönyösség kell ahhoz, hogy a szétrohadt, omladozó kórházak látványa mellett félrenézve valaki “zsinagógák szépítgetésére” (a baloldali sajtó így fogalmazza meg a támogatásról szóló “örömhírt”) utaljon ki háromezer millió forintot.
http://hidfo.ru/2015/06/a-zsinagogakban-biztos-nem-fog-hullani-a-vakolat/

Transznyisztria vár!-Jerevánban kifulladni látszik az “elektromajdan”!

Dnyesztermelléken várják az ukrán provokációt. Nyalókairály armadája már több mint négyezer katonát vonultatott fel a határ ukrán oldalán.
Tüzérségi ütegeket ástak be a kijevi junta csapatai, és páncélozott járművek és tankok garmadája van csővel Transznyisztria felé fordulva.
Mindeddig eléggé méltatlanul bántunk itt a Bal-Rad-on “Oroszország lágy alfelével” a Kaukázusi térség egyik fontos eseményével, a jereváni “elektromajdannal”!
Örményország fővárosában ugyanis már két hete tartanak a zavargások, az elektromos áram árának a kormány által tervezett emelése okán. A “demonstrálók” között tucatszám tűntek fel a kijevi felfordulások idején “közfőszereplő” majdanovcik, akik Donbasszban nem kívánnak fűbe harapni-de kiélhetik magukat Örményországban. Számukra kimondottankapóra jött, hogy Örményország egyetlen villanyáramot termelő erőműve orosz tulajdonban van. Így aztán bőszen hangoztathatták-idáig-az oroszellenes, és demokráciát követelő rigmusaikat. Mint Kijevben, a “régi szép időkben”!
Már vagy két hete tart(ott) a Jerevánban csak “elektromajdan” névre elkeresztelt fölforgatás, nem egy esetben komoly eseményekkel fenyegető jövővel. Ám az örmény kormány ígérete-miszerint fölülvizsgálják a tervezett áramáremelést-és a jereváni rendőrség más teljesen más természetű ígérete lecsillapította a hőbörgést.
A jereváni “elektromajdan” kemény magja eliszkolt a Bagramjana nevű központi sétálóutcából, ahol a táboruk volt.
https://balrad.wordpress.com/2015/06/29/transznyisztria-var-jerevanban-kifulladni-latszik-az-elektromajdan/

