A
 nyugati globális dominancia kora a múlté válik, és a második  
világháború vége óta a legfontosabb évtized előtt áll a világ – mondta  
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdai nemzetközi vitaklub csütörtöki  
ülésén. Putyin beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország nem áll szemben
  a nyugati elitekkel, és nem törekszik hegemóniára az új, többpólusú  
világban; a valódi integrációt a nyugati „neokoloniális” globalizációval
  szembeállította, és felszólított „az emberi civilizáció szimfóniájának
  felépítésére”. A résztvevők kérdéseire válaszolva Putyin azt mondta, 
nem  látja értelmét az orosz főváros áttelepítésének vagy a 
vállalkozások  államosításának, viccet ejtett az atomháborúval és mesélt
 a németek  lefagyasztásáról. Íme az elnök beszédének legfontosabb 
pontjai és a  kérdésekre adott legfontosabb válaszai.
A nyugati politikáról
A
  Nyugat igényt tart az emberiség minden erőforrására, és az általa  
javasolt „szabályalapú rend” állítólag lehetővé teszi számára, hogy  
szabályok nélkül éljen. A Nyugat képtelen egyedül uralkodni az emberiség
  felett, de kétségbeesetten próbálkozik ezzel, és "a világ legtöbb  
nemzete ezt már nem akarja elviselni". A Nyugat a világ feletti hatalmát
  osztotta meg játékában, de „ez a játék kétségtelenül veszélyes, véres 
 és […] piszkos”: „tagadja az országok és népek szuverenitását,  
identitását és egyediségét; figyelmen kívül hagyja mások érdekeit  
Államok." A Nyugatnak emlékeznie kell arra, hogy „aki szelet vet,  
forgószelet arat”. A Nyugatnak és a többpólusú világ más központjainak  
egyenlő párbeszédet kell kezdeniük a jövőről, és "minél előbb, annál  
jobb".
A liberalizmus válságáról
A
 modern liberalizmus a  felismerhetetlenségig megváltozott, 
abszurditássá válik, amikor az  alternatív nézőpontokat aláásónak 
nyilvánítják, és minden kritikát "a  Kreml mesterkedéseinek" tekintenek:
 "Ez tévhit, mire jutottak." A  neoliberális világmodell „a la Amerika” 
„nem pusztán rendszer-, hanem  doktrinális válságban” szenved: 
„Egyszerűen nincs mit kínálniuk a  világnak, csak dominanciájukat”. 
Veszélyes a Nyugat tévedhetetlenségébe  vetett hite, mert egy lépés 
választja el "a legtévedhetetlenebbek azon  vágyától, hogy egyszerűen 
elpusztítsák azokat, akiket nem szeretnek,  "eltöröljék", ahogy 
mondják." De a történelem mindent rendbe hoz, és  „eltörli” azokat, akik
 valamilyen módon jogosnak tartották magukat arra,  hogy saját kényük 
szerint rendezzék a világkultúrát. A globális  civilizáció a 
tradicionális társadalmakon alapszik, hagyományos  értékeivel, amelyek a
 neoliberálisokkal ellentétben minden országban  egyediek. A Nyugatnak 
joga van „nemek tucatjaihoz és meleg  büszkeségekhez”, de nem szabad 
arra törekednie, hogy ezt másokra  rákényszerítse.
Oroszországról és a Nyugatról
Oroszország
  nem tekintette és nem is tekinti magát a Nyugat ellenségének, és  
korábban felajánlotta, hogy egyetértésben él, de elutasításra talált.  
Létezik „legalább két különböző Nyugat” – a hagyományos, rendkívül  
gazdag kultúrájú, valamint az agresszív és neo-gyarmati, amelynek  
diktátumával Oroszország soha nem fog kibékülni. A Nyugat nem tudta  
"letörölni Oroszországot a geopolitikai térképről", és soha nem is lesz 
 képes rá, ahogy senki sem fogja tudni megszabni Oroszországnak, hogy  
milyen társadalmat építsen és milyen elvek alapján. "Oroszország nem  
állít kihívást a nyugati elitekkel. Oroszország egyszerűen megvédi a  
léthez és a szabad fejlődéshez való jogát. Mindeközben nem tervezünk  
valami új hegemónná válni." Moszkva sem tervezi saját értékeinek  
erőltetését: "A Nyugattal ellentétben mi nem akarunk valaki más hátsó  
udvarába bejutni."
