Az európai ötödik hadosztály

Bár milliók vonultak fel a múlt hétvégén a szolidaritás és az egység jegyében Franciaország-szerte, úgy tűnik, hogy az átlagembereket nem sikerült megnyugtatni a terrorveszélyt illetően. Elemzők szerint Marine Le Pen Nemzeti Frontjának további erősödése várható, ahogy ez 2012-ben a toulouse-i és montaubani támadások után is történt. A terrorcselekményeket követően előtérbe került a francia zsidóság helyzete is, amely évek óta egyre nagyobb fenyegetettségben él. Európa legnagyobb zsidó közössége a napokban is a „menni vagy maradni” dilemmával kénytelen szembesülni. A Hetek cikke.

Hiába a látványos demonstráció, úgy tűnik, a modern Franciaország legnépsze­rűtlenebb elnökének nem sikerült eloszlatni az emberek kételyeit és aggodalmait. Már másnap többen azt nyilatkozták a Reuters hírügynökségnek, hogy szerintük mindenki túl gyorsan felejt, és hogy a politikusok hamar vissza fognak térni a saját kis hatalmi harcaikhoz. Elemzők szerint a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen húzhatja a legnagyobb hasznot a tragikus eseményekből, aki már a tavalyi európai parlamenti választásokon is megelőzte Hollande szocialista pártját és a konzervatív UMP-t, Nicolas Sarkozy pártját. Le Pen egyébként egy, a párt honlapjára kitett videón úgy nyilatkozott: „Ideje, hogy a tagadást és a képmutatást félretegyék: az iszlám fundamentalizmus teljes elutasítását hangosan és tisztán kell hangoztatni.”A párizsi megemlékezés

Wilders: a Nyugat háborúban áll az iszlámmal

A francia terrortámadások más országok politikai életét sem hagyták érintetlenül. A vérengzések után Hollandiában az iszlámellenes holland Szabadságpárt támogatottsága jelentősen megugrott: ha most tartanának választásokat, akkor a párt kapná a legtöbb szavazatot – több mint kétszer annyi voksot szereznének, mint amennyit a legutóbbi szavazáson. Vezetőjük, aki egyébként 24 órás védelem alatt áll, mert az iszlamisták kiemelt célpontjai között szerepel, megszólalt a terrorcselekményeket követően. Geert Wilders szerint a történtek azt bizonyítják, hogy a Nyugat háborúban áll az iszlámmal, és arra figyelmeztetett, hogy ha nem tesznek semmit, akkor náluk is ilyen támadások lesznek.

Kijelentésétől természetesen a holland miniszterelnök azonnal elhatárolódott. Mark Rutte azt mondta, soha nem használná a „háború” kifejezést, inkább úgy írná le a jelenlegi helyzetet, hogy olyan szélsőségesekkel küzdenek, akik egy hitet magyarázatként használnak fel támadásokhoz. Hollandiában azonban akadtak muszlimok, akik a saját házuk táján is söprögetnek. Rotterdam marokkói származású polgármestere a párizsi események kapcsán élő tévéműsorban nyomdafestéket nem tűrő szavakkal közölte, hogy azok a muszlimok, akiknek nem tetszik a szabadság, pakoljanak össze és menjenek el. Ahmed Aboutaleb egy imám fiaként nőtt fel Marokkó északi részén, majd 15 éves korában Hollandiába került. Újságíróként is dolgozott, majd 2008-ban a több mint 610 ezer lakosú Rotterdam első embere lett. Ő az első bevándorló, aki ilyen magas pozíciót tölt be Hollandiában. Kinevezése után az volt az üzenete a bevándorlókhoz, hogy ne viselkedjenek áldozatként, és ha nem akarnak integrálódni a társadalomba, akkor menjenek el.