A radikális atlantisták szerint bűn magyarnak lenni

Kocsis Máté pedig ma ismét olyan alpári és elfogadhatatlan dolgot tett, ami tökéletesen bizonyítja az alkalmatlanságát bármilyen vezetői tisztségre. Józsefváros polgármestere ma nemzeti színűre cserélte profilképét”.
Ez a mondat a Demokratikus Koalíció honlapján közölt elnökségi közleményben jelent meg. A közlemény eredeti témájával nem érdemes foglalkozni (az érdeklődők a linkre kattintva elolvashatják), mert az általuk népszerűsített csoportoknak éppen az a célja, hogy folyamatosan a figyelem középpontjában maradhassanak. Amit a Demokratikus Koalíció és a velük együttműködő liberális sajtóorgánumok folytatnak, az nyílt homoszexuális propaganda, és ennek megjelenítésében a továbbiakban negatív előjellel sem kívánunk közreműködni.
A radikális atlantista párt közleményének magyarságra vonatkozó része azonban fokozott aggodalomra ad okot. A DK elnöksége szerint “bármilyen vezetői tisztségre alkalmatlanságot” jelent és elfogadhatatlan, ha valaki a nemzeti színű zászlót jeleníti meg saját Facebook-profilján. A párt ezzel nem csak nemzeti jelképeinket gyalázza, de a magyar származást nyilvánítja “vezetői tisztségre alkalmatlannak” és “elfogadhatatlannak”, ami azt mutatja, hogy a Demokratikus Koalíció nagyon is érzékeny nem csak saját tagjai, hanem az állami tisztviselők származására vonatkozóan is. Esetükben ez nem egy egyedüli dolog; az általuk képviselt irányzat más képviselői is hasonlóan járnak el. Ukrajnában a másfél éve hatalomra jutott radikális atlantista kormány külföldieket nevezett ki a minisztériumok élére. Így lett egy amerikai állampolgár Ukrajna pénzügyminisztere, litván a gazdasági fejlesztési miniszter, grúz az egészségügyi miniszter. Odessza régió kormányzója szintén grúziai. Mindegyik kinevezés az ukrán nép nyílt megszégyenítése volt, mert azt az üzenetet közvetítette, hogy a kormány szerint az ukránok közül nincs senki, aki alkalmas lenne a pozíció betöltésére.
A Demokratikus Koalíció – a fent idézett elnökségi közleménye alapján – ugyanezt képviseli Magyarországon, és hátránynak tartja a magyar származást. A rasszista nyilatkozatot ráadásul egy olyan párt elnöksége tette, ami nyíltan képviseli az Európai Egyesült Államok megalapítását, vagyis leplezetlenül hirdeti a magyar államiság felszámolását.
A radikális atlantista párt elsődleges célja az Európai Egyesült Államok – amerikai mintára – felépítése, ami a tagállamok szuverenitásának teljes feladásával jár, azok ugyanis az EEÁ megalapítása esetén minden állami jogkört át kellene adjanak egy európai kormánynak. A DK ennek jegyében mindent elkövet az euro-atlanti integráció mélyítése érdekében. Valahányszor egy adott kérdés kapcsán intenzív vita bontakozik ki a magyar közéletben, a DK olyan megoldási javaslatot tesz, ami idegen hatóságok bevonásával jár. A párt ezzel azt a gondolkodásmódot akarja meghonosítani Magyarországon, ami elfogadhatónak és valós alternatívának tekinti Magyarország állami jogköreinek átadását egy idegen hatóság számára.
A DK tevékenysége a fentiek miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelent, teljességgel elfogadhatatlan, ahogy az is elfogadhatatlan, hogy Magyarországon egy politikai szervezet a magyarsággal szemben rasszista kijelentéseket tegyen.


http://hidfo.ru/2015/06/a-radikalis-atlantistak-szerint-bun-magyarnak-lenni/

Így keresnek többet, adóznak kevesebbet a szlovákok és a románok

Nem könnyű a magyar munkavállaló élete. Míg a bérünk alacsony, sokat adózunk, magas az áfa és társasági adó. Az összehasonlításokból rendre kiderül, hogy a magyar munkavállaló kerül a legtöbbe a munkáltatójának, és ő kapja majdnem legkevesebb pénzt az adott bruttó fizetéséből.
Bár sokan tartanak attól, hogy a bevándorlók elveszik a munkájukat, azért Magyarország korántsem olyan csábító munkakörnyezet, mint hinnénk. Itt kerül a legtöbbe egy munkavállaló egy munkáltatónak, itt a legmagasabb az áfa, és az egyéb adónemek is igen megnövelik a költségeinket. Magyarország a szomszéd államok, Görögország, Oroszország, Ukrajna, valamennyi volt jugoszláv utódállam, valamint a Baltikum államainak és Albániának összehasonlításában nem mutat könnyű megélhetési lehetőségeket.
Munkabér
Ha 500 eurós bruttó (azaz 156 ezer forint körüli) átlagfizetéssel számolnánk, a kelet-európai és balkáni országok közül majdnem mi vinnénk haza a legkevesebbet – derül ki a MAZARS Adótanácsadó cég adataiból. Egyedül Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaság munkavállalói kapnak kézhez még nálunk is kevesebbet, az ő zsebükben körülbelül 300 euró, azaz 94 ezer forint marad havonta. A magyarok az 500 euróból csak 327 eurót, 102 ezer forintot látnak havonta.
http://infogr.am/ado-2077461740900
Minimálbér
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint míg az unió legmagasabb összegű minimálbére (Luxemburgban) majdnem bruttó 600 ezer forint, addig nálunk ez az összeg 105 ezer forint. Az adatokból kiderül az is, hogy az átlagminimálbér az EU-ban 250 ezer forint körül van. A huszonkét vizsgált ország közül Magyarország az utolsók közt kullog, csak Csehországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér. A legjobban a Benelux Államok lakosai járnak, Luxemburgban 1923, Belgiumban és Hollandiában pedig 1502 euró a havi minimálbér összege. Ez azt jelenti, hogy 500 ezer forint körüli a legrosszabb fizetés, amit hazavihetnek.
http://infogr.am/szja-234137243585
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig az egyes országok minimálbérét a vásárlóerő paritáson (egyenértékűségen) keresztül vizsgálta, azaz úgy, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, hiszen a különböző országokban eltérőek az árak. Az adatok szerint Magyarországon vásárlóerő paritáson 2,58 dollár volt a nettó minimálbér óránként 2013-ban, ettől csak az észt, a chilei, a lett és a mexikói adat maradt el. Az utolsó helyen álló mexikói bérek mindössze egy dollárt értek el óránként. A több mint 720 forintos magyar minimális órabérrel 115 ezer forintos havi fizetés adódik heti 40 óra munkával és négy héttel számolva.
ÁFA és társasági adó
Az áfakulcs régiós átlaga 21 százalék, Magyarország régiós viszonylatban és az EU-s országok között is a legmagasabb, 27 százalékos áfakulccsal továbbra is fölényesen vezeti a felmérésben szereplő országok mezőnyét. A legalacsonyabb adókulcsot a volt Jugoszlávia utódállamaiban találjuk (Bosznia-Hercegovina: 17 százalék).
http://infogr.am/afa_tao-879790679
A társasági adó kulcsa Görögországban a legmagasabb, 26 százalék, rögtön a nyomában van Ausztria 25 százalékkal. A legalacsonyabb társasági adó Montenegróban van, ott 9 százalékos. Magyarországon sávos a társasági adókulcs, 10 és 19 százalék közötti. A kisebb adókulcs egy társaság 500 millió forintot meg nem haladó adóalapjára érvényes.
(penzcentrum)

