Bár a „civil 
világ” elleni támadásról szólnak a hírek a Norvég Alap ügyében, 
pontosabb lenne liberális aktivista csoportokról beszélni. Ellenük sem 
helyes azonban a hatósági erődemonstráció, inkább az eszmék csatáját 
kellene megvívni. Volna miről vitatkozni, ugyanis még a nyitott 
társadalomért harcoló Soros-galaxis döntéshozatala is átláthatatlan. 
Feltáró írásunk a csütörtöki Heti Válaszban.
Az aggódó hírek arról szólnak, hogy a 
jobboldali kormány támadást indított a civilszervezetek ellen. Nemcsak a
 hatalmon lévő párt kritizálja őket, de még a hivatalosság is rájuk 
szállt. A hasonlóság csak a véletlen műve: nem Magyarországon, hanem 
Ausztráliában járunk. Ott mostanában Tony Abbott konzervatív kormányát 
vádolja azzal a nem-kormányzati szektor, hogy a nagy bányavállalatoknak 
és károsanyag-kibocsátó cégeknek kedvezve, nemzetgazdasági érdekekre 
hivatkozva zaklatja a környezetvédelemmel foglalkozó egyesületeket. 
Konzervatív politikusok viszont arra hivatkoznak, nem világos, hogy 
egyes beruházásokat támadó szervezetek tulajdonképpen kiket képviselnek 
és milyen pénzből tevékenykednek.
Ugyanezen kérdések vetődnek fel a 
nemcsak Magyarországon, de világszerte a liberális aktivistacsoportok 
legfőbb támogatójának számító Soros György alapítványi birodalma 
kapcsán. Erre a következtetésre jutott az izraeli NGO Monitor nevű 
szervezet tavalyi elemzése. A Soros-világot vizsgáló, Alexander H. Joffe
 jegyezte tanulmány szerint a 22 milliárdos magánvagyonából tavaly 
becslések szerint közel egymilliárd dollárt alapítványaira fordító Soros
 hálózatának döntéshozatala és támogatási rendszere egyaránt homályos.
Ennek középpontjában az adóoptimalizálók
 kedvelt svájci városába, Zugba bejegyzett Foundation Open Society 
Institute áll, amely kerüli a nyilvánosságot. Egy bolgár emberijogi 
szervezettel például olyan szerződést kötöttek, amely epxlicite 
megtiltja a zugi lerakatra való hivatkozást. Az izraeli tanulmány 
szerint a Soros-világ ügye azért is fontos, mert komplexitása révén 
tulajdonképpen egy „meta-NGO”. Azaz globális rendszere és kiterjedt 
erőforrásai révén képes más szervezeteket kormányozni és a demokratikus 
folyamatokat manipulálni.
Ablonczy BálintMindezt hogyan? Részletek a szeptember 25-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése