Ennyit az “olcsóbb államról”!

Még 2010-ben a kisebb és az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya. A plebejus és a puritán jelszavakkal hatalomra kerülő Fidesz-KDNP azonban egyáltalán nem tartotta be az ígéretét, sőt a 2014-es országgyűlési választást követően sem történt semmilyen lépés az „olcsóbb állam” létrehozása ügyében. Az államtitkárok jelenleg közel háromszor annyian vannak, mint a Bajnai Gordon vezette kormány 2010-es búcsúzásakor, helyetteseik száma – őket akkor még szakállamtitkároknak hívták – pedig szintén duplája az akkorinak.

Az elmúlt évek során a kormányzati költségek jelentősen emelkedtek, ezen belül is ugrásszerűen nőtt a felső vezetők száma és jövedelme. Az államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra ráadásul nem vonatkozik az összeférhetetlenségi törvény, így ezek a tisztségviselők, mint felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagok, további több százezer forinttal egészíthetik ki a fizetésüket.

A Lázár János vezette Miniszterelnökség két év alatt a duplájára növekedett. A háttérintézmények és a kormányhivatalok dolgozóival együtt a miniszterelnökségnél jelenleg 34 ezer ember dolgozik. Ráadásul az ígérettel ellentétben az állam összességében jóval többet költ önmagára, mint 2010-ben, de az oktatással, egészségüggyel már nem ez a helyzet. Az „olcsó” mellett tehát a „kisebb” állam eszménye is egyértelműen megbukott. A jelenlegi kurzusnak tehát sem a plebejussághoz, sem a puritánsághoz nincs semmi köze.

Államtitkárok:

A harmadik Orbán-kormány rekordszámú államtitkárral dolgozik, a 9 minisztériumban összesen 53 államtitkár és 101 helyettes államtitkár kapott pozíciót. (Az államtitkárok száma pont szerdán csökkent eggyel azáltal, hogy Patyi Gergely, aki eddig az Igazságügyi Minisztériumnál az igazságügyi kapcsolatokért volt a felelős, benyújtotta a lemondását.)

A parlamenti képviselőkkel ellentétben a kormány kinevezett államtitkárait és helyettes államtitkárait nem kötik összeférhetetlenségi törvények, vagyis bármilyen egyéb pozíciót elvállalva nyugodtan kiegészíthetik az így is több százezres fizetéseiket. Az államtitkárok alapilletménye 997 ezer forint, ezt az összeget nemrég több tisztségviselő esetében is 1 millió 296 ezerre emelték fel.

A helyettes államtitkároknál 748 ezer forint helyett 972 ezer lett az új alapilletmény. Ezen összegekhez csapódnak azok a plusz százezrek, amelyet, mint állami cégek felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagjaként kapnak egyes államtitkárok és helyetteseik.

Az állami vezetők fizetésére tehát minden eddiginél többet, évente több mint két milliárd forintot költ a kormány, és ehhez jön a legalább 100 millió forintos külön juttatás, szintén állami pénzből. A legjobban keresők fizetése elérheti akár a több mint másfél millió forintot. Az abszolút nyertes az a Balogh László, aki azon kívül, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára, az Államadósság Kezelő Központ igazgatósági elnöke is. Fizetése több mint egymillió hatszázezer forint.

Miniszterelnöki megbízottak és biztosok

Nemcsak az államtitkárok és helyetteseik száma emelkedett a 2010-es kormányváltás óta, hanem a miniszterelnöki megbízottaké is. Mostanra több mint egy focicsapatnyian segítik tanácsaikkal a kormányfő munkáját. Miniszterelnöki megbízottnak lenni nagyon is érdemes: legkevesebb 747 ezres fizetést jelent ez a pozíció havonta. A Lázár János jobbkezeként is emlegetett Héjj Dávid például hó végén 1 millió 250 ezer forintot vihet haza.

A miniszteri megbízottak száma is folyamatosan emelkedik. Épp nemrég, március elsejével kezdte meg munkáját két új miniszteri biztos is: Cseri Miklós a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének megvalósításáért, valamint a szabadtéri múzeumok és tájházak szakmai megújításáért fog felelni, míg Fekete Péter (figyelem!) a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért lesz felelős.

Képviselők

A képviselők frontján sem alakultak puritánul a dolgok. A Blikk összegezte a politikusok számára bérelt irodák és szolgálati lakások szerződéseit. Eddig összesen 67 irodára és 41 lakásra szerződött le az Országgyűlés Hivatala – derült ki az összesített dokumentumokból. A keretszerződések 2017 végéig szólnak, s ha egyetlen eddig megkötött ilyen szerződést sem bontanak fel, úgy 762 millió forintba kerül majd a teljes bérleti díj.

Ezzel párhuzamosan az alapfizetések 232 ezer forintról csaknem 750 ezerre emelkedtek, így láthatjuk, hogy hiába lett kisebb – a 386 főről 199 főre csökkent – országgyűlés ebben a ciklusban, összességében sokkal több pénzbe kerülnek nekünk a saját politikusaink eltartása.

Az állam összességében jóval többet költ magára, mint 2010-ben

A fenti „listát” végignézve egyáltalán nem felelőtlenség kijelenteni, hogy a jelenlegi, erőteljesen megduzzasztott kormányzati rendszer rendkívül drágán és pazarlóan működik, még a korábbi kormányokhoz képest is. A hatalmas fizetések mögött pedig mindenki döntse el maga, mennyire látja a megérdemeltséget. A tisztségviselők fizetése azonban csak egy dolog, érdemes azt is vizsgálni, hogyan alakult az állam önmagára való költekezése saját magára a többi szektorhoz képest a 2010-es, olcsó állam ígérete óta. Íme:

Bizony, az állam jóval többet költ önmagára, mint 2010-ben, de az oktatással, az egészségüggyel már nem ez a helyzet. Sajnos a jövőképünk sem lehet sokkal vidámabb, hiszen csak a további költekezési terveket láthatjuk.

A jelenlegi tervek szerint pedig a Budai várat 200 milliárdért újítanák fel (ez a tétel biztos nincs összefüggésben azzal, hogy Orbán is a várba tart). A jegybank pedig eddig több mint 30 milliárd forintot költött különböző ingatlanokra és műkincsekre. Bevásároltunk részvénypakettekből, bankokból, közműcégekből, és minden másból, amire a kormánynak épp fájt a foga, bár indoklást nem sok esetben hallottunk, miért is lesz a kormánynál jobb helye ezeknek a cégeknek, sok százmilliárd adóforintért. És akkor még nem is beszéltünk a közmédiára évente költött több mint 70 milliárdról. Ha így folytatjuk, akkor már csak az lesz a kérdés, hogy ki és hogyan fogja visszafizetni a paksi bővítés finanszírozásához adott 10 milliárd eurós orosz hitelt? Persze az már nem a jelenlegi kormány problémája lesz.
(Kate Beckett)