2015. június 28., vasárnap

Donbassz: Gorlovka martalócroham alatt áll!

Szerdán Párizsban a “normandiai négyek” dörgedelmes nyilatkozatban adtak kétnapos határidőt a nehézfegyverzet donbasszi frontokról való visszavonására. Ám a jelek szerint a “nehéz” jelző az egy viszonylagos dolog. Értelmezés kérdése mindössze. A front két oldalán állók szerint ez nyilván olyan száz tonna körül kezdődhet, a kalibert illetően pedig valahol az interkontinentális rakétáknál. Ami ezek alatt van, az marad-és működik!
A szombatról-vasárnapra virradó éjszakára Donbassz frontjait illetően ez volt az alapállás. A jelentésekből legalábbis az tűnik ki, hogy a valcmanista latorhad ehhez tartotta magát. Ezzel egütt is voltak már a háború kezdete óta zajosabb éjszakái is Donbassz városainak-falvainak.
Északon a luganszki régióban Sztanyica Luhanszkánál aknavetőzték egymást a felek.
Pontosabban meg nem jelölt helyen a Bahmutka-szakaszon három darab latortank és BMP olvadt le. A ma reggeli “szemle” hét valamit azonosított be sült latorként.
Rossz éjszakájuk volt a Szcsasztyjéban fészkelő pribékeknek is. “Megkereste őket” egy csapat luganszki rohamosztagos. Csendben és váratlanul érkeztek. Zajongtak egy kicsit, majd amilyen csendben érkeztek-ugyanolyan csendben távoztak. Állítólag legalább tucatnyi latort húzhat le a zsoldlistáról a villámlátogatás eredményeként Nyalókakirály kincstárnoka.
A dzserzsinszki martalóctüzérség saját akaratából nem aludt mára virradóan. Ezek a pribékek Gorlovkát nem hagyták aludni.
A tudósítás begépelésekor érkezett a hír: Gorlovkát ma reggel fél kilenc óta tömeges tankrohammal támadja a valcmanista bűnbanda!
Avgyejevka latortüzérsége sem aludta végig az éjszakát. Ők Donyecket, Jaszinovataját és Makejevkát lőtték mára virradóan. És persze a repülőteret.
Peszkiben “visszafogott” lövöldözés volt az éjjel.
Volt viszont hangoskodás Marjinykánál és a városban. Trudovszkaja felől működött a bérgyilkoshorda. Hajnali háromra lett csak csend.
Krasznogorovkánál CSAK géppuskákkal és Kalasnyikovokkal volt lármázás az éjjel.
A déli végeken pedig viszonylagos csend honolt a donbasszi éjszakában. Csak Sirokino kapott néha-néha egy latorgránátot.
A népköztársaságiak a hétvégén csak inkább gyakorlatozgatnak.
https://balrad.wordpress.com/2015/06/28/donbassz-gorlovka-martalocroham-alatt-all/

