Egy szülő gondolatai a COVID-19 elleni kísérleti vakcina kapcsán
Szülőként
hatalmas felelősségnek tartom döntést hozni arról, hogy beoltassuk-e
az 5 évesnél idősebb gyermekeinket a COVID-19 betegség ellen
rendelkezésre álló készítményekkel. Szerettem volna jó döntést hozni
ebben a kérdésben, ezért legjobb tudásom szerint próbáltam körbejárni a
gyermekek oltásának kérdését. Jelen írásomban szeretnék megosztani – a
teljesség igénye nélkül – pár olyan szempontot, amelyek számomra a
döntéshozatalban meghatározónak bizonyultak.
A
gyógyszerek, gyógyhatású készítmények alkalmazása előtt minden esetben
számomra az első lépés, hogy elolvasom annak betegtájékoztatóját.
Fontosnak tartom megismerni, hogy milyen hatást vált ki egy adott
készítmény és esetlegesen milyen kockázatokkal, mellékhatásokkal járhat
ha bármelyik családtagom szervezetébe kerül. A COVID-19 betegség
elleni vakcinák esetében is a betegtájékoztató volt, amit elsőként
kerestem.
Amikor a
felnőttek COVID-19 betegség elleni oltási programja elkezdődött
kerestem az úgynevezett feltételes forgalomba hozatali engedéllyel
rendelkező COVID-19 vakcinák betegtájékoztatóit, annak érdekében, hogy
el tudjam dönteni oltassam magam vagy nem. Azonban akkor még a hazai
hivatalos oldalakon, mint amilyen például az ogyei.gov.hu, nem volt
elérhető. Hosszas kutakodás után az Európai Gyógyszerügynökség
(továbbiakban: EMA) oldalán találtam rá a vakcinák alkalmazási
előírásaira és a betegtájékoztatókra magyar nyelven (https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/comirnaty-epar-product-information_hu.pdf), ezért a mai napig is ebből a forrásból tájékozódom.
Döntéseimet
olyan dokumentumokra próbálom alapozni, amelynek tartalmáért valaki
felelősséggel tartozik, de legalábbis, amelyek túlmutatnak a
fősodrásúnak is nevezett médiából ránk zúduló többnyire egyoldalú
véleményeken. A vakcinák alkalmazási előírásainak és
betegtájékoztatóinak tartalmi követelményeit európai uniós jogszabályok
határozzák meg, a gyógyszerkészítmények forgalomba hozatala szintén
jogszabályok által meghatározott folyamat eredménye, melyek megnevezik
azokat a szervezeteket, amelyek felelősek az engedélyezési folyamat
lépéseiért. Ilyen szervezet például a már korábban említett EMA, amely
az Európai Unió decentralizált ügynöksége, amely felelős az Európai Unió
területén a gyógyszerek (beleértve az oltóanyagokat) tudományos
értékeléséért, felügyeletéért és biztonságosságának ellenőrzéséért.
Nem
volt ez másképp akkor sem, amikor a gyerekek oltása elkezdődött,
elsőként ismét az EMA weboldalán lévő dokumentumokból tájékozódtam.
Tekintettel
arra, hogy jelen írásom a gyermekek, elsősorban az 5 éven felüliek
oltása kapcsán igyekszik válaszokat találni vagy legalábbis
gondolatébresztő kérdéseket megfogalmazni, ezért csak a „Comirnaty
10 mikrogramm/adag koncentrátum diszperziós injekcióhoz 5–11 éves
gyermekek COVID-19 mRNS vakcina (nukleozid-módosított) tozinamerán”
elnevezésű, közismerten csak Pfizer vakcinaként emlegetett készítmény
betegtájékoztatójával és alkalmazási előírásával kapcsolatos
gondolataimat igyekszem ismertetni kizárólag laikus szemmel.
Megnyitva
a betegtájékoztatót elsőként az elején található fekete háromszögre
irányult a tekintetem, amelyet a következő figyelmeztetés követett:
„▼Ez
a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új
gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Ehhez Ön is
hozzájárulhat a tudomására jutó bármilyen mellékhatás bejelentésével.”
Számomra
ez már az elején jelentős kételyeket ébresztő tájékoztatás volt a
gyermekeimen történő alkalmazást illetően. A háromszög szimbólum és a
szöveges figyelmeztetés nem véletlen, mivel szerepeltetése a feltételes
forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező készítmények esetén
jogszabályi előírás az alkalmazásukkal kapcsolatos magasabb kockázat jelzéseként.
