A frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309,0 forintos árfolyamon forintosítják - gyakorlatilag ezt jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményében. Az ügyfelek hitelét tehát a jelenlegi piaci árfolyamhoz közeli szinten számolják át, a tartozás összegét "csak" a februári elszámolás fogja csökkenteni, átlagosan közel ötödével.
Fontosabb részletek
  • A november 7-ei hivatalos MNB-árfolyam és a június 16-ai Kúria-döntés óta eltelt időszak átlagárfolyama közül az alacsonyabbon forintosítják a devizahiteleket (CHF: 256,5, EUR: 309,0).
  • Varga Mihály közlése szerint a forintosítás csak lehetőség: nem lesz kötelező a devizahiteleseknek.
  • A forintosítás módja (hitelkiváltás, kötelező átváltás az ügyfél kérésére vagy valami más) még nem ismert, mint ahogy az időpontja sem.
  • Az MNB már holnap odaadja a bankoknak a forintosításhoz szükséges 8-9 milliárd eurót, de nem fog hirtelen ugyanennyivel csökkenni a devizatartalék.
  • A jegybank beavatkozásával valószínűleg sikerül majd elkerülni a túlzott negatív forintpiaci hatásokat.

Hogyan zajlik mindez?
Az MNB két új, szeptemberben bejelentett eszköz bevezetésével szeretné elkerülni, hogy a devizahitelek elszámolása, majd forintosítása túlzott forintgyengülést okozzon. Mivel ehhez az MNB devizatartalékának igénybevételére van szükség, ezért azt is el akarják kerülni, hogy a jegybanki devizatartalék túlzottan csökkenjen. A két új eszköz közül a "feltételes eszköz" a bankok rövid lejáratú külföldi forrásainak, a "feltétel nélküli eszköz" pedig a hosszú lejáratú külföldi forrásainak csökkentéséhez nyújt segítséget.
A feltétel nélküli eszköz működése az alábbi:
1. A devizahitel-állomány csökkenésével (elszámolás) és/vagy konverziójával (forintosítás) kinyílik a bankok teljes (mérlegen belüli és kívüli) devizapozíciója: kevesebb devizakövetelésük lesz, mint deviza-kötelezettségük.
2. Ahhoz, hogy záruljon a bankok teljes devizapozíciója, és ezt ne tömeges piaci tranzakciók révén próbálják lezárni, az MNB spot tranzakciót hajt végre a bankokkal: forint(likviditás)ért cserébe devizát bocsát a rendelkezésére a devizatartalékából.
3. Hogy ennek következtében ne csökkenjen (azonnal) az MNB devizatartaléka, egyidejűleg swap ügyletet is köt a bankkal: visszaveszi a devizát és forintot ad cserébe, valamint jövőbeni kötelezettséget vállal arra, hogy a swap lejáratakor ezt visszacseréli.
4. A swap nem borítja fel ismét a bankok nyitott devizapozícióját, ugyanis bár a mérlegen belül ismét forintlikviditás lesz belőle, mérlegen kívül többlet jövőbeni devizakövetelése keletkezik az eredeti állapothoz képest.
5. A swap azonnali lábának köszönhetően helyreáll az MNB devizatartalékának korábbi szintje, határidős lábán pedig a jegybanknak jövőbeni devizakötelezettsége keletkezik.
6. A swap akkor záródik le, amikor a bank lezárja eredeti (mérlegen belüli vagy kívüli) deviza-kötelezettségét az anyabank vagy egy piaci szereplő felé. Ezzel nem kell sietnie, megvárhatja, amíg az lejár.
7. Ekkor, az eredeti kötelezettség és az új swap egyidejű lejáratakor csökken a devizatartalék és a bankok forintlikviditása is: csökken a kéthetes jegybanki betétállomány.
8. A swap egy kamatmegállapodással is kiegészül (ezért CIRS a neve), így az eszköz nemcsak az árfolyamkockázatok, hanem a kamatkockázatok fedezésére is alkalmas.
A feltételes eszköz
ehhez képest egy sima spot ügylet arra az esetre, amikor a bank mérlegpozíciója nyílni kezdene. A feltételes eszköz esetében a jegybank akkor bocsát devizát a bank rendelkezésére, ha tudja teljesíteni, hogy ezért cserébe legalább fele összegben csökkenti a rövid lejáratú külföldi kötelezettségét. Ez teszi lehetővé, hogy bár rövid távon csökkent a jegybank devizatartaléka, az MNB-vel szemben támasztott tartalékigény is csökkenjen, így "ne fájjon annyira", hogy a jegybank a saját devizatartaléka rovására segíti a devizahitelek döntően január-februári állománycsökkenését ("elszámoltatás"), illetve konverzióját (forintosítás).
Külföldön is gondok vannak
Korábban még arról szóltak a hírek, hogy az amerikai hatóságok év végéig legalább egy ügyben ítéletet szeretnének hozni, most azonban úgy tűnik, felgyorsultak az események. Az FCA már októberben is jobban állt az amerikai hatóságoknál, hiszen akkor már hat nagybankkal is tárgyalásokat folytatott az ügyben. Egy, a tűzhöz közel álló személy szerint az amerikai és brit hatóságok összesen több mint 1,6 milliárd dolláros büntetés kiszabását tervezik az elkövetkező két hét során. A Barclays, az HSBC, az RBS, a UBS, a Citigroup és a JP Morgan is azok között a bankok között van, amelyekkel az FCA jelenleg is tárgyalásokat folytat. Egyesek szerint bankonként akár 200-300 millió fontos bírságot is kiszabhat a brit felügyelet. Az amerikai hatóságok egyelőre a JP Morgan, a Citigroup és a Bank of America ügyében folytatnak vizsgálatokat, de írásban már múlt hónapban felszólították a három érintett bankot a devizapiaci ügyleteikre vonatkozó szabályozások szigorítására és a kereskedőik által kötött ügyletek folyamatos felülvizsgálatára.
Bíró Dalma összeállítása