2015. február 6., péntek

A világ egyre inkább számol Kurdisztánnal

Belső harcok és az ellentétek kiéleződése várható a formálódó kurd állam megalakulása kapcsán. Az Irak elleni USA invázió után az amerikai hadvezetés kénytelen volt az iraki kurdoknak egy bizonyos szintű autonómiát biztosítani. A probléma akkor kezdődött igazán, mikor az iraki kurdok vezetője kijelentette, hogy még Husszein alatt is nagyobb szabadságuk volt, mint most. A területükön fekvő ásványkincseket lerabolják, saját bányáikban szinte rabszolgaként dolgoznak, a nyugati hatalmak mindenbe beleszólnak. A helyzet olyannyira kiéleződött, hogy belső konfliktusok és terrorista akciók kezdődtek, aminek végére az USA kénytelen volt nagyobb autonómiát biztosítani. Azért, hogy hatalmát biztosítsa a kurd régióban, elkezdte felfegyverezni a Pesmerga kurd katonai alakulatot.
A kurdok legerősebb katonai alakulata ennek ellenére a törökországi központtal működő PKK - Kurd Munkáspárt -, amely hatalmi szempontból Moszkvához áll legközelebb. A jelenlegi kurd kérdés akkor robbant be a világpolitikába, amikor a szír háború egy epizódjaképpen Asszad szíriai elnök "kijátszotta a kurd kártyát" - szabadságot adott a szíriai kurdoknak. Ezzel megtörtént az első lépés a független kurd állam létrehozására. Azokat a fegyvereket, amelyekkel a szír hadsereg Szíria kurd részein rendelkezett, maradéktalanul átadta a kurdoknak, akik cserébe a szabadságért és a fegyverekért ígéretet tettek, hogy nem csatlakoznak sem a lázadókhoz, sem a külföldi zsoldos alakulatokhoz. A legfőképpen Törökországban kiképzett és felfegyverzett terrorista alakulatok pedig a török-kurd ellentétek miatt nem is próbálták meg maguk mellé állítani a kurdokat, hanem ellenségesen léptek fel velük szemben. Több esetben történt etnikai alapú tömeggyilkosság, melyet a törökök által felfegyverzett terroristák követtek el.
Mostanra Kurdisztán kérdése egy világhatalmi harc központi kérdésévé vált. Egyik oldalon a CIA által pénzelt Pesmerga, a másik oldalon az oroszokkal jó viszonyt ápoló PKK. Elképzelhető, hogy Erdogan Moszkva mellé sorolásának egyik kulcs kérdése éppen a kurd ügy lehetett. Mivel Izrael és az USA egyöntetűen kijelentette, hogy örülnének egy önálló (Pesmerga által irányított) kurd államnak, Erdogan számára ennek vége a törökországi kurd területek elvesztése, és a nyugat által irányított Pesmerga kézbe kerülése lenne. A török államfő feltehetően Moszkvától remél védelmet arra vonatkozóan, hogy ha lenne is kurd állam az iraki, szíriai és iráni kurd területek összevonásából, Törökországnak területi egysége nem bomlik meg.
Most az Egyesült Államok is építi saját kurd államképződményét, mégpedig ennek az ISIS teremti meg a hivatalos alapjait. A cél, hogy az ISIS által elfoglalt iraki és szíriai területeket a Pesmerga "szabadítsa fel", amely így jogot formálhatna ezekre a területekre. Ezek észak-iraki és szíriai területek, amelyek valamilyen "véletlen" folytán éppen ennek a két országnak olaj- és gázlelőhelyen fekszenek. Egy ilyen kurd állam létrehozásából a nyugatnak közvetlen haszna származik, az USA rátehetné a kezét az arab világ kellős közepén található olaj- és gázmezőkre. Ezzel eléri, hogy akármilyen vezeték épülne meg az arab világból Európa felé, az egészen biztosan nem tudja kikerülni ezt a területet, így az USA mindenképpen részese és irányítója lenne a gázvezetéknek. Tehát a Kurdisztán megalakulása mentén kibontakozó térségi konfliktus lényeg ugyanaz, mint az ukrán konfliktusé: az USA saját kezében monopolizálni akarja az Európába irányuló gázimportot.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/06/vilag-egyre-inkabb-szamol-kurdisztannal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése