Irónikus kép?
Kivont ukrán katonák a „katlanból”
A „terrorellenes” (a kijevi textusban természetesen a hazafi a terrorista, akárcsak a cionista-atlantista világban) ukrán kormányerők minden tagját kivonták a kelet-ukrajnai milicisták és - Kijev szerint - orosz katonák által bekerített Donyeck melletti Ilovajszk városából - közölte ma Valerij Heletej ukrán védelmi miniszter.
A tárcavezető adatai szerint Ilovajszknál legalább 107 ukrán katona és több mint 300 orosz fegyveres vesztette életét. A Kreml továbbra is tagadja, hogy az orosz fegyveres erők állományban lévő tagjai részt vennének a kelet-ukrajnai harcokban.

Múlt szerdán Vitalij Jarema főügyész azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők és az önkéntes alakulatok legalább kétszáz tagja esett el az ilovajszki „katlanban”. A Donyeckhez vezető útnál fekvő, stratégiai fontosságú település fölötti ellenőrzéséért augusztus 18-án törtek ki súlyos harcok a Kijev által terrorellenesnek nevezett kormányerők és az - ukrán források szerint - orosz csapatok által megtámogatott Moszkva-barát milicisták között. A terrorellenes erők ostromgyűrűbe kerültek.

Augusztus 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak „humanitárius folyosót”, amelyen az ukrán katonák sértetlenül visszavonulhatnak Ilovajszktól. Augusztus 30-án az ukrán fegyveres erők tagjai elindultak a kijelölt folyosón, de tüzet nyitottak rájuk. A múlt héten Jarema bejelentette, hogy a főügyészség kivizsgálja, helyes döntéseket hozott-e a védelmi minisztérium és a vezérkar az ilovajszki harcok idején.

Közben Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő hétfőn azt írta a Facebook-oldalán, hogy időnként egymást lövik a szakadárok és az orosz katonák, ami hadműveleteik rossz összehangoltságának tudható be. A „baráti tűzre” példaként hozta fel, hogy a Donyeck megyei Debalceve településnél a szeparatisták tüzérsége lőtte az egyik orosz felderítő-diverziós egységet. A szakértő értesülései alapján a hét végén a tűzszünet ellenére a szeparatisták és az orosz fegyveresek legalább negyvenszer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira, illetve civil célpontokra, lakóházakra. Különösen feszült a helyzet a megyeközpontokban, Donyeck és Luhanszk városokban, valamint Debalceve településen, amely nemrég még az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt állt.

Kosztyantin Szavinov donyecki alpolgármester hétfőn közölte, hogy a szeparatisták tüzérségi támadásai következtében hat civil lakos vesztette életét egy nap alatt a városban. Az orosz és az ukrán média arról adott hírt, hogy egy EBESZ-megfigyelőket szállító gépkocsi aknatűz alá került Donyeck mellett. Ezt a szervezet egyik képviselője közölte hétfőn. Elmondta, hogy az autó öt utasa közül senkinek sem esett baja. Az EBESZ-megfigyelők folytatják munkájukat Donyeckben - tette hozzá.

Közben Washingtonba érkezett egy küldöttség tagjaként Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes belügyi alakulat parancsnoka, hogy amerikai politikusokkal folytasson tárgyalásokat az ukrán hadseregnek nyújtandó katonai segítségről. Erről maga a parancsnok számolt be hétfőn Facebook-oldalán.
Kijev bizony kap fegyvereket NATO-tagállamoktól
Már érkeznek fegyverek Ukrajnába azokból a NATO-tagállamokból, amelyekkel Kijev kétoldalú megállapodást kötött a haditechnikai eszközök szállításáról - jelentette ki szeptember 14-ei, vasárnapi sajtótájékoztatóján Valerij Heletej ukrán védelmi miniszter.
A tárca vezetője közölte azonban, hogy sem a fegyverek típusát, sem a szállító országokat nem nevezheti meg a kétoldalú megállapodások alapján. A múlt heti walesi NATO-csúcson az a döntés született, hogy a szövetség nem küld fegyvereket, de tagállamai kétoldalú alapon szállíthatnak haditechnikai eszközöket Ukrajnának, amely keleti részében, Luhanszk és Donyeck megyékben már csaknem fél éve folytat fegyveres harcot a két megye elszakadását követelő Moszkva-barát szeparatistákkal, valamint Oroszországban kiképzett, s a területére beszivárgott külföldi zsoldosokkal, továbbá - Kijev és a Nyugat állítása szerint - jelenleg is állományban lévő orosz katonákkal szemben.
Akkor hogy is van ez a döntés? Sorjáznak a kérdések...
Tehát a NATO konkrétan nem, de a tagállamoknak lehetősége van rá?
Akkor a NATO nem a tagállamokból áll ezekszerint, a NATO egy külön szerv lenne?

Petro Porosenko ukrán elnök a héten úgy fogalmazott, hogy több NATO-országgal sikerült Kijevnek kétoldalú alapon megállapodnia a haditechnikai együttműködés jelentős kiszélesítéséről. Egy korábbi nyilatkozatában egyenesen kimondta, hogy közvetlen fegyverszállításról állapodott meg a kijevi vezetés több NATO-tagállammal. A múlt hét végén Porosenko környezetéből már kiszivárgott, hogy állítólag öt NATO-tagállam kész fegyvereket szállítani Kijevnek.

„A NATO-csúcson az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Olaszországgal, Lengyelországgal és Norvégiával megállapodásra jutottunk arról, hogy ellátnak minket katonai tanácsadókkal és modern fegyverekkel” - írta múlt vasárnap a Facebookon Jurij Lucenko, Julija Timosenko volt kormányfő egykori belügyminisztere, aki jelenleg a Porosenko által alapított és az államfő nevét viselő párt vezetője. Az öt megnevezett ország védelmi minisztériumi tisztviselői azonban cáfolták ezt.

Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter kedden egy interjúban azt mondta, hogy Lengyelország kész fegyvert szállítani Ukrajnának. Azt azonban tagadta, hogy a NATO-csúcstalálkozón megállapodás született volna ilyen szállításról. Hozzátette viszont, hogy a „közeli hetekben” Kijev és Varsó tárgyalni fog erről.
Vajon Magyarországon miért szaporodtak el az elmúlt egy hónapban a komolyabbnál komolyabb hadgyakorlatok az ide-oda szállítgatós eszközparkkal?
Még egy kérdés; Akkor hová is mentek azok a magyar tankok?
Gölöncsér Miklós