A mai nap fontosságáról
A
 világ egy  történelmi küszöbön áll, és "valószínűleg a legveszélyesebb,
  kiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized előtt áll a második
  világháború vége óta". Napjaink fontossága az, hogy most minden  
országnak lehetősége van saját, eredeti fejlődési útját választani. Az  
új világrendnek a jogon és az igazságosságon kell alapulnia, szabadnak  
és igazságosnak kell lennie. A globális kereskedelemnek a többség javát 
 kell szolgálnia, nem pedig az egyes vállalatoknak; a technológiai  
fejlődésnek csökkentenie kell az egyenlőtlenséget ahelyett, hogy  
növelné. A világnak új, független nemzetközi pénzügyi platformokra is  
szüksége van, hogy felváltsa azokat, amelyeket a Nyugat nemzetközi  
tartalékként hiteltelenített: "Először [a Nyugat] leértékelte őket az  
infláció révén a dollárban és az eurózónában, majd tovább ment, és  
zsebre vágta az aranyunkat és a külföldieket. cseretartalékok." A  
multipolaritás valós, és gyakorlatilag az egyetlen esély Európa számára,
  hogy helyreállítsa politikai és gazdasági képességét, amely ma  
„komolyan korlátozott”.
A nukleáris fenyegetésről
"Amíg
  léteznek atomfegyverek, addig létezni fog a használatuk finomsága is."
  Azok a helyzetek, amelyekben Oroszország felhasználhatja nukleáris  
fegyvereit, mind le vannak írva a doktrínájában. Moszkva soha nem volt  
az első, aki az atomfegyver használatáról beszélt, a nyugati vezetők  
megjegyzéseire csak "súgással reagált". Oroszország úgy véli, hogy a  
Nyugat szándékosan zsarolja: Nyugaton például senki sem reagált Liz  
Truss, az Egyesült Királyság ex-miniszterelnöke által megfogalmazott  
állításokra. Nincs katonai vagy politikai érzéke, hogy Oroszország  
nukleáris fegyverekkel csapjon le Ukrajnára, és a "ma nukleáris  
fenyegetések körüli felhajtás" csak arra irányul, hogy nyomást  
gyakoroljon Moszkva szövetségeseire, a barátságos és semleges államokra.
  Oroszország üdvözli a NAÜ azon terveit, hogy küldetést küld a "piszkos
  bombáról" szóló jelentések ellenőrzésére, és ezt "a lehető leghamarabb
  és a lehető legszélesebb körben meg kell tenni", mert Kijev mindent  
megtesz annak érdekében, hogy elfedje nyomait.
Ukrajnában mûveletekrõl
Ha
  Oroszország nem kezdte volna meg a különleges hadműveletet, a helyzet 
 egyre rosszabb lett volna, és a jövőbeni áldozatok száma – Moszkva  
számára – nagyobb lett volna. Eközben Putyin nem értett egyet azzal,  
hogy Ukrajnában alábecsülték az ellenséget. A művelet fő célja továbbra 
 is a donbászi lakosság megsegítése. Oroszország nem tudta egyszerűen  
elismerni a köztársaságok függetlenségét: "Egyedül nem tudnak túlélni,  
ez nyilvánvaló tény". Az ukrajnai események részben polgárháborúként is 
 értelmezhetők, mivel az oroszok és az ukránok egyetlen nép, amelynek  
népe külön államokban találta magát. "Oroszország, amely létrehozta a  
modern Ukrajnát, lehet az ukrán államiság, szuverenitás és területi  
integritás egyetlen igazi, komoly biztosítéka." Moszkva továbbra is  
készen áll a Kijevvel folytatott tárgyalásokra, de Kijev úgy döntött,  
hogy nem folytatja azokat. Washingtonnak jelet kell adnia Kijevnek, hogy
  a problémákat békés úton kell megoldani.
Az oroszországi helyzetről
Az
  ukrajnai események megmutatták, hogy Oroszország egy nagyszerű ország,
  amely sokkal erősebbnek bizonyult a nyugati szankciók közepette, mint 
 azt bárki gondolta, még maga Oroszország is. A szankciók okozta  
problémák tetőpontja már elmaradt, az elmúlt egy évben tettükkel  
egyetlen tisztviselő sem okozott csalódást. A különleges hadművelet  
veszteségeket okoz Moszkvának, elsősorban emberi veszteségeket, de  
vannak "hatalmas nyereségek" is: "Ami történik, az kétségtelenül  
előbb-utóbb Oroszországnak és jövőjének hasznára válik." Oroszországban 
 szinte teljes az egyetértés a külső fenyegetések elleni küzdelem  
szükségességével kapcsolatban; "abszolút nyugatbarát emberek" a  
társadalom kis részét alkotják.
