Eduard Baszurin, a donecki erők parancsnoka tájékoztatta erről pénteken a donecki hírügynökséget. Azt mondta, hogy az ukrán hatóságok nem tájékoztatták az ellenőrzésük alatt álló város lakosait arról, hogy Doneckbe is távozhatnak – vagyis nemcsak a kijevi kormány ellenőrzése alatt álló területekre –, ezért nem tudtak róla, és csupán negyvenen érkeztek a gyülekezésre kijelölt helyre. A civilek kimenekítésére érkezett mintegy húsz busz gyakorlatilag üresen tér vissza Doneckbe. Baszurin hozzátette, hogy amikor Debalcevébe megérkeztek a civilekért, provokáció történt, mert a város felől lövéseket adtak le rájuk. A donecki hírügynökség jelentése szerint azt a szóban forgó lakónegyedet továbbra is lövi a nyugat-ukrán tüzérség, valamint a mesterlövészek is célba vették.

Stratégiai jelentőségű csomópont

A 45 ezer fős Debalceve és környéke mélyen beékelődik az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területbe, rajta vezet át a két megyeszékhelyet, Donecket és Luhanszkot összekötő két országút egyike, emellett fontos vasúti csomópont is, ezért stratégiai jelentőségű. Az oroszbarátok hadművelete Debalceve és a környékbeli városok visszafoglalására egy hete kezdődött, a doneckiek dél felől, a luhanszkiak északról támadták a nyugat-ukrán haderőt, és megpróbálták körülzárni az ott állomásozó több ezer ukrán katonát és gárdistát. Az elmúlt napokban az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió vezetői is megkongatták a vészharangot a kelet-ukrajnai Debalcevében rekedt civil lakosság sorsa miatt, azonnali tűzszünetre szólították fel a szemben álló feleket, hogy ki lehessen menekíteni őket a háborús övezetből. A doneckiek csütörtök éjjel ajánlottak Debalceve térségére vonatkozóan fegyvernyugvást az ukrán fegyveres erőknek, hogy a város lakói elhagyhassák az ostromlott települést. Az ukrán fél elfogadta a javaslatot.

Konklúzió

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az USA-t – erről írtunk korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetség Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.


Gölöncsér Miklós összeállítása