Farage: Európának nincs bátorsága

Az Egyesült Királyságban a brit Függetlenségi Párt (UKIP) vezetőjének megjegyzései okoztak felzúdulást. Nigel Farage az Európai Parlamentben a Nyugat külpolitikáját és a tömeges bevándorlást is felemlítette a véres események okaiként. A UKIP első embere a legnagyobb problémának a gyengeséget nevezte meg: szerinte „Európának nincs bátorsága, és nem tudja meghatározni, hogy kicsoda”. A hibák között sorolta fel, hogy a kisebbségi közösségeknél olyan gyakorlatok felett hunytak szemet, amelyeket a társadalom más rétegeinél nem tűrtek volna el, valamint engedték, hogy gyűlöletprédikátorok elfogadhatatlan eszméket terjesszenek. Ennek eredményeképpen szerinte egy olyan ötödik hadosztály él a közösségekben, amely teljes egészében elutasítja az európai értékeket. Az unióellenességéről „hírhedt” politikus úgy véli, be kell ismerni a hibákat, és sokkal bátrabban kell kiállni a zsidó-keresztény kultúra mellett.

A UKIP-vezért mindezekért feszültség gerjesztésével vádolták és azzal, hogy politikai síkra terelte a tragikus eseményt. Nagy-Britannia első muszlim minisztere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet elsiklani afölött, hogy a terroristák muszlimoknak nevezték magukat. Sajid Javid kulturális miniszter arra szólította fel a brit muzulmánokat, hogy tegyenek többet a szélsőségesség terjedése ellen.

Ankara vádaskodik

A francia terrortámadásoknak teljesen más visszhangjai voltak Törökországban. A török hatóságok egyrészt a francia hírszerzés mulasztásaira hívták fel a figyelmet. A Hürriyet török napilapnak egy forrás arról számolt be, hogy a török hírszerzés a kóserbolti támadó társát, Hayat Boumediene-t megtalálta az adatbázisában, és azonnal értesítette Párizst, hogy a nő január 2-án Törökországba érkezett. A franciák azonban állítása szerint további nyolc órán át ragaszkodtak ahhoz, hogy Boumediene a kóser boltban van. Csak nyolc óra eltelte után adták át Törökországnak a nő mobiltelefonszámát. Ennek alapján sikerült a nyomára bukkanni, és kideríteni, hogy Szíriába ment. A törökök azt is állították, hogy a francia hírszerzés nem adta át azoknak a teljes listáját sem, akik a gyanú szerint az Iszlám Állam milicistái – Boumediene neve sem volt ismert előttük, ezért nem tudták letartóztatni vagy megfigyelni érkezésekor.  

Ankara azonban más jellegű vádaskodásokra is kihasználja a helyzetet. Bár eleinte a politikai korrektség jegyé­ben igyekeztek reagálni az eseményekre, és Ahmet Davutoglu miniszterelnök részt is vett a párizsi szolidaritási menetben, hamar kibújt a szög a zsákból. Recep Tayyip Erdogan elnök a héten már arról beszélt, hogy a Nyugat játszik az iszlám világgal, és arra figyelmeztette a muszlimokat, hogy legyenek éberek. Erdogan hangsúlyozta, hogy francia állampolgárok követnek el ilyen mészárlásokat, és muszlimok fizetik meg az árát. Az elnök az izraeli miniszterelnök ellen is kirohanást intézett. Mahmúd Abbász palesztin elnökkel való találkozója során azt kérdezte: „Hogy integethet Párizsban az az ember, aki Gázában 2500 embert ölt meg állami terrorizmussal?” De egyéb hajmeresztő összeesküvés-elméletek is terjednek a francia terrortámadásokkal kapcsolatban az országban. Ankara polgármestere például azt mondta, meg van győződve arról, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll a mészárlás mögött, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy Franciaország nemrég elismerte a palesztin államot.

Izrael aggódik

Izraelben mindeközben gyászolnak és a francia zsidók helyzete miatt aggódnak. Már a francia sajtó sem mehet el szótlanul afölött, hogy milyen fenyegetettségben kénytelen élni Európa legnagyobb zsidó közössége. Bár a zsidó negyedek és intézmények védelmét megerősítették, a veszély koránt sem hárult el. Egy hatvanéves zsidó hölgy például a Le Monde francia lapnak elmondta, hogy hétköznapi életét a félelem jellemzi: fél kitenni a nevét a postaládára, fél a taxiban megadni a címét, és csak az életkora miatt nem hagyja el az országot. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ha csak a túsz­ejtés történt volna, és a Charlie Hebdo ellen nem követtek volna el támadást, akkor valószínűleg nem lett volna ilyen társadalmi megmozdulás, ahogy ez a toulouse-i lövöldözés után is volt.

Hetek / Németh Csillag