Beszéljünk a menekültekről

A menekültekkel kapcsolatos első hírek felröppenése óta szoros figyelemmel kísérem a Magyarországon és Európában kialakuló helyzetet. Eddig azért nem ejtettem szót róla, mert én magam sem tudtam, illetve most sem tudom pontosan a helyére tenni a történéseket és azt gondolom, hogy erre még egy ideig nem kerül sor. Sok vegyes érzelem és gondolat kavarog bennem most is, köszönhető ez részben a média rendkívül szélsőséges és sarkított híradásának minden oldalon. Az alábbi írást így inkább kiindulási pontnak szánom, nem gondolván, hogy ezt a nehéz kérdést egyedül fogom kibogozni. Néhány dolgot azonban tudunk, így ezeket fontosnak tartom megemlíteni és bátorítok mindenkit, hogy ossza meg véleményét, meglátásait és információit a témában.

Elsősorban két területről szeretnék beszélni: arról, hogy miért alakulhatott ki ez a helyzet, illetve, hogy keresztényként mit tehetek, hogy ne a probléma, hanem a megoldás része lehessek.

A miértekre keresve a választ lehet, hogy néhány olvasónak csalódást fogok okozni. Nem tudom ugyanis azt mondani, hogy a menekültáradatot egyértelműen a világot uraló elit indította el, bár közvetve, főleg a nagyhatalmak által indított háborúk és finanszírozott terrorszervezetek révén, nyilván komoly részük volt benne. Függetlenül attól, hogy a tömeges migráció mögött tudatos szervezkedés áll-e vagy sem, a hatalmon lévők igen sok legyet ütnek egy csapásra, tehát így vagy úgy, de a helyzet az ő ügyüket viszi előbbre.

Akárhogyan is indult a dolog, nem állíthatjuk biztosan, hogy az említett elit előre látta volna a polgári lakosság tömeges kivándorlását. Egyedül Isten lát mindent, a háttérhatalom sokszor csak kihasználja a saját destruktív lépései eredményeként kialakult káoszt. Nem állítom, hogy nem lehetett tudatos manipuláció a menekülthullám mögött (bizonyára sokan hallottak már a Kalegri tervről és egyéb elméletekről ezzel kapcsolatban), ugyanakkor nem tartom bölcsnek az általánosítást ebben a kérdésben (sem). Ahogyan nem általánosíthatunk egyetlen etnikum, ország, egyház, stb. tagjaival kapcsolatban, úgy a menekültek sem tekinthetők egy homogén halmaznak. Tudjuk, hogy van köztük, aki tényleg az életéért futott, illetve olyanok is, akik a könnyebb megélhetés reményében vágtak neki az útnak és persze nem zárhatjuk ki, hogy egyesek pénzt kaptak azért, hogy növeljék a menekülők számát, bár erre vonatkozóan semmilyen információ nem áll rendelkezésre és egyetlen még csak hasonló történetet sem hallottam, se a fősodrású, se az alternatív médiában. (Aki tud ilyet, bátran ossza meg!)

Egyesek azon aggódnak, hogy a menekültek miatt anyagi kár éri őket, mások pedig attól félnek, hogy a mára több százezresre duzzadt tömegben terroristák is lehetnek, így elsőként nézzük meg ezt a két kérdést.

Nem akarok segíteni, mert az nekem pénzbe kerül

Segíteni egy másik embernek, legyen szó egyetlen hajléktalanról, anyagilag megszorult jóbarátról, vagy menekültek tucatjairól (legyenek ártatlan áldozatok vagy alvó terrorsejtek tagjai), természetesen anyagi áldozattal jár, azonban az anyagiak vagy azok hiánya nem motiválhat bennünket, amikor mások megsegítéséről van szó.

Jézus azt mondta: „adjatok, és nektek is adnak, jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek nektek, amellyel ti mértek.”¹

Azzal a mértékkel mérnek nekünk, amellyel mi mérünk… Milyen mértéket szeretnénk magunknak, ha hasonló helyzetben lennénk?

Tisztában vagyok vele, hogy néhány kiló kenyér vagy ivóvíz szétosztásával nem lehet megoldani a jelenleg fennálló problémát, főleg, hogy a gond nem is igazán vagy nem mindig az élelmiszer hiányában áll, de ez nem is a mi feladatunk. A hajléktalankérdést sem oldjuk meg azzal, ha veszünk egy pohár forró teát vagy meleg ebédet egy utcán alvó embernek, de ha szükséget látunk, és hatalmunkban áll segíteni, tegyük meg. Nem szabad, hogy a számok motiváljanak bennünket. Segítsünk annak, aki az utunkba kerül, és ne foglalkozzunk a statisztikákkal.