Figyelmeztetések és óvintézkedések
A betegtájékoztató Figyelmeztetések, óvintézkedések pontjában az alábbiakat olvastam:
„Mint minden vakcinánál, a Comirnaty esetében is előfordulhat, hogy nem véd meg minden beoltott személyt, és nem ismert, meddig tart a védőhatás.”
Adódik az első kérdés: ha nem ismert, hogy meddig tart a védőhatása, akkor mi értelme az alkalmazásának? –
Az első döbbenet után folytattam az olvasást:
„Előfordulhat, hogy gyermeke harmadik Comirnaty oltást kap.
Lehetséges, hogy gyengült/gyengített immunrendszerű személyek a
harmadik adag után sem lesznek teljesen védettek a COVID-19 betegséggel
szemben. Ilyen esetekben továbbra is alkalmaznia kell az általános
óvintézkedéseket a COVID-19 megelőzésére. Ezen kívül az Önnel szoros
kapcsolatban állókat is megfelelően be kell oltani.”
Tehát
értelmezésem szerint a vakcinából – azon túl, hogy tulajdonképpen
deklarálja, hogy minimum három adagra lesz szüksége az oltásnak minden
esetben szülői hozzájárulással alávetett gyereknek – a vírus által
legveszélyeztetettebb, gyengült/gyengített immunrendszerű személyeket három adag sem biztos, hogy megvédi.
De akkor hány adag tudja megvédeni? Meghatározható-e az adagok száma
egyáltalán? És mire alapozzák a „védelem” szó használatát, ha a védelem időtartama nem ismert?
Ha a gyártó nem ismeri a védelem időtartamát, akkor mire alapozzák a
fősodrású médiában szakértőnek nevezett emberek a találgatásaikat?
Honnan veszik a bátorságot, hogy bárkit – felnőttet és gyereket egyaránt
– oltakozásra biztassanak úgy, hogy még maga a gyártó sem tudja,
meddig tart a vakcinák által kiváltott védelem ideje?
Felnőttek
esetén közel egy éve alkalmazzák a Comirnaty (Pfizer) vakcinákat, mely
idő alatt már a 4. oltást ajánlják az arra nyitottaknak és
mindemellett felelősséggel még annyit sem mernek hivatalos
dokumentumban bizonyossággal leírni, hogy például „legalább 3 hónapos
védelmet biztosít”? Aki ilyesfajta jóslásba bocsátkozik csupán
feltételezésként, szakmai vagy bármilyen tudományos megalapozottság
nélkül teszi. Az sem segíti a felelős döntés meghozatalát, hogy az
alkalmazási előírást és a betegtájékoztatót szinte havonta frissítik az
EMA honlapján.
A fentieknél jobban csak az döbbentett meg, amikor a betegtájékoztató 2. pontjában azt olvastam, hogy „Ne alkalmazza a Comirnaty-t, ha gyermeke allergiás a hatóanyagra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére” és a 6. pontban szereplő felsoroláshoz érve a vakcina összetevői között az alábbiakat olvastam:
„– ((4-hidroxibutil)azanediil)bisz(hexán-6,1-diil)bisz(2-hexildekanoát) (ALC-0315)
– 2-[(polietilénglikol)-2000]-N,N-ditetradekilacetamid (ALC-0159)
– 1,2-disztearoil-sn-glicero-3-foszfokolin (DSPC)”
Mik
ezek az összetevők? Honnan tudjam vagy tudhatom meg, hogy a gyermekem
allergiás-e ezekre az összetevőkre? – fogalmazódtak meg bennem sorra a
kérdések.
.