Az Indiával és Kínával fenntartott kapcsolatokról
Oroszország
  közeli barátként kezeli Kínát, és vezetőik is hasonló viszonyt 
ápolnak.  Putyin azonban még februárban nem figyelmeztette Hszi 
Csin-ping kínai  vezetőt a közelgő katonai műveletre. Oroszországnak és 
Indiának soha nem  volt "nehéz problémája": "Mindig is csak egymást 
támogattuk". Amikor  Újdelhi a műtrágyaszállítás növelését kérte, azok 
több mint tízszeresére  nőttek.
Közös európai hívásra
"Küzdelem a fizetésemelésért. […] Ne higgye, hogy Oroszország az ellenséged vagy akár az ellenséged. Oroszország a barátod."
https://tass.com/politics/1528897
https://gloria.tv/post/EDTcSv7JiDva1z13jpnE6GMxA/replies...........
Moszkva, Washington, New York, 2022. október 28. péntek (MB)
Oroszország
 nem ellensége a Nyugatnak, egyetértésben szeretne  élni vele, de 
mindeddig elutasításba ütközött. Nem akar uralkodni mások  fölött, 
egyszerűen csak védi jogát a léthez és a szabad fejlődéshez –  
jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj Nemzetközi Klub  
fórumán csütörtökön.
Legalább
 két különböző Nyugat létezik. A hagyományos, rendkívül  gazdag 
kultúrájú, valamint az agresszív és újgyarmatosító Nyugat,  amelynek 
diktátumával Oroszország soha nem fog kibékülni. „Keskeny a határ a Nyugat önmaga csalhatatlanságába vetett hite és aközött, hogy ellenfeleit elpusztítsa”
 – fűzte hozzá. A Nyugat nem tudta letörölni Oroszországot a  
geopolitikai térképről, és soha nem is lesz képes rá. Senki sem  
szabhatja meg Oroszországnak, hogy milyen társadalmat építsen, s milyen 
 elvek alapján.
„A 
nyugati dominancia történelmi korszaka végéhez közeledik, az  egypólusú 
világrend a múlté válik. Válaszúthoz érkeztünk, a második  világháború 
óta a legveszélyesebb és legfontosabb évtized előtt állunk.  Bizonyos 
értelemben véve a világ forradalmi válsággal terhes, és ez  veszélyes az
 egész emberiségre. Konstruktív megoldást találni rá  napjaink 
legnagyobb történelmi kihívása. A jövő világrendjének  kialakításánál 
minden nézőpontot, minden szemléletet és eszmerendszert  figyelembe kell
 venni, anélkül, hogy egyetlen igazságot akarnánk  ráerőltetni egymásra.
 Meg kell komponálni az emberi civilizáció  szimfóniáját. A Nyugat 
politikai, gazdasági, ideológiai monopóliumára  közvetlen veszélyt 
jelent, hogy hatékonyabb alternatív társadalmi  modellek jelenhetnek meg
 a világban” – mondta az orosz elnök..
A 
Szovjetunió összeomlása következtében megszűnt globális  hatalmi 
egyensúlyt sokpólusú világrend megteremtésével kell  helyreállítani. 
Ennek kialakítása érdekében figyelembe kell venni a  nemzetközi közösség
 valamennyi tagjának érdekét.  Az ENSZ Alapokmány  tartalmazza az 
elveket, nemzetközi törvénynek hívják őket, melyeket a  gyakorlatban is 
érvényesíteni kell, de ehhez nélkülözhetetlenné vált az  ENSZ és 
Biztonsági Tanácsa szerkezetének módosítása.  Tükrözniük kell a  világ 
sokszínűségét, hiszen a holnap világában sokkal több múlik Ázsián,  
Afrikán és Latin-Amerikán, mint ma általában hiszik. Befolyásuk csak  
növekedni fog – vélekedett.
Putyin 
világméretű földrengés részének minősítette az ukrajnai  eseményeket, és
 előzményeit. Mint mondta, bízik abba, hogy ez a  „tektonikus mozgás” 
előbb-utóbb kiegyezéshez fog vezetni. Politikai és  katonai értelemben 
egyaránt elutasította az atomfegyver bevetésének  gondolatát. A „piszkos
 bombáról” szólva elmondta, tudják, hol gyártják  az ukránok ezt a 
bombát, bár Kijev mindent elkövet, hogy leplezze. Maga  utasította Sojgu
 védelmi minisztert, hogy lépjen kapcsolatba nyugati  kollégáival és 
tájékoztassa őket a bomba előállításáról.