Civil önszerveződés kezdődik a déli határon

Civil önszerveződés kezdődik a tömeges illegális bevándorlás által sújtott déli határvonalon, ahol a kormány határzárral kapcsolatos bejelentése óta tovább fokozódik a menekültáradat.
Hazafias szervezetek kezdtek járőrözni a szerb-magyar zöldhatáron, hogy megnehezítsék a Magyarországra átjutni akaró illegális bevándorlók dolgát. A 444.hu liberális sajtóorgánum vészjóslóan számol be arról, hogy az Ultras Liberi szurkolói közösség tagjai megjelentek Mórahalom területén, ahol “vélhetően bevándorlókra vadásznak”.
Hazánk mostanra olyan helyzetbe került, hogy a határ mentén működő rendőri erők minden erőfeszítés ellenére nem tudják megfékezni az illegális bevándorlást. Erre utalnak azok a razziák, amit az utóbbi napokban Szeged térségében voltak kénytelenek végrehajtani; a belvárosban több egymást követő napon is 8-900 illegális bevándorlót fogtak el, ami azt mutatja, hogy nem tudják megakadályozni a tömeges jelenséggé váló illegális határátlépéseket, és a határsértőket gyakran a környékbéli pályaudvarokon kell összefogni, mielőtt továbbutaznának a fővárosba.
Egy ilyen helyzetben fokozott szükség lehet a hazafias közösségek állandó határ menti jelenlétére. Ugyanakkor, a bevándorlás-helyzet elmérgesedése közepette azt láthatjuk, hogy ez a törekvés egyáltalán nem példátlan jelenség, hanem egy valódi civil önszerveződés kezdete. Bár ezt a kifejezést az utóbbi évek során teljes mértékben lejáratták a külföldi pénzen működő, társadalomellenes célok mentén tüntetéseket hirdető csoportok, a civil önszerveződésnek eredeti jelentése éppen ez: a kormánytól és államtól függetlenül szerveződő, közös fellépés a többségi társadalom érdekének védelmében. Az Ultras Liberi fellépése a liberális sajtóorgánumok által sugalltakkal ellentétben nem egy olyan “jelenség, amit a rendőrségnek kezelnie kell”, hanem
épp ellenkezőleg: az ehhez hasonló példák nagyban hozzájárulhatnak az illegális bevándorlás sikeres felszámolásához.
A nyugati országokban számos példát láthatunk arra, hogy a hazafias szervezetek hogyan tudják minimálisra csökkenteni az illegális bevándorlást. Egy ilyen kirívó eset a Minuteman Project, ami civil szervezetek és hazafias csoportok bevonásával az Egyesült Államok déli határai mentén működik, és tevékenységüknek köszönhetően a hatóságok sikeresen összefogják a mexikói bevándorlók nagy részét. Nem a Minuteman fogja össze őket; az ő értesítésükre kiérkező hatósági személyek fogják el az illegális bevándorlókat.
A 2005-ben indult projekt egy példa arra, hogyan tudnak a magyar hazafias közösségek fellépni az illegális bevándorlás leállítása érdekében. A liberális sajtóorgánumok jajveszékelésével ellentétben az ilyen fokozott civil jelenlét nem a bevándorlók “levadászásáról” és öncélú agresszióról szól, hanem épp ellenkezőleg; a civil önszerveződés a hatóságokat segíti abban, hogy az illegális bevándorlókat összefogják. A gyakran két napja alvás nélkül is menekültekkel bajlódó rendőrök számára hatalmas segítséget jelent egy egyszerű éjszakai szalonnasütés is, amit egy hazafias közösség – akár békés családi környezetben – a déli határ mentén tart. Több szem ugyanis többet lát, és az illegális bevándorlók nagy része még a határon elfogható lenne, ha önkéntesek figyelnek a gyanús mozgásokra, és szükség esetén értesítik a hatóságokat.


http://hidfo.ru/2015/06/civil-onszervezodes-kezdodik-a-deli-hataron/

Románia már nem ország, a szó európai értelmében

A történelmét nem ismerő nép olyan, mint a szüleit nem ismerő gyermek, mondta Nicolae Iorga.