Az
összetevők jellemzői után kutatva, az internetes kereső egyik találata
az Európai Parlament oldalára mutatott, ahol Guido Reil európai
parlamenti képviselőnek 2021. december 22-én az Európai Parlamentben
elhangzott kérdéséből az alábbiak ragadták meg a figyelmem:
„Az Európai Gyógyszerügynökség termékinformációi szerint a Pfizer Comirnaty vakcinájának két fő összetevője az ALC-0315 és az ALC-0159. Az
Echelon, a nanorészecskék gyártója kijelenti, hogy azok „csak kutatási
célokat szolgálnak, emberi felhasználásra nem alkalmasak”. A nem
engedélyezett segédanyagokat tartalmazó oltóanyag beadása – különösen
gyermekeknek – illegális, veszélyes és etikátlan.” (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/P-9-2021-005690_EN.html)
A
fentiek után adta magát a következő lépés és felkerestem a két
összetevő gyártójának, az Echelon- Biosciences-nek a weboldalát, ahol az
alábbiakat találtam:
„Az
ALC-0315 egy ionizálható lipid, amelyet lipid nanorészecskék képzésére
használtak az RNS szállítására. Az ALC-0315 az ALC-0159, a DSPC és a
koleszterin mellett a SARS-CoV-2 elleni BNT162b2 vakcina egyik
összetevője. Ez egy reagens minőségű termék, kizárólag kutatási célra.”https://www.echelon-inc.com/product/alc-0315/
„Az
ALC-0159 egy PEG-ezett lipid, amelyet lipid nanorészecskék képzésére
használtak RNS szállítására. Az ALC-0159 az ALC-0315, a DSPC és a
koleszterin mellett a SARS-CoV-2 elleni BNT162b2 vakcina egyik
összetevője. Ez egy reagens minőségű termék, kizárólag kutatási célra.” (https://www.echelon-inc.com/product/alc-0159/
Összegezve
a fentieket álláspontom szerint az idézett betegtájékoztató szerint
nem alkalmazható a vakcina, ha valaki allergiás az összetevőire, de
mivel legalább két összetevője emberi felhasználásra alkalmatlan,
kizárólag kísérleti célra használható, emberi alkalmazásra veszélyes
lehet. Számomra mindez azt jelenti, hogy ha elég bátor vagy, a
saját magad és a gyereked oltásával „segíted” a tudomány fejlődését,
vagyis részt vehetsz egy kísérletben, aminek a kimenetele jelenleg
bizonytalan.
A
Comirnaty (Pfizer) vakcina betegtájékoztatója az EMA weboldalán egyazon
dokumentumban szerepel a készítmény alkalmazási előírásával, amelynek
4.4. pontja szerint „a vakcina által biztosított védelem ideje nem ismert, mert meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.”
Ez a mondat kvázi „legalizálja” az ALC-0315 és az ALC-0159 összetevők
alkalmazását, mivel még kísérleti szakaszban van a vakcina, zajlanak a
klinikai vizsgálatai, ezért ezen összetevők felhasználása is kutatási
célra történik, tehát jogilag védhető, azonban erkölcsi szempontból
szerintem életellenes, felháborító és aggodalomra ad okot, különösen a
gyerekeken történő alkalmazás vonatkozásában.
Ugyanezen alkalmazási előírás 5.1. pontja szerint „ezt a gyógyszert feltételes jóváhagyással engedélyezték, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerre vonatkozóan további adatokat kell benyújtani. Az Európai Gyógyszerügynökség legalább évente felülvizsgálja az erre a gyógyszerre vonatkozó új információkat, és szükség esetén módosítja az alkalmazási előírást.” Ugye
mennyivel jobban hangzik a „feltételes jóváhagyással” engedélyezett
vakcina, mint a „kísérleti jelleggel” engedélyezett készítmény?
A
„feltételes jóváhagyás” véleményem szerint tulajdonképpen a kísérleti
jelleg burkolt, a hétköznapi emberek számára „emészthetőbb” és egyben
félrevezetőbb megfogalmazása. Hiszen, ha egy
gyógyszerkészítményről még nem tudunk minden adatot, amely szükséges a
feltétel nélküli jóváhagyásához, az a készítmény nem nevezhető
biztonságosnak, legfeljebb feltételezésekkel élhetünk e téren, ami a
hiányzó vizsgálatok, kutatások során vagy igazolást, vagy cáfolatot
nyer.
Eltérések a már jól bevált oltásoktól
A
Comirnaty (Pfizer) vakcina feltételes jóváhagyással rendelkező
forgalomba hozatali engedélyének II. számú melléklete alapján
megállapítható, hogy az engedélyezésre a 726/2004/EK rendelet 14-a.
cikke alapján került sor.
