Ruvr.ru: “Magyarország demarssal fenyegeti az Európai Uniót.” – Kövér László házelnök kifejezésre juttatta, hogy ha Brüsszel fogja diktálni Magyarországnak a magatartási szabályokat, akkor fontolóra kell venni az EU-ból való kihátrálást. Nagy-Britannia és Magyarország gyakorlatilag egyidejűleg kilépéssel fenyegette meg az Európai Uniót. Talán bizonyos tendencia van kialakulóban?
Kifelé az EU-bólAz unió tagállamai közt aligha található két olyan ország, amelyik ennyire különbözne egymástól. Magyarország az unió viszonylag új tagországa, míg Nagy-Britannia a vénekhez sorolható. Nagy-Britannia szponzor. Tulajdonképpen amiatt tört ki a botrány, hogy Brüsszel pótadót követelt Londontól.
Magyarország viszont nyilván nem számít szponzorországnak. Nagy-Britannia az Oroszország elleni szankciók szigorúbbra fogását kívánja, Magyarország pedig alighanem Oroszországnál is jobban megsínyli azokat.
Egyszóval, Magyarország és Nagy-Britannia két véglet. És ha az, ami közös bennük az EU-ban, a kilépési törekvés, akkor mély kétségek támadnak az európai szolidaritást illetően. Így, Brüsszel semmit nem tett annak érdekében, hogy megvédje Magyarországot az Egyesült Államok előtt, vagyis az amerikaiak kezére játszott abban, hogy példásan megbüntessék.
Hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy a korrupciós vádak csupán a magyar magas rangú tisztségviselőkkel szembeni amerikai szankciók leplezését szolgálják. Először is, a korrupció Magyarországon nem nagyon lép túl az általános európai szinten. Másodszor, még ezt sem bizonyított.
Viszont szembetűnő, hogy Orbán Viktor és környezete a rá nehezedő nyomás ellenére kész kapcsolatokat ápolni Moszkvával. Emiatt a magyar politikusok a Magyarország megbüntetésére irányuló próbálkozásokat az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítik.
Orbán Viktor még augusztusban rámutatott a Nyugatnak, hogy az EU határain túl Oroszország Budapest fő gazdasági partnere.
Magyarország komolyan gondolja, amikor kilépéssel fenyegeti az EU-t?
Vaszilij Koltasov, a moszkvai székhelyű Globalizációs és Szociális-mozgalmi Intézet igazgatóhelyettese nyilatkozik a kérdésben:
“Pillanatnyilag Magyarországnak nincs hova kilépnie. Azonban hatóságai valószínűleg komoly nyomást kezdenek gyakorolni az európai bürokráciára, jobb pozíciókat próbálva elérni az EU-ban. Az unió pénzügyi forrásokhoz juttathatja Magyarországot az európai jegybank által.
Nagyobb lehetőségeket biztosíthat a magyar hatóságoknak a szociális politika finanszírozása, a munkatörvények terén. Sőt, az EU még azon is szemet hunyhat, hogy Magyarország nem fogja tovább rontani a lakosság anyagi helyzetét.
Azonban ezek a kisebb engedmények még nem jelenthetik azt, hogy vége a viszonyban kialakult válságnak. Magyarország nyilatkozata máris módosítja a helyzetet, mert ugyanis bizonyítja, hogy a gazdasági és szociális válság az Európai Unióban már nem csupán politikai válságba ment át, hanem már a politikai szétesés küszöbére került.”
Mihail Sejnkman/Oroszország hangja