A katalóniai vezetés
lemondott arról, hogy megtartsa a november 9-re kitűzött népszavazást a régió függetlenségéről – jelentette be a referendum megrendezését ösztönző egyik párt vezetője hétfő este.
A spanyol média szerint Artur Mas katalán miniszterelnök más lehetőséget keres a lakosság véleményének feltárására, hogy az alkotmányos aggályokat eloszlassák. A Kezdeményezés Katalóniáért pártot képviselő Joan Herrera a helyi vezetés és a voksolást támogató politikai erők délután kezdődött hétórás találkozóját követően úgy fogalmazott, a helyi kormányzat megállapította, hogy a népszavazást nem lehetséges megtartani. Artur Mas kezdeményezésére korábban november 9-re kiírták a függetlenségi népszavazást, de a spanyol központi kormány alkotmányellenesnek minősítette azt, az alkotmánybíróság pedig szeptember végén felfüggesztette a referendum megtartásáról szóló rendeletet. A katalán vezetés eddig fenntartotta a tervet, most azonban a közlések szerint megváltoztatta döntését. Mas kedden sajtótájékoztatót tart a témában, és várhatóan már akkor bejelenti az új elképzeléseket. A függetlenség kérdése a régióban a közelmúltban lezajlott események tanúsága szerint megosztja a katalánokat. A múlt hétvégén helyiek tízezrei tüntettek a függetlenség ellen. Egy minapi felmérés szerint a katalánoknak csak 23 százaléka véli úgy, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére meg kell tartani a népszavazást. A 7,5 milliós lakosságú Katalónia Spanyolország gazdaságilag egyik legerősebb régiója, amely mintegy ötödét adja a spanyol GDP-nek. A nyelvükre és kultúrájukra büszke katalánok régóta nehezményezik, hogy túl sokkal járulnak hozzá a központi költségvetéshez, de csak keveset kapnak vissza. A régió függetlenségi mozgalma jelentősen megerősödött az utóbbi évtizedben, amit csak fokozott a Spanyolországot évek óta sújtó gazdasági válság, valamint az, hogy a központi kormánynál sokak szerint süket fülekre találnak a katalán függetlenséget célzó felhívások.

Romániának
nagy fejtörést okoz mostanában, hogy Székelyföldön kívül más régiók is függetlenednének. Nem Székelyföld az egyedüli olyan térség, amely önrendelkezésre-önszervezésre törekszik, az állami adminisztrációval elégedetlen emberek más történelmi régiókban is latolgatják, nem járnának-e jobban, ha az ingatag bukaresti kormányzástól függetlenül intézhetnék ügyeiket – nyilatkozta Teodor Meleşcanu a România liberă napilapnak. A külügyi hírszerzés éléről az államfőjelöltségért hirtelen lemondott politikus szerint elsősorban Erdély­ről van szó, amely fejlettebb a többi országrésznél.


Bíró Dalma összeállítása