A
726/2004/EK rendelet 14-a. cikke tartalmazza azokat a lényeges jogi
szempontú különbségeket, amelyek megkülönböztetik a Comirnaty (Pfizer)
vakcinákat az általunk jól ismert oltásoktól. A 726/2004/EK rendelet 14-a. cikke – talán nem véletlenül – 2019. január 7. napján lépett hatályba (a 2019/5 Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet 1. cikk 14. pontja alapján) és az alábbiakat tartalmazza:
„(1)
Kellően indokolt esetekben a betegek kielégítetlen gyógyászati
igényének kielégítése érdekében a teljes klinikai adatok benyújtása
előtt megadható a forgalomba hozatali engedély olyan gyógyszereknek,
amelyek súlyos vagy életveszélyes betegségek kezelésére, megelőzésére
vagy orvosi diagnosztizálására szolgálnak, feltéve, hogy az adott
gyógyszer azonnali forgalmazásából származó előny nagyobb, mint a
megkövetelt további adatok hiányából eredő kockázat. Veszélyhelyzetben
az ilyen gyógyszereknek megadható a forgalomba hozatali engedély még
abban az esetben is, ha a teljes preklinikai vagy gyógyszerészeti adatok
nem kerültek benyújtásra.”
A fentiek alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a COVID-19 betegség vonatkozásában kifejlesztett vakcinákat megelőzően, veszélyhelyzet
okán, teljes preklinikai vagy gyógyszerészeti adatok benyújtása nélkül
nem kerülhetett forgalomba gyógyszerkészítmény az Európai Unióban, így
Magyarországon sem. Azok az oltások, amelyeket mi
szülők és gyermekeink eddig kötelező oltásokként kaptunk egy sokkal
szigorúbb eljárásrend alapján kerültek forgalomba, nem csupán
feltételezésekre alapozva, hanem a hatásosságuk és biztonságosságuk egyértelmű, végleges megállapítását követően.
Álláspontom
szerint joggal merülhet fel a kérdés, hogy a magukat szakértőnek
nevező véleményvezérek mégis miért igyekeznek megtévesztéssel rávenni a
szülőket arra, hogy kockára tegyék gyermekeik egészségét vagy akár
életét? Talán ők épp úgy zsarolás áldozatai, mint azok az emberek, akik
azért oltatják magukat a Covid-19 betegség elleni kísérleti
vakcinákkal, hogy ne veszítsék el a munkájukat és ezáltal a
megélhetésüket, vagyis a munkahelyük helyett inkább a munkaképességüket
és akár az életüket is kockáztatják, nem gondolva arra, hogy ezzel a
cselekedetükkel hosszú távon – társadalmi szinten is – milyen súlyos
károkat okozhatnak.
A gyógyszeripar fejlődése vagy a közegészség megóvása a fontosabb cél?
A
726/2004/EK rendelet 14-a. cikke tulajdonképpen vészhelyzet esetén
legalizálja az embereken végezhető gyógyszerkísérleteket, ami jelentősen
hozzájárul a gyógyszeripar és a gyógyszer-kereskedelem fejlődéséhez,
amely érdeket az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83 EK irányelv preambulumában az Európai Unió a közegészség megóvásának célja fölé helyez – vagyis
– bármennyire hihetetlennek tűnik – rögzíti, hogy a gyógyszeripar
fejlődését az emberek egészségének megóvása nem akadályozhatja, szó szerint idézve:
„ A gyógyszerek gyártására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó szabályok legfontosabb célja a közegészség megóvása. Ezt
a célkitűzést azonban olyan eszközökkel kell elérni, amelyek nem
hátráltatják a gyógyszeripar fejlődését, illetve a Közösségen belüli
gyógyszer-kereskedelmet.”
Ezzel egybecseng az Európai Unió Tanácsának a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló 2018. december 7. napján kelt ajánlása (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H1228(01)&from=GA),
mely többek között tartalmazza a tagállamok számára azon ajánlást
miszerint dolgozzanak ki „az adott helyzetnek megfelelően nemzeti
és/vagy regionális szintű oltási terveket”, amelyek javasolt tartalmi
elemeként a védőoltások egész életre kiterjedő megközelítésének alkalmazása is szerepel.