Azzal pedig, hogy segítünk egy menekültnek, nem a válság forrását, esetleges céljait vagy a kormány illetve az ellenzék hozzáállását minősítjük. Éppen ellenkezőleg. Azt demonstráljuk, hogy Isten szeretete mindezek felett áll. A szeretet sohasem adja fel², „mert az Isten szeretet”³, akár egy közeli barát akár pedig egy idegen országból érkező menekült felé nyilvánul meg.

Terroristák a menekültek között?

Ezt, sajnos, nem lehet kizárni. A tapasztalatok szerint azonban komoly terrorszervezet nem így küldi útra az embereit, mivel nem akarja, hogy a határátlépéskor lebukjanak. A terroristák inkább legálisan, útlevéllel érkeznek a célországba.

Persze azt sem lehet kizárni, hogy az elkövetkező hetek vagy hónapok során nem lesznek terrortámadások a menekültválság által érintett országokban, az pedig szinte garantált, hogy egy ilyen tragédia bekövetkezése esetén az elkövetőket a menekültek közül állítják majd elő. Ezzel pedig az ellentéteket olyan mértékben mélyíthetik el Európában, hogy már az sem fogja érdekelni a közvéleményt, ha utólag kiderül, a menekült-terrorista elmélet alaptalannak bizonyult. Mindenesetre ne dőljünk be a manipulációnak és ne lássunk potenciális terroristát mindenkiben, aki okmányok nélkül lép az országba. Egy esetleges terrortámadás pedig tudjuk, hogy remek ürügyként szolgálhat egyesek számára a káosz, a háború és a biztonság nevében bevezetendő rendőrállami intézkedések terjesztésére, ennek azonban a menekültek éppúgy áldozatai lennének, mint mindenki más.

Összekapcsolva a rászorulók megsegítését a beszivárgó terroristákkal kapcsolatos aggodalmakkal: mi történne, ha utólag kiderülne, hogy egy terroristának segítettünk? Az útmutatásunk elég egyértelmű: „Aki azért tudna jót tenni, de nem teszi, bűne az annak.”⁴

Jézus pedig ennél is részletesebben megmutatta, hogyan viszonyuljunk azokhoz, akik az ellenségeink vagy legalábbis annak gondoljuk őket:

„Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmat érdemeltek? Nem ugyanazt teszik a vámszedők is? És ha csak atyátok fiait köszöntitek, mennyivel tesztek másoknál többet? Nem ugyanezt teszik a pogányok is?”⁵

És még a „menekült státuszról” is volt néhány szava:

„Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Gyertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek azt az országot, amely számotokra készíttetett a világ teremtésétől fogva. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok engem, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.”⁶

Menekültek a Bibliában

Jézus fenti útmutatása mellett az Ótestamentumban is részletes tanácsokat találunk a menekültekkel kapcsolatban. A magyar Bibliákban többnyire jövevénynek fordított héber „ger” szó inkább vendéget vagy idegent jelent, ahogy az Újszövetségben előforduló görög „xenos” is.

A III. Mózes 19:34 ezt mondja:

„Olyan legyen nektek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeressétek őt, mint magatokat, mert jövevények voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.”

A II. Mózes 12:49 pedig külön kitér arra, hogy „Ugyanaz a törvénye legyen az ott születettnek és a közöttetek tartózkodó jövevénynek”. Vagyis az ország törvényei a menekültekre is vonatkoznak.

Valószínűleg ez az a pont, ami sok ellentét forrása, hiszen a híradásokban elég gyakran látunk tüntető, helyenként vandál menekülteket, ami persze nem helyes és komoly ellenérzést vált ki a honpolgárokból, hiszen hálátlan hozzáállásnak minősíthető. Azt persze nem tudjuk, hogy ezek spontán alakultak ki, vagy netán itt is külső szervezkedés, bujtogatás áll a háttérben, hiszen a menekültek okozta káoszt nemcsak a nemzetközi elit, hanem a helyi politikai erők is bizonyára szívesen kihasználják.

Jézus után János apostol is említi a „menekülteket”, amikor egyik levelében ezekkel a szavakkal dicséri Gájuszt:

„Szeretett barátom, hűségesen jársz el mindenben, amit a testvérekért és az idegenekért teszel.”⁷

Néhány statisztika

– A második világháború óta először 2013-ban lépte át az 50 milliót a menekültek száma a világban. – A jelenlegi európai menekültválság mértéke nem éri el az 1990-es évek első felében tapasztaltakét. Akkoriban a kétpólusú világrend felbomlása miatti helyi válságok, a délszláv háború és a ruandai népirtás a mainál is nagyobb arányú menekülthullámot eredményeztek. – A hullám 1992-1993-ban tetőzött: akkoriban az EU tagállamaiban 3,5 millió menekült élt, szemben az utóbbi esztendők 1,5 millió körüli számával. – A menedékkérők száma viszont 2006 óta nő az EU-ban: az akkori évi 200 ezerről 2014-re 626 ezerre emelkedett. – A világ menekültjeinek 86 százaléka ugyanabban a térségben marad, mint ahonnan útnak indult, és csak 14 százalékuk jut messzebbre. Ők jellemzően a jobb státusú, tehetősebb, élelmesebbek menekültek. (forrás)