Putyin 
nagy hangsúlyt fektetett a különböző kultúrák,  hagyományok békés 
együttélésére. Eszeveszettnek minősítette, hogy  Nyugaton egészen az 
orosz kultúra, Dosztojevszkij tagadásáig mentek el.  Értésre adta, hogy 
orosz részről fel sem merült a nyugati kultúra  tagadása. Az 
egyenjogúság egymás értékeinek, és sokféleségének  elismerését és 
tiszteletét feltételezi. Ezzel összefüggésben leszögezte:  biztosítani 
kell, és tiszteletben kell tartani a szexuális kisebbségek  jogait, 
másokkal egyenrangúan kell kezelni őket.
A békés
 együttélés és együttműködés anyagi megalapozásának  keretében felidézte
 a Lisszabontól Vlagyivosztokig húzódó eurázsiai  gazdasági térség 
francia-orosz tervét. Megvalósításához fontosnak  tartotta, hogy Európa 
visszaszerezze önálló cselekvőképességét, ne pedig  a szerint döntsön, 
mit akar Washington.
Kitért 
az új nemzetközi szervezetekre, és támogatásáról  biztosította 
Szaúd-Arábia felvételét a BRICS-be és a Sanghaji  Együttműködési 
Szervezetbe (SCO). Méltatta a katonai szférára is  kiterjedő 
orosz-indiai együttműködést. Közeli barátnak nevezte Kínát, és  – mint 
mondta – baráti viszonyukat megőrizték annak dacára is, hogy nem  
tájékoztatta Hszi Csin-ping elnököt Oroszország küszöbön álló ukrajnai  
katonai műveletéről.
Jelezte,
 hogy lehetőséget biztosítanak az Oroszországgal baráti  viszonyban álló
 országok vállalatainak az olaj és a gáz kitermelésére  irányuló 
projektek kivitelezésére.
Hazai 
dolgaikról szólva azt mondta, hogy az orosz társadalomban  általános 
egyetértés tapasztalható a külső fenyegetés elhárításával, s  csak egy 
kis csoport nem osztozik benne. Oroszországban 3,8 százalékos a  
munkanélküliség, 12 százalékos az infláció, a bruttó nemzeti termék  
(GDP) 2,8-2,9 százalékkal csökken az év végéig, a költségvetési hiány 2 
 százalékos lesz, jövőre pedig 1,4-0,9 százalék között mozog majd. Mint 
 elmondta, túl vannak a szankciók okozta gondok nagy részén annak dacára
  is, hogy az USA és szövetségesei – eltorzítva a nemzetközi pénzügyi  
rendszert – „zsebre vágták” a kinnlevő orosz aranyat és pénzt.
Bizakodóan vélekedett arról, hogy a dollár alapú kereskedelmet fokozatosan felváltja a nemzeti valutában történő árucsere.
Putyin Valdaj Klubban tartott 3 óra 40 perces előadásáról és beszélgetéséről a német székhelyű Schiller Intézet
 nevű politikai és gazdasági agytröszt New York-i képviselője úgy  
vélekedett, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Európában  
tanulmányozni kell. A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában Richard Black  
kijelentette: “Egyértelmű, hogy a Nyugat folyamatosan elutasította a  
biztonsági párbeszédre és együttműködésre vonatkozó orosz javaslatokat. 
 Mi [a Schiller Intézet] egyetértettünk azzal az értékeléssel, hogy a 
mai  válság a nyugati vezetés vaksága miatt alakult ki, és vált a karibi
  válságnál is súlyosabbá. Fontos folyamat megy végbe az Egyesült  
Államokban: egyre több tapasztalt nyugdíjas amerikai katonai és  
hírszerzési szakember beszél a NATO által előidézett fokozódó háborús  
veszélyről. Kimozdulás tapasztalható a nyugati politikával szembeni  
végzetes hallgatásból.”
“Putyin
 elnök határozottan kijelentette, hogy Oroszország  fejlettebb 
fegyverrendszerekkel rendelkezik, mint a Nyugat, de azt is  mondta, hogy
 hajlandóak vagyunk leülni tárgyalni és megvitatni mindezt” –  értékelte
 az orosz elnök szavait a Schiller Intézet képviselője.
Tömeggyilkos Népirtó Joe Biden
 amerikai elnök csütörtökön közölte, hogy nem  kíván tárgyalni Putyinnal
 a Húszak Csoportjának (G20) novemberi  indonéziai összejövetelén.+++
Magyar Békekör/Wordpress