Hogy
mit is jelent a védőoltások egész életre kiterjedő megközelítésének
alkalmazása csak mostanában kezd igazán értelmet nyerni számomra, mikor
közel egy év leforgása alatt az embereket már ugyanazon betegség
különböző mutációi okán már a negyedik védőoltás felvételére kezdik
ösztönözni, sőt egyes véleményvezérek egyértelműen kijelentik: „ne azt
számolják, hogy hányadik, hanem 3-4 havonta oltassák be magukat”
(forrás: https://index.hu/belfold/2022/01/14/javasolt-oltas-covid-19-pfizer/). Csak számomra abszurd ez a történet?
A Comirnaty (Pfizer) vakcina esetében a forgalomba hozatali engedély II. számú melléklete szerint a „Comirnaty hatásosságának és biztonságosságának megerősítése érdekében a MAH-nak be kell nyújtania a randomizált,placebokontrollos, megfigyelő számára titkosított besorolású C4591001 vizsgálat végleges klinikai vizsgálati jelentését” 2024 júliusáig, vagyis a vakcina hatásosságának és biztonságosságának egyértelmű megállapítására csak 2024 júliusát követően kerülhet sor.
Számomra úgy tűnik, hogy több milliárd dózis kísérleti vakcinát adnak be emberek tömegeinek, köztük már gyerekeknek is, nagyrészt burkolt kényszer – értem ez alatt, hogy például a munkavégzés feltételévé teszik a vakcinák felvételét, a védettségi igazolványok meglétéhez kötik népszerű szolgáltatások igénybevételét és még sorolhatnám)
és a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül történő állandó sulykolás
és manipuláció segítségével anélkül, hogy minden kétséget kizáróan
meggyőződnének a vakcinák hatásosságáról és biztonságosságáról. Ez
véleményem szerint életellenes és erkölcstelen.
Álláspontom szerint, tekintettel a vakcina kísérleti jellegére, nagy veszélynek teszi ki gyermekét az a szülő, aki az alapján dönt az oltásról, hogy a „szomszéd Pistike is megkapta és kutya baja”, „a Zsuzsika is él és virul, pedig már kettőt is kapott”. Mint
általában a gyógyszerkísérleteknél, jelen kísérletek során is a
nyilvánosság számára ismeretlen arányban placebót is alkalmaznak, ezért
senki nem tudhatja, hogy az ő gyerekébe hatóanyaggal rendelkező vagy
hatóanyag nélküli sóoldatot fecskendeznek!
Mi a helyzet a GMO-kkal?
A Magyar Kormány GMO-król szóló rövid tájékoztatójában az alábbiakat olvashatjuk:
„A
genetikailag módosított szervezetek (röviden: GMO-k) olyan szervezetek,
amelyekben a genetikai örökítőanyagot (DNS-t) mesterségesen
átalakították úgy, ahogy az a természetben nem fordul elő.
A
technológiát gyakran nevezik „modern biotechnológiának”,
„géntechnológiának”, „génmódosításnak” vagy „génmanipulációnak”. Ezzel a
technikával lehetőség nyílik az élő szervezet kiválasztott génjeinek,
génszakaszainak vagy mesterségesen kialakított szintetikus géneknek az
átültetésére bármely élő szervezetbe. A génátültetés lehetősége,
nem-rokon fajok között is fennáll…
A
géntechnológiában tapasztalható, tudományos léptékkel mérve is gyors
fejlődés következtében nem volt elég idő a potenciális veszélyek és a
hosszú távú hatások kivizsgálására. Alig ismerjük a genetikailag
módosított szervezetek környezeti, ökológiai, egészségügyi, társadalmi
hatásait és kockázatait. A GMO-k emberi egészségre és környezetre
gyakorolt hatásainak többségét (a jogszabályoknak is megfelelően)
biotechnológiai óriáscégek végzik vagy finanszírozzák. Független
hatásvizsgálatok sajnos alig állnak rendelkezésünkre.