A legnagyobb probléma

A legnagyobb problémát abban látom, hogy a menekültválság az elmúlt években soha nem látott mértékben osztotta meg a magyarokat és Európa lakosságát.  A közel-keleten indított konfliktusok és a nyugat által pénzelt terrorszervezetek segítségével nemcsak a harcok által érintett országokban, hanem Európában is egyre kaotikusabb állapot alakult ki. Sokan félnek a pályaudvarokon és határ menti településeken kialakult helyzetet látva, a híradások pedig rájátszanak ezekre a félelmekre. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lakosság félelmeire a biztonsági intézkedések szigorítását kapjuk válaszként, így érdemes ezt a helyzetet is hittel megközelíteni. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad a kérdésről objektívan kommunikálni vagy figyelemmel kísérni a történéseket, de tartsuk észben, hogy minden nehéz helyzet egyben lehetőség is arra, hogy Isten királysága új életeket érintsen meg.

Hogyan segíthetünk?

Egy pohár víz vagy egy tál étel felajánlása mellett leginkább úgy, ha felebaráti szeretettel viseltetünk mások iránt, és itt most nemcsak a menekültekre, hanem azon honfitársainkra is gondolok, akik például tőlünk eltérően gondolkoznak a kialakult helyzetről. Az emberek egymásnak ugrasztása ugyanis az ördög egyik legfontosabb célkitűzése, ami olyan mértékben sikerült neki a jelenlegi helyzetben, hogy lassan jó barátok és családtagok is egymásnak esnek.

Az egyik legnagyobb segítség, amit nyújthatunk tehát, ha mi magunk nem dőlünk be ennek a taktikának. C.S. Lewis nagyon bölcsen definiálta a módszert:

„Az ördög minden hibát párokban, ellentétpárokban helyez el a világban, és mindig arra biztat bennünket, hogy jó sokat törjük a fejünket, vajon melyik a rosszabb. Arra számít ugyanis, hogy az egyiket olyannyira nem kedveljük majd, hogy könnyűszerrel belekergethet a másikba. De ne engedjük magunkat bolonddá tenni! Tartsuk a célt szemünk előtt és haladjunk egyenesen át a két hiba között. Csak azzal kell törődnünk, hogy mindkettőt elkerüljük.”

Ne a politikai propaganda alapján próbáljuk hát megítélni a helyzetet! Egy-egy apró jótéteménnyel nyilván nem leszünk képesek megváltoztatni a világot, egy-egy ember világát azonban igen! Magánemberként és keresztényként, próbáljunk hát erre összpontosítani és semmilyen körülmények között se tekintsünk félelemmel a helyzetre, hiszen „nagyobb az, aki bennünk van, mint az, aki e világban van.”⁸.

Olyan sok minden nem tisztázott még a kialakult helyzettel kapcsolatban, hogy a szálakat kibogozni talán soha nem leszünk képesek, legalábbis nem ebben az életben, de a tisztán, vagy tisztábban látás érdekében megpróbálhatjuk összetenni ismereteinket. A poszt alatti hozzászólásokban például összegyűjthetnénk, hogy ki mit tapasztalt személyesen, illetve mit gondol a helyzettel kapcsolatban. Szeretetben.

1. Lukács 6:33 [↩]
2. I. Kor. 13:8 [↩]
3. I. János 4:8 [↩]
4. Jakab 4:17 [↩]
5. Máté 5:43-47 [↩]
6. Máté 25:34-36 [↩]
7. III. János 1:5 [↩]
8. I. János 4:4 [↩]

- Thea

“Arab vezér, Mars, Nap, Vénusz az oroszlánban.
Az egyház uralma a tengeren összeroskad,
Perzsia táján közel jó egymillió készen
Bizáncot, Egyiptomot kígyókkal(?) megtámadni.”

“Béke közeleg egy oldalról és háború
Soha nem volt szorongatás ilyen nagy,
Sírnak férfiak és asszonyok, ártatlan vér a földön,
És ez lesz Franciaország egész széltében.”

“Tűz a levegőégből a királyi épületre,
Midőn a háború fénye alábbhanyatlik,,
Hét hónap nagy háború, gonosz emberek halála,
Rouen, Evreux a királynak nem fog hiányozni.”

Nostradamus