Hozzátenném, hogy egy hagyományait elfelejtő és identitását elvesztő nép nagyon könnyen vezethetővé és manipulálhatóvá válik.

Mi, románok, nagyjából ebben a helyzetben vagyunk.

Elveszünk a tartalmatlan hazafiságban,

mely nem hagyományainkon és igazi történelmünkön alapul, hanem a politikusok és az egyház által kitalált vagy meghamisított kliséken, melyek figyelmen kívül hagyják a nemzet valódi lényegét, helyi és regionális identitásait.

Voltaképpen Románia szinte minden megyéjében vannak ilyenfajta ősi identitással, különböző hagyományokkal, változatos mentalitásokkal rendelkező övezetek, régiók, földek, tartományok.

Mondok néhány Erdélyen kívüli példát is.

Ott van, mondjuk, Vâlcea, ahol az emberek nagyon különböznek az olténiaiaktól. Valójában egy részük nem is számít olténiainak, mert az Olt bal partján él. De a kimondottan Olténiában élők között is vannak olyanok, akiknek más hagyományaik vannak és másmilyenek, mint a hagyományos olténiaiak. Hasonló a helyzet Loviştea-földön, aztán a Hegyaljai Olténiában Vâlceától Gorj vagy Mehedinţi megyéig, ahol szintén úgy érzi az ember, ez a hely bárhol lehet, csak Olténiában nem.

Ez Románia bája, ez a fantasztikus töredezettség.

Ez Erdélyben, a Partiumban, vagy a Bánságban nyilvánvalóbb, ám Olténiában, Moldvában, Dobrudzsában, Bukovinában, de még Munténiában is jelen van.

A román állam politikája, sajnos, szinte állandóan ellenségesen viszonyult ezekhez a hagyományos közösségekhez, melyekben az általa kívánt célokat akadályozó nagy veszélyt látott. Ami nem volt más, mint egy homogén állam létrehozása, 99 százaléknyi ortodox románnal, azonos és személyiség nélküli, hagyományoktól, ősöktől, a történelmüktől elszakított emberekkel.

Amíg nem fogjuk fel, hogy ahhoz, hogy jó románok, jó román állampolgárok legyünk, etnikumtól vagy vallástól függetlenül, előbb önmagunkat kell újra felfedeznünk erdélyiként, máramarosiként, bukovinaiként, dobrudzsaiként, mócként, bánságiként, musceliként, csángóként, olténiaiként, munténiaiként, moldvaiként, partiumiként, erdőelviként, fogarasiként, szatmáriként és így tovább. Addig nem tudunk majd továbblépni.

Ugyanúgy, ahogy azt a székelyek teszik, vagy a szászok (még a diaszpórából is, és ettől nem szeretik kevésbé Erdélyt és Romániát, ellenkezőleg), vagy ahogy a bukovinaiak és az erdélyiek jelentős része tenni kezdte.

Ahogy azt egyre több magyar, rutén, szlovák és újabban cigány is teszi, egyes erdélyi falvakban.

Amikor ezt felfogjuk, akkor újra normális, toleráns és alkotó energiákkal teli nép leszünk. Ha nem fogjuk fel, akkor a jelenlegi Románia nem fog többé létezni.

Kegyetlen dolgokat mondok, de biztosíthatom önöket, hogy

Románia már nem ország, a szó európai értelmében.

Még akkor sem, ha egyesek a világ közepének képzelik magukat és minden nap telefröcsögik az összes elérhető újságot és tévét.


Forrás:
Fő tér.ro