Nem
csak a társadalom, vagy az egyes uniós tagállamok, hanem a tudomány
álláspontja is erősen megosztott a GMO-k biztonságának kérdésében. Tény
az, hogy ha egyszer az ilyen szervezetek kijutnak a környezetbe,
azokat onnan nem tudjuk visszavonni. Ezért lenne fontos, hogy még az
engedélyezés előtt alaposan felmérjük és kivizsgáljuk az egyes GMO-k
kockázatait.” (forrás: https://2010-2014.kormany.hu/download/f/a5/60000/gmo-rol%20roviden.pdf)
A
koronavírus-betegség kezelésére vagy megelőzésére szolgáló,
géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló,
emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai
vizsgálatok elvégzéséről és az ilyen gyógyszerekkel való ellátásról
(Covid19) szóló 2020/1043 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke alapján „a klinikai vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos egyetlen művelet –
beleértve a Covid-19 kezelésére vagy megelőzésére szolgáló, GMO-kat
tartalmazó vagy azokból álló, emberi felhasználásra szánt vizsgálati
készítmények csomagolását és címkézését, tárolását, szállítását,
megsemmisítését, ártalmatlanítását, forgalmazását, az azokkal történő
ellátást, azok beadását vagy felhasználását, kivéve a vizsgálati
készítmények gyártását – sem igényel előzetes környezeti kockázatértékelést vagy hozzájárulást”, ellentétben a korábbi, veszélyhelyzeten kívül, még mindig irányadó szabályozással.
A
2020/1043 európai parlamenti és tanácsi rendelet tehát a GMO-kat
tartalmazó vagy azokból álló COVID-19 betegség megelőzésére és
kezelésére szolgáló készítmények engedélyezési eljárásából kiiktatta
a GMO-s készítmények forgalomba hozatalát megelőző folyamatból az
eddig alkalmazott elővigyázatosság és a fokozatosság elvét,
mely alapján a GMO környezetbe bocsátását a fokozatosság elve szerint
kell végrehajtani: a GMO-k elszigeteltségét fokozatosan kell
csökkenteni, a kibocsátást pedig lépésről lépésre növelni, és csak
akkor szabad a környezetbe bocsátani, ha az emberi egészség és a
környezet védelme érdekében végzett értékelés szerint megtehető a
következő lépés (forrás:
https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/egyeb/mjsz/201702/13_embersicsjudit.pdf).
Felmerülhet a kérdés, mindez hogyan kapcsolódik a szülők oltással kapcsolatos döntéséhez?
A Comirnaty (Pfizer) vakcina alkalmazási előírásának 5.1. pontjában szerepel, hogy „a Comirnaty-ban levő nukleozid-módosított messenger RNS (tozinamerán) lipid nanorészecskékbe van beágyazva,
ami lehetővé teszi a nem replikálódó RNS gazdasejtekbe történő
bejutását a SARSCoV-2 S-antigén átmeneti expressziójának kiváltása
érdekében”, amely információ alapján – ismerve a GMO jogszabály
által meghatározott fogalmát (2001/18/EK irányelv 2. cikk (2)) –
megállapítható, hogy a Comirnaty (Pfizer) vakcina GMO-t tartalmazó vagy azokból álló készítmény kategóriába tartozik.
A
GMO-ra vonatkozó jogi szabályozás hiányosságai és a technológia
veszélyei több forrásból megismerhetőek, amelyekkel kapcsolatos előzetes
tájékozódás álláspontom szerint minden felelőssége tudatában lévő
szülőnek kötelessége. Tudomásom szerint gyermekeink kötelező
oltásainak egyike sem GMO-s, tehát a COVID-19 megelőzésére felkínált
vakcinák ebben is eltérnek a már jól ismert oltásoktól.
Laikusként
kérdésként merült fel bennem a géntechnológiával kapcsolatos
tájékozódást követően az is, hogy a koronavírus fertőzöttek és
áldozatok számának a COVID-19 vakcinák alkalmazása óta tapasztalható
robbanásszerű növekedését okozhatják-e az előzetes környezeti
kockázatértékelés és hozzájárulás nélkül a vakcinák által szándékosan a
környezetbe kibocsátott GMO-k? Lehet, hogy a különféle mutációk kialakulásának is a GMO-k elővigyázatosság nélküli tömeges környezetbe bocsátása az oka? Ha a GMO-s növényeknél ez megtörténhet, akkor embereknél talán még nagyobb rá az esély?
A mérlegelés során még fontosnak tartottam felkeresni a „Feltételezett mellékhatásokról szóló jelentések európai adatbázisát (EudraVigilance)”,
ahol 2022. január 15-ig csak a Pfizer vakcina (COVID-19 VACCINE
PFIZER-BIONTECH néven kereshető az adatbázisban) vonatkozásában 700 510 (https://www.adrreports.eu/hu/search_subst.html#) oltást követő nem kívánatos eseményről érkezett bejelentés.
A szülők felelőssége
A
gyermekek oltásához szükséges szülői hozzájáruló nyilatkozat,
véleményem szerint csak a vakcina alkalmazási előírása és
betegtájékoztatója tartalmának ismeretében írható alá felelősséggel,
annak ismerete nélkül nem tudja és nem tudhatja a szülő mihez adja a
hozzájárulását. Hivatalosan a gyermekek oltásáért csak a szülők tartoznak felelősséggel, amit a hozzájáruló nyilatkozat aláírásával vállalnak!
Természetesen
a döntés meghozatalához rengeteg, sajnos többnyire egyoldalú vélemény
áll rendelkezésre a fősodrású médiában, amit szinte hipnotizőrként
sulykolnak az emberek tudatába! Álláspontom szerint azonban fontos
rögzíteni magunkban, hogy azok mind csak vélemények, ajánlások és
amennyiben nem bizonyulnak helytállónak egy „elnézést, tévedtem”-mel
elintézhetők a kijelentőik által. A tudomány folyamatosan fejlődik,
amit ma valósnak tart, holnap már cáfolatot nyerhet. A vakcinák
esetében már most rengeteg cáfolat és kétely látott napvilágot, amiről
azonban nem a tévéből vagy rádióból szerezhetünk tudomást.
Szülőként
úgy gondolom, nem rendelkezem felhatalmazással arra, hogy egészséges
gyermekem életét kockáztassam csupán feltételezésekre alapozva, egy
vitatható hatékonyságú vakcina kifejlesztésére irányuló legalizált
kísérletben.
Azt tanultam az egyetemen, hogy a jognak az erkölcsiséghez kötődnie kell annak érdekében, hogy a társadalom többsége el tudja fogadni azt. Felmerül a kérdés, hogy csak azért, mert jogszabályba foglalják
– vagyis azért, mert a WHO egy „gumi” szabály alapján veszélyhelyzetet
hirdetett és röviddel előtte – meggyőződésem szerint nem véletlenül –
az Európai Unióban jogszabályban kihirdették, hogy veszélyhelyzet
esetén a már bevált eljárásrendeket félredobva, feltételezésekre
alapozva lehet gyógyszereknek nevezett készítményeket forgalmazni
emberek számára –, erkölcsös cselekedet-e emberek életét vagy egészségét kockáztatni? Álláspontom szerint NEM és szembe megy a józan gondolkodással.
A
fentiek alapján vajon erkölcsös döntés lenne-e a törvényhozó részéről,
ha a feltételes jóváhagyással engedélyezett vakcinák hatásosságának és
biztonságosságának végleges megállapítását megelőzően, vagyis a
feltételek nélküli forgalomba hozatali engedély kiadása előtt
kötelezővé tennék a COVID-19 betegség megelőzése tekintetében elérhető
vakcinákat?
Már a
jelenlegi körülmények ismeretében is, de a kötelező oltások esetleges
bevezetése esetén különösen kíváncsi lennék egykori tanáromnak, Kovács
Péter professzor úrnak a véleményére, aki a Miért nincs még kihirdetve a Római Statútum című 2019-ben megjelent tanulmányában (a továbbiakban: Tanulmány) (forrás: https://jog.tk.hu/uploads/files/2019-01-KOVACS.pdf)
többek között arra keresi a választ, hogy Magyarországon – a hatályba
lépése óta eltelt immáron közel húsz év alatt – miért nem sikerült még
kihirdetni a Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító Római Statútumot. A
Tanulmány szerint „parlamenti vitákban elhangzott utalások,
parlamenti képviselői dokumentumok vagy eseti beszélgetések félmondatai,
tudományos írások egyaránt arra utalnak, hogy egy elemet tart igazán
aggályosnak a KEH (Köztársasági Elnöki Hivatal), és ez a mentességi
klauzula és annak az államfőkre vonatkozó fordulata”, mely a 2016-ban beterjesztett törvényjavaslat (Trócsányi-javaslat) alapján a következőket tartalmazza:
„27. cikk A hivatalos minőség figyelmen kívül hagyása a büntetőjogi felelősség szempontjából
1. A
jelen Statútum a hivatalos minőségre való tekintet nélkül egyaránt
vonatkozik minden személyre. Semmilyen körülmények között sem mentesíti
az adott személyt a jelen Statútum szerinti büntetőjogi felelősség
alól különösen az állam- vagy kormányfői tisztséggel, kormány- vagy
parlamenti tagsággal, választott képviselői vagy kormányhivatalnoki
tisztséggel járó hivatalos minőség, és mint olyan, nem indokolja a
büntetés mérséklését.
2. A
nemzeti vagy a nemzetközi szabályok szerint a hivatalos minőséggel
járó mentességek vagy különleges eljárási szabályok nem akadályozzák a
Bíróságot az adott személy fölött joghatóságának gyakorlásában.” (https://www.parlament.hu/irom41/00383/00383.pdf)
A
Tanulmányban felsorolásra kerülnek azok a cselekmények, amelyekre a
Római Statútum kiterjed, ezek pedig a következők: népirtás, emberiesség
elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, agresszió.
Kovács
Péter professzor úr Tanulmányában megvizsgálja azt a kérdést, hogy a
Római Statútumban nevesített cselekmények tekintetében „egy bármikori magyar köztársasági elnök célkeresztbe kerülésének van-e realitása”, majd a kérdést alaposan körbe járva 2019-ben megállapítja, hogy „egyszerűen
nem állhat elő az a helyzet, amitől tartanak azok, akik a Római
Statútum kihirdetésének folyamatát visszatérően megakasztják” Magyarországon.
Tekintettel
arra, hogy Kovács Péter professzor úr a hágai Nemzetközi
Büntetőbíróság bírájaként is tevékenykedik, nagyon kíváncsi lennék arra,
hogy a jelenleg érvényben lévő különleges jogrend időszakában történt
események és kormányzati intézkedések fényében, az esetleges kísérleti
vakcinák felvételének általánosan kötelező jogszabályi előírása esetén
is fenntartja-e azon megállapítását, mely szerint nem állhat elő az a
helyzet, amitől tartanak azok, akik a Római Statútum kihirdetésének
folyamatát visszatérően megakasztják. Vajon hazánk vezetői és
irányítói milyen megfontolások alapján hozták és hozzák döntéseiket, ha
húsz év alatt nem volt bátorságuk a Római Statútum kihirdetéséhez?
Hozhatunk-e felelős döntést csak az ő iránymutatásukat követve, vagy
mindenképp meg kell vizsgálni a saját értékrendünk alapján is azon
kérdéseket, melyekről döntenünk kell? Én az utóbbira biztatok mindenkit,
nem valaki ellen, hanem egymásért, gyermekeinkért, a jövőért.
Szerintem
egyértelműen kijelenthető, hogy a jelenlegi helyzet rendkívüli üzleti
lehetőség befektetői oldalról, hiszen minél több a beteg, annál több
gyógyszerre, illetve vakcinára lehet szükség. A tudósok számára szintén
rendkívüli lehetőségeket kínál a jelenlegi helyzet, hiszen a
természettől egyre távolabb kerülő emberek a tudósokra, mint
megmentőkre tekintenek és tőlük várják a megoldást, mindent elhisznek
nekik, így lehetőségük nyílt emberek tömegein kipróbálni azt a
géntechnológiát, amelyre a jelenleg kihirdetett pandémia nélkül csekély
esélyük lett volna. Mindehhez csak azt kellett elérni, hogy az emberek
gyógyászati igényeik kielégítetlennek tűnjenek, vagyis a COVID-19
betegséget olyannak tüntessék fel, amelynek megelőzésére vagy
kezelésére nem létezik kielégítő, az Unióban engedélyezett módszer,
vagy ha létezik is ilyen módszer, ahhoz képest az említett gyógyszer
jelentős gyógyászati előnyt jelentőnek tűnjön az érintettek számára.
(726/2004/EK rendelet 14-a. cikk (1)-(2) bekezdés alapján). Emellett
véleményem szerint hatalmas mennyiségű adat, és genetikai minta
megszerzésére nyílt lehetőség, ami a gyógyszeripar fejlődését, a
gyógyszer-kereskedelmet és még ki tudja milyen területeken hozhat
jelentős fellendülést. Vagy romlást? Az, hogy a közegészség megóvása,
mint alárendelt cél milyen szerepet játszik majd a jövőben, álláspontom
szerint még nem látható tisztán, csak sejtéseink lehetnek. Vajon meg
lehet-e oldani ugyanazzal a gondolkodással egy problémát, amivel
előidézték? Szerintem a válasz: NEM.
Albert József